Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-20 / 301. szám

1951. december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Egy példamutató aépfrout kezdeményezés . kunok ősi fellegvárában, * » Mezőtúron termékeny munkásságával öregbíti jó hír­levét a Hazafias Népfront moz­galom. Ahogyan Varga Lajos, a Mezőgazdasági Technikum tan­gazdasagának fő agronómusa, a Népfront városi bizottságának fiatal, energikus titkára elmon­dotta, minden törekvésük arra irányul, hogy a széles nemzeti összefogás politikáját élő, ele­ven tartalommal töltsék meg. Ami néhány héttel ezelőtt még terv volt, pia már élő való­ság Mezőtúron. A termelőszövet­kezetek mezőgazdászaiból, a a technikum tanáraiból, városi agronómusokból megalakultak a munkacsoportok, sőt tevékeny­ségükkel azt is bebizonyították helyes volt létrehozásuk. Persze két hónapos munkájukról még korai volna messzemenő követ­keztetéseket levonni, egy azon­ban bizonyos, kevés helyen lát­tak olyan lelkes munkához, mint ebben a városban. Az egyik munkacsoport tagjai például nem kisebb feladat meg­oldásához fogtak, mint elkészí­teni a város 22 termelőszövetke­zetének Kreybig-iéle talajtérké­pét. Ezzel a társadalmi kezdemé­nyezéssel nem csak a tsz-ek munkáján könnyítenek, hanem tudományos adatokat is szerez­nek a termelés további fejlesz­tését illetően. A másik munkacsoport tevé­kenysége még ezen is túlmegy Gyakorlott üzemgazdászok, köz­gazdászok és mezőgazdasági szakemberek az üzemileg mái kialakult termelőszövetkezetek­nél, többek között a 3500 holdas AZ WO Megállhat-e Q Cibakházán HÓNAPOKKAL ezelőtt az ot­tani földművesszövetkezet egyik irodájában a helyi vezetők, a járás néhány vezetőjével és Varga Illés elvtárssal, a MÉ­SZÖV elnökével tanácskoztak. Ha nem is szószerínt, de a lé­nyeget illetően előtérbe került már akkor ez a kérdés: „Meg­állhat-e az idő Cibakházán?” — Nem — mondta az fmsz agronómusa. — Nem — jelentette ki Tí­már Mihály, az igazgatóság el­nöke. — Nem — erősitette meg a földművesszövetkezetek járási vezetője. Varga Illés elvtárs tanácso­kat adott, érvelt, magyarázott. Elmondotta, mihez kellene nyúl­ni, hol kellene kezdeni, s a je­lenlévők helyeslő megjegyzése­ket tettek, bár azt is említették, hogy Cibakháza, úgynevezett nehéz terep. Az egyéni gazdák — legtöbbje szőlősgazda is egy­ben — tízezresekben számolják jövedelmüket. — Miről van szó? Arról, hogy a jövőben talán ne tízezresek­ben számolják az évi jövedel­met? Nem, hanem éppen ellen­kezőleg. összefogással, társulás­sal még több bevétele legyen a község parasztságának, megala­pozottabbá, biztonságosabbá 'te­gyék termelésüket — mondo­gatta akkor Varga Illés elvtárs. Azt hihette az ember, hogy a megbeszélés után — ha nem is azonnal, de néhány nap múlva Cseremotoros javítás, istállógépesítés, gépszíngvártás a Mezőgazdasági Gépjavító programfában A szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatra 1959-ben komoly feladatok megoldása vár. Fokozni kell a, mezőgazdaság gé­pesítését. E célkitűzés egyik igen fontos pontja az állattenyésztési munka, gépesítése. 1958-ban dön­tően az állami gazdaságok szarvasmarh-aistálloit, későbben néhány termelőszövetkezet szarvastnarhaistállóját gépesítet­tük — így többek között az abádszalókí Lenin Tsz-, valamint a mezőtúri Hunyadi Tsz 100 fé­rőhelyes istállóját. Az előbbi be­ruházás 471 ezer, az utóbbi 441 ezer forintot emésztett fél. Az e célra fordított összegeket az ál­lam hosszúlejáratú hitel formá­jában előlegezte a termelőszö­vetkezeteknek. Miből áll egy tehénistálló komplett gépesítése és mi az előnye? Az elsődleges cél az — mint a szocialista állam minden mun­kafrontján —. hogy megkönnyítsük az emberi munkát, csökkentsük az áruk előállítási költségét. Ha az istállókba beve­zetjük a vizet és az állatok ön- rtatóból isznak, mái* ezzel is sok időt és fáradtságot takarítunk meg, nem beszélve arról, hogy a tej hozam is tehenenkén t kb. napi egy literrel emelkedik. Ha gépesítjük a fejest, a tejházat. , takarmányelőkészítést, a trágyá­éi takarmány szállítást, sokat könnyítünk a munkán. Ezek a berendezések a kevesebb erőki fejté; mellett lényegesen csök­kentik a tej előállítási költsé­gét. Vállalatunk 1959-ben a ter­melőszövetkezetek istállóinak gépesítését fokozza és Szolnok megyén kívül kiterjeszti Heves és Békés megye egész terüle­tére. Ezáltal Is segítjük a ter­melőszövetkezeti parasztságot abban, hogy a korszerű szocia­lista nagyüzemhez, méltóan gaz­dálkodjon. Uj létesítménnyel is bővül a Gépjavító Vállalat. Még ez évben átadják rendeltetésének a kor­szerű Diesel-javító, üzemet. 1959 elejétől cseremoloros fő­javításokat végzünk. Az első ne­gyedév végére napi egy Zetorés egy DT erőgép javítását vettük tervbe. A minőségi munkát a legkorszerűbb berendezésekké' — így pl. MIRKÖZ gyártmányú Diesel adagoló-vizsgáló próba- paddal, a Német Demokratikus Köztársaságból szállított elektro­mos vizsgáló-géppel, a legmo­dernebb mérleges fékpaddal biz­tosítjuk. Az üzem technológiája folya­matos és a jövőben bekövetkező feladatnövekedés megoldásának biztosítására úgy méreteztük, hogy 1959 végére napi három Zetor és hárem DT-motor kerül­jön le a prótoapadokról. 1965-ben a mezőgazdaságban háromszor annyi univerzális traktort üzemeltetnek, mint napjainkban. Ennek megfele­lően ugyanilyen mértébken növekszik a javításra adott gépek száma is. Az előzetes tervek szerint 1965-beji hat Zétor és hat DT­motar jóminőségű javítása tör­ténik naponta a Mezőgazdasági Gépjavítóban. A gépek fontosabb alkatré­szeit a jövő évtől kezdve elek­tromos-repedést vizsgáló készü­léken ellenőrizzük. Tervbe vet­tük azonban még precízebb el- lenőrzögép beszerzését is. A javítási költségek állandó csökkentése mellett azonos mi­nőségű. motorok kerülnek a me­zőgazdaság szolgálatába 1959 elején kezdődő cseremotoros ja­vítás alatt azt értjük, hogy a gépállomások és az állami gaz­daságok birtokában lévő javí­tásra váró Diesel-motorok he­lyett gyári, új motorokat kap­nak a Mezőgazdasági. Gépjavító Vállalattól. A cserében a gép­javítóban hagyott modorok alkat­részének felújítása az új moto­rokkal egyenértékűvé teszi a régieket. Az eddig felsoroltak mellett több mindent gyárt a Vállalat így pl. színeket a gépállomások részére, pótalkatrészeket a Fö- MÁV-nak, szemenként! répa­magvetőt és kooperációban nagymennyiségű forgácsolóm un­kát végez. Ezeket a feladatokat csak úgy tudjuk maradéktalanul teljesíteni, ha a vállalat minden egyes dolgozója tudása legjavát adva végzi munkáját és segíti az újonnan jöttékét abban, hogy beilleszkedjenek az üzem kol­lektívájába. lfj. Nuszpi Ferenc igazgató történik majd valami. Mocca­nás, előrelépés, elindulás. De nem történt jóformán semmi. * HETEKKEL később Sárai Já­nossal, az fmsz agronómusával végigjártunk egy dűlőt a sár­közi részen. A búza még akkor talpon állt, rengeteg apró par- cellácska váltogatta egymást. Méricskéltünk, számolgattunk, beszélgettünk néhány egyéni gazdával. Mi minden lehetne ezen a gazdag földön, ha tár­sulnának, összefognának. Ha mondjuk egy tagban termelnék a búzát: kombájnnal takarít­hatnák be, a gépeket alkalmaz­hatnák. Megszületett egész sereg meg­cáfolhatatlan érv, s utána nem történt semmi. * OKTOBER elejéin egy cibak- házi jómódú középparaszttal igen okos, éleseszű parasztem­berrel beszélgettem a szövetke­zésről, a paraszti sorsról, az előrehaladás lehetőségeiről. Ez az ember nemcsak helyesli a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését, hanem fel is ismerte annak szükségszerűségét. — Csak egy a hiba, az, hogy nálunk keveset politizálnak az egyéni gazdákkal. Időnként az az érzésem, van egy kis meg­alkuvás. Félnek kimondani az igazságot őszintén és nyíltan. Azt az igazságot, hogy más út nincs. Ezt a félénkséget tapasz­talom időnként nyilvános ren­dezvényeken, tanácsüléseken, — mondotta beszélgető társam. * , EZ IS OLYAN OK lehet, ami lassítja, fékezi a községben az előrehaladást. A községi tanács elnökével néhány nappal ezelőtt beszélgettünk. Ő is elismeri, hogy nincs számottevő ered­mény. Szerinte az okok a kö­vetkezők: a községben működő termelőszövetkezet nem a leg­jobb. A szövetkezeti gazdák jö­vedelme viszonylag kevés a hely­beli számottevő módos gazdák jövedelmével szemben. Ez igaz is, s ezen az állapoton változtani kellene, s a változás bizonyára hamarosan megtörténik, ha a járástól hatékonyabb segítséget kap a tsz. De vannak egyéb oKai is az egyhelyben topogásnak. Annak, hogy ez a tömegszervezet — a földművesszövetkezet — ame­lyik nagyon sokat tehetne, elő- relendíthetné a nagy ügyet, jó­formán nem tesz semmit. S miért nem? Mert a földmű­vesszövetkezet legtöbb dolgozó­jának ahhoz nincs meg az er­kölcsi alapja, hogy a társulás­ról, a összefogásról beszéljen. Kezembe került egy június 7-én keltezett kimutatás. (A község egyik felelős vezetőjének véle­ménye szerint a kimutatáson feltüntetett adatok még ma is pontosak és a valóságot tükrö­zik.) Mit olvashattunk a papír­ról? Azt, hogy a földművesszö­vetkezet dolgozói közül (állandó alkalmazottak értendők) huszon­nyolcán egyénileg is gazdálkod­nak. Az agronómusnak például 1584 négyszögöl szőlője van. Dékány Mátyás boltvezetőnek 6 hold földje 473 négyszögöl szőlője. S így sorolhatnánk még jónéhány nevet, akár az igazga­tóság elnökének a nevét is. ITT VAN tehát a fonákhely­zet. A földművesszövetkezeti al­kalmazottak hivatalból beszél­nek ugyan a nagyüzemi gazdál­kodás hasznáról, előnyéről, de ugyanakkor ők jórészt egyéni gazdák. Szavuknak nincs hitele és az egyéni gazdák túlnyomó többsége nem is hiszi el, hogy az összefogás jobb, hiszen ha ’jobb, akkor miért gazdálkodik egyénileg az, aki erről beszél? Sok problémát kell még Ci­bakházán megoldani, de ez az egyik igen fontos kérdés. Ez van összefüggésben azzal is, hogy tanácsüléseken, földmű­vesszövetkezeti gyűléseken bi­zony nagyon szőrmentén kerül­getik a valóságot és óvakodnak a nyílt állásfoglalástól. A hala­dás elé azonban nem állhat senki, s Cibakházán sem állhat meg az idő SzP. Rizstermelésnél is előnyős a vegyszeres gyomirtás Vaxosu.iü ; inelőszövetkeze- teinek te. arra irányul, hogy legalább 20—22 mázsás holdankénti termést érjenek el. Ez lehetséges is, ha megfelelő agrotechnikát alkalmaznak, el­végzik a telepek rendezését, s az ősszel mélyen szántott talajt tavasszal kultivátorral, vasy disztillerrel 8—10 centiméter mélyen megművelik, hogy egyen­lő, porhanyós földbe kerüljön a vetőmag. A másik tennivaló an­nak a hiányosságnak kijavítása, hogy egyik-másik helyen nem vetik el a szükséges mennyiségű vetőmagot, s később, amikor rit- kás a kelés, arra hivatkoznak, hogy nem jó a vetőmag. A ma­gas rizstermelést befolyásolja a gyomlálás is. A három-négy éves rizstelepeken a vízi növé­nyek már nagyon elburjánza- nak, s ha idejében nem gyom­lálják ki, gátolják a rizs fejlő­dését. Ebben az évben a kisújszállási Búzakalász Tsz-ben igen hasz­nos kísérletet alkalmaztak. Nyi- kos Károly tsz-elnök. Máté Mi­hály rizstelepvezető, valamint Szabó Sándor rizsőr leleményes­séget dicséri az az eredmény, amelyet a vegyszeres gyomirtás­sal elértek. Tizennégy hold területen. amely igen erősen fertőzött volt sással, sziki-kákával és más ví­zinövényekkel, alkalmazták kí­sérletképpen a Dikonirral való permetezést. Magasnyomású há­ti permetezővel végezték a mun­kát. kát. holdanként 1.50 kilo­gramm permetező szert használ­tak. összesen hét ember dolgo­zott. Kettő a vegyszert készítet­te, öten pedig permeteztek. Há­rom nap alatt végezték el a mun­kát, körülbelül 30—32 munka­egység ráfordítással. Ha kézzel irtották volna a gyomokat, egy kát. holdra 12 munkanap és 18 munkaegység esett volna. A 14 hold területre tehát 252 munka­egységet kellett volna ráfordí-i tani kézigyomlálásnál. A permetezés után 8—9 nap­pal vált láthatóvá a gyomok hervadása. 14—16 nap után pe­dig a gyökérzet is teljesen el­pusztult. A vegyszeres gyomir­tás eredménye 80—85 százalékos volt. Véleményem szerint még fokozottabb lett volna a vegy­szer hatása, ha 8—10 nappal előbb végzik el a permetezést. De az ígv elért eredmény is bi­zonyítja. hogy a rizstermelésnél is hasznos és gazdaságos a vegy­szeres gyomirtás. • Szilágyi Mihály levelező, körzeti rizsfelügyelő. , Vörös Oktober Tsz-nél, a 4000 holdas Kossuth Tsz-nél a minta­üzem tervét készítik el. Ebben a gondos felmérésben meghatároz- i zák, a tsz-ek hol és miképpen alakítsák ki üzemegységeiket, i milyen állatfajtákat tartsanak az adott területeken. Javaslatot tesznek arra vonatkozólag is, . hogy hányas vetésforgó hozza meg leginkább a kívánt ered­ményt. S miután a szövetkezeti városban egyre inkább tért hó- ; dít a jövedelmező, belterjes gaz- . dálkodás, a változatos termelési . mód kialakítását külön munka- i csoport végzi el. Többek között azt vizsgálják, milyen lehetősége : van az öntözéses gazdálkodás . nagyobb arányú kiszélesítésére. A határidőt 1959 utolsó negye- ! dében szabták meg, de a kezdeti lendület azt bizonyítja, hogy en- [ tiél jóval korábban elvégzik fe- . lelösségteljgs munkájukat. An­nak érdekében, hegy feladataikat sikerrel oldják meg, tavaszra nagyszabású tanulmányi kirán- I dulást is rendeznek a Dunántúl­ra. Tsz-vezetők, a mezőgazdasági szakbizottság tagjai megtekintik a martonvásári kutató intézetet, a herceghalmi kísérleti gazda­ságot, a tengelicei Petőfi Tsz-et. ahol érdekes szakelőadásokat is ■ hallanak majd az agrotechnika 1 legfejlettebb vívmányairól. A ' tanulmányúihoz szükséges 11 000 ’ forint már takarékban van, csak a tavaszt várják, hogy terveiket • végrehajthassák. A Mezőtúri Népfront Bizott- - ság Mezőgazdasági Szakbizottsá- i gának munkássága követésre • méltó kezdeményezés valameny­■ nyi népfront bizottság számára, i Endrész Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents