Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-03 / 286. szám

1958. december 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ezerholdas halastó készül Szolnok megyében Érdekes javaslat az istállótrágya pótlására ELGURULT FORINTOK nyomában nek megfelelő, tervszerű mun­kát végezni. Az ötletszerű munka csúnyán megbosszulta magát. A máso­dik negyedévre már meghatáro­zott terv szerint kellett dolgoz- niok. Megkötötték a létszámot és annak megfelelően a bért is. A következmény: a terv 73,3 százalékos teljesítése. Mivel al bedolgozókat az üzem nem foglalkoztathatta és azok nem voltak hajlandók a vállalat al­kalmazottai lenni, létszámhi­ány keletkezett. 9 százalékkal alacsonyabb az engedélyezett­nél. Nem mentesíti a vállalat vezetőit, ha szakmunkáshiány­ra hivatkoznak, mert a lét­számtervhez viszonyítva is le­maradás van a terv teljesítése­ben. A vállalat munkájában nagy­arányú minőségromlás jelent­kezett a felületes ellenőrzés és jónéhány dolgozó hanyagsága miatt. A vállalat vezetősége nem te­remtette meg az új gyártmá­nyokra való átállás feltételeit, úgy volt vele, ahogy esik úgy puffan. Az utolsó percben való- kapkodás sok kiesett munka­órát jelentett. A gyártásnál is folytatódott ez a zűrzavar. így aztán a minőség teljesen leróni-- lőtt. Pedig Kamasz József csoport- vezető egyre erősködött a selej­tes árúk elsőrendű minősége mellett. A meos szerényen bi­zonyította, hogy nem jó a mun­ka és mivel a vezetőség nem adott segítséget a selejt meg­szüntetéséhez, győzött az erő­sebb hangú. A második negyedévben a gyermekkabát tervteljesítésénél 50 százalékos lemaradás volt. ami másfélmilliós veszteséget okozott a vállalatnak. A minő­ség romlása miatt újabb forin­M«h ácsról ho»o<t szenet Szo'nofcra a Csuha vontalóggftzfts A Tisza szolnoki szakaszán valamint a Körösön közlekedő személy- és vontatóhajjSk fűtő- anyagszállítását többnyire pécs' szénből, vízi úton biztosítják. A Csaba vontatógőzös Mohácsról most futott be a szolnoki hajó­állomásra, mintegy 15 és fél va­gon rakomány jó tüzelőanyag­gal. A korábbi években jórészt vasúton szállították a szenet, de az idén — Jugoszlávián keresz­tül — hajóval hozták az évi for­galomhoz szükséges 150—160 va­gon nyi fűtőanyagot. Most már a szénszállítás is befejeződik, te­kintve, hogy rövidesen vége a hajózási idénynek. A Papírgyár felkészült a télre A Bábolnai Állami Gazdaság­ban a minap hazánk szinte va­lamennyi állami gazdaságának vezetője értekezletne gyűlt ösz- sze; megyénk állami gazdaságai­nak problémáit vitatták meg. A megnyitó előadást Géczi Károly, a Tolna megyei Áfiami Gazda­ságok Igazgatóságának főagro- nómusa tartotta. Százhatvan .megjelent között volt Bozsik Tibor igazgató és Gyémánt Gyula, a Rizstermelő Állami Gazdasagok Igazgatóságának fő- agronómusa is. — Első napirendi pontként megyénk állami gazdaságainak talajművelési kérdéseit beszél­tük meg — mondotta kérdé­sünkre Gyémánt elvtárs. — Azt követően a mű-, az istálló- és a zöldtrágyázás módjaira, majd a területkihasználás problémáira kerítettünk sort. Gondolom, az értekezlet igén hasznos volt; az iránta megnyilvánult érdeklő­dést a hozzászólások szokatla­nul nagy száma bizonyítja. Ti­zenheten tették meg észrevéte­leiket. Gyémánt elvtars elmondotta, hogy megyénk az ország legszá­razabb megyéje. Ezért az állami gazdaságok vezetői a mélyműve­lés kiszélesítésével küzdenek a többtermelésért. Sajnos, a ren­delkezésre álló gépkapacitás a uagyerejű erőgépek (Sz—80, Sz— 100) hiánya miatt a szükséglet alatt van. Ugyancsak hiány mu­tatkozik megfelelő erejű ekék­ben és altalajlazítókbán. — A megjelentek kéréssel fordultak az iparhoz: gyártson megfelelő mennyiségben, erős anyagból gépeket. Bár a 3 éves terv második esztendejében az összes problémák felszámolására még nem számíthatunk — jelentős javulásra igen. — A talajerővísszapótlás biz­tosítására az volna a legkedve­Jvöatéö, Révész, Tóth... Alig néhány év telt el azóta, hogy ezzel a három névvel szinte minden héten találkoztak olva­sóink a lapokban. Kimagasló eredmények, követésre méltó példák sorakoztak mellettük — olyan példák, melyek sokakat serkentettek jobb munkára, na­gyobb teljesítmények elérésére. Ezek hasznát — közvetve — az olvasó is látja; hiszen bőségben a hús, a zsír, a sok-sokféle pék­sütemény, melyekhez az alap­anyagot megyénk mezőgazdasági nagyüzemei adják. Mi lett a munkaversenyek hő­seiből?... íán valamelyik mi­nisztérium íróasztalánál végez­nek hivatali munkát? Vagy megelégelve a tavaszi szelet, őszi esőt, az iparban helyezked­tek el?... Három telefonhívás megadta a választ. Ifjú Köntés József ma is a Jászkiséri Gépállomáson dolgo­zik GS—35-ösével. Őszi tervét eddig 120, éves tervét 170 szá­zalékra teljesítette. Ezekben a napokban a jászladányi Üttőrő Tsz földjén végez mélyszántást; s ha hihetünk a legérdekelteb- beknek — a szövetkezet gazdái­nak — kifogástalanul végzi fon­tos munkáját. A gépállomásiak ma is a legelsők között emlege­tik ifjú Köntés Józsefet. Tanárember volt pár eszten­dővel ezelőtt Révész Benjámin. Mint gépészeti előadó dolgozott Kenderesen. Addig-addig szólott a gépekről, míg maga is felcsa­pott gépállomásinak. 1955 óta vallja szeretett munkahelyének a Cibakház: Gépállomást — a2 ottaniak pedig követésre méltó munkatársainak őt. Háromszoi érdemelte ki a Kiváló Dolgozó jelvényt; országos szinten a há­rom legjobb között ejtik ki ne­vét. Ősszel egymaga 000 kát, zőbb — folytatta Gyémánt Gyula főagronómus —, ha igen sok is­tállót építhetnénk, népesíthet­nénk be. Természetesen, ilyesmi máról- holnapra — az építkezések drága volta miatt nem megy. Igen élet­revalónak találom azt a javas­latot, mely az istállótrágya pót­lására elhangzott. Eszerint a ku­koricacsövek letörése után jár- vasilózó gép vágná és egyben szecskázná a szárat — a szecs­kát pedig kiszórná a földre. Ezt követően nitrogén-tartalmú mű­trágyát szórnánk ki, melyet a szecskázott szárral együtt szán­tanánk be. A talaj nitrogéntar­talmának emelése érdekében a Szolnok megyei állami gazda­ságok vetésterületük 23 százalé­kát már eddig is pillangósokon keresztül hasznosították. Elmondta még Gyémánt elv­társ, hogy tavasztól 50 százalék­kal növelik állami gazdaságaink a silókukorica vetésterületét. Az elmúlt év tapasztalatai alapján biztos sikerre számítanak. — Utolsó napirendi pontként tárgyaltuk a területkihasználás igeh fontos kérdését. Megyénk­ben nagyon sok a szikes és a vízállásos terület, mely nem cse­kély részben a rizstermesztés folytán keletkezett. Ezeken a földeken erdősítünk, legelő-kul­túrákat létesítünk. Azokat a ré­szeket pedig, melyek mezőgaz­dasági művelésre már semmikép nem alkalmasak; halastavak építésével hasznosítjuk, — mon­dotta Gyémánt főagronómus. — Ebben a tekintetben először is a Tiszafüred—Kocsi Állami Gaz­daság fekete-éri része jön szá­mításba; itt ezer holdas halas­tavat létesíteni már 1959—60- ban... Igen; sokba kerül: 14 millió forintba — a gondos szá­mi tások «alapján mégis nyugod­tan mondhatom: kifizetődő lesz a népgazdaság számára. holdon vetett el gabonát; évi teljesítménye már eddig Ketezer normálhold — melybe a főjaví­tást nem is számítottuk bele. Ha ma keresné a postás Ré­vész Benjámin elvtársat Cibak­házán — kecskeméti címét ad­nák meg. Pártunk bizalmából háromhónapos pártiskolán ta­nul. Nem lepődnének meg, ha visszatérve elvtársai párttitkár­nak választanák... Tóth László — mint évekkel ezelőtt — ma is a Turkevei Gépállomás dolgozója. Százhúsz traktorista között az első húsz közé tartozni nem lebecsülendő eredmény. Tóth László őszi ter­vét eddig 120 százalékra telje­sítette. Egyidőben — ezt maga is be­vallja — törés állt be munkájá­ban. Hol innen, hol onnan érke­gazdasági Gépgyár dolgozói eb­ben az évben ki tettek magukért. Első féléves tervüket 107.3 szá­zalékra, III. negyedéves tervü­ket 103,4 ^zúzalékra teljesítették A jó munka ellenértéke is meg van. Átlagkeresetük 1956-ho viszonyítva 25 száZaléikkal emel kedett. Ezen felül különböző jogcímeken több mint 21 ezer forint segélyt osztottak szét kö­zöttük az idén. Az átlagkeresetek növekedé •éhez hozzájárult az is, hog'- 1953-tól kezdve 10 millió 53' ezer forintot ruháztak be épe Let kbe és gépekbe. Ezen feli'' felújításokra 3 millió 869 eze> forintot költöttek. Jelentős javp­A tervév vége felé- közele­dünk. Ipari üzer-einkben min­denütt fokozott munka folyik a jobb gazdasági eredmények el­éréséért. Magától érthető do­log ez. Már a múlt évben ta­pasztalhatták az üzemek mun­kásai, hogy ha becsületesen dolgoznak, akkor a fizetésen túl is származik anyagi hasz­nuk. Megyénkben sok ezren büszkén álltak a fizető asztal­hoz, mikor jó munkájukért kéz­hez kapták a nye­reségrészesedést. Néhány üzem kivételével nincs ok aggoda­lomra, mert a tervszerű, alapos és lelkiismeretes munkánál: most is meglesz a gyümölcse De mi az oka annak, hogy egyese üzemekben elmarad a nyereségrészesedés? Ezt néztük meg a szolnoki Ruházati Vállalatnál, ahöl a múlt évben többnapos nyereség­részesedést fizettek a dolgozók­nak. Most ebből nem lesz sem­mi. A vállalatnál nemhogy rosz- szabbodtak volna az adottságok, hanem javultak. Az idén mégis a három negyedév többmillió forintos veszteséggel zárult. AZ első negyedévben — lát­szólag — nagyszerű, 170 száza­lékos tervteljesítés volt. De mi van a 170 százalék mögött? A vállalatnak nem volt kö­tött terve, de a létszám sem volt tervszerű keretek közé szorítva. így sok bedolgozót foglalkoztattak, vállalták a munkát nyakra-főre. A bér is szabadjára volt engedve és re­lativen emelkedhetett. A köz­vetlen felettes szerv, a városi tanács ipari csoportja megnyug­vással nézte ezt, ahelyett, hogy a bázis időszaknak megfelelő­en ideiglenes tervet biztosított volna az üzemnek. A vállalat vezetősége pedig nem igyeke­zett a népgazdasági érdekek­A Szolnoki Papírgyár vezetői idejében — már a szeptember elsején megtartott műszaki érte­kezleten megkezdték a télre va­ló felkészülést. Az üzemrészleg vezetőket ekkor bízták meg az­zal, hogy állítsák össze azok­nak a munkáknak a jegyzékét, melyek elvégzése a téli üzem­menet zavartalan biztosításához szükséges. Az ilymódon összeállított és ellenőrzött téliesítési munkák elvégzésére már szeptember 23 ára utasították a karbantartó­tok gurultak el, mert elsőösztá­lyú árú helyett másod és har­madosztályúra értékelték le a gyártmányokat. A harmadik negyedév sem volt jobb. Újabb másfél millió „gurult” a vállalat kasszájából és a dolgozók zsebéből. Késtek az iskolaköpenyek szállításával. A nagykereskedelem nem vette át szezon után. A vállalat nem akart a banknak kamatot fizet­ni, így saját maga törekedett az értékesítésre. Eladták a 2000 le­ányka köpenyt — 128 ezer fo­rint veszteséggel. Mindez a városi tanács ipa­ri csoportjának szemeláttára történt. Hol van a felelősség érzete a vállalat vezetőségének a dolgo­zók és a népgazdaság iránt. — Látni kellett volna az első hó- j nap tény számaiból a hiányossá­gokat és azonnal intézkedni, ki­javítani. A vezetőség hat hóna­pig hagyta a vállalatot zuhan­ni a gazdasági lejtőn. Nem érezték a vállalat veze­tői és selejtet gyártó dolgozói semmit, amikor selejtes árut akartak a vásárló lakosságra tukmálni? Mit lehet várni az olyan ve­zetéstől, ahol nincs meg az össz­hang a műszaki és gazdasági irányítók között? Csak egy pél­da: A Ruházati Vállalat fő­könyvelője írásban figyelmezte­ti a vállalat igazgatóját — és azt iktató könyvvel aláírás el­lenében adja át, — hogy a köny­velésnél és egyes részlegeknél szabálytalanságot észlelt. Persze hat hónap után, amikor a do­kumentációs vizsgálat azt már megállapította. S ha a vizsgála­tot nem kezdik meg — ami fényt vetett hanyag munkájuk­ra, — akkor a számok világá­ban élő szakemberek még min­dig nyugodtan bóbi'YMnak. ^ A dokumentációs vizsgalat után ma már rendesen tudnak dolgozni. A vezetőség is levál­totta a selejtet védő Kamasz Józsefet. Helyette Ecseri Já­nos vette át a gyártó szalag ve­zetését és azóta a terv is telje­síthető, sőt túl is szárnyalják; A minőség is jó. Most már a dolgozók is tudnak selejtmente- sen dolgozni. A negyedik negyedév első hó­napja már több mint 60 ezer fo­rint többletnyereséggel zárult. Ez az eredmény azonban már képtelen pótolni a hathónapos rossz munkát és cseppet sem enyhíti a fölöttes szervek, a ve­zetők és dolgozók felelősségét. — andrási — A Szolnoki Darruarucb aí5 műsora december 3 an Az ipari üzemekből jelentjük. —- Magyarnóták, népdalok. — Élőszó­val — riportok-tudósítások a nap eseményeiből. Hírek. műhelyt, a beruházási osztályt és a tércsoportot. A tervszerű, következetes munkának meg is van az ered­ménye. Pótolták a hiányzó ab­laküvegeket, elvégezték a fűtési berendezések és ajtók javítását, s a folyamatos üzemmenetet biz­tosító víz- és gőzvezetékek el­romlott szigeteléseit is rendbe­hozták. A közlekedési utak buk­tatóinak, kátyúinak eltüntetésére is volt gondjuk. Az elmúlt évek téli tapasztalatait tehát jól hasz­nosították a Papírgyárban — felkészülten várják a hideg idő beköszöntését. Merre járnak a munkaversenyek hősei? A Törökszentmiklósi Mező­zett reklamáció: „Baj van a mi­nőséggel!” A pártszervezet tag­jai megvizsgálták: hol a hiá­nyosság gyökere. Meg is talál­ták: Tóth elvtárs kevésbé lelki- ismeretesen végzi a gépkarban­tartást, mint annakelőtte. A jó szó, mellyel hozzáfordultak, nem veszett kárba; Tóth László javí­tott munkáján. A választási mű­szakra értékes felajánlást tett. s ha az időjárás közbe is szólt, mégis megállapíthatjuk: ura volt szavának. Köntés .. Révész ... Tóth ... Három gépállomási dolgozó, ki egykor munkaversenyek sokat emlegetett hőse volt; ma is a mezőgazdaság katonája. Ezernyi munkatársával együtt, azok élén dolgozik a szocialista nagyüze­mekért. lás következett be ezáltal a munkaviszonyokban, javultak a kereseti lehetőségek is. A múlt évhez viszonyítva 61- ről 19-re csökkent a balesetek száma az üzemben. Jótékonyan éreztette tehát ha+á"át az a 26 ezer forint, melyet balesetelhá­rítási célokra fordítottak. A megváltozott munka és ke­reseti lehetőségek lemérhe^ők a dolgozók életszínvonala növe- Vfdé^ében is. íme ezzel kapcso 'atban eay példa: az utóbbi négy évben a Mezőgépgyár 43 mun­kása épített házat. S nem is ikármilyent, takaros, modern • mai életnek .megfelelő tágas épü letet. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents