Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-16 / 297. szám
1958. december 16. SZOLNOK MÉG VEI NÉl'LAP Falusiak A GYÁRBAN részesült az, aki betért a kertvárosi iskolába szombaton este. Unneylőruhás úttörők, ünneplőruhás ünnepi hangulatú szülők jöttek össze az iskola avatására. Az új, gyönyörű épületben most folyik először nemcsak a tanítás, hanem jófajta bor is. A fejlődő Kertváros ünnepelte az új iskolát, de az egyre több helyen kigyúló villanyt és a vízvezetéket is, amely már talán jövő tavasszal bekúszik a házak közé. Ünnepelték a betonjárdát, az apróságokat magába ölelő új óvodát. Egyszerű emberek ezek a kertvárosiak. — Kisemberek, akik ebben a fejlődő villaszerű negyedben találtak új otthonra. Szívesen és érdeklődéssel hallgatták tehát a közülük való egyszerű embert, aki gyalog jött ki és bizony keveselte a villanyt és meg- meg botlott a még nem teljesen kész útrészek buktatóiban. El is mondta őszintén, hogy ez még probléma, de majd a lakosság közreműködésével sorban megoldjak. ■— Igen, ezt mondta az egyszerű ember, Elek Lajos, a Városi Tanács VB elnökhelyettese, aki azért jött ki, hogy a tanács nevében átadja az iskolát a kertvárosiaknak. A kertvárosiak és a nevelőtestület nevében Vida József igazgató átvette a létesítményt és az emberek helyeslő bólogatása közepette ígérte meg, hogy nagyon vigyáznak rá, óvják es ápolják majd. A hivatalos rész után kultúrműsor következett. Sablonos tudósítások ezzel a mondattal szoktak véget érni. De az újságíró ritka élményt igér es kötelessége nek érzi ígéretét be is tartani. A ritka élményt ugyanis maga a kultúrműsor jelentette, Nem azért. mintha óriási művészi élményt nyújtott volna. A műsorba is csúsztak kispolgári giccsek. De élményt jelentett a sok szülő, akik énekeltek, táncoltak, színdarabot játszottak, szavaltak. Gyakorlatlanul, de nagyon lelkesen, őszinte hévvel, abban a felemelő tudatban, hogy munkájukkal ök is hozzájárulnak szeretett városrészük kultúréletének fellendüléséhez. Megtudtuk azt i4 hogy az előkészületekből mindenki kivette a részét. Kosztümöt varrtak, díszítettek, büfét készítettek elő. Es a résztvevők lázasan tanultak. A szomszédok egymástól érdeklődtek, hogyan haladnak az előkészületek. A városrész közismert es közkedvelt Tari nénije, aki a nőtanács kerületi elnöke és a Kertvárosban amolyan őrangyalt tisztséget tölt. be, buzdított, veszekedett, ha kellett mindent megtett, hogy simái:, menjenek a dolgok. Két es félórás műsor lett az eredménye aZ igyekezetnek. És a nagyterembe alig beférő nézők tapsoltak, lelkesedtek, nagyszemű csöppségek mutogatták a színpadra lelkesen: Ott 02 apukám, nekem meg az anyukám. Felejthetetlen volt. Most már csak az a feladat, hogy a szépen fejlődött kezdeményezés ne torpanjon meg. Vegyék kezükbe a szakavatott nevelők ezt a tehetséges kis együttest, tartsák össze, tanítsanak számukra szép kórusmüveket, táncokat és főleg jó darabokat. Hogy mire a kertvárosiak közös erejével építendő vízvezetéket kelt felavatni, készen álljon az új, vidám, nívós kultúrműsora ezeknek a nagyszerű embereknek. — ht — Embersorsok elevenednek meg, így érti is, mit miért kell csi- — a hátrahagyott múlt, a biztos nálni. jelen és a reményekkel teli — Törzsi József a számtant jövő —, mikor egy-egy faluról tanítja. Ötször is elmagyarázza üzembe került fiatallal beszél- a megoldást. A munkatársak, a getünk a Tisza Cipőgyárban, művezető szinte fogja a kezünr • • -< Törzsi József szátttar»» taszítja Kiss Jolánt. Kiss Jolán még csak 16 éves. A rákócziújfalusi kislány tele ééei- kedvvel beszél: S — özvegy édesanyám és hat »testvérem van, köztük még í kicsi is. A családból hárman jjdolgozunk az üzemben. Bátyáim •annyi szépet mondtak a gyárról, ■a munkásokról, a KISZ-ről, 5 hogy alig vártam, mikor jöhettek közéjük. Mondhatom, nem S csalódtam az üzemben, mert 5nagy szeretettel vesznek körül Sminket, „újoncokat” az idősebb S dolgozók. • — A vall alatvezetőség saak- Jmai tanfolyamot indítóit ré- Sszünkre. Ezalatt minden faluról gjött fiatal megtanulja a legfon- glosabbakat. A tanfolyam után «már ki tudja számítani a telje- gsítményét és azt, hogy mennyi »pénzt, is kell a munkájáért kap- ■ni. Megismerkedik a cipőgyár- Stás legalapvetőbb fogalmával, két, hogy jól doígoaauwk és megtanuljuk a szakmát. B! is határoztuk, hogy ha a részlegünk három m-űszafera áü át, akkor sem hagyjuk a kollekteKolozsi elvtárs ne mutatott volna meg valamilyen szakfogást. A KISZ szervezetnek országos hírű ifjúsági export brigádjai vannak.-A napokban az lelkesítette a fiatalokat, hogy idősebb munkásokon segítettek. — Ungi Antallal az élen huszonkét KISZ tag munkálkodott özv. P. Nagy Gáborné düledező házán, hogy azt lakhatóvá tegyék. Munka után teljesítik ezt a vállalást a fiatalok. Az elmúlt napokban a lakatosműhely ifjúmunkásai özv. Wels Ignácné idős pártmunkás házatáját hozták rendbe. Felásták a kertet, összeaprították a tűzrevalót és házát új eresacsatornával szerették feL Nem a leha, könnyelmű szórakozás jellemzi tehát az üzemi fiatalokat, hanem az építőmunka és olyan cselekedet, amely örömkönnyeket csal az idős munkások szemébe. A moziban, televíziónál, könyvtárban, kul- turháHban, a tánc- és színjátszó asoportban mindenütt ott találjuk a faluról üzembe jött fiatalokat. Hetente népes tábor vesz rését közülük az ismertető előadásokon is. A pártszervezet bfeäc bennük Hasznos szerv az üzemi tanács Tóth József szakiskolai tanár táncolni tanítja a csongrádi Deák Breitel* és a törökszentmiklósi Barabás Erzsébetet, AZ ELMÜLT napokban ülést tartott a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat Üzemi Tanácsa. Az építők munkájában jelentősek az üzemi tanács ülései. Nem érdektelen dolgokat tárgyalnak, hanem a dolgozókat és nem utolsó sorban a vállalatot érintő fontos gazdasági kérdéseket beszélnek meg A tanácstagok ismerik a vállalat legaprólékosabb problémáit is és mivel a dolgozókkal közvetlen érintkezésben állnak, azok elgondolását ismerve, sok segítséget adnak a feladatok megoldásához. A MUNKASZÍNVONALAT növeli, hogy szakvonali vezetők is fontos szervnek tartják az üzemi tanácsot és alaposan készülnek az ülésekre. A vitában törekednek arra., hogy ne sértsék meg az üzemi demokráciát, hanem a helyes vélemény- csere jelölje meg azt az utat, amelyen a következő időkben járni kell. A negyedévi munkát rendszeresen értékelik üléseiken. A főkönyvelő ismerteti az eredményeket, ugyanakkor nem szépítve a dolgokat, megmondja a hiányosságokat is. Most elmondta például, hogy a gazdaságos munka eredménye eddig közel 13 nap nyereségrészesedési alapot biztosított a vállalat dolgozóinak, azonban a termelékenység nem a legkedvezőbben alakult. Ezért a következő időben lesz mit tenni annak érdekében, hogy a válallat termelékenységét növeljék. A gazdasági rész ismertetése után a vállalat igazgatója beszélt az 1959 éves tervről, amely 1958-hoz viszonyítva mintegy 56 százalékkal növekedik, — Az ilyen nagy feladat megoldásában az üzemi tanácsnak is fontos feladatok jutnak — mondta László János igazgató elvtárs. — A vállalat vezetősége részéről javasolnánk egy-két fontos dolgot, amit az üzemi tanácsnak — megvitatás után — valóra kellene váltani. A főépítésvezetői rendszer beváltnak tekinthető. A továbbiakban erősíteni kell úgy, hogy az ne csorbítsa a központi irányítást sem. A jövő évi feladatok megkívánják az előkészítő csoportok erősítését, esetleg egy munkálatokat előkészítő osztály létrehozását is. Igen fontos ez azért, mert az elkövetkezendő Időben nagyobb létszám foglalkoztatásáról lesz szó. A jelenlegi törzs-munkásgárdát az össz- létszámhoz viszonyítva 85—90 százalékra kellene növelnünk. Ebben sokat tud segíteni az üzemi tanács kollektívája. Ezen túlmenőleg az eddigieknél fokozottabb gondot kell fordítanunk a szakmunkás továbbképzésre és új szakmunkások nevelésére. Ha szakipari önállóságra akarunk törekedni, akkor magunknak kell képeznünk minden szakipari ágban — a kőfaragó mesterségen kívül — szakembereket. — MEG KELL ERŐSÍTENI az ellenőrzést is és a műszakiakat fokozottabban foglalkoztatni ezen a munkán. Az elmúlt időben a fiatal mérnököket és technikusokat nem elég bátran állítottuk vezető beosztásba. Ezen a helytelen állásponton rövidesen változtatunk. Ezt a törekvést a vállalat vezetésen túlmenőleg minden szervnek támogatni kell. Zsemberi elvtárs, az üzemi tanács elnöke felvetette az anyagmozgatásnál fennálló hiányosságokat. Előfordul, hogy későn adják az igénylést, ami arra mutat, hogy öltetszerű a munka. Van olyan eset is, amikor az igénylés időben történik, de a szállító részleg hanyagsága miatt késik az anyag. Az üzemi tanács végül határozatot hozott a tanulóképzésről. AZ ÜZEMI TANÁCSTAGOK a vitában nem mint bólintgató jánosok vettek részt, hanem alaposan fontolóra vették a javaslatokat és igyekeztek a népgazdaság, valamint a dolgozók érdekeit figyelembe véve 'kiegészíteni azokat. Többek között javasolták, hogy a gépkocsi vezetők és darukezelők részére a kesztyűjuttatást szavazza meg a tanács. A tanulók mellé pedagógiai képzettségű nevelőt javasoltak. Azt is helyesnek tartanák, ha az építésvezetők egy- egy újonnan szabadultakból álló brigádot magukhoz vennének és nevelnék azokat, úgy mint Orbán és Szekeres építésvezető elvtárs teszi. Az is helyes volna az üzemi tanács szerint, hogy a fiataloknak megbízatást adna a vállalat egy ifjúsági építkezésre és ezt a munkát a KISZ vezetné és segítené. (Andrási) /vánkat, inkább vállaljuk az éjszakai munkát. | — Bizony, így van ez, — kapcsolódik a beszélgetésbe a rákó- Jczifalvai Hajdú Anna. — Én - már hat hónapja dolgozom itt, 'de nem volt olyan nap, hogy és számit rájuk. Nap, mint nap közöttük éi. Irányt mutat, segíti őket, együtt van velük a munkában és szórakozásba«, mintha apjuk lenne, úgy gondoskodik róluk. rrwrrTjwTwrrrr CSENDES DON III. Szolnok, Vörös Csillag decembér 25—28 A filméposz befejező, har- '•* madik alkotása azt a kort idézi, amikor Petrográdban, (a mai Leningrádban) Moszkvában és (< Oroszország többi városában lassan visszatér a békés élet- — Megindul a közlekedés, begyújtják a gyárak kazánjait, a parasztok ismét kimennek a földekre, de az ellenség még mosft sem törődik bele végső bukásába.
