Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-29 / 24. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. január 29. Tanácskozik a Szovjetunió Kommunista XXI rendkívüli kongresszusa Pártjának (Folytatás az 1. oldalról.) és politikáját, s hangsúlyozta, hogy a jugoszláv vezetők éppen a nyilatkozat ellensúlyozása végett léptek fel revizionista programjukkal, amelyben megtámadták a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—leninista álláspontjait. A jugoszláv revizionisták tagadják a nemzetközi osztályszolidaritás szükségességét, letérnek a munkásosztály álláspontjáról. A jugoszláv vezetők azt állítják, hogy tömbökön kívül, táborokon felül állnak, bár Jugoszláviát, Görögországot és Törökországot magában foglaló balkáni blokkhoz tartoznak. A két utóbbi ország — mint ismeretes — az agresszív NATO-tömb tagja. Az országvezetés helyes irányvonala a népgazdaság fejlesztésében a nép kultúrájának és jólétének növelésében elért sikerekkel mérhető le a legjobban. S ki érte el a legkisebb eredményeket? — teszi fel a kérdést Hruscsov. — Éppen az a párt és az az ország, amelynek vezetői saját, úgynevezett jugoszláv útjukat, az egyedüli helyes útként magasztalják. Összehasonlítva a szocialista országok népeinek életszínvonalát, ez a színvonal Jugoszláviában jóval lassabban emelkedik. Maga a jugoszláv gyakorlat cáfolja meg a jugoszláv revizionisták elméleti „felfedezéseit”. A marxista-leninista pártok aggódva figyelik, mi történik Jugoszláviában. Mi a legbarátibb érzelmeket tápláljuk Jugoszlávia testvéri népei, a jugoszláv kommunisták- az illegális — és a partizánharc hősei iránt. A kölcsönös előnyök alapján számos külpolitikai kérdésben közös nyelvet beszélünk, továbbra is fejlesztjük kereskedelmünket Jugoszláviával. Arra törekszünk, hogy együttműködjünk Jugoszláviával az imperializmus ellen vívott harc, a békéért folytatott küzdelem mindazon kérdésében, amelyben álláspontunk azonos. Hogy mi lesz a helyzet pártvonalon, ez teljesen a Jugoszláv Kommunisták Szövetségétől függ. A JKSZ vezetői önmagukat szigetelték el a nemzetközi kommunista mozgalomtól. Az imperializmus ideológusai és az 6 nótájukat fajó revizionisták aláásni igyekezvén a kommunista pártok növekvő befolyását, olyan hamis állításokat terjesztenek, mintha a kommunista mozgalom „Moszkva műve” lenne. mintha a kommunista és munkáspártok a Szovjetunió Kommunista Pártjától függnének. Ostobaság azt gondolni, hogy egyik vágj' másik országban valahonnan kívülről szervezhetik a munkásosztály pártját, amely nem egyszer többszázezer, sőt olykor *öbb- millió tagot számlál. Senki sem hiszi például, hogy a kétmilliós olasz, a félmilliós farncia, a másfélmilliós indonéz, a csaknem háromszázezres indiai kommunista pártot, vagy hasonlóképpen a többi testvérpártot „Moszkva hozta létre”, s hogy e pártok tagjai „külföldi ügynökök”. Azt mondják, hogy a kommunista- és munkáspártok Moszkvától való „függőségét*’ azok a kijelentések igazolják, amelyek szerint a nemzetközi kommunista mozgalom élén az SZKP áll. Ilyenkor a moszkvai tanácskozáson elfogadott nyilatkozatnak arra az ismert tételére hivatkoznak, hogy „a szocialista államok táborát a Szovjetunió vezeti”. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kommunista mozgalomban, akárcsak a szocialista táborban valamennyi kommunista- és munkáspárt, valamennyi szocialista ország teljesen egyenjogú és önálló volt, s most is az. A Szovjetunió Kommunista Pártja semmiféle más pártot nem vezet, a Szovjetunió n«m irányít más országot. A kommunista mozgalomban nincsenek „felettes” és „alárendelt” pártok. Valamennyi kommunista- és munkáspárt egyenlő és önálló, valameny- nyi felelős a kommun 'sta mozgalom sorsáért, annak kudarcaiért és győzelmeiért. Minden kommunista és munkáspárt felelősséggel tartozik hazája munkásosztályának és dolgozóinak, az egész nemzetközi munkás- és kommunista mozgalomnak. A Szovjetunió szerepe nc n az — mondotta Hruscsov —, hogy más országokat vezet, hanem az, hogy a Szovjetunió elsőnek kövezte ki az emberiség számára a szocializmushoz vezető utat; a Szovjetunió a szocialista világrendszer a legerősebb országa és elsőnek lépett a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének szakaszába. Kommunista pártunk a kommunista világmozgalom egyik