Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-13 / 295. szám
1958. december 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ! Ahol újjászerveződik a kulturális élet A KMP tagjainak első nyilvános gyűlése Szolnokon A KMP első sejtjei Szolnokon 1918 november végén alakultak. Az alapítók főleg régi szociáldemokrata munkások és Oroszországból hazatért hadifoglyok voltak. Kezdetben magánházaknál szervezkedtek. A Központi Bizottság küldötteivel így beszélték meg a pártalapítás lehetőségét, A központból Vágó Béla szervezte és patronálta a szolnoki pártsejtet. A kommunisták felvilágosító munkájának eredményeképpen a „vörös tanok” rohamosan elterjedtek a munkások és katonák között. „A Szolnokon állomásozó 68. gyalogezred katonái egytől egyig kommunista érzelműek” — siránkozott a szociáldemokrata sajtó. A kommunisták első nyilvános nagygyűlésüket Szolnokon 1918. december 12-én tartották. A jobboldali szociáldemokraták „jóindulatúan” figyelmeztették a város lakóit, hogy a kommunista gyűlés napján jól zárkózzanak be házaikba, mert a „vörösök” szabadrablást tartanak. Az SZDP helyi fő ideológusa pedig beszédében azt fejtegette, hogy „a kommunizmus az, amely minden embert egyformán nyomorba dönt!” A gyalázatos rágalomhadjárat ellenére a nagygyűlés napján 5—6 ezer ember gyűlt össze a piactéren. Szakadó esőben másfélóráig hallgatták Vágó Béla beszédét. A szociáldemokraták ellenszónokot léptettek fel, aki azt állította, hogy „a kizsákmány olásment es társadalom ma még nem lehetséges”. Utána ismét Vágó Béla beszélt: „. fegyvert fcell a proletárság kezébe adni, s akkor megmutatják, hogy nem ábránd a szocialista társadalom!’’ — mondotta. A hallgatóságnak igen tetszett, hogy a kommunista szónok vitába mert szállni a nagytekintélyű szociáldemokrata pártvezérekkel és szavait nagy figyelemmel hallgatták. A közönség köréből — tekintettel a zuhogó esőre — javasolták, hogy a gyűlés további folytatására menjenék be a Nemzeti Kávéház nagytermébe. Ott újabb szócsata történt V ágó Béla és a munkásáruló pártvezérek között, akik jól bevált fegyverükkel, a demagógiával próbáltak győzedelmeskedni. Vágó Béla ügyes megoldást választott. Feltette a kérdést: „Ki akar boldog munkáséletet, szocialista társadalmat? — az maradjon itt!” Ez választóvíz volt. A jobboldali szociáldemokraták dü- hödten kivonultak a teremből. „A kommunisták rablással akarnak új társadalmat építeni•’ — kiabálták. A szakszervezetek többségének képviselőd pedig kimondották csatlakozásukat a kommunista párthoz, melynek ideiglenes vezetőségét még e nap délutánján megválasztották. December 12-én tehát a munkásárulók minden mesterkedése ellenére Szolnokon is megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az új párt hamarosan élvezte a dolgozók bizalmát. „Elvesztjük népszerűségünket a kommunisták miatt" — húzta meg a vészharangot az SZDP helyi titkára Nem ok nélkül, mert a nyomorgó munkások & parasztok tömegesen léptek be a kommunista pártba. A helyi pártszervezet munkájáról a lovastengerész Horthy, a fehér terror idején így nyilatkozott: „Budapest után Szolnok a legbünösebb a vörös rémuralom előidézésében, itt talált legfogékonyabb talajra az izgatok munkája”. Az alapítótagok többsége már nem él. F. Bede Lászlót és elvtársait az abonyi Vigyázó-kastélyban kettéfűrészelték. Vérüktől vörös ma is a zászló, amit az utódok visznek a cél felé. SZABÖ LAJOS J J elentősen megjavult az utóbbi időben a kultu- 5 rális munka Jászapátin — mond- S ja beszélgetés közben Káldi Erii zsébet elvtársnő, a járási párt- ■ bizottság munkatársa. — Ez an- S nál is figyelemreméltóbb, mert S bizonyítja, hogy áldozatkészség- S gél, lelkes, hozzáértő munkával a holtponton álló ügyeket is jó irányba lehet lendíteni. Ezekután érthető kíváncsisággal indultam a jászapáti kultúr- ház kopott épülete felé. Milyen új élet indult itt, hiszen egy jó ideig úgy emlegették ezt a kul- túrházat, mint negatív példát. Különösen azóta, amióta csáki szalmájaként ,gazdátlanul, terv- szerűtlenül tengette életét. Ez év szeptemberében komoly, de barátságos fiatalember került a kultúrotthon élére. Aranykeretes szemüvegével inkább fiatal orvosnak, tudományos kutatónak nézné az ember. Ebből any- nyi az igazság, hogy tudományos alapossággal látott neki: felderíteni, mi volt a hiba, hogyan lehetne fellendíteni a pangó munkát. Mindenekelőtt arra jött rá, hogy hiányzik a kultúrház vezetői és az emberek között a meghitt személyi kapcsolat. — Ezért családokat látogatott, behatóan elbeszélgetett a kultúr- házba betérő ügyes-bajos emberekkel és a személyi agitációt felhasználta a kulturális csoportok szervezésénél is. — Amikor a tánccsoportot szerveztük, észrevettük például, hogy az egyik, jelentkező tehetséges kislány nem jelenik meg a próbákon — meséli. — Elmentem hozzájuk. Csak az édesanyát találtam otthon, aki rövid beszélgetés után kijelentette, hogy semmi kifogása sincs az ellen, hogy kislánya népi tánccsoportban vegyen részt, hanemhát jöjjön el az elvtárs egy későbbi időpontban és beszéljen az édesapával, mert az elég maradi gondolkozású és hallani sem akar erről. — Amikor másodszor elmentem, már a zord apa fogadott. Nem tértem rá rögtön jövetelem céljára. Beszélgettem a termésről, megnéztem a malacokat, még le is mértem őket. Végül, megenyhült hangulatban maga az apa hozta szóba a dolgot. Kifejtette, hogy messze laknak, a próbák rendetlenül kezdődnek és végződnek, sose tudja, mikor jön haza a kislány. Megígértem neki és szigorúan be is tartjuk azóta, ha a próba hét órára van kiírva, akkor nem kezdik hét óra egy perckor és nyolc órára percnyi pontossággal befejezik. A kislányt elengedték, azóta is szorgalmasan jár a próbákra és szülei is el-eljárogatnak a kul- túrházba. A fegyelem helyreállítása jó hatással volt a kulturális munkára. Már két tánccsoport is dolgozik. Az egyiket a gimnázium növendékei alkotják, a másik a város különböző fiataljaiból adódik. A gimnázistáké a haladó csoport, a másik kezdőkből áll. Mindegyik a neki megfelelő táncokat tanulja. A KISZ Ságvári Endre kulturális seregszemlére készülnek. Üvegestánc, pámatárvc, kunsági párostánc és székely verbunkos szerepel a csoportok műsorán. A színjátszócsoport jó úton van afelé, hogy lcomcdy kulturális élményeket nyújtson Jászapáti és a járás közönségének. A választások idején mutatták be első műsorukat, amelyben három egyfelvonásos szerepelt: Csurka Péter: Kortese, Pálfi József: Japáni vendég és Berkest András: Taktika című művei kerültek műsorra. Külön dicséretet érdemelnek azért, hogy mai fiatal szerzők munkáját tűzték műsorra. Nagy sikerük volt és ezen felbuzdulva most már nagyobb fába vágták a fejszét. Móricz Zsigmond: Pacsirtaszó című örökbecsű költői szépségű színdarabját tanulják. A három egyfelvonásost két előadáson 800 ember tekintette meg. Remélik, a Móricz darab ennél is nagyobb sikert fog hozni. Áz úttörő zeneszakkör 24 tagú fúvószenekarral büszkélkedhet. A világért sem maradnának el a kis zenészek egyetlen egy próbáról sem. De a szorgalmas munkának meg is lesz az eredménye. Április 4-én a község ünnepségén fognak bemutatkozni. Addig szorgalmas, szívós munka folyik. Ibiinket talán legjobban az irodalmi szakkör gondolata és működése ragadott meg. Irodalmi szakkör másutt is van, de az itteninek az a különlegessége, hogy 14 és 18 év közötti fiatalokat, főleg ipari tanulókat fog egybe. Napi munkájuk után ezek a fiatalok verselemzéssel, költőit munkásságával, szavalással foglalkoznak. Ady és József Attila megzenésített költeményét tanulják meg énekelni. Szikszai Gábor irodaJYlagyac—ssoojet barátsági kiállítás A szolnoki Varga Katalin Leánygimnázium orosz szakköre íz iskola KISZ alapszervezetével és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Pedagógiai Szakosztályával együtt ma (szombaton) íz első emeleti szülői fogadóban kiállítást rendez. Az iskola tanulói már több éven át leveleztek szovjet fiatalokkal. Sok szép képeslapot ajándéktárgyat, emléket vagy bélyeget gyűjtöttek össze — kinek mi a szenvedélye. A kiállítás anyagát kiegészíti a MSZBT Pedagógiai Szakosztálya, ahonnan számos képet, plakátot és dokumentációs anyagot kapott az iskola. Ez a kiállítás is egyik bizonyítéka annak hogy a szovjet fiatalok és fiataljaink között megbonthatatlan barátság szövődik. ZSOLDOS MARIA orosa-szakköri tag OPTIMISTA REGENY LEHETNE — Szőcs József főmérnök élete — O a esténként nem a kislá- nyával játszadoznék, nem szakirodalmat böngészne, akár regényírással is eltölthetné szabad idejét Szőcs József. A témája megvan — végítélte. Édesapja tanult géplakatos létére mező- gazdasági, cselédmunkát volt kénytelen vállalni a Horthy- időkben. Mezőberényben dolgozott, ugyanott kapott a földasz- tc kor tizenhárom holdat, ugyanott tagja ma az Uj Élet Tsz-nek. flzőcs József a háborús nyarakon át édesapja mellett dolgozott, télen a tanítóképzőt járta. 19^4-ben az apa Pesten, a fiú Erdélyben volt.. Közeledtek akkor már a szovjet csapatok, az emberek sejtették, hogy mihamar rend lesz az országban. Apa s fiú egyszerre indult, hogy a nagy pillanattól — a felszabadulástól — együtt folytassák életüket. A tönkrevert német hadigépezet menekülő csapatainak egyike magával hurcolta az akkor még levente-korú Szőcs Józsefet, aki angol hadifogságba esett. Tél elején szabad ég alatt „táborozott” — megváltásként fogadta hát ix ajánlatot: szerződjék Liége-be bányamunkára. A belga munkások sem kerestek sokat — az egykori hadifogoly meg éppen keveset. A szerződés lejárta után Szőcs József azonnal hazatért. — Belgiumban találkoztam először a vízzel — mosolyog ma már az egykori keserű emlékeken. —■ Ügy, hogy a mezőn nem egyszer alámfolyt... Akkor nem hittem volna, hogy az életben még nagyon is megkedvelem a vizet. A megkedvelésre úgy került sor, hogy Szőcs József hazatérése után felvételt kért és nyert a ' 'űszaki Egyetemre. Tanulmányi ideje alatt mindvégig ösztöndíjat kapott. Divlomájával zsebében a Vízügyi Igazgatóság mérnöke lett. 1952-ben Karcag határában dolgozott, azidöben zöldült ki ott sokezer hold szövetkezeti táblán a rizs. Két évvel ezelőtt a bajai jeges árral küzdött, majd — mintegy pihenésül — tereprendezési terveket készített. A z örökké mozgékony fiatalembernek az irodai munka nem vott ínyére; hiányolta a kéklő eget, a szabad határt. Ma boldog, elégedett. Mint a Szolnoki Szakaszmérnökség főmérnöke, egyaránt kiveszi részét az építő munkából, az emberekről való gondoskodásból. Koros munkások vallják róla: „Apánk helyett apánk”. Az; pedig két évvel haladta csupán túl a harmincat — az emberszeretet azonban nem az életkortól, hanem a világnézettől függ. Szőcs József főmérnök — ki ismeri, másnak el sem képzelheti — kommunista. Ha regényt ima fiatal életének élményeiből — melyeknek szebb része népünk életének felemelkedéséhez fűződik — derűs, rendíthetetlenül optimista mű kerülne ki tolla alól. Korunk alkotó emberéhez illő. w . - — b. z. =s lomtanár szívesen áldoz fel a szabad idejéből, csakhogy ez a szép sikerrel biztató kezdeményezés minél jobban kibontakozzék. A gimnázium növendékei is segítenek szavalással, felolvasással. A szakkör fogja szervezni a januári Petőfi-estet is, amelyet a járás több községében szándékoznak megismételni. Január elején Pestre utaznak, hogy megnézzék két színpad, esetleg az irodalmi színpad műsorát és ezzel is növekedjék látókörük, műveltségük. A kultúrotthon vezetője nagy lelkesedéssel beszél a fiatalokról. Szemmel láthatóan szívügyének tekinti, hogy a legelhanyagoltabb réteget, a 14—18 éves fiatalokat vonja be a műveltség áramkörébe. Ennek érdekében megszívlelendő és követendő munkát végeznek. A KISZ-szel közösen felkeresik az általános iskolát végzett fiatalokat, elbeszélgetnek velük és meghívják őket a kultúrotthon- ba. Minden héten szerveznek számukra foglalkozást a legváltozatosabb témakörökkel, az ismeretterjesztéstől egészen a láncos teadélutánig. Eddig felmérték a községet, megállapították, hány fiatalról lehet szó és ezek hol laknak és a pedagógusok, kiszisták segítségével rövidesen megkezdik látogatásukat. Az ismeretterjesztés is fellendült, bár még aránylag kevés a hallgatóság. Az ismeretterjesztést nemcsak a kultúrotthonoan, hanem különböző helyeken folytatják. A gazdakörökben, az iskolákban, a Velemi Endre Termelőszövetkezetben négy-öt előadásból álló sorozatokat rendeznek. A Tabáni Körben általában húszan-harmincan hallgatják az előadásokat. Január 4-én állategészségügyi előadás, január 15-én József Attila-est, februárban a talajerő javításról szóló előadás kerül műsorra. Az Alkotmány Termelőszövetkezetben az élet keletkezéséről, sertésbetegségekről, a naprendszerről folynak előadások. A Nők Iskolájában már elhangzott az első előadás az egészséges táplálkozásról. További előadások szépségápolásról. a házasélet egészségügyi kérdéseiről, a női betegségekről szólnak. A község orvosai tartják ezeket a nagy érdeklődéstől kísért előadásokat. A Velemi Endre Termelőszövetkezetben 60—70 fő hallgatja rendszeresen a földrajzi, gazdaságpolitikai előadásokat. Nem megy még minden simán. Minden erőfeszítés ellenére sem sikerült újjászervezni a szétesett énekkart. Az értelmiség nagyrésze nem vesz részt aktivan a kultúrotthon munkájában. Anyagi gondokkal is küzdenek, mert elmaradt néhány rendezvényük, amely anyagi bevételt jelenthetett volna. Munkájukat mégis példaképpen kell állítani más kultúrotthonok elé. Juhász József, a fiatal vezető és munkatársai nap mint nap bebizonyítják, hogy a közöny, a kultúra iránti értetlenség falát be lehet zúzni szívós apró munkával, meggyőzéssel, sokoldalú ötletességgel és hivatásszeretettel. — ht — A Szolnoki Szigligeti SZÍNHÁZ műsora december 13. szombat este 7 óra: MAJD A PAPA Bérletszünet dec. 14. vasárnap du. 3 órakor: MAJD A PAPA Bérletszünet dec. 14. vasárnap este 7 órakor: MAJD A PAPA Bérletszünet
