Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-16 / 297. szám

1958. december 16. SZOLNOK MÉG VEI NÉl'LAP Falusiak A GYÁRBAN részesült az, aki betért a kert­városi iskolába szombaton este. Unneylőruhás úttörők, ünneplőruhás ünnepi hangu­latú szülők jöttek össze az is­kola avatására. Az új, gyönyö­rű épületben most folyik elő­ször nemcsak a tanítás, ha­nem jófajta bor is. A fejlődő Kertváros ünnepelte az új is­kolát, de az egyre több he­lyen kigyúló villanyt és a víz­vezetéket is, amely már talán jövő tavasszal bekúszik a há­zak közé. Ünnepelték a beton­járdát, az apróságokat ma­gába ölelő új óvodát. Egyszerű emberek ezek a kertvárosiak. — Kisemberek, akik ebben a fejlődő villasze­rű negyedben találtak új ott­honra. Szívesen és érdeklő­déssel hallgatták tehát a kö­zülük való egyszerű embert, aki gyalog jött ki és bizony keveselte a villanyt és meg- meg botlott a még nem telje­sen kész útrészek buktatói­ban. El is mondta őszintén, hogy ez még probléma, de majd a lakosság közreműkö­désével sorban megoldjak. ■— Igen, ezt mondta az egyszerű ember, Elek Lajos, a Városi Tanács VB elnökhelyettese, aki azért jött ki, hogy a ta­nács nevében átadja az isko­lát a kertvárosiaknak. A kert­városiak és a nevelőtestület nevében Vida József igazgató átvette a létesítményt és az emberek helyeslő bólogatása közepette ígérte meg, hogy nagyon vigyáznak rá, óvják es ápolják majd. A hivatalos rész után kultúrműsor követ­kezett. Sablonos tudósítások ezzel a mondattal szoktak véget érni. De az újságíró ritka élményt igér es kötelessége nek érzi ígé­retét be is tartani. A ritka él­ményt ugyanis maga a kultúr­műsor jelentette, Nem azért. mintha óriási művészi élményt nyújtott volna. A műsorba is csúsztak kispolgári giccsek. De élményt jelentett a sok szülő, akik énekeltek, táncoltak, színdarabot játszottak, szaval­tak. Gyakorlatlanul, de na­gyon lelkesen, őszinte hévvel, abban a felemelő tudatban, hogy munkájukkal ök is hoz­zájárulnak szeretett városré­szük kultúréletének fellendü­léséhez. Megtudtuk azt i4 hogy az előkészületekből min­denki kivette a részét. Kosztü­möt varrtak, díszítettek, büfét készítettek elő. Es a résztve­vők lázasan tanultak. A szom­szédok egymástól érdeklődtek, hogyan haladnak az előkészü­letek. A városrész közismert es közkedvelt Tari nénije, aki a nőtanács kerületi elnöke és a Kertvárosban amolyan őr­angyalt tisztséget tölt. be, buz­dított, veszekedett, ha kellett mindent megtett, hogy simái:, menjenek a dolgok. Két es félórás műsor lett az eredménye aZ igyekezetnek. És a nagyterembe alig beférő né­zők tapsoltak, lelkesedtek, nagyszemű csöppségek muto­gatták a színpadra lelkesen: Ott 02 apukám, nekem meg az anyukám. Felejthetetlen volt. Most már csak az a feladat, hogy a szépen fejlődött kezdeménye­zés ne torpanjon meg. Vegyék kezükbe a szakavatott nevelők ezt a tehetséges kis együttest, tartsák össze, tanítsanak szá­mukra szép kórusmüveket, táncokat és főleg jó darabo­kat. Hogy mire a kertvárosiak közös erejével építendő vízve­zetéket kelt felavatni, készen álljon az új, vidám, nívós kul­túrműsora ezeknek a nagysze­rű embereknek. — ht — Embersorsok elevenednek meg, így érti is, mit miért kell csi- — a hátrahagyott múlt, a biztos nálni. jelen és a reményekkel teli — Törzsi József a számtant jövő —, mikor egy-egy faluról tanítja. Ötször is elmagyarázza üzembe került fiatallal beszél- a megoldást. A munkatársak, a getünk a Tisza Cipőgyárban, művezető szinte fogja a kezün­r • • -< Törzsi József szátttar»» taszítja Kiss Jolánt. Kiss Jolán még csak 16 éves. A rákócziújfalusi kislány tele ééei- kedvvel beszél: S — özvegy édesanyám és hat »testvérem van, köztük még í kicsi is. A családból hárman jjdolgozunk az üzemben. Bátyáim •annyi szépet mondtak a gyárról, ■a munkásokról, a KISZ-ről, 5 hogy alig vártam, mikor jöhe­ttek közéjük. Mondhatom, nem S csalódtam az üzemben, mert 5nagy szeretettel vesznek körül Sminket, „újoncokat” az idősebb S dolgozók. • — A vall alatvezetőség saak- Jmai tanfolyamot indítóit ré- Sszünkre. Ezalatt minden faluról gjött fiatal megtanulja a legfon- glosabbakat. A tanfolyam után «már ki tudja számítani a telje- gsítményét és azt, hogy mennyi »pénzt, is kell a munkájáért kap- ■ni. Megismerkedik a cipőgyár- Stás legalapvetőbb fogalmával, két, hogy jól doígoaauwk és megtanuljuk a szakmát. B! is határoztuk, hogy ha a részle­günk három m-űszafera áü át, akkor sem hagyjuk a kollekte­Kolozsi elvtárs ne mutatott volna meg valamilyen szakfo­gást. A KISZ szervezetnek orszá­gos hírű ifjúsági export brigád­jai vannak.-A napokban az lel­kesítette a fiatalokat, hogy idő­sebb munkásokon segítettek. — Ungi Antallal az élen huszon­két KISZ tag munkálkodott özv. P. Nagy Gáborné düledező há­zán, hogy azt lakhatóvá tegyék. Munka után teljesítik ezt a vál­lalást a fiatalok. Az elmúlt na­pokban a lakatosműhely ifjú­munkásai özv. Wels Ignácné idős pártmunkás házatáját hoz­ták rendbe. Felásták a kertet, összeaprították a tűzrevalót és házát új eresacsatornával sze­rették feL Nem a leha, könnyelmű szó­rakozás jellemzi tehát az üzemi fiatalokat, hanem az építőmun­ka és olyan cselekedet, amely örömkönnyeket csal az idős munkások szemébe. A moziban, televíziónál, könyvtárban, kul- turháHban, a tánc- és színjátszó asoportban mindenütt ott talál­juk a faluról üzembe jött fiata­lokat. Hetente népes tábor vesz rését közülük az ismertető elő­adásokon is. A pártszervezet bfeäc bennük Hasznos szerv az üzemi tanács Tóth József szakiskolai tanár táncolni tanítja a csongrádi Deák Breitel* és a törökszentmiklósi Barabás Erzsébetet, AZ ELMÜLT napokban ülést tartott a Szolnok Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat Üzemi Tanácsa. Az építők munkájában jelentősek az üzemi tanács ülé­sei. Nem érdektelen dolgokat tárgyalnak, hanem a dolgozókat és nem utolsó sorban a válla­latot érintő fontos gazdasági kérdéseket beszélnek meg A tanácstagok ismerik a vál­lalat legaprólékosabb problé­máit is és mivel a dolgozókkal közvetlen érintkezésben állnak, azok elgondolását ismerve, sok segítséget adnak a felada­tok megoldásához. A MUNKASZÍNVONALAT növeli, hogy szakvonali vezetők is fontos szervnek tartják az üzemi tanácsot és alaposan készülnek az ülésekre. A vitá­ban törekednek arra., hogy ne sértsék meg az üzemi demokrá­ciát, hanem a helyes vélemény- csere jelölje meg azt az utat, amelyen a következő időkben járni kell. A negyedévi munkát rend­szeresen értékelik üléseiken. A főkönyvelő ismerteti az ered­ményeket, ugyanakkor nem szé­pítve a dolgokat, megmondja a hiányosságokat is. Most elmond­ta például, hogy a gazdaságos munka eredménye eddig közel 13 nap nyereségrészesedési ala­pot biztosított a vállalat dolgo­zóinak, azonban a termelékeny­ség nem a legkedvezőbben ala­kult. Ezért a következő időben lesz mit tenni annak érdeké­ben, hogy a válallat termelé­kenységét növeljék. A gazdasági rész ismertetése után a vállalat igazgatója be­szélt az 1959 éves tervről, amely 1958-hoz viszonyítva mintegy 56 százalékkal növeke­dik, — Az ilyen nagy feladat meg­oldásában az üzemi tanácsnak is fontos feladatok jutnak — mondta László János igazgató elvtárs. — A vállalat vezetősége részéről javasolnánk egy-két fontos dolgot, amit az üzemi tanácsnak — megvitatás után — valóra kellene váltani. A fő­építésvezetői rendszer bevált­nak tekinthető. A továbbiak­ban erősíteni kell úgy, hogy az ne csorbítsa a központi irányí­tást sem. A jövő évi feladatok megkívánják az előkészítő cso­portok erősítését, esetleg egy munkálatokat előkészítő osztály létrehozását is. Igen fontos ez azért, mert az elkövetkezendő Időben nagyobb létszám foglal­koztatásáról lesz szó. A jelen­legi törzs-munkásgárdát az össz- létszámhoz viszonyítva 85—90 százalékra kellene növelnünk. Ebben sokat tud segíteni az üzemi tanács kollektívája. Ezen túlmenőleg az eddigieknél fo­kozottabb gondot kell fordíta­nunk a szakmunkás továbbkép­zésre és új szakmunkások neve­lésére. Ha szakipari önállóság­ra akarunk törekedni, akkor magunknak kell képeznünk min­den szakipari ágban — a kő­faragó mesterségen kívül — szakembereket. — MEG KELL ERŐSÍTENI az ellenőrzést is és a műsza­kiakat fokozottabban foglalkoz­tatni ezen a munkán. Az el­múlt időben a fiatal mérnökö­ket és technikusokat nem elég bátran állítottuk vezető beosz­tásba. Ezen a helytelen állás­ponton rövidesen változtatunk. Ezt a törekvést a vállalat veze­tésen túlmenőleg minden szerv­nek támogatni kell. Zsemberi elvtárs, az üzemi tanács elnöke felvetette az anyagmozgatásnál fennálló hiá­nyosságokat. Előfordul, hogy későn adják az igénylést, ami arra mutat, hogy öltetszerű a munka. Van olyan eset is, ami­kor az igénylés időben történik, de a szállító részleg hanyagsága miatt késik az anyag. Az üzemi tanács végül hatá­rozatot hozott a tanulóképzés­ről. AZ ÜZEMI TANÁCSTAGOK a vitában nem mint bólintgató jánosok vettek részt, hanem alaposan fontolóra vették a ja­vaslatokat és igyekeztek a nép­gazdaság, valamint a dolgozók érdekeit figyelembe véve 'kiegé­szíteni azokat. Többek között javasolták, hogy a gépkocsi ve­zetők és darukezelők részére a kesztyűjuttatást szavazza meg a tanács. A tanulók mellé pe­dagógiai képzettségű nevelőt ja­vasoltak. Azt is helyesnek tar­tanák, ha az építésvezetők egy- egy újonnan szabadultakból álló brigádot magukhoz vennének és nevelnék azokat, úgy mint Or­bán és Szekeres építésvezető elvtárs teszi. Az is helyes vol­na az üzemi tanács szerint, hogy a fiataloknak megbízatást adna a vállalat egy ifjúsági építkezésre és ezt a munkát a KISZ vezetné és segítené. (Andrási) /vánkat, inkább vállaljuk az éj­szakai munkát. | — Bizony, így van ez, — kap­csolódik a beszélgetésbe a rákó- Jczifalvai Hajdú Anna. — Én - már hat hónapja dolgozom itt, 'de nem volt olyan nap, hogy és számit rájuk. Nap, mint nap közöttük éi. Irányt mutat, se­gíti őket, együtt van velük a munkában és szórakozásba«, mintha apjuk lenne, úgy gon­doskodik róluk. rrwrrTjwTwrrrr CSENDES DON III. Szolnok, Vörös Csillag decembér 25—28 A filméposz befejező, har- '•* madik alkotása azt a kort idézi, amikor Petrográdban, (a mai Leningrádban) Moszkvában és (< Oroszország többi városában lassan visszatér a békés élet- — Megindul a közlekedés, begyújt­ják a gyárak kazánjait, a pa­rasztok ismét kimennek a föl­dekre, de az ellenség még mosft sem törődik bele végső buká­sába.

Next

/
Thumbnails
Contents