Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-16 / 297. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958, december fit A tsz-ek bátran, reálisan tervezzenek Az eddigi tapasztalatok? — Több helyütt túl óvatosak „Meglévő szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinket (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) minél előbb példamutató, modern belterjes gazdaságokká kell fejleszteni. Ezek termelési színvonala és árutermelése baladja meg az egyéni gazdaságokét, termelési költségeik alacsonyabbak legyenek, alkalmazzák a korszerű növénytermelési és állattenyésztési módszereket, termelésüket nagymért ékben gépesítsék és a gazdaságok dolgozóinak a szövetkezet tagjainak élet és munkakörülményei az egyénileg gazdálkodókénál jobbak legyenek..(Az MSZMP Agrárpolitikájának téziseiből), Ennek az elvnek kell tükrö- ődnie és érvényesülnie közös gazdaságaink most készülő terveiben. Ólyan célt szabjanak a szövetkezeti gazdák, amely a szocialista nagyüzemekhez illő, megvalósítható és merész. A termelési terveket megyeszerte készítik. Mik a tapasztalatok? Bátran terveznek-e a tsz-ek? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Szakálos Lajos elvtársat, a Megyei Tanács VB Mezógazdasagí Osztályának vezető közgazdászát. — Az elmúlt napokban több termelőszövetkezetben jártunk. Azt néztük meg, hol milyen terveket készítenek. Elmondan- dómban az ott szerzett tapasztalataimat tudom összegezni. Ezt azért fontos megjegyezni, mert — bár csak néhány tsz-ről . van szó — a következtetések mégis általánosíthatók. Azt tapasztaljuk, legtöbb helyen a szövetkezeti gazdák túl óvatosak. Azt tartják: „inkább alátervezünk és év végén legyen inkább 3 forint túlteljesítés munkaegysegenként, mint 2 forint hiány”. Másik általános hiba, hogy célkitűzések rögzítésekor nem az elmúlt 5—6 esztendő tapasztalatait veszik figyelembe, hanem egyedül csak az 1956-os esztendőjét, holott tudvalévő, hogy az időjárás kedvezőtlen volt, ezért ebből kiindulni helytelen és hamis. Szakálos elvtárs a fellelhető és még kiküszöbölhető hiányosságokról tudna néhány konkrét példát is mondani? Marosak azért is hogy a szövetkezeti gazdák okuljanak. igen. Soroljunk fel néhány bátortalan szövetkezetét. Jártam a törökszentmiklósi Dózsa Tsz- ben is. Ez a szövetkezet szarvasmarhaállományát csökkenteni készül, s ugyanakkor évelő pillangósokból 1959-re meglehetősen keveset tervezett, az ossz szántó területhez viszonyítva 10.6 százalékot. Á két dolog nyilvánvalóan összefüggésben van egymással. A Dózsa Tsz gazdáinak gondolniok kellene arra, hogy a pillangósok vetésterületének növelésével nagy- mennyiségű, kiváló minőségű takarmányhoz juthatnának, elősegítenék a talajerő visszapótlást, s végül a takarmánybázis növelése lehetővé tenné a jószágállomány — ezen belül a szarvasmarhaállomány — növelését, nem pedig a tsz kárára történő csökkentését — Az általunk eddig meglátogatott termelőszövetkezetekben jövőre mindenütt vetnek fő növényként silókukoricát. Ez jó dolog. Az azonban már hiba, hogy e téren is tapasztalunk holmiféle oktalan bátortalanságot, a lényeg fel nem ismerését, szűk-látókörűséget. Hiányzik a merészség. Egyszóval vetnek silókukoricát a tsz-ek, de nem elegendőt. Itt van például a tiszaigari Petőfi Tsz —, ahol különben elég jó tervet állítanak össze —, amely főnövényként mindössze .10 kát. hold silókukoricát tervezett. Kevés, nagyon kevés. Ennek a közös gazdaságnak 754 kát. hold szántója van, fejlődő jószágállománya, s hogy a jószágállomány terén még nagyobb lépést tegyenek előre, nyilván nagytömegű és olcsó takarmányról kell gondoskodni. Erre való a silókukorica. — Ez persze nemcsak a tiszaigari Petőfi Tsz-re, hanem Szolnok megye számos közös gazdasagára vonatkozik. A területen dolgozó szakemberek feladata, hogy az efféle következetlenségeket a tsz-ekben mindenütt felszámolják, de nem parancsszóval, hanem okos, felvilágosító munkával. Ügy, hogy a szövetkezet gazdái, vezetői megértsék, ez vagy az miért jó. — Igen helytelen az. amit a jásszentandrási Haladás Tsz- ben és a jászkiséri Kossuth Tsz- ben tapasztaltunk. Munkaegységre kukoricát is terveznek osztani. Nem veszik figyelembe, hogy önömagukat rövidítik meg. Az a kukorica, amit ki akarnak osztani, nem viszi előre a közös gazdaságod, és nem gyarapítja túlságosan a tagokat. Viszont, ha nem osztják ki, hanem hizlalnak vele, a hízókat adják el és araiak az árát osztják, akkor — és ez megcáfolhatatlan igazság — nyilvánvaló, hogy sokkal többre mennek. — Sok kívánnivalót hagy még maga után a szervestrágyázás. Itt se reálisak a tervek, sokszor amiatt, mert egyszerűen nincs mivel trágyázni. S itt figyelhetjük meg a jó tervezés összefüggését vagy a rossz tervezés hátrányát. Ha például a a jászszentandrási Haladás Tsz tagjai a kukoricát n.em osztják ki, hanem jószágot tartanak, hizlalnak, akkor ez az előbb elmondottak mellett még trágyát is jelent, s a trágya a föld termő erejét növeli. íme, így származik egy okos, reális célkitűzésből sokirányú haszon, de a meggondolatlan tervezésből soksok kár. Úgy véljük, nemcsak a hibákkal és hiányosságokkal találkoztak. — Nem. De most mégis éppen azokat hangsúlyoztam, hogy még változtassanak rajta tsz- eink. Sok örvendetes jelenséggel is találkoztunk. Az eddig meglátogatott termelőszövetkezetekben mindenütt 100 kilón felüli mennyiségű műtrágyát terveztek egy holdra. Mindenütt három normálholdon felül van az egy holdra jutó gépi munka. Es még számos hasonló pozitívumot említhetnék meg, ami végeredményben a fejlődést mutatja. Mégis azt kell mondanom, hogy közös gazdaságaink körültekintőbben, nagyobb alapossággal végezzék a tervezés részleteit. Persze olyan célkitűzéseket szabjanak meg, amelyek meg is valósíthatók. De ne hagyjanak kihasználatlanul sémiidén lehetőséget — fejezte be nyilatkozatát a mezőgazdasági osztály vezetőgazdásza. ÚJ MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVEK A Mezőgazdasági Kiadó 1959- ben számos érdekes könyvujdon- sággal lepi meg az olvasókat. Lányi Ottó, a kiadó igazgatója erről a következő tájékoztatást adta. Nyolc esztendeje, hogy vállalatunk megalakult. Ez idő alatt számos kiváló szakkönyvet adtunk ki, amelyek sok segítséget nyújtottak szakembereinknek. Számos könyvünk iránt olyan nagy az érdeklődés, hog> ezeket jövőre újabb kiadásban kell megjelentetnünk. így például Rayman-Horváth-Szabó: — Gyümölcstermesztés* c, műve ötödször — Schandl: Juhtenyésztés, Ösz-Szép: Gyakoribb sertésbetegségek. Manninger-Hócsy: Állatorvosi belgyógyászat, Erdély i-Tengerdi: Permetezés porozás és Szakátsy: Az almafák termésének biztosítása c. könyve negyedik, — Angeli-Besse- nyei: Zöldségtermesztés és Vertse-Tildy: Erdő-mező madarai című műve pedig harmadik kiadásban lát napvilágot. Az új könyvek közül nagy érdeklődésre tarthatnak számot a legújabb kutatási eredményeket ismertető könyvek. A legjelentősebbek: Henke: Gazdálkodás szikeseinken. Szeredi: Állati fehérjetakarmányok gyártása és felhasználása. Szigeti: Önetetők a sertéstenyésztésben, Haraszti- Bokori: Mérgező és szennyező növények a takarmányban, valamint az új Állattenyésztési Enciklopédia, amelyet legkiválóbb állattenyésztési szakembereink szerkesztették. « Tovább kívánjuk szélesíteni a kapcsolatot a szomszédos baráti országokkal. Ezért számos olyan művet is megjelentetünk, amelyek a baráti országok kutatóinak eredményeit ismertetik. Kiadjuk a csehszlovák Juva— Catolik: Talajvédelem c. művét, amely a két kiváló szerző eredményes kutatásai , ismerteti. Az izotopok a mezőgazdaságban című cikkgyűjtemény a ezwrjeÉ szakemberek előrehaladott izo» tópkutatásli eredményeiről szá» mól be. A kötetet Szabolcs 1st* ván szerkeszti. Megjelentetjük! ezenkívül a bolgár Atanaszovfl „Dohánytermesztés’’ című kötny* vét, amely a híres bolgár da» hány termesztők módszereit és eredményeit ismerteti. A román szákirodalmat Savulescu: „Ka® rantéai kártevőik, élősködők, gyomnövények*’ című műve kép® viseli kiadási tervünkbem Tapasztalataink szerint íges* kelendők a népszerűén, közért® hető nyelven megírt és ötletesen.! illusztrált szakkönyvek. Ezért jelentetjük meg J. Horváth László „Vidám-rajzos szarvas* marhatenyésztés” című művét* amely a „Vidám-rajzos sertést©* nyésztéshez” hasonló módszerrel ismerteti a szarvasmarhatenyészu tés szakkérdéseit. Végül bizonyára gyorsan el® kel majd Mohácsy Mátyása „Gyümölcstermesztés a háza és háztáji kertészetben’’, Szederjeyí „Őz”, Faluba: „Gyakorlati mé- hészkönyv‘‘. — *t '• ... Me zőtúri kiszisták színi előadása Szolnokon December 27-én, délutáni és esti előadásban a mezőtúri kultúrotthon fiataljai Szolnokon a Szigligeti Színházban lépnek színre. A „Bekötött szemmel”- című. az ellenforradalom idejében lejátszódó drámát jelenítik meg. Az előadás közönségét a szolnoki KISZ szervezeteit teszik ki, a Szolnok városi KISZ bizottság alapszervezetekre osztotta ki a jegyet aszerint: egy- egy alapszervezetben hány KISZ tag érdemelte ki jó munkájával. A TERV - és a növényvédelem A MEZŐGAZDASÁGI nagyüzemekben — tsz-ben és állami gazdaságban egyaránt — a gazdálkodás alapja az üzemterv. Az éves üzemtervekben meghatározzuk a következő évre, hogy mit, hogyan és mennyiért tudunk megtermelni a helyi adottságok mellett. Ahhoz, hogy termelésünk biztos legyen, számolnunk kell a termést veszélyeztető kártevők és betegségek jelenlétével, illetve rpeg jelenésével is, kártevőelőrejelzés és a helyi megfigyelések alapján. Arra, hogy milyen károkat tehetnek a gyomok és kártevők, álljon itt néhány adat: A gabonavetésekben a gyomok a terület 29 százalékát, kapásokban 40 százalékát foglalják el. Emellett a kártevők és betegségek évi átlagban ezen felül 20 százalék kárt tesznek. Ez évi 40 százaléknál több kiesést jelent. Ezért helyes például a turkevei Vörös Csillag Tsz elhatározása: Az őszi búza vetésterületének 75—80 százalékát részesíti vegyszeres gyomirtásban, EZREK GYÓG Igen érdekes megfigyelésre adott módot Kenderesen a len vegyszeres gyomirtása. A Haladás Tsz szerződött len-területét az út egyik oldalán Krezonit F-fel permetezetten, vegyszeresen gyomírtottuk, a másik oldalán — csaknem szemben vele — a Béke Tsz len-területét kézzel gyomtalanították. (Kb. 30 fő gyomlált több napon át. A kezdetben igen jól mutató Béke Tsz-beli ' len-tábla aratasra elgyomosodott, míg a Haladás Tsz-é gyommentes maradt. Okai a kézi gyomlálás csak a nagyobb gyomokat pusztította el, míg a vegyszeres permetezés kicsit, nagyot egyaránt kiirtott. A NÖVÉNYVÉDELMI munka elég nagy részt tesz ki az évi munkából, s így annak szerepeltetése nem mellőzhető az éves termelési és pénzügyi tervből. A növényvédelmi költség-fedezet előzetes biztosítása nélkül nincs gyors segítésre lehetőség. Régen húzódó probléma ez, főleg a tsz-eknél. Egyesek kevés gyakorlatuk miatt előre nem számoltak növényvédelmi kérdésekkel. Már a tervek elkészítésénél vegyük számításba a növényvédelmi munkák lehetőségét, s ezzel párhuzamosan a pénzügyi tervben is szerepeltessük azt! A helyesen elkészített növény- védelmi terv alapján a Növényvédő Állomás előre jól fel tud készülni minden irányú