Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-16 / 297. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958, december fit A tsz-ek bátran, reálisan tervezzenek Az eddigi tapasztalatok? — Több helyütt túl óvatosak „Meglévő szocialista mezőgazdasági nagyüzemein­ket (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) minél előbb példamutató, modern belterjes gazdaságokká kell fejleszteni. Ezek termelési színvonala és áruter­melése baladja meg az egyéni gazdaságokét, termelési költségeik alacsonyabbak legyenek, alkalmazzák a kor­szerű növénytermelési és állattenyésztési módszereket, termelésüket nagymért ékben gépesítsék és a gazdasá­gok dolgozóinak a szövetkezet tagjainak élet és mun­kakörülményei az egyénileg gazdálkodókénál jobbak legyenek..(Az MSZMP Agrárpolitikájának téziseiből), Ennek az elvnek kell tükrö- ődnie és érvényesülnie közös gazdaságaink most készülő ter­veiben. Ólyan célt szabjanak a szövetkezeti gazdák, amely a szocialista nagyüzemekhez illő, megvalósítható és merész. A termelési terveket megyeszerte készítik. Mik a tapasztalatok? Bátran terveznek-e a tsz-ek? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Szakálos Lajos elvtársat, a Me­gyei Tanács VB Mezógazdasagí Osztályának vezető közgazdá­szát. — Az elmúlt napokban több termelőszövetkezetben jártunk. Azt néztük meg, hol milyen ter­veket készítenek. Elmondan- dómban az ott szerzett tapasz­talataimat tudom összegezni. Ezt azért fontos megjegyezni, mert — bár csak néhány tsz-ről . van szó — a következtetések mégis általánosíthatók. Azt ta­pasztaljuk, legtöbb helyen a szö­vetkezeti gazdák túl óvatosak. Azt tartják: „inkább aláterve­zünk és év végén legyen inkább 3 forint túlteljesítés munkaegy­segenként, mint 2 forint hiány”. Másik általános hiba, hogy cél­kitűzések rögzítésekor nem az elmúlt 5—6 esztendő tapaszta­latait veszik figyelembe, hanem egyedül csak az 1956-os eszten­dőjét, holott tudvalévő, hogy az időjárás kedvezőtlen volt, ezért ebből kiindulni helytelen és hamis. Szakálos elvtárs a fellelhető és még kiküszöbölhető hiányos­ságokról tudna néhány konk­rét példát is mondani? Mar­osak azért is hogy a szövetke­zeti gazdák okuljanak. igen. Soroljunk fel néhány bátortalan szövetkezetét. Jártam a törökszentmiklósi Dózsa Tsz- ben is. Ez a szövetkezet szarvas­marhaállományát csökkenteni készül, s ugyanakkor évelő pil­langósokból 1959-re meglehető­sen keveset tervezett, az ossz szántó területhez viszonyítva 10.6 százalékot. Á két dolog nyilvánvalóan összefüggésben van egymással. A Dózsa Tsz gazdáinak gondolniok kellene arra, hogy a pillangósok vetés­területének növelésével nagy- mennyiségű, kiváló minőségű takarmányhoz juthatnának, elő­segítenék a talajerő visszapót­lást, s végül a takarmánybázis növelése lehetővé tenné a jó­szágállomány — ezen belül a szarvasmarhaállomány — növe­lését, nem pedig a tsz kárára történő csökkentését — Az általunk eddig meglá­togatott termelőszövetkezetek­ben jövőre mindenütt vetnek fő növényként silókukoricát. Ez jó dolog. Az azonban már hiba, hogy e téren is tapasztalunk holmiféle oktalan bátortalansá­got, a lényeg fel nem ismeré­sét, szűk-látókörűséget. Hiány­zik a merészség. Egyszóval vet­nek silókukoricát a tsz-ek, de nem elegendőt. Itt van például a tiszaigari Petőfi Tsz —, ahol különben elég jó tervet állíta­nak össze —, amely főnövény­ként mindössze .10 kát. hold si­lókukoricát tervezett. Kevés, nagyon kevés. Ennek a közös gazdaságnak 754 kát. hold szán­tója van, fejlődő jószágállomá­nya, s hogy a jószágállomány terén még nagyobb lépést te­gyenek előre, nyilván nagytö­megű és olcsó takarmányról kell gondoskodni. Erre való a silókukorica. — Ez persze nemcsak a tiszaigari Petőfi Tsz-re, hanem Szolnok megye számos közös gazdasagára vo­natkozik. A területen dolgozó szakemberek feladata, hogy az efféle következetlenségeket a tsz-ekben mindenütt felszámol­ják, de nem parancsszóval, ha­nem okos, felvilágosító munká­val. Ügy, hogy a szövetkezet gazdái, vezetői megértsék, ez vagy az miért jó. — Igen helytelen az. amit a jásszentandrási Haladás Tsz- ben és a jászkiséri Kossuth Tsz- ben tapasztaltunk. Munkaegy­ségre kukoricát is terveznek osztani. Nem veszik figyelem­be, hogy önömagukat rövidítik meg. Az a kukorica, amit ki akarnak osztani, nem viszi előre a közös gazdaságod, és nem gyarapítja túlságosan a tago­kat. Viszont, ha nem osztják ki, hanem hizlalnak vele, a hí­zókat adják el és araiak az árát osztják, akkor — és ez megcá­folhatatlan igazság — nyilván­való, hogy sokkal többre men­nek. — Sok kívánnivalót hagy még maga után a szervestrágyázás. Itt se reálisak a tervek, sok­szor amiatt, mert egyszerűen nincs mivel trágyázni. S itt figyelhetjük meg a jó tervezés összefüggését vagy a rossz ter­vezés hátrányát. Ha például a a jászszentandrási Haladás Tsz tagjai a kukoricát n.em osztják ki, hanem jószágot tartanak, hizlalnak, akkor ez az előbb el­mondottak mellett még trágyát is jelent, s a trágya a föld ter­mő erejét növeli. íme, így szár­mazik egy okos, reális célkitű­zésből sokirányú haszon, de a meggondolatlan tervezésből sok­sok kár. Úgy véljük, nemcsak a hibák­kal és hiányosságokkal ta­lálkoztak. — Nem. De most mégis ép­pen azokat hangsúlyoztam, hogy még változtassanak rajta tsz- eink. Sok örvendetes jelenség­gel is találkoztunk. Az eddig meglátogatott termelőszövetke­zetekben mindenütt 100 kilón felüli mennyiségű műtrágyát terveztek egy holdra. Mindenütt három normálholdon felül van az egy holdra jutó gépi munka. Es még számos hasonló pozití­vumot említhetnék meg, ami végeredményben a fejlődést mu­tatja. Mégis azt kell monda­nom, hogy közös gazdaságaink körültekintőbben, nagyobb ala­possággal végezzék a tervezés részleteit. Persze olyan célkitű­zéseket szabjanak meg, amelyek meg is valósíthatók. De ne hagyjanak kihasználatlanul sé­miidén lehetőséget — fejezte be nyilatkozatát a mezőgazdasági osztály vezetőgazdásza. ÚJ MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVEK A Mezőgazdasági Kiadó 1959- ben számos érdekes könyvujdon- sággal lepi meg az olvasókat. Lányi Ottó, a kiadó igazgatója erről a következő tájékoztatást adta. Nyolc esztendeje, hogy válla­latunk megalakult. Ez idő alatt számos kiváló szakkönyvet ad­tunk ki, amelyek sok segítsé­get nyújtottak szakembereink­nek. Számos könyvünk iránt olyan nagy az érdeklődés, hog> ezeket jövőre újabb kiadásban kell megjelentetnünk. így példá­ul Rayman-Horváth-Szabó: — Gyümölcstermesztés* c, műve ötödször — Schandl: Juhtenyész­tés, Ösz-Szép: Gyakoribb sertés­betegségek. Manninger-Hócsy: Állatorvosi belgyógyászat, Erdé­ly i-Tengerdi: Permetezés poro­zás és Szakátsy: Az almafák termésének biztosítása c. köny­ve negyedik, — Angeli-Besse- nyei: Zöldségtermesztés és Vertse-Tildy: Erdő-mező mada­rai című műve pedig harmadik kiadásban lát napvilágot. Az új könyvek közül nagy ér­deklődésre tarthatnak számot a legújabb kutatási eredményeket ismertető könyvek. A legjelen­tősebbek: Henke: Gazdálkodás szikeseinken. Szeredi: Állati fe­hérjetakarmányok gyártása és felhasználása. Szigeti: Önetetők a sertéstenyésztésben, Haraszti- Bokori: Mérgező és szennyező növények a takarmányban, va­lamint az új Állattenyésztési Enciklopédia, amelyet legkivá­lóbb állattenyésztési szakembe­reink szerkesztették. « Tovább kívánjuk szélesíteni a kapcsolatot a szomszédos baráti országokkal. Ezért számos olyan művet is megjelentetünk, ame­lyek a baráti országok kutatói­nak eredményeit ismertetik. Kiadjuk a csehszlovák Juva— Catolik: Talajvédelem c. művét, amely a két kiváló szerző ered­ményes kutatásai , ismerteti. Az izotopok a mezőgazdaságban cí­mű cikkgyűjtemény a ezwrjeÉ szakemberek előrehaladott izo» tópkutatásli eredményeiről szá» mól be. A kötetet Szabolcs 1st* ván szerkeszti. Megjelentetjük! ezenkívül a bolgár Atanaszovfl „Dohánytermesztés’’ című kötny* vét, amely a híres bolgár da» hány termesztők módszereit és eredményeit ismerteti. A román szákirodalmat Savulescu: „Ka® rantéai kártevőik, élősködők, gyomnövények*’ című műve kép® viseli kiadási tervünkbem Tapasztalataink szerint íges* kelendők a népszerűén, közért® hető nyelven megírt és ötletesen.! illusztrált szakkönyvek. Ezért jelentetjük meg J. Horváth László „Vidám-rajzos szarvas* marhatenyésztés” című művét* amely a „Vidám-rajzos sertést©* nyésztéshez” hasonló módszerrel ismerteti a szarvasmarhatenyészu tés szakkérdéseit. Végül bizonyára gyorsan el® kel majd Mohácsy Mátyása „Gyümölcstermesztés a háza és háztáji kertészetben’’, Szederjeyí „Őz”, Faluba: „Gyakorlati mé- hészkönyv‘‘. — *t '• ... Me zőtúri kiszisták színi előadása Szolnokon December 27-én, délutáni és esti előadásban a mezőtúri kul­túrotthon fiataljai Szolnokon a Szigligeti Színházban lépnek színre. A „Bekötött szemmel”- című. az ellenforradalom idejé­ben lejátszódó drámát jelenítik meg. Az előadás közönségét a szol­noki KISZ szervezeteit teszik ki, a Szolnok városi KISZ bi­zottság alapszervezetekre osz­totta ki a jegyet aszerint: egy- egy alapszervezetben hány KISZ tag érdemelte ki jó munkájá­val. A TERV - és a növényvédelem A MEZŐGAZDASÁGI nagy­üzemekben — tsz-ben és ál­lami gazdaságban egyaránt — a gazdálkodás alapja az üzemterv. Az éves üzemtervekben megha­tározzuk a következő évre, hogy mit, hogyan és mennyiért tu­dunk megtermelni a helyi adottságok mellett. Ahhoz, hogy termelésünk biz­tos legyen, számolnunk kell a termést veszélyeztető kártevők és betegségek jelenlétével, illet­ve rpeg jelenésével is, kártevő­előrejelzés és a helyi megfigyelé­sek alapján. Arra, hogy milyen károkat tehetnek a gyomok és kártevők, álljon itt néhány adat: A gabonavetésekben a gyomok a terület 29 százalékát, kapások­ban 40 százalékát foglalják el. Emellett a kártevők és betegsé­gek évi átlagban ezen felül 20 százalék kárt tesznek. Ez évi 40 százaléknál több kiesést jelent. Ezért helyes például a turkevei Vörös Csillag Tsz elhatározása: Az őszi búza vetésterületének 75—80 százalékát részesíti vegy­szeres gyomirtásban, EZREK GYÓG Igen érdekes megfigyelésre adott módot Kenderesen a len vegyszeres gyomirtása. A Hala­dás Tsz szerződött len-területét az út egyik oldalán Krezonit F-fel permetezetten, vegyszere­sen gyomírtottuk, a másik ol­dalán — csaknem szemben vele — a Béke Tsz len-területét kéz­zel gyomtalanították. (Kb. 30 fő gyomlált több napon át. A kez­detben igen jól mutató Béke Tsz-beli ' len-tábla aratasra el­gyomosodott, míg a Haladás Tsz-é gyommentes maradt. Okai a kézi gyomlálás csak a nagyobb gyomokat pusztította el, míg a vegyszeres permetezés kicsit, na­gyot egyaránt kiirtott. A NÖVÉNYVÉDELMI munka elég nagy részt tesz ki az évi munkából, s így annak szerepel­tetése nem mellőzhető az éves termelési és pénzügyi tervből. A növényvédelmi költség-fede­zet előzetes biztosítása nélkül nincs gyors segítésre lehetőség. Régen húzódó probléma ez, főleg a tsz-eknél. Egyesek ke­vés gyakorlatuk miatt előre nem számoltak növényvédelmi kérdésekkel. Már a tervek elké­szítésénél vegyük számításba a növényvédelmi munkák lehető­ségét, s ezzel párhuzamosan a pénzügyi tervben is szerepeltes­sük azt! A helyesen elkészített növény- védelmi terv alapján a Növény­védő Állomás előre jól fel tud készülni minden irányú növény- védelmi munka elvégzésére, s