Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-24 / 20. szám

2 SZOLNOK MEGT2I NÉPLAP 1959. január 24. Nemzetközi és belpolitikai kérdésekről nyilatkosptt a kormány szóvivője (Folytatás az 1-ső oldalról.) fejlődést is. Az év folyamán négyszáz új termelőszövetke­zet alakult, földterület több mint 250.000 kát. hold dal növekedett. 1958. végén az országban 2.776 mezőgaz dasági termelőszövetkezet működött 144.000 taggal, 1.475.000 kát. hold földterü­letem Ehhez jön még 734 termelőszövetkezeti csoport 30.000 taggal, 177.000 kát hold földterülettel. Az egy­szerű formájú szövetkezetek száma megközelíti a 6.500-at, taglétszámuk, 118.000 földte­rületük 162.000 katasztrális hold; A Minisztertanács határo­zatot hozott a kedvezmé­nyek további bővítésére, a tsz-ek további megszilárdí­tása, a termelőszövetkezeti mozgalom erőteljesebb fej­lődése végett. Az állam vetőmag-akciók­kal, hitelekkel segíti a tsz- eket. Az eddigieken túlme­nően segíti a nagyüzemi zöldség, gyümölcs, és szőlő­termelés kialakítását Segít­séget nyújt 5.000 kát. hold új öntözőtelep létesítéséhez. Le­hetővé teszi a közös szarvasmarha, sertés, juh és baromfiállomány erőtelje­sebb növelését. A határozat előmozdítja a tsz-ek áruter­melésének és a közös értéke­sítésnek a növelését, szabá­lyozza a gépállomások köte­lességeit, gondoskodik a be­ruházási feltételek megte­remtéséről is, hogy a tsz-ek jól jövedelmező nagyüzemi gazdaságokká fejlődjenek. A munkaversenyekkel kap­csolatban hozzáintézett kér­désre elmondotta: a munka­versenynek hazánkban már többéves hagyományai van­nak. A munkaversenyt ma már nem szervezik közpon­tilag nálunk, mégis a leg­több nagyüzemben és na­gyon sok közép- és kisüzem­ben a munkásod kezdetné nyezésére mindinkább ter­jed. Elsősorban azért, mert népgazdaságunkban, iparve­zetésünkben és a közvéle­ményben is egyre inkább előtérbe kerül a gazdaságos­ság szemlélete. Arra vonat­kozólag, hogy hány munkás és gyár van versenyben, or­szágos statisztikát nem ve­zetnek. Kétségtelen azonban, hogy ez a versenyforma na­gyon széles körben elterjedt. Arra a kérdésre, hogy kapnak-e a munkások vala­milyen külön juttatást, nye­reséget a verseny eredmé­nyeképpen, igen kapnak — mondotta a szóvivő. Miután a verseny az előbb említett gazdaságossági célkitűzése­kért folyik, természetes hogy a versenyben résztvevő munkások munkájuk ará­nyában az eredményekből is részesülnek. Ez vonatkozik a nyereség-visszatérítésre is. Mikojan beszéde a Dán-Szovjet Társaság gyűlésén Az ezután felvetett kérdé-| kérdésekre közölte hogy| az iskola reform kérdésé-1 vei már huzamosabb idő| óta foglalkozunk. Ez a kérdés ma szerte a| világon tanulmányozás tár-| gya. Amíg azonban például | az Egyesült Államokban a| Szovjetunió műszaki, tudo-g mányos és gazdasági sikeréig s az ott bevezetett iskola- § reform tették ezt a kérdést s aktuálissá, addig nálunk ezf a szocialista fejlődés termé-i szetes következménye. Fog-| lalkozunk ezzel a kérdéssel, = sőt az első lépéseket már g meg is tettük: tavaly pél- = dául bevezettük a műszaki- |f gyakorlati (politechnikai) ok-1 tatást. Az eddigi tapaszta-I latok azt bizonyítják, hogyg ez az oktatási forma jól be-g válik. idegenforgalmunkkal kapcsolatban a szóvivő elmondotta: Idén az IBUSZ — a tava­lyihoz képest — mind a be­utazás, mind a kiutazás te­rén körülbelül harminc szá­zalékkal igyekszik emelni a tervét. Az IBUSZ úgy ter­vezi, hogy 1959-ben jelentő­sen emeli a nyugati túrista- forgalmat. Január 1-től kezd­ve lehetővé vált egyéni