növény- védelmi munka elvégzésére, s azt a legjobb időben tudja elvégezni, vagy teljesítő képességét meghaladó esetekben — mint a vegyszere^ gyomirtásnál már megszokottan — kisegítő brigádokkal küzdi le a kartevöDemeter János növényvédő agronómus. / ' yerek- s diákkorában gya- log járt, pedig álig vágyott jobban valamire, mint egy kerékpárra. Módosabb társai nem egyszer szemére dobták: . „Élhetetlen ember az apád! Intéző léttére sem tud egy biciklire válót keríteni...” Andrisnak ilyenkor összeszorult az ökle s csak ennyit szűrt a foga közül: — Élhetetlen? Lehet. De becsületes. Tisztelet a régi világ intézői közül azoknak, kik megőrizték kezük tisztaságát; az öreg Kolbász ezek közül váló volt. Több évtizednyi munkával nem gyűjtött többet össze egy házacskára valónál. Fiát aligha nevelhette volna orvosnak, ha közben nagyot nem fordul a föld. Kolbász András állami segítséggel végezte el az egyetemet. Az ötvenes évek elején került gyakorló orvosnak a mezőtúri kórházba, — Lankadatlan szorgalmának, emberszereteté■ nek köszönheti, hogy ilyen fia■ tál fővel lett adjunktus. Rászolgált a megtiszteltetésre, bizai lomra. Arról még a legélesebb ■ nyelvűek sem tudnak, hogy akárha éjnek idején ne sietett volna a hívó szóra. Munkabírása — mint munkatársai kivétel nélkül elismerik — szinte határtalan. Az ellenforradalmat követő időkben egymaga a negyven ágyas sebészetet látta el. Ne adja a sors, hogy bármelyikünk is közelebbről megis; merkedjék az operáció lefolyásával; inkább innen tudjuk meg: Katonás fegyelemben, óraművet megszégyenítő pontossággal kell a műtétnek megtörténnie. Ahol a szike előkerül, emberéletről van szó; az pedig nem gyerekjáték. Aki aggódik ■ betege sorsáért, érthetően köny- nyen lobban s ejt olyan szót, mely sérti az érzékenyebb munkatársat. így volt ez jóidéig dr. Kol■ busz Andrással is. Köztudott, hogy a sebészek többsége kevesebbet ad a formaságokra, mint más szakorvos. Nem a rábeszélés, hanem a tett emberei ők — talán innen ered ... Dávid Imre, a kórház párt- szervezetének titkára nem sokat töprengett a szokás eredetén; ehelyett felkereste Kolbusz doktort. Beszélgetésük — így tudják a kórházban — minden volt, csupán dorgatórium nem. Emberi, elvtársi beszélegtés, a szó legszebb értelmében. A fiatal adjunktus az öreg kommunista szavára felhagyott a kemény szóval, mely jól lehet nem is volt sajátja; csupán rossz szokás, melyre szert tett valahol. Kényes kérdésnek szokták nevezni az SzTK-betegek részéről az orvosnak adott külön honoráriumot. Kolbusz András doktor személyével kapcsolatban ez a kérdés nem kényes, azért nem, mert egyszerűen — nincs. Szemtanúk állítják, ho y a zsebébe csúsztatott piroshasúa- kat főrázással, mosollyal, némán adta vissza. Tekintete minden szónál többet mondott. 4 mezőtúri sebészet adjunk- tusa egyetért a párt politikájával, Lelkiismeretes - munkáján túl érdeklődésével is bizonyítja ezt: szorgalmas látogatója volt az elmúlt évben is a kórházban folyó politikai okta- . tásnak. Kommunista kartársai [ úgy vélik: a párttagságra is , méltó lenne. , Dr. Kolbusz András többet van édesapja, mint a felesége i társaságában. Fiatal ' házasnál szokatlan az ilyesmi; az orvosházaspár esetében azonban ért- 1 hető: az asszonyka más város-\ ; ban dolgozik, ugyancsak jelentős beosztásban: apósa viszont aj tangazdaság föagronómusa. A házaspár mégis gyakran találkozik: a kis világos-színű Wart-1 burg, melyre évek óta gyűjtöttek, hamar egymáshoz repíti1 őket. i Autókázni jó dolog; Mezőtúr betegeinek mégsem kell attólj ; tartaniok, hogy a vezetés öröme\ elvonja tőlük Kolbusz doktori idejét. Ellenkezőleg: sürgetői szükségben hamarabb érkezik', hozzájuk a segítség... — BORVARÚ.— 1
