Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-31 / 308. szám

1958. december 31. —■ 1 SZOLNOK-MEGVEI NÉPLAP 5 „CARMEN“ a szolnoki színházban 87 millió forint a nyomdaipar fejlesztésére Befejeződött a kórházak vezetőnővéreinek továbbképző tanfolyama ftnekelt a zenei és színészi ké­pességeinek megfelelő szerep­ben. Nagy rutinja színt és moz­gást vitt az előadásba. Marsay Magda (Micaela), kellemes meg­jelenésű, finomhangú énekesnő. Szép sikert jósolunk neki pá­lyája további szakaszán. Ágoston Edit, Rödy B. Éva, Tréfás György, Siklós György és Bán Elemér érdekes és jó jellemábrázoló alakításukkal se­gítették az együttes sikerét Di­cséretet érdemelnek. Bizet nagyszerű erénye, bogy a kórust a cselekmény aktív ré­szesévé teszi, és ezzel kiszéle­síti a szenvedélyek dinamikáját. S a Csokonai Színház előadásá­nak nagy érdeme, hogy a kó­rus kiváló, élménytnyújtó pro­dukciójával, gazdagon árnyalt hanghatásaival művészit nyúj­tott. Különösen az első felvo­násbeli veszekedés jelenétben, majd a második felvonás sza­badság dalának kiváló összhan- gú tolmácsolásával arattak nagy sikert. A zenekar — RUbányi Vilmos karnagy szakavatott ke­zében —• példásan oldotta meg nem könnyű feladatát, hűen tolmácsolta a zeneköltő meló- diagázdagságát, és jó kontak­tust tartott az énekesekkel. — Megérdemelte a közönség hálás tapsait. A díszletekről szólva meg­mondjuk, hogy bár manapság a „modernség” jelszava alatt szívesen helyettesítik a színpadi díszleteket egy-egy bútordarab­bal vagy oszloppal, mi szíve­sebben vettük volna, ha jobban kihangsúlyozott díszletek érez­tették volna a múltszázad eleji spanyol élet atmoszféráját Tu­domásunk szerint Debercenbea nem ezzel a díszlettel játsszák a darabot. Mindent összevetve, mégis szép élmény volt a hétfő esti „Carmen” előadás. A telt ház pedig bizonyítja, (amiről lapunk hasábjain már többször írtunk), hogy városunk dolgozói igenis igénylik a ko­moly zenét; és a jó előadásért hálásak is tudnak lenni, amit a „Carmen” második és harma­dik felvonásának egyes jelene­tei után felcsattanó vastapsok bizonyítottak. Csontos Sándor. tervben 87 millió forintot kap beruházásokra. A tervek szerint 1959-bén kidolgozzák a Kossuth, az Állami és az Alföldi Nyom­da felújításának terveit is. Az utóbbi években 171 új gépet kaptak a nyomdák, köztük húsz mágasnyomó gépet, négy mély­nyomógépet, 22 Offset-gépet. — Behatóan foglalkoznak a vidéki nyomdák fejlesztésével is, hogy a nyomdaipar termelő képessé­gét 10—15 év alatt megkétsze­rezhessék. (MTI). Dicséret illeti a kiszesekel Nemrég szép és szórakoztató kultúrműsort adott áz i. kerü­leti pártszervezet helyiségében a kerületi KISZ szervezet — írja özv. Pető Béláné, szolnoki le­velezőnk. Beszámolt arról, hogy igen nagy munka előzte meg ar előadást' és a vendégek meg voltak elégedve a kultúrműsor- val. Különösen jól szerepelt Szabó Marika, Farkas Anna, a Legidősebb KISZ tag: Stigel bá­csi, Nagy Katica, Komlóimé,' és a két Varga-fiú. „Azt kívánják á környék lakosai, hogy a KISZ szervezet minél többször ren­dezzen ilyen szórakoztató, ked­ves kultúrműsort.” Megkapták tagkönyvüket a karcagi Dózsa Tsz fiataljai Az elmúlt napokban ünneplő­be öltözve igyekeztek a karcági Dózsa Tsz fiataljai az Ifjúsági Ház felé, ahoí először került sör a Vörösfedelű KISZ tagsági könyvek kiosztására. — írta le­velében egyik karcagi levele­zőnk. Majd beszámolt arról, hogy Kerekes Lajos elvtárs, az alapszegvezet titkára mon­dott beszédet, amelyben meg­BAKOS» ÉVA: „Mivel? Egy olyan műszerrel, amely még a? atomnál is erő­sebb és megakadályozná az atomfegyverkezést.” KADAR ZSUZSANNA: „Olyan anyaggal, amelynek felhasználásával a háztartási gé­pek sokaságát olcsóbban lehetne előállítani, hogy. a dolgozó édes­anyáknak könnyébb legyen az életük. Ezenkívül " még olyan építkezési'móddal, aminek segít­ségével a lakásproblémát gyor­san meg lehetne okiam- Ha tő­kés országban lennék, akkor mindent megtennék annak órde- kébeh, hogy a kizsákmányoló rendszer megszűnjön.” NADAS LUKACS: „Mint mezőgazdasági techni­kus, mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyésztésben nagyon sok tökéletes gépet al­kalmaznék, hogy még nagyobb eredményeket érjünk el.” NAGY ERZSÉBET: „Én a békekölcsön sorsolá­sát december 24-re állítanám. A törökszentmiklósi villanyhálóza­tot bövíteném, az atomot fel­használnám az iparban.” APAVÄRI ILONA: „Szabadságot adnék a gyar­mati sorban élő embereknek és békét a világnak.” BARANYAY ELZA: ..Lehetővé tenném, hogy min­den ország gyermekei olyan bol­dogan éljenek, mint mi, tanul­hassanak, mint mi, itt a Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Technikumban.” ÖRÖMI SÁNDOR: „Betiltanám a pusztító fegy­vereket és békét adnék a világ­nak. Ez lenné a tegszebb aján­dék.” emlékezett a KIMSZ megala­kulásának 40. éves évfordulójá­ról és az ő alapszervezetük fennállása óta elért eredmé­nyekről, s a jövő feladatairól. Irt arról is, hogy az úttörők köszöntötték a tagkönyvkiosztó gyűlés alkalmából a KISZ tago­kat és az egész ünnepség egy jól sikerült kultúrműsorral feje­ződött be. Ezután mondunk köszönetét „A csataszögi KISZ szervezet- bemutatta' Nagykörűben Csíki Gergely: Nagymama című 3 íel- vonásos vígjátékát” — adja tud­tunkra Huszár Katalin nagykö­rűi levelezőnk, majd így foly­tatta levelét: ..A darab kitűnő­en sikerült, s a közönség nagy tapssal hívta a szereplőket a függöny elé. Különösén tetszett Tihanyi György Tódorka tanár úr — és Germán Ilona Márta alakítása. Tihanyi György pe­dagógus létére is szívesen' reszt­vesz a szerepekben és sokat se­gít a kultúrrpunkaban. Ezúton mondunk köszönetét a csata- szögi KISZ-nek a szereplésért és kérjük, hogy még több kedves darabbal örvendeztessék meg a nagykörűi lakosságot. SZAB ARI ISTVÁN: „Ha módomban állna azzal ajándékoznám meg áz embere­ket. amit nagy örömmel fogad­nának: megszűntetném a fegy­verkezést, s kötelezném a kapi­talista államokat is az atom bé­kés felhasználására.” TÓTH LAJOS: „Egy kiváló tudóst adnék az emberiségnek, olyat, aki min­den akaratával áz emberiség jobb. és" gazdagabb jövőjéért harcol.” TIHANYI BÉLA „Igen nehéz a kérdés, de ha mégis módomban állna azt adni! amit szeretnék, akkor az én ajándékom valami olyan lenne, ami az embereket vidámmá és boldoggá teszi- Ezenkívül meg­oldanám az űrhajózást, s meg­ajándékoznám az emberiséget a rákbetegség hatásos gyógyszeré­vel.” TARI MARGIT: ^„Én a Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Technikumnak tor­natermet építettnek, hogy az utánam következő diáknemzet­ségnek — azoknak, akik szeret­nének tornázni — örömet sze­rezzek. A fiatalabbaknak, va­gyis az úttörőknek városi klub­szobát létesítenék.” POZDERKA ISTVÄN: „Békét, amelyben nincs fegy­verkezési hajsza, ahol minden ember szabad és boldog. Emel­lett minden embernek erőt, egészséget, jó munkakedvet, hogy a szocialista társadalmat minél hamarabb felépítsük.” VEREB IMRE: „En gondoskodnék arról, hogy ne csak nálunk, a szocialista országokban, hanem világszerte mindenki tehetsége szerint ta­nuljon. Sok új könyvét: szak­Georges Bizet romantikus operájának szenvedéllyel telí­tett, helyenként lírai lágyság­ban feloldódó, mindenkit ma­gukkal ragadó melódiái szár­nyaltak, zsongtak hétfőn este három órán keresztül a Szig­ligeti Színház falai között. — A tragikus sorsú nagy francia zeneszerzőnek a „Carmen” című operáját adta elő a Debreceni Csokonai Színház operaegyüt­tese. Bizetnek ez a legnagyobb műve, ma a világ operaszínpad- jaínak egyik legkedveltebb mű- sófdarabja, pedig első párizsi bemutatóján, 1875-ben megbu­kott. Megbuktatta az akkori francia burzsoázia, mert nem felelt meg a korabeli ízlésnek. Abban az időben a párizsi opera színpadán az úgynevezett nagy­opera stílusa hódított: kápráza­tos balett, nagyhangú cirádák, külső pompa és fény, kevés mű­vészi érték és még kevésebb lírai tartalom. A nagypolgárság a színpadon is a hazug világot akarta látni, mint ahogy hazug volt az ő világuk is. Bizet ope­rája nem bravúros énekmutat­ványokra épült, a valóságot áb­rázolta a zene legtisztább esz­közeivel. A „Carmen” zeneköl­tője egyszerű embereket szólí­tott a színpadra: katonákat, csempészeket, dohánygyári mun­kásnőket, cigánylányokat, pol­köny.vet adnék még ezen kívül. Es ami a legfontosabb, azokban az országokban, ahol a föld még az uraké és nagyön sok a nincs­telen, földosztást rendeznék.” SUSZTER ZSIGMOND: „Megsemmisítenék minden fegyvert, minden magántulaj­dont a nép kezébe adnék. Azért, mert a magántulajdonból szár­mazik tulajdonképpen a háború, így az emberiségnek biztosíta­nám á békés építő munkát”.' BARABÄS AMBRUS: „Pár mondatban próbálom ki­fejteni gondolataimat. Hosszú évszázados alma a dolgozóknak a szabadság, amely a kapitaliz­musban még mindig megoldha­tatlan. Szabadságot adnék áz el­nyomott népeknek. S utána va­lamennyi fiatallal elvégeztet­ném legalább á középiskolát. Legyen mindenütt béke és sza­badság.” VARGA LÁSZLÓ: „Ha módomban állna, akkor az emberiséget megajándékoz­nám az atom békés felhaszná­lása útján készített termelési eszközökkel. Ezen kívül olyan védőoltással, amely megszabga- dítaná az emberiséget a rákos meg c eleged és tői ”. PAKSI GYÖRGY: „Fontos a béke. Ezt adnám, mivel csak így lehet dolgozni, így kaphatja meg az emberiség mindazt, ami a fejlődéshez, egészséghez szükséges. A tudó­sok találmányokkal tehetnék könnyebbé az emberek életét. Mindezt csak a béke teheti le­hetővé.” Szp. gárokat; olyan figurákat, akik a való élet légkörét hozták ma­gukkal. Ez a mondanivaló már nem a nagypolgárságnak szól, hanem szélesebb tömegeknek. Akik az operát megbuktatták, nemsokára maguk is megbuk­tak, és a „Carmen” elindult a világsiker útján. A szövegkönyv — Merimée Prosper, a realista irodalom egyik úttörőjének novellája nyo­mán — a XIX. század első fe­lének Spanyolországát, annak színes, romantikus világát tük­rözi a realista művészet eszkö­zeivel. Don Jose, a fiatal pa­rasztfiú városba kerül katoná­nak, Romlatlan szívét béklyóba veri áz akkori falusi erkölcsök szerint „bűnös”-szerelem. A falu kinyújtja fia után visszahúzó kezét Micaela személyében, és édesanyja hívó szavában. Don Jose küszködik, vergődik, végül is a Carmen iránti szenvedélye lesz úrrá fölötte, ami vesztét okozza. És közben emberi sor­sok, "szenvedély ék Villannak fel, majd tűnnek el az idő süllyesz­tőjében. Az előadás az első felvonás kezdeti hidegsége után mind pergőbbé, elevenebbé vált és a harmadik felvonásban érte el tetőpontját, A címszerepben Kőrössy Ma­riann alakítása általában meg­győző volt, bár ha több szilaj- ságot és átélést visz játékába, még élőbbé tudta volna tenni a szövegíró remekül mintázott hősnőjét: az érdekes, vadszép­ségű, meghökkentően különös, izzó szenvedélyű cigányleányt. Mély tónusú mezzoszopránja — főleg a magasabb fekvésekben — szépen csengett. (Nem tud­juk, mi lehet annak oka, hogy nem a társulat eredeti Car- tnenje, Varga Magda énekelte Szolnokon is a címszerepet, mi­kor tudomásunk szerint már kedden este Kecskeméten fel tudott lépni?) Oszvald Gyula (Don Jose) sze­mélyében tehetséges, széphangú ténorlstát ismertünk meg. Nagy erénye a tiszta szövegkiejtés és mély átélés a játékban. Dús líraisága főleg a virágáriábap buzgott bőségesen. Virágos Mi­hály (Escamilló szerepében) re­Csupán a ha.2ai lakosság szá­mára jelenleg "háromszor any- nyi könyv készül, mint 1938- ban, de ezenkívül a megjelent könyvek tekintélyes részét ex­portáljuk is. A Szovjetunió a következő években szívesen át­venne háromszor, néevszerany- nyí könyvet, mint amennyi je­lenleg készül számára. Mind a hazai igények, mind a külföldi kereslet kielégítéséért mindin­kább előtérbe kerül a nyomda­ipar fejlesztése. A hároméves Az Egészségügyi Minisztérium szakoktatási osztálya háromhe­tes továbbképző tan folyamot ren­dezett 26 kórház vezetőnődére: részére. A tanfolyam részvevői tapasztalatcsere céljából külön­féle egészségügyi intézményeket látogattak meg, többek között az Országos Orvostovábbképző In­tézetet, az Országos Traumatoló giai Intézetet, az Or topád Klini kát és több fővárosi kórházat. A kórházi vezetőnővérek a továbbképző tanfolyam elvégzése után munkahelyeiken tevékeny­ségükkel nagyban hozzájáruU rak a kórházi betegellátás minő- ségi javításához.------------------^ ---------------------------­— M EGYÉNK 3 termelőszö­vetkezeti városában közel fél­millió forint értékű társadalmi munkát végeztek az idén. Túr- kévén mintegy 4 kilóméternyi járdát építettek, Kisújszálláson 1000 munkaórával segítették az ifjúsági és üttörőház építését, — Karcagon 150 ezer forint érté­kű társadalmi munkával járul­tak hozzá a város fejlesztésé­hez. fOOSÖÓOOOCOOÖ ajándékoznák meg az emberiséget a negyedikesek ■= ha tehetnék Egyik december eleji delelőttön Szolno­kon, a Játékboltban nézelődtem. Alit a nagy ajándékvásár. Papák, mannáik, fiatalok s öre­gek, diáklányok, diákok, tűnődtek, töprengtek, válogattak, hogy valakinek 'máméi nagyobb örö- riiet 'szerezzenek.. Emberek. Milyen jó is aján­dékozni. Néztem okét, s az jutott eszembe, mi lenne, ha egyenként megkérdezném tőlük, mi­vel ajándékoznák meg az emberiséget, ha te­hetnék? Először bizonyára meglepődnének, s utána gondolkodnának. Valóban, mivel is? Mi lenne a legszebb, a legértékesebb, a legmane- dandóbb? A gondolat nem hagyott nyugton, s végül megszületett az elhatározás. Keressük fel a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Techniku­mot és kérdezzünk meg egy egész osztályt: lányokat, fiúkat, negyedikeseket, akik nem­sokára — ahogy mondani szokás — kilépnek az életbe- A kérdésre a válaszok érdekesek, elgondolkodtatóak. íme, átnyújtjuk az olvasó­nak minden kommentár nélkül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents