Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-24 / 20. szám

1959. január 24. SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 3 Vasárnap közép- paraszt-találkozó Jászteleken A Hazafias Népfront ja­nuár 25-én Jászteleken közép­paraszt találkozót rendez. Egyéni gazdák és tsz-tagok tanácskoznak. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára tart majd beszámo­lót. Mezőgazdasági kiállítás Tiszafüreden Január 25-én délelőtt 10 órákor a tiszafüredi járás székhelyén megnyitják a járási mezőgazdasági kiállí­tást. Bemutatják a látoga­tóknak a környező közsé­gek mezőgazdaságának fej­lődését, a nagyüzemek tér­hódítását, a szövetkezeti gazdák megváltozott életét. A közelmúltban elkészült Tiszafüred község távlati terve. Ez lesz a kiállítás egyik érdekessége. A~t áb­rázolja hogyan néz ki majd Tiszafüred a mezőgazdaság szocialista átalakítása után. Mennyi lesz akkor, a pa­rasztság jövedelme, miből mennyit és hogyan termel­nek. Növekszik a szovjet nép jóléte a hétéves tervben A Krasznaja Zvezda ’~d- di száma egészoldalas ?"Z- szeállítást közölt arról, ho­gyan növekszik a szovjet nép jóléte az elkövetkező hét­éves tervben. Az 1959—1965 közötti .dó- szakban a szovjet városok­ban és munkás lakótelepe­ken 650 — 660 millió négy­zetméter alapterületnek megfelelő, vagyis körülbelül 15 millió lakást építenek. — Moszkvában a hétéves terv­időszakban majdnem ugyan­annyi épület-tömböt emel­nek, mint a város nyolc év­százados történelme során összesen. Már 1960-ban bevezetik a Szovjetunióban a hét­órás munkanapot. 1964-től kezdve pedig fokozatosan áttérnek a 35—36 órás munkahétre. 1965-ben lényegesen több közszükségleti cikket termel a szovjet ipar, mint ma. — Szövetből például annyit gyártanak egy év alatt, hogy abból három és fél milliárd ruhát lehetne varrni. 1965- ben annyi gyapjúszövet ké­szül a Szovjetunióban, mint jelenleg az Egyesült Ára­mokban és Angliában együtt­véve. Több mint kétszeresére nö­vekszik a hústermelés és közel kétszeresére a tejter­melés. 1965-ben a Szovjet­unió egy lakosára több mint 450 kilogramm tej és közel 44 kilogramm cukor fog jutni. A hétéves terv során sok új színházat avatnak fel a Szovjetunióban, a filmve­títő berendezések száma el­éri a 115.000-et, 100 televí­ziós adóállomás fog működ­ni, az évi könyvkiadás más­fél milliárd kötetre emelke­dik. (MTI). Olyan, mint as örökmozgó A Törökszentmiklósi Gép­gyárnak ebben az irodájában a külsős művezetők tartóz­kodnak. Jelenleg nincs bent senki. Varunk. Nemsokára jött is egy kék­ruhás középkorú férfi. — Parancsoljanak az elv­társak — fordul felénk, és fentebb tolja olajos sapká­ját. — Foglaljanak helyet, — Mondják, mire kíván­csiak, mert azt mér megta­nultam, hogy az újságíró kér­dez, és nekem felelni kell. — A munkája után érdek­lődnénk. Mit csinál egész nap? Elmosolyodik. — Dolgozom, s mikor ha­zamegyek, otthon folytatom. — Dezső bácsi, a fogaske­rék rajzát szíveskedjék ír'e­ivrmi'irnrimmt'mmmrw'rrnrmwrrn'rrnHmmi'rTfv Ismerkedüik a na^uílá^al A szolnoki SZTK KISZ szervezetében rendszeres po­litikai oktatásban részesül­nek a fiatalok. A különböző oktatási formák közül a „Vi­lág térképe előtt” című anya­got választottuk. Foglalkozunk a nagyvilág eseményeivel, a politikával, a népi demokratikus orszá­gok életével, ismerkedünk a nagyvilággal. Legutóbb a csehszlovák fővárossal, az ezertornyú Prágával ismerkedtünk meg. Egy-egy témát közösen meg­G<5z MIKLÓS tiszaderzsi, SZIVAK KALMAN abádszalóki, VEREBES PETER tiszaszöllősi G A Z D A A napokban Gőz Miklós­sal, Kiss Imrével, Fótos Lászlóval és még néhány ti- szaderzsi gazdálkodóval be­szélgettem a földművesszö­vetkezet irodájában. A tár­salgás a marhahizlalásrói, á szerződött növények termesz­téséről s ezenbelül az ubor­ka termesztéséről folyt. — Ugyanis régi dolog, hogy mindenki arról beszél a leg­szívesebben, amivel éppen foglalkozni akar. S a terme­lők elmondták véleményü­ket. Gőz Miklós az uborkával kapcsolatban úgy vélekedik, hogy mivel eddig még nem foglalkozott termelésével, az elmúlt évben megpróbálko­zott 400 négyszögölön. Kez­detben nem volt nagy bizo­dalma hozzá — mint általá­ban az új növényhez —, de a tapasztaltak után már csak jót mondhat termesztéséről. A földet a Villongói homo­kosabb részen választotta ki. Vetésnél az uborka sorai közé csíráztatott burgonyát ültetett. — Mire az uborka folyni kezdett, a burgonyát már kiszedhette. így burgo­nyából 1800, az uborkából pedig 2600 forint jövedelme lett a 400 négyszögöl terüle­ten. , Erre az évre már 800 négyszögölre kötött szerző­dést a földművesszövetke­zettel. Ezen a nyáron még sűrűbben szedik, több ecetes és csemegeuborkát szállíta­nak be, ami jóval nagyobb jövedelmet jelent. A sűrűb­ben szedett ecetes, és cseme­ge uborka ára háromszor magasabb, mint a kovászos és saláta uborkáé. Sztruhala Sándor. * Van olyan község, ahol a zöldhagyma termelése hódí­tott tért. Szivák Kálmán abádszalóki gazdálkodó elő­ször egy hold zöldhagyma termelésre szerződött a föld­művesszövetkezettel. A dug- hagymát az ősz folyatnád már elültette. Bízik abban, hogy az egy holdon termelt zöldhagymából 15—20 ezer forint jövedelme lesz. Ügy tervezi, hogy a zöldhagyma május elején lekerül, utána paradicsomot is tud termel­ni. Ebből is 10 ezer forint jövedelem jön a házhoz. — Szivák gazda cukorrépa ter­melésével is foglalkozik. Az elmúlt gazdasági évben 5 holdon termelt cukorrépát. Szabó István. * Tiszaszöllősön a gazdálko­dók szívesen foglalkoznak paradicsom termesztéssel. — Verebes Péter Kossuth út 28. szám alatt lakó termelő az elmúlt gazdasági évben egy hold paradicsomra kötött szerződést a helyi földmű­vesszövetkezettel. A rendkí­vüli időjárás ellenére is példája bizonyít szép eredményt ért el. Egy hold paradicsom termésből leszállított 135 mázsát és ezért 17.500 forintot kapott a földművesszövetkezettől. Az eredményhez az is hoz­zájárult, hogy az egy holdon 200 kilogramm szuperfoszfát, 100 kilogramm kálisó és 150 mázsa szervestrágyát is fel­használt. Az elmúlt év ta­pasztalatai alapján fogja ez- évben is földjét megművelni és paradicsomot termelni. Bokor József beszélünk. — Érdekessége a foglalkozásnak, hogy a KISZ szervezetünk valamelyik tag­ja rövid beszámolót tart az elmúlt két hét eseményeiről. A tananyag ismertetése után rövid dia-filmet vetítünk és így érdekesebbé és változa­tosabbá tesszük a politikai oktatást. A Prágáról szóló foglalko­zásunk idején szintén vetí­tettünk filmet. — Láttuk a Vltava folyót, amely átszeli a várost, a Károly-hídat, amely 400 méter hosszú és tíz méter széles gyönyörű építészeti remekmű. De a film bemutatta a város ösz- szes nevezetességeit is. Elmondhatjuk, hogy nagy érdeklődést vált ki minden foglalkozás és nem bánták meg a fiatalok, hogy jelent­keztek a KISZ oktatásra. Vidra Julia, Szolnok. adni — nyit be és gyorsan kér a fiaál esztergályos. — Hozzákezdesz? De vi­gyázz ám rá, pontos legyen, nehogy „elszúrd” a mérete­ket — figyelmezteti. — Ja, hogy én