Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-02 / 260. szám

% SZOLNOK MEGTFT NÄPIAF MM. BBWitba1 í. ŐSZINTÉN Orvos és gyógyszerész tanácskozás a Rendelőintézetben Az egyik orvos felszólalásában híven jellemezte a tanácskozás légkörét. Az, hogy közel kétszáz orvos és gyógyszerész az első hí­vó szóra eljött a párt és kor­mány képviselőivel való tanács­kozásra, nagy esemény. Azt bi­zonyítja, hogy az értelmiségnek ez a nagyon fontos rétege kezd kilépni a passzivitásból és kíván­csi arra, mit is akar mondani ne­ki a párt, az állam. Valóban, a bizalom és az ér­deklődés légköre jellemezte a tanácskozást. Fél egykor, éjsza­ka, a tanácskozás végeztével még nem oszlottak el a résztvevők, körülvették Czinege elvtársat, Csótó elvtársat, Borsányi elvtár­sat, és igen alaposan elbeszélget­tek velük problémáikról. Lényegében néhány igen fon­tos kérdést tisztázott ez az érte­kezlet. Elsősorban azt, hogy az értelmiség nem vezető erő. Nem vezető erő nálunk, de nem veze­tő erő a kapitalista társadalom­ban sem. A vezető poszton álló értelmiségiek ott sem mind ér­telmiségiek, hanem mint tőkések állnak a vezető poszton, függetle­nül egyetemi végzettségüktől és szakképzettségüktől- Ezt dr. Be­ne Zoltán, a Hazafias Népfront elnökhelyettese mondotta el igen alapos értékelésében. Nem titkol­ta el azt sem, hogy olyan ve­szély is áll fenn: lebecsülik az értelmiséget. Elkövették azt a hibát, hogy amíg az értelmiség egy szűk fel­ső rétegének udvaroltak, addig a nagy tömeget, a pedagóguso­kat, az orvosok és mérnökök nagy részét anyagilag is lebe­csülték, és bizalmatlanok voltak irántuk. Egy-két. érdekes adatot is meg­említett dr. Bene azzal kapcso­latban, hogy ez a hibás szemlé­let már tűnőben van. Ennek jele, hogy megyénkben kétszázhatvanhét orvost jelöl­tek tanácstagként. Ez annak a következménye, hogy az orvos sokat van az emberek között, tud beszélni a tömegekkel, és bíznak benne. Ennek a biza­lomnak azonban maradéktala­nul meg is kell majd felelni. A vita nehezen indult meg, azután annál nagyobb szenvedé­lyességgel folyt tovább. Abban mindenki megegyezett, hogy me­gyénkben régen szükség lett vol­na a párt és állami szervek, to­vábbá az orvosok között ilyen kötetlen tanácskozásra. Ezt min­den felszólaló megemlítette. A felszólalások különben a legkü­lönbözőbb tárgykörben mozog­tak. Szabó Béla gyógyszerész a gyógyszerészek legsürgősebb kí­tói az egyről vonjuk le a követ­keztetést, aki elkövette. — Együtt kell dolgoznunk, és tudunk is együtt dolgozni, mert az orvos sem mint ember, sem mint orvos nem kerülhet ellen­tétbe a proletárdiktatúra rend­szerével. Az orvos munkája a mi társa­dalmunkban aranyat ér, hiszen a legtöbb értéket, az ember éle­tét, egészségét van hivatva megőrizni. Ami a bizalmat il­leti, annak, aki velünk együtt harcol, hogy az emberek sorsa jobb legyen, minden bizalmat megadunk, és ugyanezt s bi­zalmat kérjük a mi számunk­ra is. Czinege elvtárs ezután a ké­nyes kérdésről beszélt, neveze­tesen az autó kérdéséről. Az ez­zel kapcsolatos vitát röviden és határozottan zárta be. Megálla­pította, hogy az autó nem luxus­cikk, az orvosnak egyenesen munkaeszköz, egyetlen felté­tel: becsületes úton kell hozzá­jutnia­A Hazafias Népfront által ösz- szehívott tanácskozás szemmel- láthatóan pozitív eredményekkel járt, tisztázta egy fontos értelmi- i ségi réteg, az orvostársadalom j egész sor problémáját a megyé- j ben is, és növelte bennük a bi- , zalmat, és hűséget pártunk és kormányunk politikája aránt. Eskütétel után SzCtkssBßvi tudósítás adta tárta, megyénknek, hogy a szaiyn- za tszedő bizottságok tagjai letették, az esküt. Közel háromezer ember adta esküjét arra, hogy a törvényesség betartásával végzi megbízatásait. A hivatalos közlöny is meghatározza e bizottsá­gok tennivalóit. Az ő dolguk lesz levezetni a szavazást, jegyző­könyvbe foglalni annak eredményeit, stb. Amit valójában majd várunk ezektől az emberektől, az mégis sokkal több a paragra­fusok betartásánál. Az, hogy szívük, figyelmük, teljével dolgoz­zanak a legapróbbnak látszó feladatokon is. Franciaország és Anglia fegyvereket juttat Izraelnek Damaszkusz (Uj Kína). Az An Nur damaszkuszi napilap csü­törtökön meg nem nevezett arab ország beiruti nagykövet­ségének a libanoni külügymi­nisztériumhoz küldött tájékozta­tására hivatkozva jelenti, hogy Franciaország a közlemultban hat bombázó repülőgépet adott át Izraelnek. Ugyanakkor az An Naszr cí­mű lap beszámol arról, hogy Anglia négy tengeralattjárót adott át Franciaországnak, ahonnan azok Izraelbe kerül­nek. A szavazatezedő bizottságok munkája nem is csak a válasz­tás napján kezdődik. Már most, az eskütétel után gondolkozhat­nak azon, hogyan tegyék ko­moly, tekintélyes ünnepnappá november lfhát. Olyan nappá, amikor mindenki érzi, tudja, hogy nemcsak erről az egy ese­ményről lesz akikor szó, hanem a jövőt, a nyugodt, kiegyensú­lyozott életet biztosíthatjuk ma­gunknak a népfrontra adott sza­vazatainkkal. A Hazafis Nép­front a kommunisták és a pár- tonkívüliek testvéri szövetségé­nek politikai mozgalma, amely összefogja mindazokat az erő­ket, amelyek segítik a szocializ­mus építését. E szövetség erősí­tésének kifejezője lesz ez a nap, s nem kevesebb. Addig tehát, míg a szavazato­kat összeszámlál iák, nagyon sok és nagyon fontos munka vár a szavazatszedő bizottságokra. A választások napján a vá­lasztási munka zöme a szava­zatszedő bizottságok kezében lesz. Érezzék hát ezt a nagy fe­lelősséget. Mit tehetnek napjainkban a bizottságok? Vegyék fel a kap­csolatot a választókerületi bi­zottságokkal és a választási el­nökségek útmutatása mellett kart karbaöltve tevékenykedje­nek, hogy őket is áthassa a ké­szülődés jóleső izgalma. Gondol­janak arra, hogy az emberek között — akik november 16-án az ő szemük előtt járulnak az urnákhoz, — lehetőleg ne le­gyen senki, aki ne ismerné sze­mélyesen a körzet jelöltjét. Jóllehet, a választópolgárok döntő többsége részit vett a je­lölőgyűléseken, azért vannak, akik elfoglaltságuk, vagy vala­mi akadály miatt neon mentek el a jelölésre, sőt nagygyűlése­ken sem vettek részt, de szava­zatokat nagyra tartják, s 16-án az elsők közt keresik fel a sza­vazó helyiséget. Keressék fel ezeket az embereket, kezdjék ők a közeledést. Hisz nincs okuk húzódozásra. Mindenki elé nyu­godtan odaállhatnak, s meg­mondhatják.: Itt vasast, ott tsz tagot, amott pedagógust, egyéni parasztot vagy háziasszonyt je­löltünk. Mindenütt olyan embe­reket, akik tudják, mi a munka, akik sohasem henyéltek, hanem kezük munkájából, tisztességgel éltek, örülünk, ha minél többen megismerik őket, ha minél töb­ben fordulnak hozzájuk. Legye­nek hét ez ismeretség közvetítői a szavazatszedő bizottságok tag­jai is. A' nagygyűlések most javában folynak. Ezek szervezésében is sokat segíthetnek a szavazatsze­dő bizottsági tagok. Látogassák, hívják a választópolgárokat. — Győzzenek meg mindenkit ártól, hogy róluk, az ő ügyükről van szó. Az ilyen munkával m e- szerzett gyakorlat teheti azt, hogy szavazatszedő bizottsá­gaink a választás napján nyu­godtan, magabiztosan végezzék a rájuk háruló feladatat. A politikai előkészületek mellett komoly technikai elő­készületek lebonyolítása is vár a szavazatszedő bizottságokra. A nap nagyságának megfele­lően készítsék elő a szavazó helyiségeket. Megfelelő beren­dezéseikkel biztosítsák, hogy a szavazás zavartalanul folyjon. Díszítsék fel a helyiségeket, szépen, ízlésesen. Jusson kife­jezésre a külsőségekben is az, hogy a választás nálunk ün­nep, az eddiginél is biztatóbb jövő alakításának ünnepe. /I Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár Pártszervezete, Vállalatvezetősége és Üzemi Bizottsága november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából köszönetét fejezi ki a vállalat összes dolgozóinak az eddig el­ért eredményes munkájukért. További mun­kájukhoz sok sikert kívánunk. UV SZELLEMIDEZÉS kezeséig ott tartotta, hadd lássa az, mennyire megbízhat benne: gondosan ügyel nemcsak a kas­télyra, hanem a parkra is. Kell is a figyelem — gondolta — so­sem tudja az ember, mi miatt veszítheti el állását. Minden re képesek ezek a fattyák. Monták- nál, a szomszéd uradalomban Bodnár Peti, meg a cimborája a kastélyba is bemerészkedett. Po­ros talpukkal nagyokat vi&ongva ugráltak a „kék szoba” gondo­san ápolt pam lagán. Csak akkor vette észre 6ket a komornyik, mikor a hangulatlámpát alcarva meggyújtani — nem lévén jára­tosak e téren — a személyzetnek szóló Csengét nyomták meg. Rá­adásul hosszú volt a komornyik kezében lévő parfisnyél, s ide­gességében a gyerekek helyett az úr kedvenc csillárjára csa­pott. Még csak az kellene, hogy itt is hasonló gSet történjen. A bárónő biztosan kiadná az útját. No, de két cselédlurkó miatt er. re nem fog sor kerülni — ber­zenkedett, s mivel a bárónő csak másnap reggel keveredett haza, éjszaka is a pincében tartotta a gyerekeket. „A jóságos bárónő“ Manapság szívesebben el le­hetne időzni abban a pincében, mert a Saljai Tsz jó borát őrzik ott, de akkor, s olyan f iatal vánságát, a nyugdíjkérdést és a szolgálati idő jogfolytonosságál vetette fel. Egy másik felszólaló arról beszélt: őszintén mondjál meg, hol hibáztak, és idejében hogy módjuk legyen a hibákon segíteni, változtatni. Dr. Rác* MÁV orvos arról beszélt, hogy s MÁV-kórház megépítését akadá­lyozzák, támogassa Czinege elv­társ azt a kérést, hogy a kórhá; idekerüljön. Dr. Ferenczi TBC gondozó főorvos viszont arról be­szélt, hogy az orvosokra óriási emberi, és anyagi értékeket bíz­nak, ugyanakkor a dotáció nerr volt arányban mindig ezekkel m értékekkel- Dr. Gáspár Sándor városi orvos az éjszakai ügyele! megoldatlan problémáiról, a túl­zott fizikai igénybevételről szó­lott. Szóval téma volt bőven és Czinege elvtárs beszédét osztat­lan figyelem kísérte, amikor a legégetőbb kérdésekben világo­san leszögezte a párt álláspont­ját. Beszélt a társadalmi vezető­szerep kérdéséről; elmondotta, hogy az értelmiség nem egységes réteg. Azt is elmondotta, hogy az értelmiséget és a vagyonos pol­gárságot a kívülállók, akik nem ismerték az alapvető anyagi kü­lönbségeket, közös nevezőre hoz­ták. Egyesek bizalmatlanságának éppen ez az oka. Több felszólaló bizalmat kért az orvosok számá­ra, ez kölcsönös. Mind a két fél­nek közelednie kell. Különösen falun égető ez a kérdés, mert ott a párttitkár és az orvos például nem ismerkednek egymással, ta­lán csak köszönőviszonyban van­nak, de véleményt, gyakran hely­telen véleményt alakítanak ki egymásról. Ha négyszer-ötször összejönnének, akkor bizonyára kölcsönösen megállapítanák egy­másról, hogy olyan emberről van szó, akivel érdemes együtt dol­gozni. — Egyéni véleményem az or­vosokról az, hogy becsületesen dolgoznak, sokszor hősiesen küzdenek a nehézségekkel. Ezek­nek elismeréssel adózunk. Fel­merült az a kérdés is, hogy több orvosnak kellett az utóbbi idő­ben vezető helyről távoznia. és ez bizonytalanságot okoz a töb­bieknél. Kijelenthetem, hogy nem politikai okokból, hanem azért kellett távozniok, mert ma­gatartásuk, cselekedeteik nem felelnek meg maguknak a becsü­letes orvosoknak sem. Annyit határozottan kijelenthetek, hogy senkit becstelen rágalmak alap­ján nem engedünk bántani, és feltételezések, gyanúsítgatások alapján senkit nem fogunk meg­hurcolni. Nem általánosítunk, ha valaki elkövet valamit, csak ar­nít) $ Nem kell borzongani, kedvei g Olvasónk, nem a túlvilági lelkek mágikus hatalommal való elő- Ó eltolásáról lesz most szó. Azzal ‘ti ugyan hiába is kísérleteznénk, q egyrészt azért, mert badarság az t ilyesmi, másrészt meg azért, mert történetünk központi alak­ija, báró Harkányi Anna, Ken- Ugyel egykori fejedelemasszonya jSmép nem szenderült jobblétre, s ftelőidézése régi cselédje, Beméth & János bácsi szerint „nekünk mugyan nem hiányzik". ft A személy helyett tehál in- Mkább azt a régi világot idézzük gitt, a Sallai Tsz központjává elő­relépett, ódon Harkányi-kastély 5oldalsó bejáratánál. Ezeken a Q kopott kőlépcsőkön valamikor 2, csak térdenállva lehetett be­Í menni. Később már talpon is, de csak itt, az oldalsó bejáraton, s meg kellett várni, míg az inas előremegy, mert a kilincshez nem lehetett hozzányúlni. Ezek az évszázados fák akko­s riban is délcegen állták a pusz- c iák viharát. Lombjaik lóözött- védett otthonra találtuk a madá- l rak. Nyugalmukat semmi sem , zavarta, mert a felügyelet alatt z dolgozó cselédek mellett csak , egy bizalmi ember lephetett át- engedély nélkül a kastély park­- jónak kapuján. 1 Igaz, néha voltak ott hívatlan 5 vendégek is. Egyszer — jó 20 1 éve lehet már annak — híre ! kelt, hogy a szomszéd uraság 2 fillért ad a szarkatojásért. No­■ sza, kapott a kereseti lehetősé- : gen a kis Árvái gyerek, meg a ■ komája. Átugrottak a kastély ke- l rítésén, s máris fent voltak i nyaktörő magasságban,, a fa te- • tején. Ott vette észre őket a ho­■ mornyik. Veszett ember volt, , gazdája iránti hűségben és alá­zatban három pulikutyán is túl­. tett. , Főúri helyhez méltatlan kife­jezésekkel nyakonragadta a két lurkót, bezárta a kastély pincé­jébe, s a kegyelmes asszony ér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents