Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-14 / 296. szám
2 /m Mik Ml1', vn Vf Cl !• 1058. december 14. (tjSr&EÉm% A mögöttünk hagyott hét nem hozott új nemzetközi „szenzációkat”. Az érdeklődés előterében lényegében ugyanazok a főbb kérdések szerepeltek, mint korábban. A problémák körvonalai azonban élesebben és világosabban rajzolódnak ki és egykét területen, mint például a genfi atomtárgyalásokon, ha nem is döntő, de bíztató előrelépés történt. Késsek vagyunk megvizsgálni a nyugati hatalmak bármilyen javaslatait N. Sz. Hruscsov interjúja a Süddeutsche Zeitung tudósítójának Sffrfl ayujgalt tanácskozások A vezető helyet változatlanul Berlin foglalja el. Berlin kérdéséről szólott a szovjet hivatalos hírügynökség, a TASZSZ által közzétett legutóbbi nyilatkozat. Erről tárgyalnak napok éta a különböző nyugati fővárosokban, ez ügyben ül össze a három nyugati nagyhatalom és Nyügat-Németország külügyminisztere ma Párizsban. Nagy szerepet fog játszani ez a kérdés az atlanti szövetség kedden kezdődő ugyancsak párizsi értekezleten. Természetesen néni véletlen, hogy a berlini kérdés így kilendítette helyéből a nyugati diplomáciát. Berlin mögött ott húzódik Európa központi problémája, a német kérdés, ugyanakkor a nyugatiak teljesen tisztában vannak azzal, ha nem szívesen is vallják be, hogy nincsenek különösen előnyös helyzetben Berlint illetően. A nyugatnak tehát inkább, mint valaha, égető szüksége lenne politikájának „összehangolására”. S itt érkeztünk el a lázas nyugati sürgés-forgás harmadik okához, mégpedig ahhoz a körülményhez, hogy éppen ezzel az összehangolással van baj. Az gftgöl vezető körökhöz közelálló tekintélyes konzervatív lapók, mint például a pénzügyi körök hetilapja, az Economist, egy idő óta ki-ki lépnek a sorból cs olyan hangokat ütnek meg, hogy talán bölcsebb lenné,, ha a Nyiigat felhasználná áz alkalmat és ..felülvizsgálná egész németor-. szági politikáját és számolna a realitásokkal'’. Á „realitásokkal való számolás” félreérthetetlen célzás a Német Demokratikus Köztársaságra. Az ilyen és eh litez hasonló hangok az angol kormány állásfoglalásában is éreztetik hatásukat — bizonyos mértékben. — Ez az, ami nyugtalanítja Nyugat-Németország veztetőit és különösén Adenauért, aki az egész nyugatnémet politika létét a hidegháború folytatására tette fel. Nehéz lenne megjósolni, hogy a ma kezdődő párizsi értekezleten hogyan sikerül mégis meg teremteni a nyugati „összhangot”. Egy bizonyos, a berlini kérdés felvetésével az egész német probléma új szakaszba jutott. A valóság kezdi éreztetni érlelő hatását. Piacok és Európa Ha Berlin és ezen keresztül áz egész német kérdés központi helyet is foglal el a nyugatiak eljövendő tanácskozásain, a tárgyaló asztalra teendő vaskos dossziék nemcsak a „berlini kér Űés” felírást fogják viselni. Lesz inég ott másik súlyos iratcsomó, melyre a „közös piac — szabadkereskedelmi ötrezet” cím kerül majd. S ha már a címeknél tar- lünk, jegyezzük azt is meg, hogy a közös piacot, meg a szabadkereskedelmi övezetet is, európainak hívják. Látszólag tehát két Európa egységesítő gazdagági felfogás vitájáról van itt szó, holott valójában olyan tervek, piacszerzési vágyak és ural mi törekvések ütköznek, amelyek csak annyiban európaiak, hogy újabb megkülönböztetést hoznak létre Európában és a nagy szavak ködével megzavarják az európai újságolvasó közvélemény tisztánlátását. Valójában két rivális tömb áll szemben egymással. A közepes piaci országok — ugyanazok, amelyek annakidején az európai szén- és acélközösséget alakították meg — Franciaország, Nyügat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg egy olyan közös vámterületet próbálnak megteremteni, amely befelé csökkenti, majd idővel teljesen eltünteti a vámokat, kifelé azonban egységesen vámfalakkal néz szembe Európa és a világ többi részével. Mivel ez a megoldás súlyosan sérti a többi nyugat- eufópai ország és elsősorban Anglia érdekeit, ezért a „kívül rekedtek” s azok közül is a gazdaságilag legfejlettebb hat állam — Anglia, Norvégia, Svédország, Dánia, Svájc és Ausztria összefogott és az úgy- n'evbztett cuVóptii szabadkereskedelmi övezel eilenjavasiatával lépett fel. Ennek az elgondolásnak a lényégé az, hogy a nyugat-európai országok egymással szemben né. alkalmazzanak megküld« bö^elést . és ugyanakkor Anglia megtarthassa azt •' a kedvezif nyes helyzetet, amelyet; a brit nemzetközösség országaival széniben, élvez immár hosszú idő óta. Világos érdek összeütközésről piacszerzési törekvésről, hegemóniáról van tehát szó ebben az „európai” zászló alatt vívott értekezlet- és hirlapcsatában Az „ellentétek rendezésére" valóságba konferencia-sorozatot tartottak már az érdekelt államok az utóbbi hónapokban. Előbb Velencében, majd Brüsz- szeliben, aztán Strassburgban, Párizsban és Genfben, majd újra Genfben és újra Brüsszelben. A jelek szerint az ellentéteket máig sem tudták elsimítani. S miközben az angol és francia lapok nyíltan gazdasági megtorlásokkal és gazdasági háborúval fenyegetőznek egymás országai ellen, a háttérben várakozóan ott áll Nyu gat-Néme forsza g. amely ha valóban sor kerül a közös piac megteremtésére, vitathatatlan gazdasági és politikai vezetőszerepre tesz szert Franciaország és a vele társuló többi ország rovására. A négy nyugati külügyminiszter párizsi tanácskozásán tehát a közös piac-szabad kereskedelmi övezet Vitája is szóbake- rül. Nehéz elképzelni, hogy ezeket. a t ipély érdekel len tél eket diplomáciai fogásokkal és ügyes szövegezéssel át lehetne hidalni. funkcióknak átvétele után, amelyeket ideiglenesen a szovjet fé] gyakorol. Ha azonban ez — legnagyobb sajnálatunkra — megtörténik —, ha megsértik az elhal határt és agressziót követnek el a Német Demokratikus Köztársaság ellen, a Szovjetunió, mint az NDK hű szövetségese, teljesíti a varsói szerződésből folyó kötelezettségeit és az NDK- val együtt megvédelmezi szárazföldi, vízi és légi határainak sérthetetlenségét. A kérdés legjobb megoldása az lenne — jegyezte meg Hruscsov — ha véget vetnének a háborús játéknak és a német kérdést népeink érdekeinek figyelembevételével rendeznék: A szovjet kormány — jelentette ki Hruscsov a továbbiakban — maradéktalanul helyesli azoknak a nyugatnémet köröknek a véleményét, amelyek azt tartják, hogv az atomfegyverek nem szolgálhatják a Német Szövetségi Köztársaság biztonságát és hogy a nyugatnémet haderő atomifelfegyverzése, ilyen fegyverek nyugatnémetországi elhelyezése, minthogy mindez még tovább sodorja Nyugat-Né- metországot a háborús előkészületek útján, az NSZK összeomlásának, s a németek milliói pusztulásának veszélyét rejti magában. A szovjet kormányfő a továbbiakban arra emlékeztetett, hogy a szovjet kormány feltétlenül támogatja a Néniét Demokratikus Köztársaságnak a két német állam államszövetségének létrehozására irányuló javaslatát, A német békeszerződéssel kapcsolatban Hruscsov megjegyezte. Adenauer kancellár, akárcsak NATO-beli partnerei, olyasféle békeszerződésre törekszenek, amely gyakorlatilag megszüntetné a Német Demokratikus Köztársaságot Ha már így áll a dolog — jelentette ki Hruscsov — a Német Demokratikus Köztársaságban élő németek javasolhatnák a Német Szövetségi Köztársaság megszüntetését és az ország újraegységesítését olyan szocialista elvek alapján, amelyekre az NDK épül. Nyilvánvaló azonban, hogy a kérdésnek mindkét felvetése irreális. A német kérdés végér- e- nyes megoldásának egyetlen reális lehetősége a békés rendezés útja; A német békeszerződés megkötésekor kétségkívül számolni kell a két német állam ’é- tezésével, s e két államot be kell vonni a négy nagyhatalom tár ■ gyalásaiba, (MTI). Szovjet kormány« nyilatkozatot adtak át a !\ATÖ-orszásfok diplomáciai | képviselőinek Moszkva (MTI). A Reuter jelentése szerint szovjet kormánynyilatkozatot adtak at szombaton a NATO-liatahnak moszkvai diplomáciái képviselőinek. A szovjet nyilatkozat a jövő héten tartandó párizsi NATO- évtekezlettej foglalkozik. A nagykövetségen most tanulmányozzák a tizenegy oldalas nyilatkozat szövegét, amelyet a szovjet kormány minden bizonynyal nyilvánosságra hoz. Élőlény utazik a világűrbe a szombaton kiröpüell amerikai rakétával Cape Canaveral (Reuter) Az amerikai hadsereg Cape Canaveral-! kísérleti telepéről szombaton kíröpitett Jupi ter-rakét a orr-resaébe egy kis majmot helyezték éL A tervek szerint áss 50 tömi a súlyú rakéta 600 mérföld magasságba emelkedik utasával, örr- része pedig elérheti óránként a 10 500 mérföld Sebességet. (MTI) Két év múlva jelentik- Szolnoki ipari tanulók mozgalma az iskoláért MOSZKVA (TASZSZ), Nyiki- f ta Hruscsov, a Szovjetunió Mi- 1 nisztertanácsának elnöke, inter- | jut adott Hans Ulbrieh Kamps- r kinek, a Südeutsche Zeitungéi- t mű nyugatnémet lap tudósítója- j nak. r Nyugat-Berlin szabad város \ státusát jellemezve Nyikita t Hruscsov kijelentette: Nyugat- ( Berlinnek szabad várossá kell j válnia, amelynek gazdasági és , politikai élétébe nem avatkozhat ( be egyetlen állam sem, bele- értve a jelenlegi német államo- 1 kát is. A szabad városnak de- J mokratikus elveken alapuló sa- * ját alkotmánnyal kell rendel- ! keznie. A törvényhozó hatalmat ' a lakosság által szabadon vá- ! lasztott parlament, a végrehaj- 1 tó hatalmat pedig az általa kinevezett kormány gyakorolná. 1 A város saját független igazság- I szolgáltatással rendelkezne. — ; Gazdasági tekintetben egységes, i egészet képezne, saját költség- vetéssel, saját bankkal, saját : pénzforgalommal és adórend- ; szerrel. A nyugatberlini biztonsági ; kérdésekről Hruscsov kijelentette: aligha lehetne Nyugat-Ber- , lin biztonságának szavatolására jobb módszert találni, mint a négy nagyhatalom és a két német állam ilyenirányú kötelezettség vállalását. • Hruscsov hozzáfűzte „hogyha szükséges, ezeket a szavatossági kötelezettségeket az Egyesült Nemzetek Szervezete is rögzíthetné. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kész részt- venni a szabad város státusának szavatolásában. Egyelőre' csak a nyugati hatalmak vona- . kodnak, ettől — jegyezte meg Hürscsöv'. A szovjet ' kormányfő isihét 1 hangsúlyozta, begy a nyugati hatalmak ) csapatainak berlini tartózkodása „rákos daganat", amely , olyan mértékben megnövekedhet. hogy konfliktusok, ' majd nyílt katonai összetüzé5 sek támadnak. Mi ennek a rosszindulatú daganatnak a megszüntetését javasoljuk, — mondotta Hruscsov. Javaslatunk megvalósítása kezdetét Jelentheti az európai helyzet tisz- 8 tázödásának és meg javulásának. 0 1 Hruscsov hangsúyózta, hogy aj t Szovjetunió hajlanló visszavon-0 ni az európai országok terüle-2 tén ideiglenesen tartózkodó csa-c patait, amennyiben a nyugatid í hatalmak ugyanezt megteszik, c - Ha ezeket a javaslatokat elfő- S gadják — mondotta Hruscsov c — készek lennénk hozzájárulnia a két német állam területén? t, tartózkodó külföldi csapatoké j csökkentésének és kivonásának? ellenőrzéséhez. í A szabad város státusa — je-C len tette ki Hruscsov — nem há-? 1 rít Nyugat-Berlinre olyan köte-c 3 lezettséget, amelyek megterhel-S . nék a várost és lakosságát; A Szovjetunió természetszerű-? . leg kész lesz előterjeszteni stá-S 1 tusának részletesebb megható-? l* rozását is. Ezen túlmenően ké-S n szék vagyunk megvizsgálni a? i nyugati hatalmak bármilyen ja-? a vaslatait.. ? A Szovjetunió Minisztertaná- S “ csának elnöke hangsúlyozta, ? hogy ha a nyugati hatalmak el- ? •t utasítják Nyugat-Berlin sza-C ó bad várossá minősítését, nem? marad semmiféle tárgyalási? alap a nyugati hatalmakkal? l~ a berlini kérdésben. Hruscsov így folytatta: nem? hisszük, hogy Nyugat háborút? akar kirobbantani a berlini? megszállási rendszer maradva-? nyalnak felszámolására irányuló? szovjet javaslat miatt, továbbá? "* amiatt, hogy az NDK teljes tpu-? i. venénitásra tesz szert azoknak a' O A KISZ-titkár a nyilvánosság I A t özétől pirosra sült arccal, aka- 1 Pdozva beszélt a hallgatóságnak: j ö — ;:. a „Mi iskolánk” mozga- i Sióm célja, bőkezű gondoskodás ! paz utánunk következőkről... p Félrefésült frizurájának hóm- i Siókéba hulló tincsét nyugtalanul ' plökte fel ahogy leült, s szorong- i Sva várta, lesz-e hatás. 1 9 Kevés ideig csend volt Ugyan, * öúgy hogy Rácz Gyula elvtárs, a ; 9605-ös számú Szolnoki Iparita- 1 pnuló Intézet igazgatója is önma- ■ Pga elé irányította lassan tékin- : ptetét; hát nem lelkesedik a KISZ Staggyűlés a nagyszerű elgondolásért? 5 Pillió József az építőipariak Srészéről végre szót kért. P — Beszélgettünk már az ügy- , xről. Az építőipariak 80—100 ezer ] pforintot vállalnak. I Ez kellett csak, utána már áll- , tak fel a fiúk sorban: lakatosok, ' tűzikovácsok, kazánkovácsok. A , lelkesedés odáig jutott, hogy ( egyszer a kis Jandácsik Anna is, , akinek egyébként alig hallják ; V szavát társai, felpattant: i ö — Mi ketten vagyunk nyom- 1 Xdásztanulók mindössze. Szám- : öszerű összeget se mondhatunk, hiszen bagatellnek tömjék á többihez mérten. Egyet viszont bizonyosra kijelentünk: ami csali rajtunk áll, azt mi is rmegtesz- szük. Ki tudja hányadszor harsa« í már akkor a KISZ-tageág tapsvihara. Pedig az egyetlen napirendet tárgyaló taggyűlés sém tartott soká, s mégis az ekkor elhatározássá váló kezdeményezésről az az érzésűnk, az ország túlsó végén is hallanak még, s hogy példája átlépi á megye határait. Mi is a szóban forgó naay dolog? Félmillió forfeit. Ennyit gyűjtenek össze társadalmi munkából 1960-ra az iskolaavatasra; Mert aki nem tudná, akikor avatják a Petőfi út sarkán épülő háromemeletes, 12 tantermes szolnoki iparitanuló iskolát. Két és félmillió forintból épül. Nagy összeg bizony, ami eme kerül az államháztartásból így hát a minisztérium egyszerűen rendezi be, ahogy az a takarékosságot sem sárii. Egy ilyen iskolát egyszerűi*»
