Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-14 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX, évfolyam, 296, szám. Ara ÖO fillér 1958, december 14. Kiközösíti őket a fain Jász-Kun Kakas Sokezer középiskolás szövetkezeti gazdát Talán nem túlzás, hogy a szö­vetkezeti gazdák mezőgazdasági középiskolájának létrehozásával megszületett a turkevei „szput- nyik.” A népet, hazát formaló rendszer, íme, lehetővé tette azt, amire tizenhárom évvel ez­előtt mégcsak nem is gondol­hattunk. Az évszázadok óta tu­datlanságra kárhoztatott paraszt a felszabadulás, de különösen a szövetkezeti eszme elterjedése óta egyre Igényesebb, tanulni, tudni akar. S végül, nem vélet­lenül, sőt törvényszerű folya­matként — éppen Túrkevén, az első szövetkezeti városban meg­történt az igazi nagy „frontáttö­rés." A különböző szakmai előadás, az ezüstkalászos tanfolyam már nem volt elég. Több kellett — a sokezerhodas közös gazdaságok többet igényelnek, A hetven hallgató — többsé­gük szövetkezeti gazda — na­pokkal ezelőtt megkezdte közép­iskolai tanulmányait. Mi ebben a nagyszerű? Az, hogy néhány év múlva érettségizett parasz­tok művelik a földet — olyan emberek, akik tudják, mit, mi­kor, miért és hogyan kell csi­nálni. Eddig voltak korszerű gépeink; egyre több újabbnál újabb hasznos mezőgazdasági eszköz; vannak kiváló agro- és zootechnikai módszerek —, de sajnos hiányzott az ezekkel bánni tudó szakképzett parasz­tok sokasága. Néhány év múlva nemcsak korszerű gépeink lesz­nek, nemcsak agro— és zootech­nikai módszereink, hanem, olyan embereink is, akik a gé­pekkel bánni tudnak, az ag.o- és zootechnikai módszereket ér­tik alkalmazni, sőt azokat fej­leszteni, tökéletesíteni is tud­ják. László Domonkos, az Agrártu­dományi Egyetem tudományos kutatója, a mezőgazdasági kő zépiskola egyik lelkes patrónusa elmondotta, hogy évekkel eze­lőtt külföldön járt; találkozott és beszélgetett érettségizett pa­rasztokkal. Kicsit irigykedett, e arra gondolt, ugyan mikor érünk ml idáig. S lám, elérk z- tünk. Túrkevén, a szövetkezeti városban megkezdték. Napköz­ben dolgoznak, este tanulnak s ami a leglényegesebb; mini- annyian azzal az elhatározással, hogy az érettségi után is fizikai munkát végeznek a termelőszö­vetkezetükben. A túrkevei kezdeményezésnek már vannak követői. Jászágon az Ifjú Gárda Tsz tagjai néhány nap múlva tartják a mezőgazda­sági középiskola megnyitóját. Ne csak Jászágón, hanem me- gyeszerte kövessék a túrkevei példát! Bontakozzék ki egy nagyméretű mozgalom; legyen a jelszó: „Sokezer középiskolás szövetkezeti gazdát!” „Művelt, okos parasztot!” Néhány éven belül érettségizett tsz-elnököket, brigádvezetőket, munkacsapat­vezetőket! A tudomány nagy hatalom! A hatalmas kiterjedésű szövetke­zeti birtokok igénylik a szakéin bereket. És ahol megvan a szak­értelem, a szorgalom, a gazdál­kodás anyagi feltételei — onnan nem marad cl az eredmény sem. , —< Szp. Ünnepélyes tanácsülésen megalakult Szolnok megye tanácsa Tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében tartotta ala­kuló ülését Szolnak megye november 16-án megválasztott ta­nácsa. A tanácsülésen többek között resztvettek Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, Polónyi Szűcs Lajos, a pénzügyminiszter első helyettese, a megyénkben megválasztott orzággyűlési kép­viselők és pótképviselők, valamint szovjet vendégek is. Az ülést Csótó István, a Haza­fias Népfront megyei bizottságá­nak elnöke nyitotta meg. Üd­vözlő szavai után Gál István esperes, megyei tanácstag, kor- elnök vette át az elnöklést. Meg­nyitójában üdvözölte a tanácsta­gokat és a megjelenteket, majd javaslatot tett mandátumvizs­gáló bizottság választására. A bizottság Papp Jánosné elnök vezetésével visszavonult, hogy felülvizsgálja a tanácstagok mandátumát A mandátumvizsgáló bizottság munkájának ideje alatt Tóth János, a Megyei Választási El­nökség elnöke tájékoztatta a ta­nácsülést a választás tapasztala­tairól. Megállapította: a válasz­tás megyéikben törvényes kére­tek között történt. Sehol sem fordult elő törvénysértés. Hang­súlyozta: a választás tovább nö­velte pártunk tekintélyét s erő­sítette tanácsaink és a tömegek közötti kapcsolatot. Tájékoztató­ját a tanácsülés egyhangúlag jóváhagyta. Ezután Papp Jánosné, a man. dátumvizsgáló bizottság elnöke tette meg jelentését. Bevezető szavaiban elmondta: minden megyei tanácsi választókerület­ben a Hazafias Népfront jelölt­jeit választották meg. Beszámolója után a tanács­ülés a tanácstagok mandátumát törvényesnek nyilvánította. A szavazást követően a korelnök hivatalosan bejelentette Szolnok megye tanácsának megalakulását s javaslata alapján az ü’és to­vábbi vezetésére elnöknek Tóth Imre megyei tanácstagot vá­lasztották a tanácstagok. Az elnök üdvözlő szavai után a tanácsülés a Végrehajtó Bi­zottság létszámát 15 főben álla­pította meg. Halász Mátyás, a Hazafias Népfront Megyei Bi­zottságának titkára emelkedett ezután szólásra s a Hazafias Népfront Megyei Elnökségének megbízása alapján javaslatot tett a Végrehajtó Bizottság tagjaira vonatkozóan. Javaslatait a ta­nácsülés egyhangúlag jóvá­hagyta. Ezt követően az elnök szüne­tet rendelt el, s a szünet alatt a Végrehajtó Bizottság megtar­totta első ülését, amelyen a VB elnökéül Oláh György elv­társat, elnökhelyetteseknek Fo­dor Mihály, Csótó István, dr Sállá Ferenc elvtársakat, titkára nak pedig Kuti György elvtár­sat választotta. A tanácsülés a VB döntését egyhangúlag sza­vazással jóváhagyta. A szavazás után Oláh György elvtárs, a VB elnöke szólalt fel. Bevezetőben megköszönte a bi­zalmat, majd a kővetkezőket mondotta: (Folytatás a harmadik oldalon) A papír- és nyomdaipa rt műszaki egyesület jubileumi ülése Szombaton a Kossuth Nyom­dában rendezték meg a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egye­sület jubileumi ünnepi ülését az ipar államosításának 10. évfor­dulója és az egyesület 10 éves fennállása alakalmából. Az ülé­sen megjelent Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, aki kor­mánykitüntetést és kiváló dol­gozó jelvényt adott át több dolgozónak. «% ^ *> Két év alatt 825 000 kötet a falusi olvasóknak Két esztendővel ezelőtt indí­totta meg a Szépirodalmi Könyvkiadó és a SZÖVOSZ a Kincses Könyvek sorozatát. Ez alatt az idő alatt a Kincses Könyvek az Olcsó Könyvtár után a legnagyobb sikert érte eB összesen 825 000 példányban je­lentek meg a művek. Átadták rendeltetésének az ú! Zagyva hidat Tegnap délután a hideg szél ellenére is sűrű sorokban lepték el az emberek az első kerületi hídfő környékét. Szolnok város dolgozói, szervek és üzemek küldöttei jöttek el. Röviddel 2 óra előtt megérkezett Kossá Ist­ván elvtárs, közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Po.ónyi Szűcs Lajos elvtárs, a pénzügyminisz­ter első helyettese és a megyei képviselőcsoport, köztük Czinege Lajos elvtárs, a Megyei Pártbi­zottság első titkára. Rajtuk kí­vül még sokan eljöttek a város és a megye vezetői közül. így résztvettek a hídavatáson Bajtai Károly, Szarvas Imre, Ragó Antal, Z. Nagy Ferenc, dr. Bene Zoltán elvtársak és többen má­sok. A megye dolgozni és a megyei tanács nevében dr. Salló Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb. el­nökhelyettese üdvözölte a meg­jelenteket. Ezután Kossá István elvtárs tartotta meg ünnepi be­szédét: — Két évvel az ellenforra­dalom után — számtalan nehéz­ség ellenére is — sikerült befe­jezni a szolnoki Zagyva-híd épí­tését — kezdte beszédét a mi­niszter. A húsipar készül az ünnepekre A Szolnok megyei Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat dolgozói hús- és töltelékárukból nagy választékot készítenek az ünnepekre. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a finomabb húské­szítmények szaporítják. Nem lesz hiány császárhúsból, szalámiból, gépsonkából és egyéb hen­tesárukból. Képeinken: Cecom János császárhúst fejt, Elek Ferenc finom szalámit készít. Ebben a hónapban ez már a második híd, melyet átadunk rendeltetésének. Két héttel ezelőtt — az ország második legnagyobb közúti és vasúti hidját avattuk Abádsza- lók-Kiskörén —, most újból ilyen létesítmény átadását ünne­peljük. Épül az ország, erősö­dik hazánkban a szocializmus ... mondhatom, az egész világon is. Nem felejtettük el a kapitaliz­mus nyomorát. Igaz, hogy most nem ismerjük a nyomort, mert jólét van és ez a jólét fáj az imperialistáknak. Az fáj, hogy egymásután épülnek intézmé­nyeink, mosolygósabbak a ma­gyar munkásarcok s a mi jó életünkből akarnak a nyugati hatalmak „magyar ügyet” csi­nálni. Ennek a hídnak az építését 1955-ben kezdték. A munkálato­kat akadályozta az ellenforra­dalom — mégis felépült. Kossá elvtárs beszédében a többek között néhány adattal jel­lemezte a híd nagyságát. Építé­sénél 23.000 köbméter földet kellett megmozgatni, 3200 köb­méter betont építettek bele és 200.000 munkaórát fordítot­tak rá. — Nem fejeztük be ezzel a hídépítést 1959-ben 32 müTió forint kö'tséggel a szolnoki közúti Tisza híd építéséhez fogunk — Ígérte a miniszter. — Ez szebb és szélesebb lesz a réginél. —■ Majd így fejezte be beszédét: — Kívánom, hogy az új híd boldogítsa Szolnok népét - és szolgálja országunk fejlődőét, Szolnok város dolgozói nevé­ben a hidat Kapás Rezső elv­társ, a városi tanács vb elnöke vette át. Köszönetét mondott a pártnak és kormányunknak, hogy a lakosság régi kiypas^ga valóra vált. Az ünnepi pillanatban a jel­képes nemzetiszínű zárszalagot Kossá miniszter vágta el — és megindult az új hídon gz ünnep­lők népes áradata. (Andxáil)

Next

/
Thumbnails
Contents