Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

1959. január 4. SZ0LN0K-MEG7E1 NÉPLAP 3 1959. november 15. Ez a nap lesz a szolnoki TÜZÉP Vállalatnál az Idei éves terv befejezésének napja. A vál­lalat dolgozói a legutóbbi ter­melési értekezleten elhatároz­ták. hogy 1959. évi áruforgalmi tervüket a batáridő előtt negy­venöt nappal végrehajtják. Mind a dolgozók, mind a ve­zetők megalapozottnak látják«« nagyszerű vállalást. Bízhatnak erejükben, hiszen tavalyi tervü­ket túlteljesítették. Idei tervük 14 százalékkal magasabb as el­múlt évben teljesítettnél. — A megnövekedett feladatok végrehajtását a jász­berényi, mezőtúri telepek kor­szerűsítésével, a munka jobb megszervezésével készítik elő. Feltárják a helyi árualapokat; a munkába bevonják a ktsz-eket. A vállalás teljesítése révén mind a tüzelő-, mind az építőanyag­ellátás lényegesen megjavul majd megyénkben. Verseny indul a gyárak között, melyik tervez szebb cipőket A cipőgyárak és a kereskede­lem szakemberei közös bizottsá­got alakítottak, amely az új gyártmányok tervezésével, érté­kesítésével és az ezzel kapcsola­tos kérdésekkel foglalkozik. A cél, hogy a lakosságot jobban el­lássák és ezután is minden év­ben megrendezik a modell- kiállítást. A modellek tervezését versenyszerűvé teszik, és az első három helyezettet jutalmazzák.-----------------— A cipők választéka 1959-ben a tavalyihoz képest mintegy meg­háromszorozódik. A vásárlók kívánságára nagyobb mennyi­ségben készülnek majd trotőr- sarkú cipők. Körömcipő egymil­lió pár készül. Bundacipő is lesz elegendő, mert az 1958. évi 72 ezer pár helyett 170 000-ret gyár­tanak majd. (MTI)----------------­A kötszövőipar újévi újdonságai: függöny, csip/ce, férfi sportpulóver, fürdőrufia nylonból A kötöttárugyárak 1959-ben számos új cikket bocsátanak ki. Mindinkább tért hódítanak a szintetikus anyagok, amelyek között egyre több a gyapjúhoz hasortló, tartós kellemes visele­tű öltözék. Készítenek például szintetikus műszálból vasta­gabb kézkötésühöz hasonló fér- fisportpulóvereket, rugalmas, testhezálló, gyorsan száradó úszónadrágokat, női fürdőruhá­kat. A nők számára egyik új­donság lesz a nyomott mintás nylon-pulóver. Főleg a gyerme­keknek kopásálló tartós tréning ruhákat hoznak forgalomba, — amelyeknek felülete szintetikus műszálból lesz. A kötszövőipar új, külföldi gépet kap ebben az évben, amelyen szintetikus fo­nalból csipkéket és függönyö­ket gyártanak, A nylon füg­göny rendkívül tartós lesz, nagy előnye hogy házilag könnyen mosható és vasalni nem kell. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a jászberényi felsőfokú tanítóképzőbe és ft szarvasi felsőfokú óvónőképzőbe A tanító- és óvónőképzésről szóló 1958. évi 26. számú törvényerejű ren­delet értelmében megyénk nevelői pálya iránt érdeklődő és nevelői hi­vatást érző fiatalsága részére Jász­berényben felsőfokú tanítóképző, — Szarvason felsőfokú óvónőképző nyílik. A tanítóképző tanulmányi ideje a kötelező gyakorlattal együtt három év, az óvónőképzőé két év. A sikeres államvizsgát tett hallga­tók az ált. iskola I—IV. osztályaiban működésre jogosító általános Iskolai tanítói oklevelet, illetve óvodában működésre jogosító óvónői oklevelet kapnak. 1. A tanító-, illetve óvónőképző első évfolyamára az a magyar ál­lampolgár kérheti felvételét, akinek a) politikai, erkölcsi magatartása kifogástalan, t>) általános gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal, — vagy ezzel egyenlő értékűnek tekinthető más érettségi bizonyítvánnyal, illetve képesítéssel rendelkezik, c) a felvételnél a 30. életévét még nem töltötte be, d) a felvételi vizsgát sikerrel letet­te, tanítói, illetve óvónői pályá­ra egészségileg alkalmas. 2. A felvételi vizsga előrelátható Időpontja 1959. július hóban lesz, tárgykörei pedig a következők: a) A pedagógiai rátermettség vizs­gálata. (Előirt foglalkozás — mesemondás, játék vezetése, stb. — 3—6, ill. 6—10 éves gyer­mekekkel.), b) A nyelvi kultúra vizsgálata. (Vers, próza olvasása; kijelölt témából — elbeszélés, leírás vagy jellemzés — zárthelyi fo­galmazás.) c) A zenei hallás vizsgálata, (Enek­hangok és dalmotivumok után- éneklése, ismert dal éneklése, ritmusérzék megállapítása.) A hangszeres zenetudás a felvétel­nél előnyt jelent. d) A rajzkészség vizsgálata. (Szög­letes és forgástest rajzolása, festése, írás nyomtatott szab­ványbetűkkel.) 3. A jelentkezőknek tanítói, óvó­női pályára való alkalmasságukat orvosilag Is igazolrúok kell. (A bi­zonyítvány kiállításának módját a 616/0(1)1956. IV. Eü. sz. utasítás sza­bályozza.) Az orvost bizonyítványt a „Felvételi kérelem” (Tü. 820. r. sz.) nyomtatványhoz kell csatolni. 4. A felvételnél előnyben részesül­nek azok a jelentkezők, akik az érettségi bizonyítvány megszerzése után egy vagy több évig ipari nagy­üzemben vagy a mezőgazdaság szo­cialista szektorában fizikai termelő munkát végeztek és munkájukkal, valamint magatartásukkal ezt a ked­vezményt kiérdemelték. 5. A felvételi vizsgán megfelelt és felvételt nyert hallgatók tandíjat nem fizetnek. Szociális helyzetüktől függően tanulmányi segélyben ré­szesíthetők, s az Intézet kollégiu­mában ellátási dijért teljes ellátást kaphatnak. 6. A szabályszerűen kitöltött és a megfelelő bizonyítványokkal ellátott Tü 820 r. sz. nyomtatványon készült „Felvételi kérelmet” 1959. február hó 28-ig kell a Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályához benyúj­tani. (A nyomtatvány beszerezhető f. év január 15-től a 12. sz. Apisz boltban, Szolnok, Kossuth u. 20.) A Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya Az eredmények mindkét oldalát A NAPOKBAN PARTTAG­JAINK taggyűlésekre gyűltek össze, hogy megvitassák, ki ho­gyan dolgozott a választások si­keréért, milyen munka rejlik az eredmények mögött. Az utóbbi idők egyik legjelentősebb ese­ményét tárgyalták tehát, hisz olyan megfesztíett munka, mint amit a választások idején vé­geztünk, nem mindennapos. Ép­pen ezért fontos volt, hogy most, sőt később is visszatérjünk rá, tapasztalatokat, tanulságokat, erőt merítsünk belőle, s ennek alapján ebből adódóan meghatá­rozzuk a közvetlen feladatokat. Az eddig elhangzott taggyű­lési beszámolók világos és ala­pos, áttekinthető képet adtak a választási munkák általános eredményéről. Ez fontos is, hisz az általános tájékozódás nagyon kell ahhoz, hogy a részletkérdé­seket helyesen ítélhessük meg. Ahhoz, hogy egy-egy alapszerve­zet saját munkáját el tudja bí­rálni, ismernie kell országos, megyei és sok egyéb vonatkozá­sú eredményt. Az viszont már hiba, ha nem mindkét oldalról elemezzük a dolgot. Ezesetben pedig több alapszervezetben megálltak az országos és megyei eredmények ismertetésénél. A helyes az lenne, hogy az ál­talános eredmények alkotórésze­ként megtárgyalják, elemezzék az alapszervezet vezetőinek irá­nyító tevékenységét, egyes tag­jainak az ügy sikere érdekében végzett munkáját. A VÁLASZTÁSI ESEMÉ­NYEK során felmerültek olyan dolgok is, amiket most tisztázni, rendezni kellene, számtalan ap­róság megmaradt az emberek­ben, amit most szívesen elmon­danának, ha sor kerülhetne rá. De a titkári beszámolók egy ré­sze arra enged következtetni, hogy az értékelés e nagyon fon­tos oldalát nem mérték úgy fel, ahogyan azt a választások óta eltelt idő engedné, s ahogyan az a további munkát valóban zök­kenőmentessé, pezsgővé tenné. Sok helyen tapasztalni, hogy az elvtársak változatlanul meg­hagyták munkájukban azt, ami 1957-ben feltétlenül érthető volt: az általános, országot átfogó kér­désekkel való foglalkozást. Ak­kor, a hatalom megszilárdítá­sáért folyó harc idején érthető és szükséges volt ez. Azóta azonban közvetve, az aprólé­kos, mindenre kiterjedő munká­val járulhatunk hozzá a hata­lom további szilárdításához. Az­zal, ha az alapszervezetek tag­gyűlésein mélyrehatóan vitatják a végzett munkát. A DECEMBERI TAGGYŰLÉ­SEK hivatottak voltak arra is, hogy az utóbbi hónapokban ta­pasztalt aktivitást megőrizzék, tovább vigyék, a következő he­tek közvetlen feladatainak meg­oldása felé irányítsák. Voltak szép számmal alapszervezetek, ahol ezt el js érték. A szolnoki III. kerületben például elsőként szabták meg azt, hogy az eddig látogatott családok felkeresése ezután is a legfontosabb. „Be­széljünk a választási eredmé­nyekről, az új nyugdíjtör­vényről, az éves tervék teljesí­téséről” — állapodtak meg az etvtársak. Mezőtúron kétszáz- harmincan mondták el vélemé­nyüket arról, hogyan lehetett volna még jobban’ elmélyíteni a választókkal való kapcsolatot, s azt, hogyan, rplt javítsanak az aktívák munkájában. Toszaszen timrón, a területi alapszervezetnél is alapos és tárgyilagos vita folyt arról, ki hogyan dolgozott, mit végzett a tagság egésze, és végül milyen sürgető feladatokat kell napi­rendre tűzni munkájuk javitása érdekében. Meghatározták pél­dául, hogy a pártoktatásra az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mert a politikai éleslátás hiánya gyengéje az Az Orion Rádiógyár 1955-ben szerkesztette az első magyar televízió vevőkészüléket. A tö­meggyártás 1956 elején indult meg és három év alatt olyan fejlődési fokot ért el, hogy ma már a belföldi szükséglet kielé­gítésére elegendő mennyiségű televízió áll rendelkezésre, sőt külföldre is szállítunk. A magyar közönség érdeklő­dése a televízió Iránt napról napra növekszik. Novemberben a belkereskedelem és az ipar A kísérleti és tangazdaságok vezető szakemberei szombaton a Földművelésügyi Minisztérium­ban megvitatták, hogyan járul­hatnának hozzá leginkább a ku­koricatermesztési eredmények fellendítéséhez. Az értekezleten résztvett Dögéi Imre földműve­lésügyi miniszter. Magyart And­rás miniszterhelyettes vitaindító előadásában többek között java­solta, hogy a kísérleti és tan­gazdaságok tűzzék feladatul, alapszervezetnek. Megbeszélték azt is, hogy a választási mun­kákban kitűnt pártomkívüliekkel hogyan foglalkozzanak, hogy idővel azok közül vegyenek fel tagjelölteket; Az ilyen helyen van aztán hoz­zászólás, vita, mindenki el­mondja a véleményét, épp úgy, mint a választások Idején, ami­kor jól látták az előttük álló feladatokat, fel tudtak készülni a mindennapi munkára. RÖVID, SZÜKSZAVÜ értéke­léssel talán mindezek után azt mondhatnánk összefoglalóul a decemberi taggyűlésekről: A kö­rülményeket tekintve aktívak, látogatottak voltak. A választá­sok idején tapasztalt érdeklő­dést azonban nem mindenütt érték el, mert az eredmények ál­talános számai mellett nem ér­vényesült eléggé az a módszer, hogy az alapszervezet munkáját személyekre, esetekre vonatko­zóan megfelelő közelségben vi­tassák az elvtársak. Az értéke­lésnek ez a módja pedig sokat segíthet az alapszervezetek mun­kájának további elevent'téséberu B. E. közösen televíziós hónapot ren­dezett. Csupán novemberben több mint négyezer készüléket vásároltak, s december végén már 24 000 televízió készülék tulajdonos volt Magyarországon. Az Orion Rádiógyár 1959-ben öt újfajta televíziós vevőkészüléket hoz forgalomba. Ezek az új tí­pusok, a régiekkel együtt már olyan választékot nyújtanak, hogy mindenki megtalálhatja azt a készüléket, amely esztétikailag és műszakilag a legjobban meg­felel. kai haladják meg termésered­ményeikkel az országos átlagot. Szemre termesztett kukoricából legalább harminc mázsás, siló- kukoricából pedig 250 mázsás átlagtermést érjenek el holdan­ként. E célok érdekében 1959-ben az állami és kísérleti gazdaságok csak hibridkukoricát vetnek, s nagy területeken alkalmazzák a négyzetes, fészkes silókukorica termesztési módszert. (MTI) Vidékre került hogy legalább 25—30 százalék­Huszonnégyezer televízió-készülék tulajdonos Magyarországon Egész területükön hibridkukorica vetőmagot használnak a kísérleti és tangazdaságok Szötetkezeti gazdák barátja a lottó jutalomsorsolás mindhárom főnyereménye A tervkészítés még a tapasz­talatokban gazdag, régi termelő­szövetkezeteket is komoly próba elé állítja. E nagy feladat elvég­zésében megyénk gépállomásai­nak lelkes szakemberei szívesen nyújtanak segítséget. A Fegy­vernél, Gépállomás körzetéhez tartozó szövetkezeti gazdák jog­gal emlegetik jóbarátjwkkéni Nátuly Lászlót, a gépállomás fő- agronómusát. Nátuly elvtárs a tervkészítés során nemcsak a tsz-ek talaj- és egyéb adottságait vette tekintetbe, hanem a közös gazdaságok rendelkezésére álló gépi felszerelést is. A gépállo­más főagronómusa értékes taná­csolhat adott a kuncsorbai Vörös Október, a kétpói Szabadság, az örményest Uj Élet és a fegyver- neki Vörös Csillag Tsz gazdái nak a kenyér. és takarmányga­bona vetésterületi arányának he lyes meghatározására. Amerre járt, mindenütt hangsúlyozta: „Ne másod-, hanem főnövény­ként vessék a silókukoricát! így biztosítsák a közös állatállomány takarmányszükségletének mara­déktalan megtermelését.” Az idei első lottó tárgyjuta­lom-sorsolás a főnyeremények­nél a vidékieknek kedvezett. A Sportfogadási és Lotto Igazgató­ság megállapította, hogy mind­három főnyeremény vidékre ke­rült. A Wartburg személygépkocsi nyertese Pécsett a 100-as Toto- Lotto-fiókban vásárolta szelvé­nyét. Ugyancsak a pécsi Toto- Lotto körzeti iroda területére került a Múzeum körúti két- szoba-hallos, gardrobos örök­lakás is. A nyertes kívánságá­nak megfelelő helyen felépíten­dő kétszobás családi házat a 7 233 935 számú szelvény tulaj­donosa nyerte. A szelvényt Szol­nok megyében az Országos Ta­karékpénztár hozta forgalomba. I

Next

/
Thumbnails
Contents