azt a legjobb időben tudja el­végezni, vagy teljesítő képessé­gét meghaladó esetekben — mint a vegyszere^ gyomirtásnál már megszokottan — kisegítő brigádokkal küzdi le a kartevö­Demeter János növényvédő agronómus. / ' yerek- s diákkorában gya- log járt, pedig álig vá­gyott jobban valamire, mint egy kerékpárra. Módosabb társai nem egyszer szemére dobták: . „Élhetetlen ember az apád! In­téző léttére sem tud egy bicik­lire válót keríteni...” Andris­nak ilyenkor összeszorult az ökle s csak ennyit szűrt a foga közül: — Élhetetlen? Lehet. De be­csületes. Tisztelet a régi világ intézői közül azoknak, kik megőrizték kezük tisztaságát; az öreg Kol­bász ezek közül váló volt. Több évtizednyi munkával nem gyűj­tött többet össze egy házacs­kára valónál. Fiát aligha nevel­hette volna orvosnak, ha közben nagyot nem fordul a föld. Kol­bász András állami segítséggel végezte el az egyetemet. Az ötvenes évek elején ke­rült gyakorló orvosnak a mező­túri kórházba, — Lankadatlan szorgalmának, emberszereteté­■ nek köszönheti, hogy ilyen fia­■ tál fővel lett adjunktus. Rászol­gált a megtiszteltetésre, biza­i lomra. Arról még a legélesebb ■ nyelvűek sem tudnak, hogy akárha éjnek idején ne sietett volna a hívó szóra. Munkabí­rása — mint munkatársai kivé­tel nélkül elismerik — szinte határtalan. Az ellenforradalmat követő időkben egymaga a negy­ven ágyas sebészetet látta el. Ne adja a sors, hogy bárme­lyikünk is közelebbről megis­; merkedjék az operáció lefolyá­sával; inkább innen tudjuk meg: Katonás fegyelemben, óra­művet megszégyenítő pontos­sággal kell a műtétnek megtör­ténnie. Ahol a szike előkerül, emberéletről van szó; az pedig nem gyerekjáték. Aki aggódik ■ betege sorsáért, érthetően köny- nyen lobban s ejt olyan szót, mely sérti az érzékenyebb mun­katársat. így volt ez jóidéig dr. Kol­■ busz Andrással is. Köztudott, hogy a sebészek többsége keve­sebbet ad a formaságokra, mint más szakorvos. Nem a rábeszé­lés, hanem a tett emberei ők — talán innen ered ... Dávid Imre, a kórház párt- szervezetének titkára nem sokat töprengett a szokás eredetén; ehelyett felkereste Kolbusz dok­tort. Beszélgetésük — így tud­ják a kórházban — minden volt, csupán dorgatórium nem. Em­beri, elvtársi beszélegtés, a szó legszebb értelmében. A fiatal adjunktus az öreg kommunista szavára felhagyott a kemény szóval, mely jól lehet nem is volt sajátja; csupán rossz szo­kás, melyre szert tett valahol. Kényes kérdésnek szokták ne­vezni az SzTK-betegek részéről az orvosnak adott külön hono­ráriumot. Kolbusz András dok­tor személyével kapcsolatban ez a kérdés nem kényes, azért nem, mert egyszerűen — nincs. Szemtanúk állítják, ho y a zsebébe csúsztatott piroshasúa- kat főrázással, mosollyal, né­mán adta vissza. Tekintete min­den szónál többet mondott. 4 mezőtúri sebészet adjunk- tusa egyetért a párt poli­tikájával, Lelkiismeretes - mun­káján túl érdeklődésével is bi­zonyítja ezt: szorgalmas látoga­tója volt az elmúlt évben is a kórházban folyó politikai okta- . tásnak. Kommunista kartársai [ úgy vélik: a párttagságra is , méltó lenne. , Dr. Kolbusz András többet van édesapja, mint a felesége i társaságában. Fiatal ' házasnál szokatlan az ilyesmi; az orvos­házaspár esetében azonban ért- 1 hető: az asszonyka más város-\ ; ban dolgozik, ugyancsak jelen­tős beosztásban: apósa viszont aj tangazdaság föagronómusa. A házaspár mégis gyakran talál­kozik: a kis világos-színű Wart-1 burg, melyre évek óta gyűjtöt­tek, hamar egymáshoz repíti1 őket. i Autókázni jó dolog; Mezőtúr betegeinek mégsem kell attólj ; tartaniok, hogy a vezetés öröme\ elvonja tőlük Kolbusz doktori idejét. Ellenkezőleg: sürgetői szükségben hamarabb érkezik', hozzájuk a segítség... — BORVARÚ.— 1

Next

/
Thumbnails
Contents