tú­risták magyarországi látoga­tása és autós turisták beuta­zása is. Egyéni és társasuta­zások formájában mintegy húszezer turistát várunk, fő­leg Ausztriából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Franciaországból, Belgium­ból, Olaszországból, Angliá­ból, az Egyesült Államok­ból és Argentínából. Szó van arról is, hogy az IBUSZ tár­sasutazásokat szervez Auszt­riába,Franciaországba, Olasz­országba, Görögországba, az Égei-tengerre és a Földközi­tengerre. A külföldiek ren­delkezésére álló férőhelyek akar ja odázni a békeszerző­dés létrejöttét“’. Mikojan élesen bírálta Strauss nyugatnémet hadügy­minisztert és Adenauer kan­cellárt, valamint az amerikai külügyminisztériumot, kije­lentve, hogy a Szovjetunió béketörekvéseivel szemben ezek következetesen folytat­ják a hidegháborút. Mikojan sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy Dánia csatlakozott a NATO-hoz és nem követi Svédország sem­leges politikáját. Az Egyesült Államokban tett látogatásáról szólva Mi­kojan hangsúlyozta, hogy vé­leménye szerint az amerikai nép nagy része szeretné, ha véget érne a hidegháború. A baj az, hogy há a problémák konkrét megvitatására kerül sor, a kormányok nem haj­landók. felülvizsgálni korábbi elképzeléseiket. „Bizonyos eredményeket kulturális területén értünk már el, és széleskörű személyi kapcsolatokat alakítottunk ki. Kereskedelmi kapcsola­tokról is beszélhetünk, de a jelenlegi korlátozásokat ine- héz lesz leküzdeni. Az étet azonban megy tovább és ki­csúszik a talaj azoknak a lába alól, akik akadályozná akarják a haladást” — hang­súlyozta a szovjet miniszter- elnökhelyettes. „Harcoljunk a békéért és barátságért” — fejezte be be­szédét Mikojan. (MTI) Az Egyesült Államok külügy­minisztériumának nyilatkozata Washington (AP). — Lincoln White, az Egyesült Államok külügyminisztériu­mának szóvivője csütörtökön megtartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az Egye­sült Államok továbbra is tá­mogatja a „szabad választá­sok” megtartását, mint a né­met újaregyesítés megvalósí­tásának „normális és bevett” i módszerét. A külügyi szóvivő helye­sen cáfolta az egyik ameri­KÜLFÖLDRŐL identiU TIRANA (TASZSZ.) Az Albán Népköztársaság kül- ügy miniszterhelyettese csü­törtökön fogadta Novikov ideiglenes szovjet ügyvivőt, s átadta neki az albán kor­mány nyilatkozatát a német békeszerződésre vonatkozó szovjet javaslattal kapcso­latban. A nyilatkozat szerint az albán kormány e javaslatot újabb rendkívül fontos kez­deményezésnek tekinti, s benne a következetes szovjet békepolitika újabb megnyi­latkozását látja. * PRÁGA (CTK.) A Szak- szervezeti Világszövetség nyilatkozatban hívta fel a szervezett dolgozókat, hogy a munkásegység szellemében kezdjék meg a Nemzetközi Nőnap (március 8.) előké­szítését. • ROMA (TASZSZ.) Firenze tartományban általános szo­lidaritási sztrájk kezdődött a firenzei Galileo Optikai Gyár munkásainak támoga­tására. A sztrájkban három nagy szakszervezeti szövet­ség vett részt. Csütörtökön nem jelent meg két nagy firenzei lap, a sztrájkolok tüntetéseket és gyűléseket rendeznek a városban. * WASHINGTON (Reuter.) Az Egyesült Államokban tar­tózkodó Frondizi argentin köztársasági elnök, csütörtö­kön 20 percig tárgyalt Eisen­hower elnökkel a fehér ház­ban. A beszélgetés után az újságíróknak kijelentette, hogy a két ország kapcsola­tairól volt szó, de kölcsön­ről nem tárgyaltak. » AMMAN (AP.) Csütörtö­kön este Amman közelében lezuhant a jordániai Légi- forgalmi Társaság egyik re­pülőgépe röviddel azután, hogy a jeruzsálemi repülő­térről felszállt. A tizenegy utas és a négytagú személy­zet sorsáról még nem érke­zett jelentés. ANKARA (AFP.) Az an­karai bíróság több ellenzéki lapot nagy pénzbírsággal sújtott. Az egyik lapot két hónapra betiltották. Ugyan­akkor az említett lapok több szerkesztőjét 15 naptól egy évig terjedő büntetésre ítél­ték. Épül Kiaa egyik legnagyobb kohászati kombinátja Az idén már megkezdik s nyersvas — és acél — olvasz- ást a Pactou-i kohászati kombi­nátban, amely Kina három leg­nagyobb kohászati bázisának egyike lesz. Az újév elölt befejezték az el­ső számú kohó és három lég- hevítö berendezés építését. Feb­ruárban már kokszot ad az évi .’>00 000 tonna teljesítőképességű kokszolőkemence. Befejezték a kombinát egyik hőerőművének építését, egy másik, még na­gyobb most épül és a tavasszal már áramot ad. A kombinát kö­rül fekvő város is szépen fejlő­dik. Lakossága már is 700 000 fő. (TASZSZ). Washingtoni körök szerint Adenauer attól fél, hogy az Egyesült Államok kétoldalú megegyezést köthet a Szov­jetunióval a német kérdés­ről. kai folyóiratnak (a News- weekről van szó — a szarik.) azt a hírét, hogy egy úgyne­vezett „Murphy-terv" volna, amely szerint a Német Szö­vetségi Köztársaság székhe­lyévé Bonn helyett Nyugat Berlint tennék meg. a nyu­gatnémet kormány elismerné Kelet-Németországot, s ez a kettő együttesen lépést je­lentene a német újraegyesí­tés felé. Lincoln White a sajtóérte­kezlet további folyamán ki­jelentette, hogy Dulles kül­ügyminiszter „nem gondolt meghatározott dologra”, ami­kor múltheti sajtóértekezle­tén kijelentette: a szabad vá­lasztások nem jelentik szük­ségszerűen a német egység megteremtésének egyedül eszközét. (MTI). íifybtodblk&ztutok tafia... Mintegy negyven fejkendős asszony, többnyire idősebbek — üldögélnek a József Attila kultúrotthon nagytermében és feszülten figyelik az elő­adót. Nem mulasztanának el egy szót sem. Olyan témáról rendezett előadásit a túr ősi nüianács, amely mindenkit érdekel. Csodák a tudomány fényében. Csodák, amelyről az idősebb nemzedék olyan sokat hallott, csodák, ame­Kubai emlékeiről beszéi Cte DÉLIDÖBEN RITKÁN nyilik a mezőtúri cipész ktsz boltjának ajtaja; ilyentájt kellemes alkalom adódik egy kis beszélgetésre Németh Sándorral, ki a közelmúltban tért vissza — több mint ne­gyedszázados távoliét után — Havanából. Sima, kreol- szín arc fürge szemei te­kintenek ránk a fehér hajjal koronázott homlok alól; gazdájuk — nem ritkán ejt­ve spanyol szót — emléke­zik: — November első napjai­ban már oly gyakori volt Havana utcáin a süvítő pisz­tolygolyó, mint máskor esős évadban a moszkitó ... Cso­dálkozik? Ne tegye. Arrafe­lé más az élet, más a halál'; azért más, mert másként fogják fel az emberek . < Egyszer forró szél seper aiá a hegyekből, máskor inger­lő sós illat a tengerről; a szélcsend — ha ritka is — mindennél rosszabb. Ilyenkor nehéz, fülledt a levegő; — olyankor hamarabb lobban a forró spanyol vér; kés vil­lan, revolver dördül... Vagy csattan az ültetvényeken a korbács ;;: Mondom: más, kegyetlen arra felé az élet..; — Azt hiszem, Castro győ­zelme után sok minden meg­változik. Ezt az embert a nép segítette diadalra.;; Katoná­it élelemmel, fegyverrel, lő­szerrel segítették; seregét gyűjtéssel. Egy falusi tanító­nőnél a nyáron hatalmas ös’- szeget találtak a Batista-ren- dőrök; a pénz Fidel Castro-é volt. Egy szó nem sok, any- nyit sem vettek ki a bátor asszonyból; pedig elhiheti; nagyon megkínozták. Még­sem tudták meg tőle, hogy ki mennyit