élcsaoatának tekinti magát, -----’v elsőnek hó dítja meg a kommunizmus magaslatait. A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet törvényszerűségeiről A marxista-leninista elmélet néhány kérdésével foglalkozva az SZKP Központi Bizottságának első titkára mindenekelőtt n kommunista társadalom két szakaszával, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet törvényszerűségeivel foglalkozott. Országunk alapvető gyakorlati feladata — hangsúlyozta Hruscsov — a kommunista társadalom anyagi — technikai bázisának megteremtése, a szocialista termelőerők újabb nagyarányú fellendítése. Leegyszerűsítenénk a dolgot, ha feltételeznénk — folytatta Hruscsov, — hogy hí gazdaságilag utolérjük az Egveiült Államokat, ezzel í*iezzuk a kommunizmus épüését. Ez nem a fejlődés végső határa, csupán döir.ő szakasz a kapitalizmussal folytatott versenyben. Az Egyesült Államokkal vívott gazdasági verseny megnyerésével — tette hozzá — a kommunista építenek csupán első szakaszát fejezzük be; Hruscsov kongresszusi beszámolójában részletesen foglalkozott a tudományos kommunizmus néhány fontos problémájával: a társadalom által előállított anyagi és szellemi javak elosztása a társadalom tagjai között, a szocialista tulajdon kolhozformája és össznépi formája fejlődésének és egymáshoz való közeledésének útjai, a társadalom politikai megszervezése, az állami berendezkedés és az államigazgatás a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában. Hruscsov foglalkozott, a szocializmus egy országban való felépítésének lehetőségével és megállapította, hogy a szocializmus egy országban való felépítésének, teljes éa végérvényes győzelmének kérdését eldöntötte a társadalmi fejlődés világtörténelmi folyamata. Hruscsov előterjesztette azt az elméleti tételt, hogy a szocializmus országai a szocialista rendszerben rejlő lehetőségek sikeres kihasználásával többé-ke- vébbé egy időben mennek át, a kommunista társadalom magasabb fázisába. A szocialista gazdasági rendszerben a tervszerű arányos fejlődés törvénye érvényesül. Ennek eredményeképpen a mulíban gazdaságilag elmaradott országok a többi szociális ország tapasztalatára, az együttműködésre és a kölcsönös segítségre támaszkodva gyorsan behozzák elmaradásukat, fejlesztik gazdaságukat és kultúrájukat. Amikor megvizsgáljuk azokat a távlatokat, amelyek a kommunizmus felé vivő úton az emberiség előtt megnyílnak — folytatta Hruscsov — figyelembe kell v?-- nünk a különböző országokban mutatkozó történelmi adottságok rcnd'*>'viil gazdag változatosságát. Egyszersmind hangsúlyoznuk kell, hogy a kommunizmushoz vivő úton valamennyi ország fejlődésében a mindnyájunk számára közös törvényszerűségek, nem pedig ezeknek sajátos megnyilvánulásai a fő, a meghatározó tényezők. A marxista-leninista pártok elismerik mindegyik ország fejlődésének sajátosságait, de ez nem jelenti azt, hogy a szocializmushoz valamely más, a közös úttól eltérően is lehet haladni. Az út sajátosságai azt jelentik, hogy számolni kell annak a helyzetnek és a—'-ik az időszaknak sajáté ságaival, — amelyben valamely ország fejlődése végbemegy. Minden | szocialista ország - szocializmust építi, de nem valamilyen sablon szerint. A szocializmus építésében a Kínai Kommunista Párt sok sajátos formát alkalmaz — állapította meg Hruscsov. — Közöttünk azonban nincsenek és nem is lehetnek semmiféle nézeteltérések. Ezzel kapcsolatban Hruscsov megjegyezte: a jugoszláv revizionisták most a fő tüzet a Kínai Népköztársaság ellen összpontosították, és különféle kitalálásokat röppentenek fel arról, mintha a Kínai Kommunista Párt és a Cmvjctunió Kommunista Pártja között nézeteltérések lennének. Mi teljesen és mindenben egyetértünk a testvéri Kínai Kommunista Párttal, bár a szocializmus építésének általa alkalmazott módszerei sok mindenben nem hasonlítanak a mieinkre. A legfontosabb az osztály- szolidaritás fenntartása. Ez a legfőbb, ami megkülönböztet bennünket a revizionistáktól — jelentette ki Hruscsov. Az előadó foglalkozott a Szovjetunió Kommunista Pártjának fejlődésével» sorainak növekedésével. Megállapította: a párt soha nem látott egységben, a komm un ista társadalom építése nagy feladatainak sikeres megoldására képes lenini központi bizottsága mellé felzárkózva érkezett el a XXI. pártkongresszushoz. Hruscsov megá- lapította, hogy a párt fő irányvonalának megvalósításával szemben Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulga- nyin és Sepilov pártellenes csoportja makacsul ellenállt. A frakciós szakadárharc legalávalóbb fogásait alkalmazta, megkísérelte megbontani a párt egységét, meghiúsítani a XX. kongresszus határozatainak teljesítését, letéríteni a pártot és az országot a lenini útról. Ma mindenki látja —hangsúlyozta Hruscsov — menynyire igaza volt pártunknak, s központi bizottságának, midőn határozottan elitélte és félreállította a frakciósok és szakadárok megvetésre méltó csoportját. Javas lat a Szovjetunió alkotmányának módosítására és kiegészítésére Hruscsov javasolta beszámolójában, hogy bizonyos módosításokat és kiegészítéseket eszközöljenek a Szovjetunió alkotmányában. Az ország belső életében, valamint a nemzetközi helyzetben végbement ösz- szes hatalmas változásoknak meg keli mutatkozniok és törvényes megerősítést kell nyerniök a szovjet állam alkotmányában. A szovjet nép a szocialista építés munkájában a hősiesség csodáit vitte véhez. A hétéves terv a lelkesedés újabb hullámait kelti életre, s az egész szovjet nép szocialista versenyének új formáit teremti meg a kommunista építés nagyszerű programjában vázolt feladatok határidő előtti teljesítéséért. A Szovjetunió a szocialista táborhoz tartozó valameny- nyi ország népével szorosan összefogva halad előre. A szocializmus és a kommunizmus győzelmes zászlaja körül az európai és ázsiai szocialista országok egymilliárdnyi embere, vagyis az emberiség több mint egyharmada tömörült. A szocializmus ereje hatalmas, a szocializmus erői nap- ról-napra terebélyesednek. — övék a jövő. Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kongresszusi beszámolóját a következő szavakkal zárta: ,,Éljen a világ békéje"! (MTI). A hétéves terv az egész nép szívbéli ügye lett Folytatta tanácskozását az SZKP XXI. kongresszusa MOSZKVA. Szerdán délelőtt, moszkvai idő szerint ■tíz órakor a nagy Kreml palotában folytatta tanácskozását a Szovjetunió Kommu- nusta Pártjának XXI, rendkívüli kongresszusa. Az elnöklő M. A. Szuszlov elsőnek N. V. Podgorn ijnak, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának adta meg a szót. Podgornij felszólalásával megkezdődött a vita N. Sz. Hruscsov beszámolója felett. IV. V. Podgornij felszólalása Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió által elért sikerek a kommunizmus gyorsított ütemű építésének gránit-szilárd alapjait jelentik. Podgomi;- rámutatott, hogy Ukrajnában a terv- javaslat vitájában 12 millió ember vett részt, s mintegy egymillió hozzászólás javaslat érkezett be. A hétéves terv az egész nép szívbéli ügye lett. Ezt mutatja az ukrán dolgozók nagyszerű kezdeményezése, akik elhatározták, hogy a terv előirányzatait öt-hat év alatt, a mezőgazdaságban, öt év alatt teljesitik. Ezeket a kezdeményezéseket Ukrajna Kommunista Pártjának XX. kungresszusa is magáévá tette. Podgornij éles szavakkal ítélte el a Molotov-féle pártellenes csoport cselekedeteit, majd részletesen ismertette Ukrajna hétéves népgazdasági tervének előirányzatait. Hét év ala’.t a köztársaság iparának termelése 82 százalékkal nő. Különösen jelentősen fejlődik a kohászat termelése. Az ukrán mezőgazdaságról szólva Podgornij kijelentette, hogy a gabonatermés szintjének fenntartása mellett Ukrajna mezőgazdaságában fontos szerepet kap az ipari növények termelése, továbbá az állattenyésztés hozamának fokozása. El akarják érni, hogy 100 hektár megművelt föld után 101 mázsa húst termeljenek. A termelés fokozását segíti elő az is, hogy az elmaradt, vagy közepes színvonalú kolhozokat a kiválók szintjére emelik a legjobb kolhozisták aktív segítségével. Az építkezésről szólva hangsúlyozta, hogy a köztársaságban a hétéves terv során 100 millió négyzetméter lakóterület épül be. Különösen nagy jelentőségű a falusi építkezés, amelynek során a kolhozfalvakat városi szintű településekké alakítják át. Podgornij beszéde végén átadta a kongresszusnak egymillió kétszáznyolcvanezer ukrán kommunista és az egész ultrán nép forró üdvözletét és biztosította a kongresszust, hogy Ukrajna népe teljesíti a hétéves terv végrehajtásából reá háruló nagy feladatokat. V. I. Vsztyinov hozzászólása V. I. Usztyinov, a moszkvai városi pártbizottság első titkára beszéde elején a párt- ellenes csoport aknamunkájával foglalkozott. Megállapította, hogy az az egész párt s az egész szovjet nép teljes mértékben helyesli a központi bizottság intézkedéseit a pártellenes csoport aknamunkájának felszámolására. Hangoztatta, hogy a párt és a nép támogatja a központi bizottságot, annak lenini irányvonalát. Üjabb bizonyítékát jelenti ez annak, hogy á párt központi bizottsága alkotóén alkalmazza a marxizmus—len in izmus tanításait. Usztyinov ezután beszámolt a moszkvai kommunisták. a szovjet főváros dolgozóinak sikereiről az ipari tervek végrehajtásában. Hangoztatta. hogy a hétéves terv során tovább növekszik, bővül Moszkva ipara. Különösen nagy szerepet kap a szovjet főváros a gépgyártás legkorszerűbb eszközeinek kidolgozásában. így a többi között Moszkva gyárai 400 automata gépsort készítenek. Huszonhét moszkvai gyárat és 139 üzemrészt teljesen automatizálnak. Számítások szerint a hétéves terv során a korszerűsítés eredményeképpen Moszkva iparának kapacitása mintegy 100 milliárd rubel értékkel növekszik, ugyanakkor a beruházás háromszorta kisebb lesz, minha hasonló kapacitású új gyárakat építenének. Usztyinov felhívta a figyelmet arra, hegy a tudományos munka tervezé-:ében és irányításában párhuzamosság mutatkozik. Javasolta: hozzanak létre olyan központi állami intézményt, amely összehangolja a különböző szervek által irányított tudományos kutató munkát. Szólt a szovjet főváros építkezési programjáról is. Hangsúlyozd, hogy a tervidőszakban 20 millió négyzetméter lakóterület épül, kétmillióval több, mint a szovjet hatalom egész időszakában és körülbelül kétszer annyi, mint a forradalom előtti Moszkvában. Kijelentette, hogy az építkezési program végrehajtásához a legkorszerűbb eljárásokat kell alkalmazni, s az építkezések önköltségének csökkentésére törekedni. Beszédében részletesen foglalkozott a moszkvai párt- szervezetek munkájával, különösen a kommunista nevelés feladataival. Kiemelte, hogy a kommunista munka brigádjainak létrejötte új eszközt jelent a dolgozók széles tömegeinek kommunista nevelésében. Az irodalom és művészet helyzetéről szólva hangoztatta, hogy sok új alkotás született az elmúlt években Moszkvában, ugyanakkor a moszkvai pártszervezetnek nagyobb segítséget kell adnia az irodalom és művészet képviselőinek ahhoz, hogy még közelebbről ismerjék meg az életet, a hétéves népgazdasági terv megvalósulásának eredményeit. Beszéde végén biztosította a kongresszust arról, hogy Moszkva dolgozói örömmel és lelkesedéssel készen állnak a terv feladatainak megvalósítására. D. Sz. Poljanszkij A vita következő felszólalója D. Sz. Poljanszkij, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke volt. Hruscsov beszámolójáról szólva kijelentette, hogy a beszámoló, amely a kommunista építés hatalmas programját tárta fel: — az elmélet és gyakorlat egységét, a marxizmus— leninizmus tanításainak alkalmazását jelenti. Beszéde további részében főként az OSZSZSZK mező- gazdasági termelésének problémáiról szólt, különösen hangsúlyozva a köztársaság kolhozai és szovhozai előtt az állattenyésztés terén álló nagy feladatokat. A köztársaságban már 1959-ben 4.2 millió tonna húst adnak a kolhozok és szovhozok, egymillió tonnával többet a tervezettnél. Hasonlóképpen növelik más állati termékek hozamát is. A tejtermelést kettőmillió tonnával kívánják növelni. Az állattenyésztés feladatainak megoldásában döntő jelentősége van a takarmánybázis növelésének. Különösen kibővítik a kukorica termelését. Ebben az évben 3—4 millió hektárra] növelik a kukorica vetésterületét s a termesztésben a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazzák. Szólt a falusi lakóház építés programjának növeléséről, a kolhozok beruházásáról és a kolhozok együttműködésének kiszélesítéséről. Beszéde végén méltatta N. Sz. Hruscsov beszámolójának jelentőségét Megállapította, hogy a beszámoló új törvényszerűségeket tárt fel a kommunista építés feltételeivel, a társadalmi tulajdonformákkal, az állam szerepével kapcsolatban és más területeken. Méltatta a párt kimagasló eredményeit, amelyekkel feltárta a népben rejlő hatalmas erőket és kivezette a szovjet népet a kommunizmus építésének széles útjára. (Folytatás a 3. oldalon.)