mit csiná­lok? — fordul ismét felénk. — Irányítom a forgácsoló részleget a művezetőkkel együtt, munkát szerzek, szer­számot készítek elő, ügyes- bajos dolgokat intézek, a munka versennyel foglalko­zom, meg mindennel. — A munka oroszlánrészét itt a fizikai dolgozók végzik. Mondhatom, olyan kollektíva van a forgácsolóknál, de má­sutt is, hogy tépik az istrán­got. Álom ezekkel az embe­rekkel dolgozni. — A fizikaiak jól látják ám, hogy mit kell tenni, hO'gy jobban éljenek. Én is­merem az egész üzemet, mert mint ÜB elnökhelyettes so­kat vagyok közöttük. Ha szo­rít valahol, egy küllőre fog az öntő, az esztergályos, a szerelő, a mázoló és mind­egyik szakma. — Egy pillanat. — Ismét csöng a telefoni. — Jó, meg­lesz, Pista bácsi, jó, legyen nyugodt, ha mondom, meg­lesz. Mire jön a második mű­szak, kiviszem magának. — Na és — folytatja — olyan művezetőkkel mint Szikszai. Hirt és Markát — öröm dolgozni. Mindegyik kiváló a szakmában. Ha kell, a pad mellett is megmutat­ják, miként kell egy munkát megcsinálni. Ég Urvai Dezső diszpécser beszél tovább a fizikai mun­kásokról, a vele dolgozó mű­szakiakról. Lelkesedik a munkájukon, de magárói alig mond valamit. Ezzel szem­ben a munkatársai fordítva vannak. — Dezső hosszú kilométe­reket szalad naponta, nem lehet neki olyant mondani, amit azonnal el ne Intézne — mcndja művezetőtársa. — Egy műszak sem nyolc órából áll neki. Korán itt van,’ és később megy. Olyan mint az örökmozgó. Ha az­után az üzemben letelt, ak­kor meg a választókerületé­ben házról házra jár. Ugyanis a Megye, Tanács tagjává vá­lasztottál! az őszön. Még az üzemben is felkeresik. Mikor erről kérdezzük, megint kitér a válasz elől. — Ma a tanácsban olyan vezetők vannak, akik szív­ügyüknek tekintik a dolgozók problémáját — mondja. — Mióta megválasztottak, itt helyben közel 30 ügyet, míg a Megyei Tanácsnál talán többet is elintéztem. Higyjék el, boldogan foglalkozom a dolgozók panaszaival, mert bent a tanácsnál is megér­tésre találok. Voltak már olyan ügyek is. amelyek nem a rendelettől fügigcttek, ha­nem az ügyintéző emberségé­től. És a jogos kérések min­dig meghallgatásra találtak. Amivel én felmentem a ta­nácshoz, még mind elintézhe­tő volt. — Dezső bácsi, tessék már kijönni, megnézni a fogas­kereket, jó lesz-e? — szakí­tanak félbe. — Egy pillanat, azonnal jövök — mondja felénk. És Urvai Dezső diszpécser máris siet a munkapad mellé, hogy több mint húszéves szakmai gyakorlatával segítse a fiatal munkást. Mozgékony ember. Sokat tesz naponta a közösségért. Munkáját örömmel végzi és boldog, ha érről beszélhet. Magáiról azonban alig szóL — andrási — Mit jó tudni a hibridkukoricáról? A dolgozó parasztok jelen­tős többsége nincs tisztában a hibridkukorica fogalmával. Nem ismerik előállítási mód­szereit. Termesztik, mert már az elmúlt évben meggyőződ­tek arról, hogy érdemes és kifizetődő. Sokan kérdezték azonban a járások és a me­gye szakembereitől, hogy mi is tulajdonképpen a hibrid- kukorica. Röviden ismertet­Fajtahibn&ről beszélünk a növényeknél cikkor, amikor ugyanazon fajtához tartozó két növényt kereszteznek. Hogyan jön létre a fajta­hibrid? Van például Fleisch- . mann korai, aranyözön, mindszentpusztai kukorica, stb. Ha ezek közül mondjuk a Fleischmann korait az aranyözönnel keresztezik, akkor fajtahibrid vetőmagot nyernek, az úgynevezett Óvári 5-öst. Ha az így nyert hibridmagot elvetjük, _ hib­ridkukorica termesztésről be­szélünk. De az ebből nyert termés már nem alkalmas