adott a szabad­ságharcosoknak. — Batista? Sötét csirkefo­gó volt; azt hiszem, körül­belül így mondják magyarul; tudja, magyarul jól beszé­lek, de az árnyalati finom­ságokat jobbadán elfelejtet­tem... Még emlékszem a ré­gi újságképekre, melyek Ba- tistát győzelme után mutat­ták be; mindkét oldaláról egy-egy irgalmatlan nagy pisztoly fityegett. Úgy beszél­ték annak idején Havaná- ban, hogy csak akkor tette le őket, amikor Sumner Welles, az akkori amerikai követ megnyugtatta... Ba­tista ugyanis kertelés nélkül megkérdezte: „Mit tegyek, hogy az USA elismerjen?” „Nyugodjék meg, signor, — mi majd mindig idejében megmondjuk, mit tegyen... — viszonozta a diplomata. Ku­bában rendnek kell lennie”. — A Batista-féle rend azzal kezdődött, hogy a 100 millió dolláros amerikai köl­csön felét a diktátor és kör­nyezete ellopta. Azzal folyta­tódott, hogy aki csak fel­hangon szót emelt — eltűnt. Vagy „szerencsétlenség” ér­te. Vagy teketória nélkül, százak szemeláttára agyon­lőtték. Úgy, mint Jesus Manzanijjo néger képviselőt, aki magasabb bér követelé­sére buzdította a munkáso­kat. Gyilkosa, Casijjas tá­bornok — mint olvasom, — már elvette megérdemelt büntetését... Fidel Castro bá­tor; igaz ember, de sosem érzékenyeden el. Szentimen- talizmussal még senki sem győzött .; NEHÉZ ÉRZÉKELTET­NEM, mennyire puskaporos volt az utóbbi időben Ku­bában a levegő. Ha azt mondom, hogy a főváros tele volt barikáddal, homok­zsákkal, eltorlaszolt ablak­kal — keveset mondok. A levegő izzott a feszültségtől; telve volt bosszúvággyal, gyűlölettel... Kuba, úgy mondják, 100 ezer embert ve­szített a harcokban. Hány asszony, hány árva, hány to­kon gyászolta ezt a százez­ret?... Az utóbbi hetekben rendőregyenruhában mutat­emberei még álmukban sem érezhették magukat bizton­ságban. — Havanában bárhol meg­áll az autóbusz, ha felszáll­ni kívánó integet. Számla lanszor előfordult, hogy a a szabadságharcosok meg ■ állították az autóbuszt, a rajta esetleg utazó ren­dőrt pedig leszállították. Még tova sem lendült a kocsi, mikor már ropogott a fegy­ver. — Tudom, most egyelőre csend van Kubában. Renge­teg vér folyt, de ennek így kellet lennie — zsarnoki uralom alatt nem élet az élei. Érdekes volna egy hétre visszalátogatni; látni Hava- nát; hallani arról, hogyan él a nép; arról, hogy az ültet­vényeken elcsendült a kor­bács-suhogása... És vissza­röppeni ide, Mezőtúrra, aha! oly’ nagyot változott, szé­pült az élet, míg messzejár- tam NÉMETH SÁNDOR elhall­gat, gondolkodik, tekintere kiröppen az utcára, hol nem zizegő pálmaleveleket rin­gat a tengeri szellő, hanem kopár gallyak nyújtóznak a szürke ég felé. Alig hallani, amit — talán inkább magá­nak — mond: é — Milyen jó itthon! Béke. csend, megalapozott nyuga­lom; Vajon mikor lesz La­kozni — nyolcvan perceníes sonló Kubában, Havanában? öngyilkosság volt; Batista — b. z, — lyek a materialista tudomány fényében kóklerséggé, politi­kai szédelgéssé f oszlanak. Csodákról van szó, amelyek segítségével az egyház az uralkodó osztály szolgálatába görnyesztette a néptömege­ket, kihasználva azok tanu- latlanságát, a tudomány fej­letlenségét. Az előadásnak vége. Az asszonyok körülveszik az elő­adót, megköszönik neki az előadást. Néhányan már ki­felé tartanak, a teremből, ar. cukcm töprengés. Próbálják a hallottakat beleilleszteni ab­ba, amit eddig tanítottak ne­kik. Nem is könnyű egyetlen hallásra elfogadni az igazsá­got. — Tudja, kedves elvtárs — mondja egy hajlotthátú néni, aki nem akarja megmondani a nevét — másképp tanítot­ták ezt minekünk. Majd gon­dolkozom rajta, mert nem ér­tek még mindent. özvegy Mondok Féretlené­nek más a véleménye. — Nagyon tanulságos volt ez az előadás. Magam is azt mondom, eleget csaltak min­ket azokkal a csodákkal. Ele­get szédítettek. Most már itt az ideje, hogy mindenki megértse a felvilágosító szót. Csoda csak az lenne, ha ki­húznák öt találattal a lottó- szelvényemet — teszi hozzá tréfásan — de az is inkább csak véletlen. Hasonló a véleménye Szek- rényesinéne k, aki a nőta­nács előadásainak szorgalmas látogatója és hallgatója. Ö is nagyon tanulságosnak tartja a hallottakat. Szeretne még több ilyen előadást hallani. A szolnoki városi nőtanács­nak helyes kezdeményezése volt Uyen témájú előadás tar­tása. Azt hisszük, máshol is, igen sok helyen szükség len­ne rá. — ht — száma az idén Budapesten valószínűleg nem bővül. A nyárra azonban felépítik a Balaton három legszebb és idegenforgalmi szempontból legérdekesebb részén a Brüsszelben vásárolt új ho­telt: Siófokon, Balatonfeld- váron és Tihanyban. Ezek­ben a szállodákban 640 kor­szerűen berendezett szoba, mintegy 1300 férőhellyel várja a vendégeket. Mint­hogy az IBUSZ számos kör­utazást is hirdet, vidéki szállodáink közül a szegedi, a debreceni, a győri és a pé­csi szállodákat is bekapcsol­ják a külföldi idegenforga­lomba. Végül arra a kérdésre, hogy mikor kerül az 1959. évi költségvetés az ország­gyűlés elé? Gyáros László szóvivő kijelentette, hogy előreláthatólag február má­sodik felében. (MTI.) | PÁRIZS (CTK.) Az Egye­li sült Államokból Párizsba ér- gkező jelentések szerint Ditt- Umann, a Német Szövetségi "Köztársaság külügyminiszté­riumának képviselője Aden­auer kancellár személyes üzenetét adta át Dulles ame­rikai külügyminiszternek. — Adenauer üzenetében köve­teli, hogy utasítsák el a ber­lini kérdésben és a béke- szerződés ügyében tett szov­jet javaslatokat. Dittmann arra is megbízást kapott hogy tapogassa ki az ameri­kai kormánytisztviselők állás­pontját a német kérdésben. Adenauer felhívja Dullest, hogy az Egyesült Államok ne kössön nyugati szövetsége­sekkel semmiféle megegye­zést a szovjet javaslatokról a bonni kormány nélkül. — Miért küldte Adenauer Amerikába Dittmannt? | Koppenhága (Reuter). . gMiikoján szovjet miniszterel- fr.ökhelyettes részt vett Kop­penhágában a Dán-Szovjet < jjTátrsaság gyűlésén. | Mikojan kijelentette, hogy , Imegnem támadási szerződésre j sés más intézkedésekre len- j jjne szükség a világbéke | Ibiztosítására. A szovjet mi- , !nisfcterelnökhelye11ea élesen j [elítélte Németország, ketté- J [osztottságát. Röviden utalt . [az Egyesült Államokban tett - [látogatására is. < 1 Mikojan a többi között i [kijelentette: „Véleményünk j Iszerint legjobb lenne, ha \mind a varsói szerződést, ■.mind az Atlanti Szövetséget * 'feloszlatnák. Ez azonban je- 1 ienleg nem lehetséges. Ezért j megnemtámadási szerződés­re és más, a világbéke meg­őrzésének szempontjából fontos intézkedésekre van szükség. E véleményünk nem a gyengeség jele. Megmutat­tuk már, tudjuk, hogyan kell harcolni. Úgy gondol­juk azonban, hogy a háború borzalmas dolog, sőt ka- tasztrófa”. Mikojan beszédéiben bírál- 11 ta Nyugat-Németorszagot. Azt £ mondotta: „mennél erősebb “ lesz a Német Szövetségi Köz- s társaság, annál veszélyesebb. 11 Nyugut-Németország nem s akarja az újraegyesítést any- n nyira mint amennyire a Né- t met Demokratikus Köztársa­ságot szeretné elnyelni. Je- 11 lenleg még nem elég erős eh­hez. De ez at oka, hogy el s

Next

/
Thumbnails
Contents