Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ (SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A' MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 24. szám. Ara 50 fillér 1959. január 29. csütörtök. 4 A A Két nemzedék tanítónénije m „Tőuizch“ fQalaki Qánas miltkeilxéL fTTTTÍTt?*! ► ► ► ► ► ► ► ► *• ► * i ► | r ► I I ni Tanácskozik a Szovjetunió kommunista Pártjának XXI. rendkívüli kongresszusa ÍV. Sz, Hruscsov, as SZÍÍP Központi Bizottsága első titkárának beszámolója (Tegnapi számunkban Hruscsov elvtárs rövidített beszámolójának egy részét közöltük. Az alábbiakban a befejező részét hozzuk.) 1965-re — jelentette ki Hruscsov — a Szovjetunió a legfőbb mezőgazdasági ter­mékek egy főre jutó termelé­sében is túlszárnyalja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát. A hétéves terv teljesítése alán valószínűleg öt évre lesz szükségünk, hogy utol­érjük és megelőzzük az Egyesült Államokat az ipari termékek egy főre jutó termelésében. A Szovjetunió erre az idő­pontra, sőt talán már előbb is, világviszonylatban az első helyre kerül mind az abszo­lút számokban kifejezett ipa­ri termelés, mind pedig az egy főre jutó termelés tekin­tetében. Ez a szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz a kapitalizmus felett a nemzetközi porondon megvívott békés versenyben — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára rámuta­tott, hogy a fejlődés gyors üteme a szocializmus általá­nos törvényszerűsége, ame­lyet ma a szocialista tábor valamennyi országának ta­pasztalata igazol. Hruscsov számokkal és tényekkel jel­lemezte a Kínai Népköztár­saság, Lengyelország, Cseh­szlovákia, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Románia, Magyarország, Bulgária, Al­bánia, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság ipari ter­melésének fejlődését. A szo­cialista országok ipari terme­lése 1958-ban elérte az 1937- es színvonal ötszörösét. Egyes népi demokratikus országok már beléptek a szocializmus építésének befejező időszaká­ba. Közeledik az az idő. ami­kor ezek az országok is, mi­ként a Szovjetunió, a kom­munista társadalmat fogják építeni. A nemzetkö A nemzetközi helyzet kér­déseire áttérve, Hruscsov hangsúlyozta, hogy nem a háborúra, hanem a békére orientálódik az az állam, amely hatalmas arányokban épít új gyárakat, üzemeket, villanytelepeket, bányákat és egyéb vállalatokat, majd­nem négyszáz milliárd ru­belt folyósít lakások és köz­művek építésére és a nép életszínvonalának számot­tevő emelését tűzte célul maga elé. Másodszor, a terv teljesí­tése olyan mértékben növeli a Szovjetunió gazdasági po­tenciálját, amely a szocialis­ta országok gazdasági po­tenciáljának növekedésével együtt biztosítja a béke erői­nek döntő túlsúlyát a nem­zetközi küzdőtéren. Teljesen beigazolódott a a XX. pártkongresszusnak az a következtetése, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen — jelentette ki Hruscsov. Már vannak óriási erők, amelyek képe­sek szembeszállni az impe­rialista agresszorokkal, és vereséget mérni rájuk, ha kirobbantják a világháborút. Ha majd a Szovjetunió a világ'első ipari hatalmává válik, amikor a Kínai Nép­Az egy főre jutó ipari ter­melésben — folytatta Hrus­csov — a szocialista világ- rendszer egészében véve már utolérte a kapitalista világrendszert. A közgazdá­szok számításai szerint a hatéves népgazdaságfejlesz­tési terv teljesítésének és túlteljesítésének eredménye­képpen, valamint a népi de­mokratikus országok gazda­sági fejlődésének gyors üte­me következtében a szo­cialista világrendszer orszá­gai a világ ipari termelésé­nek több mint felét szolgál­tatják majd. A szocialista tábor orszá­gai minden szükséges fel­tétellel rendelkeznek ah­hoz, hogy megszerezzék az elsőséget a világ termelé­sében. Az egész szocialista tábort tekintve az ipari termelés átlagos évi növekedése az utolsó öt évben (1954—1958) 11 százalék volt, ugyanakkor a kapitalista világ egészében nem érte el a három száza­lékot. A szocialista tábor gazdasági fejlődésében nagy szerepet hivatott betölteni a nemzetközi munkamegosztás, különösen ennek legmaga­sabb rendű formái, — a sza­kosítás és a gazdasági össze­hangolás. — Egyedül állva egyetlen ország sem fejlőd­hetne olyan rohamos ütem­ben, mint a szocialista álla­mok rendszerében. Hruscsov megállapította, hogy a hétéves terv a világ­közvélemény figyelmének középpontjában áll. Barátaink szívből üdvözlik a Szovjetunió kommunista építésének programját. El­lenségeinek táborában az ellenőrző számok zür-za- vart és fejveszettséget okoztak. Nyugaton szovjet „kihí­vásról” beszélnek — muta­tott rá Hruscsov. — De ez a kihívás versenyre szólít a gazdasági élet békés fejlesz­tésében, a nép életszínvona­lának emelésében. ti helyzetről köztársaság erős ipari hata­lom lesz, s a szocialista or­szágok együttvéve a világ termékeinek több mint a fe­lét állítják elő, a nemzetközi helyzet gyökeresen megvál­tozik — hangsúlyozta Hrus­csov. — Az új erőviszony annyira nyilvánvalóvá lesz, hogy még a legkeményebb- fejű imperialisták is belát­ják, mennyire reménytelen minden kísérlet, amelynek célja háborút kirobbantani a szocialista tábor ellen. így tehát még a szocializmus tel­jes győzelme előtt — mikor a világ egy részén még fenn­marad a kapitalizmus — s reális lehetőség nyílik rá, hogy kikapcsoljuk a társada­lom életéből a világháborút. A nemzetközi helyzet egyes kérdéseinek vizsgálatára át­térve Hruscsov elsősorban a német kérdést érintette. A német kérdésről Hruscsov hangsúlyozta, hogy a német kérdés sar­kalatos megoldását a Német­országgal való békeszerződés megkötése jelenti. Ez nagy lépés lesz előre Németország egyesítése felé. A békeszerződés megköté­se elvezet a berlini kérdés békeszerető és demokratikus elveken nyugvó megoldásá­hoz is, módot nyújt rá, hogy Nyugat-Berlin szabad város­sá váljék, s megkapja a kel­lő biztosítékot, hogy nem avatkoznak ügyeibe. E ga­rancia szavatolásába be kell vonni az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Tárgyalni aka­runk mindezekről a kérdé­sekről, hogy megtaláljuk ésszerű megoldásukat — mondotta. Mivel most két szuverén állam létezik, s egyikük sem szüntethető meg anélkül, hogy ezzel lángra ne lobban­jon a világháború, — így hát Németország egyesítése csakis a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Né­met szövetségi Köztársaság közötti tárgyalások útján ér­hető el. Más út nincs — hangsúlyozta Hruscsov. Nem elleneztük és nem el­lenezzük a szabad választá­sokat —, de e kérdést me­gint csak maguknak a né­meteknek kell megoldaniok. A két német állam megálla­podása útján, nem pedig úgy, ahogy Adenauer akarja, azaz külföldi hatalmak nyo­másával, a német nép bel- ügyeibe való beavatkozásuk­kal és a Német Demokra­tikus Köztársaság bekebele­zése útján. Szeretnénk meg­könnyíteni a két német ál­lá niugatjuk a szabadságukért harcoló népeket Hruscsov beszámolójában üdvözölte az arab népek, va­lamint a gyarmati elnyomás alól felszabadult más ázs.ai és afrikai népek nemzeti-fel­szabadító mozgalmát. A szov­jet nép és a többi szocialista ország népei tevékenyen tá­mogatták az arab népek igaz­ságos harcát. A szovjet em­berek forró rokonszenvét ér­demelték ki e mozgalom ki váló képviselői: Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Abdel Karim Kasszem, az Iraki Köztársaság kormányána' vezetője. Országunk — miként a többi szocialista ország, "á- mogatja és támogatni fogja a nemzeti felszabadító moz­galmat. A Szovjetunió nem avatkozott bele és nem szán­dékozott beavatkozni más or­szágok belügyeibe. De nem maradhatunk kö­zömbösek az iránt, hogy egyes országokban a kommu- nista-ellenesség hamis jel­szavával hadjáratot folyat­nak a haladó érők ellen. Hruscsov a következőket mondotta: „Minthogy az Egyesült Arab Köztársaság­ban nemrégiben előfordult, hogy támadták a kommuniz­mus eszméit és vádat emel­tek kommunisták ellen, én. mint kommunista, kommus nista pártunk kongresszusán szükségesnek tartom kijelen­teni: helytelen a kommunis­Napjaink feladatai között — hangsúlyozta Hruscsov — a legfőbb az, hogy kimozdít­suk a holtpontról a leszerelés ügyét. Különösen megérett az atom- és hidrogénfegyver­lam számára Németország egyesítését, s ezért támogat­juk a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az államszövetség megalakí­tására vonatkozó ésszerű ja­vaslatát, mint első lépést az NDK és az NSzK közötti ál­landó kapcsolat létesítésére és az össz-német szervek lét­rehozására. Hruscsov ezután rámuta­tott, hogy a távol-keleti fe­szültség fő forrása az Egye­sült Államok agresszív politi­kája a Kínai Népköztársaság­gal és más békeszerető álla­mokkal szemben. A Szovjet­unió, a Kínai Népköztársa­ság, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság, továbbá India, Indo­nézia, Burma és a világ e vidékén fekvő más államok a békét védelmezik. Közös fellépésük az atom­fegyver és a vele való ki sértetek betiltásáért dön­tő mértékben elősegíthetné a béke megőrzését a Csen­des-óceán térségében. Az említett országok kezdemé­nyezését támogatnák Japán és a Csendes-óceáni me­dence más országainak né­pei. A Távol-Keleten és az egész csendes-óceáni meden­cében a jaékeövezetet, első­sorban pedig az atomfegy­ver-mentes övezetet lehet és kell teremteni. tákat azzal vádolni, hogy gyengítik, vagy megbontják a nemzeti erőfeszítéseket az im­perializmus elleni harccan. Ellenkezőleg, senki sem har­col nagyobb odaadással és állhatatosadban a gyarmat- tartók ellen, mint a kommu­nistákéi Hruscsov rámutatott: „Nem titkoljuk, hogy ideológiai né­zeteink eltérnek az Egyesült Arab Köztársaság egyes poli­tikusainak ideológiai nézetei­től. De az imperializmus elle­ni harc kérdéseiben, a gyar­mati uralom alól felszabadult országok politikai és gazda­sági függetlenségének erősí­tésében, a háborús veszély el­leni harcban álláspontunk egyezik ugyanezeknek a poli­tikusoknak az álláspontjával. Az ideológiai nézetekben mu­tatkozó eltérésnek nem sza­bad gátolnia országaink ba­ráti kapcsolatainak fejlődését és az imperializmus elleni közös harcot. A Szovjetunió és a többi szocialista ország erősíti a gyarmati elnyomás alól fel­szabadult országokhoz fűző­dő baráti kapcsolatait, segít­séget nyújt és fog nyújtani ezeknek az országoknak. A hétéves terv újabb lehetősé- get nyit meg a Szovjetunió előtt az ipari tekintetben gyengén fejlett országokkal való gazdasági együttműkö­désben. •egessége. Most, amikor mindenki el­ismeri, hogy felderíthetők a földkerekség bármely pontján végrehajtott atom­robbantások, semmi ok sincs arra, hogy hátrál­tassák az atomfegyverki- sérletek betiltása problé­májának megoldását. A mi kiinduló pontunk az, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok viszonyá­nak a békás együttélés alap­jára kell épülnie. Ma már mindenki elismeri, milyen sikereket ért el a szovjet tudomány és techni­ka, amely megnyitotta az emberiség előtt a világmin­denségbe vezető utat. Nyil­vánvaló, hogy ha a Szovjet­unió tud rakétát küldeni többszázezer kilométeres tá­volságra a világűrbe, minden különösebb nehézség nélkül nagyteljesítményű rakétákat küldhet a világ bármely ré­szére. Ezekből a tényekből azon­ban — állapította meg Hrus­csov — mi egészen niás kö­vetkeztetéseket vonunk le, mint bizonyos nyugati kö­rök. Nem harcias politika folytatására használjuk fel a szovjet tudomány és tech­nika történelmi sikereit, s nem arra, hogy más álla­moknak diktáljunk. Arra használjuk fel őket, hogy kettőzött erőfeszítéssel har­coljunk az egyetemes bé­kéért. És most, amikor fö­lényben vagyunk a rakéta- technika fejlesztésében, is­mét javasoljuk az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak: tiltsuk be örök időkre az atom-, a hidrogén-, és a rakétafegyverek kipróbá­lását, gyártását és alkal­mazását, semmisítsük meg e halait hozó fegyverek összes készleteit, használ­juk az emberi lángelme csodálatos felfedezéseit ki­zárólag békés célokra, az emberek javára. Kormányunk kész akár hol­nap aláírni az erre vonatko­zó szerződést. Hruscsov emlékeztetett ar­ra, hogy a szovjet kormány A hétéves terv a nemzet­közi munkás- és kommunista mozgalom számára, valamint minden demokratikus erő számára hatalmas erkölcsi támogatás abban a harcban, amelyet a reakció és az im­perializmus erői ellen foly­tatnak — folytatta Hruscsov. — Ma 83 országban van kommunista és munkáspárt, tagjaik létszáma meghaladja a 33 milliót. A kapitalista országokban a reakció és a fasizmus nyo­másának baljós jelei mutat­koznak — folytatta Hrus­csov. Most. amikor létezik a ha­talmas szocialista tábor, amikor a munkásmozga­lomnak a reakció ellen ví­vott harcban tapasztalata van, a népeknek nagyobb lehetőségeik vannak arra. hogy útját állják a fasiz­musnak. A munkásosztály egységé­nek kialakítását az impe­rialista reakció és a munkás­mozgalomban megtalálható segítőtársai fékezik, például a kommunistaellenes szociál­demokrata vezetők, mint Guy Mollet és Spaak. A szo­ciáldemokrata pártok tagsá­gának többsége a béke és a több, mint egy éve java­solta a keleti és nyugati or­szágok kormányfői értekez­letének összehívását, majd hangsúlyozta: — a Szovjet­unió valamennyi nép iránti kötelességének tartja, hogy kiharcolja ennek az értekez­letnek az összehívását. Hruscsov külön kitért a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyára. Nincs ok az összeütközésre népeink között — mondotta —, mégis a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a viszony hosszú idő óta nem normá­lis. Viszont Amerikában nö­vekszik azoknak a száma, akik baráti, jószomszédi vi­szonyt akarnak a Szovjet­unióval. Ékesszólóan bizonyí­totta ezt az a fogadtatás, amelyben Anasztasz Miko- jant részesítették az Egyesült Államokban. A nemzetközi feszültség enyhítésében és a kölcsönös bizalom megszilárdításában fontos szerepet tölthetne be a világkereskedelem nagy­arányú fejlesztése — mon­dotta Hruscsov. — A Szov­jetuniónak az európai és amerikai kapitalista orszá­gokkal folytatott árucserefor­galma 1958-ban az 1950-es színvonalnak majdnem há­romszorosára emelkedett, bár a kapitalista Országok aka­dályozzák e kereskedelem fej­lődését. A békés építés 1959—1985. évi gazdasági programja új távlatokat nyit meg a Szovjetunió külkereskedel­mének fejlesztése előtt. Legalább kétszeresére nö­velhetjük külkereskedel­münket, — mutatott rá Hruscsov. Békés versenyt javasolunk a kapitalista országoknak, nemcsak a hétéves terv idő­szakára. Kidolgozzuk a Szov­jetunió másfél évtizedet fel­ölelő távlati fejlesztési ter­vét, amely ugyancsak a bé­kés gazdasági versengés el­vei alapján épül fel. társadalmi haladás hívei, bár ők másképp képzelik el a hozzá vezető utat, mint mi, kommunisták. A kom­munistáknak és szociálde­mokratáknak éppen a reak­ció és a fasizmus ellen ví­vott harcban kellene meg- találniok a közös nyelvet. Itt az ideje, hogy a munkás­mozgalom különféle irány­lényben vagyunk a rakéla- zatainak képviselői félre­állítsák az antikommunisla szemfényvesztőket, s a kö­zös tárgyalóasztalhoz ülve, a saját érdekeik és a béke vé­delmében kidolgozzák a mun­kásosztály közös akcióinak kölcsönösen elfogadható alap­elveit. 1957 novemberében a kom­munista- és munkáspártok képviselőinek tanácskozása a testvéri pártok nézeteinek teljes egységét bizonyí­totta. A novemberi ta­nácskozások után még jobban tömörült az egész kommunista mozgalom. A revizionisták egyetlen test­vérpártot sem tudtak letérí- teni útjáról. Hruscsov megjegyezte, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom elítélte a jugo­szláv revizionisták nézeteit (Folytatás a 2-ik oldalon) A különböző társadalmi rendszerű államok viszonyának a békés együttélés alapjára kell épülnie kísértetek betiltásának szük­A hétéves terv erőt kölcsönöz a népek reakció és imperializmus elleni harcához

Next

/
Thumbnails
Contents