vetőmagnak, azt teljes egé­szében fel kell használni, feletetni. A hibridvetőmag ugyanis csak az első évben ad több termést, éppen ezért minden esztendőben fel kell újítani. Fajtahibriddel az . állatte­nyésztésben is gyakran ta­lálkozunk. Akkor is, amikor a jó hízóanyag előállítása céljából mangalicakocát berksiri kannal búgatnak. Az utód fajtahibrid lesz, amely hízóba állítva jól ér­tékesíti a takarmányt. így van ez a növényeknél is. A növénynemesítők fel­kutatták és kutatják azokat a fajtákat, családokat, ame­lyeket — ha összekeresztez­nek, sokkal életképesebbek és így nagyobb termést adó hibridet kapnak, mintha azokat tiszta vonalban ter­mesztik. Nézzük, hogyan kapjuk a beltenyésztéses hibridvető­magot? A fajtán belül a ku­tatók kiválasztanak három vagy négy kukoricaegyedet. Ezeket most jelöljük A, B, C, D betűkkel. Az egy növé­nyi egyed leszármazottai egy törzshöz tartoznak. Tehát az A növényegyed származékai az A törzshöz, a B növény­egyed származékai a B törzshöz, és így tovább. Ha már most a beltenyésztett törzseket (vagy azok közül egyes egyedeket) egymással "kereszteznek, akkor meg­kapják a beltenyésztéses hibridvetőmagot, amit leg­többször kétszeres, vagy há­romszoros keresztezéssel ál­lítanak elő. A beltenyésztéses hibrid vetőmagból nyert termés sem alkalmas továbbter- mesztésre. Nagyvonalakban ismertet­tük a hibridvetőmag előállí­tásának két módszerét. — Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a növénynemesítők feladata. Tehát a gazdálko­dók által termesztett hibrid- kukorica termése már nem alkalmas továbbszaporítás- ra, legyen az beltenyésztéses martonvásári 5-ös, vagy faj­tahibrid Övári 5-ös. A vető­magot minden évben fel kell tehát újítani, ki kell cse­rélni. A kevert heterogén növé­nyek nagy életképességét heterózis hatásnak is szok­ták mondani, innen van az, hogy sokszor a hibridkukori­cát helytelenül heterózis kukoricának mondják. Aláírták a magyar—szovjet : szövetkezeti árucsereegyezményt ket, órákat, szeparátorokat, hússzalonnát halkonzervet, gyógyszeripari nyersanyago­kat, magyar részről pedig gyapot- és gyapjúszöveteket, bútort, készruhát, varrógé­peket és más árucikket szál­lítanak. Az egyezményt Pavel Ka­banov, a CENTROSZOJUZ elnöke és Molnár Károly, a SZÖVOSZ alelnöke írta alá — jelenti a TASZSZ. L { C zivarozott és ment. — * ^ Mert szivart szív — t ki tudja, mióta. Egyiket el- »dobja, a másikat meggyújt- tja. Szenvedélyes dohányos és Xezt a faluban mindenki tudja I róla. Kicsi-nagy egyaránt. ? Nemcsak ezt tudják, minden | lépését, minden nyilvánosság lelőtt kimondott szavát. Amit J ö mond, azt számontartják. * Szeretik és ami még na- igyobb szó: tisztelik. Kunma- \ darason ő a gazdák példa- I képe. Az idősebbek is hajla- S nak szavára. Amit Urbán [ János, Szőke Márton, Borsi I Ferenc, vagy Bojár Sándor [ tanácsol, azt is mindig érde- »mes megfogadni. (Ok is ki- t váló, köztiszteletben álló em- [ berek.) De Sándor szava l szentírás. Mert Sándor ezer- Iszer kitapasztalja, meg tíz- r ezerszer meggondolja előbb r azt, amit másoknak ajánl, r vagy legfőképpen amit ö | maga cselekszik, Ilyenfor- \mán hát érdemes utána X menni, csalódni nem lehet. t jL s megy. Nála nyugod- X tabb és nála nyugtala­X nabb ember nincs még egy * a községben. Különösen az utóbbi időben, néhány esz­tendő óta. Hajtja a kíváncsi­ság. A mohó érdeklődés. Mert Sándor gazdálkodó, és mert olvasott, okos ember. Az utóbbi időkben rájött arra, hogy az a gazdálkodási forma, amit ő hosszú-hosszú évekig csinált, kinőtte ma­gát. Tavaly is szájába tette a szivart, zsebébe a többit, hogy legyen az útra, és el­ment Abádszalókra. Keveset beszélt, annál többet nézett, az országoshirű Lenin Tsz- ben. Kifaggatta az embere­ket. Olyan furcsa kérdéseket tett fel, amilyeneket eddig a GYŐZÖTT fl TŰZ Lenin gazdái még igen ke­vésszer hallottak a látoga­tóktól. „És mondja csak ba­rátom, most ugyan gazda-e maga?" „Ugyan jó szomszéd súgja már meg nekem, bele­szólhat-e a tag a tehenek ta­karmányozásába?" „Kedve: öreg cimborám, megkérdez­ték-e magától, mennyit arat­hat a kombájn?" — és mér, ehhez hasonló csendes kér­désekkel vizsgáztatott. Aztár csak bólogatott, de nem szólt semmit. Otthon se mondott se jót, se rosszat. Mert két elem lakozik Erdei Sándor­ban: a tűz, meg a víz. A nyugtalanság és a nyugalom A tűz ízzott benne, de a ví: hűtötte. S hallgatott. Hallga­tott és ment. \t eggyújtotta a szivart aztán elballagott a hely beli Petőfi Tsz-be. Ott t vagyoni állapotok felől tuda kozódott, ismét csak bólo gatva, szótlanul vette tudó másul a hallottakat. „Embe rek meglátjátok, itt hama rosan nagy dolog történik' — mondogatták, amikor szó bakerült a neve. Gyűlésen utcán, vagy éppen a földmű vesszövetkezeti kocsmában S a falu várta, leste — m lesz az a nagy dolog. Bizo nyosra vette mindenki, hogi Erdei Sándor hamarosan nyi latkozik, vagy a szövetkeze mellett, vagy a szövetkeze ellen. Hagyták. Nem zavar ták munkálkodásában, é: nem zaklatták oktalan kér désekkel. Annál neki na gyobb a tekintélye. Azt azon­ban bizonyosra vette min­denki, ha majd azt mondja „a szövetkezet mellett” — akkor megyen mindenki pontosabban az a mindenki, amelyik még hátra van. — Mert Kunmadaras földterü­letének 70 százalékán már nagyüzemi gazdálkodás fo­lyik. De ha a vizsgálódásnak az lesz az eredménye, hogy a szövetkezet nélkül, akkor a ma még egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztokat még a legerősebb bivalyok­kal sem vontatja be senki a nagyüzembe. 1958 nála tehát az alapos tanulmányozás esztendeje volt. Ez nemhogy csökken­tette volna, hanem mégin- kább növelte tekintélyét, mert hiszen az egyéni gaz­dák éppen arra vártak, hogy valaki megkezdje, és valaki vagy mondjon már Á-t, vagy mondjon B-t. — Meg­nyugvással vették tudomásul, hogy aki ehhez hozzákez­dett, az nem más, mint ép­pen Erdei Sándor. Mp ljött a választás ideje. Megyei tanácstagnak jelölték és meg is választot­ták. Ö szivarozott és hallga­tott. Azt senkinek nem árulta el, otthon milyen számításo­kat végez, s hogy min tűnő­dik féléjszakákon. Csak va­lamivel több szivart szívott az utóbbi időben. — Jó pár nappal ezelőtt egyik nép­szerű megyei vezetőnkkel be­szélgetett, majd a helyi ve­zetőkkel is összedugta fejét. 1959 januárjának tizedik napján felhúzta csizmáját, kifényesítette, és útnak in­dult. Akkor is szívta a szivart, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot, A kunmada­rast Új Barázda Tsz gazda­godott véle. Két elem van benne. Illetőleg — csak volt. Mert győzött a tűz; Erdei Sándor választott. SZEKULITY PÉTER : iMOSZKVA X A SZŐ VOSZ Moszkvában [ ‘ártott küldöttsége és a [ CENTROSZOJUZ szovjet tszövetkezeti központ vezetői X kedden aláírták az 1959. évi í arucs ere egyezményt. Az ► egyezmény értelmében a fo- P lyó évi magyar—szovjet P szövetkezeti kereskedelmi [forgalom a tavalyinak csak- [nem kétszerese lesz, s szőr­ijét részrfit fényképezőgépe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents