Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-13 / 269. szám

*

SZOLNOK MFC.VEI NÉPLAP

195*. november IS.

%á&ain&U-kacmáHy,ak itt és amott

A KORMÁNYZÁS problémája az utóbbi hetekben és hónapokban szerte a nyugati világban előtérbe került. Bármilyen különös és meglepő, ezek a kérdések a legfejlettebb imperialista államokban éppúgy felbukkannak, mint az elmaradott' félfüggetlen délkelet-ázsiai országokban.

Amiről szó van; a demokrácia csődje. Pontosabban a kapitalista demokrácia csődje. A jelenség általános: a IV. köztársaság örökébe De Gaulle tékintély- uralmi rendszere lépett. Pakisztánban előbb az elnök a hadseregre támaszkodva felfüggesztette az ország alkotmányát és feloszlatta a politikai pártokat, majd a hadseregfőparancsnok menesztette az elnököt és maga alakított „elnöki kormányt”. Burmában U Nu miniszterelnök Ne Vin tábornoknak adta át a hatalmat. Thaiföldön Thanarat tábornok döntötte meg a törvényes kormányt. Nyugat-Német- országban Schröder belügyminiszter olyan törvényjavaslatot készített el, amely „a kommunista veszély elhárításának ürügyén” lehetővé tenné a bonni kormánynak a szükségállapot kihirdetését, tehát a demokrácia minden gyér maradványának felszámolását. Nyugatnémet újságírók véleménye szerint Schröder javaslata hideg úton végrehajtott államcsíny, s meglepően hasonlít De Gaulle úgynevezett alkotmánymódosításához.

HA MINDEN ORSZÁGBAN csak belülről szemléljük az eseményeket, óriási különbségeket láthatunk Európa és Ázsia között. (Dél-Amerikáról, az államcsíny őshazájáról most ne is beszéljünk.) Amennyire az ellentmondó hírekből kivehető, a pakisztáni államcsínynek jórészt belpolitikai okai voltak. A parlamenti rendszer különböző nevű. de nagyjából minden különösebb program nélküli pártok vad marakodását eredményezte a zsíros pozíciókért. Elharapódzott a korrupció, az országnak juttatott különböző nyugati segélyek elfolytak a hatalomra jutott politikusok kezén. Mirza elnök erre hivatkozva függesztette fel az alkotmányt, azonban alig három hét múlva Ajub Khan, akivel együtt az akciót végrehajtotta, állítólag pisztollyal' kényszerítette lemondásra. Ez az — enyhén szólva hálátlan — tett aligha vall „közéleti tisztulásra”. Burmában Ne Vin és Thaiföldön Thanarat tábornok szintén azért vehette át a hatalmat, mert a kormányzópártok széthullottak; kétségtelen, hogy mindkét tábornok több szempontból jobbra áll a volt miniszterelnök politikai vonalától. Ha csak a belpolitikai kérdéseket érintenénk, egyesek talán azt mondhatnák, hogy ezek az országok még éretlenek a demokráciára, vagy legalább is a demokráciaellenes erők még erősebbek.

FRANCIAORSZÄG AZONBAN a parlamenti. rendszer hazája, és mégis szemtanúi lehettünk a francia burzsoázia őrségváltásának, amikor a bizonytalan parlamenti rendszert felcserélte a hosszú tábornok szinte korlátlan egyeduralmával. Ebben az esetben lényegtelen, hogy De Gaulle, mint ügyes taktikus, igyekszik figyelembe venni a liberális hagyományokat: a lényeg rögtön világos lesz akkor, ha mondjuk arra gondolunk, hogy De Gaulle a francia választók ötödét képviselő kommunista párt mandátumainak számát új választási törvényével húszra szeretné csökkenteni a parlamentben. Nyugat-Németország- ban Schröder törvényjavaslatának szintén az a célja, hogy lényegében megbénítsa az ellenzék cselekvési képességét és lehetetlenné tegye a közvélemény számára, hogy a kormánypolitikát befolyásolja. A szükségállapot kihirdetése természetesen minden nagyobb hidegháborús, vagy belpolitikai feszültség esetében lehetővé válik, és éppen ezért nem túlzás a Fränkische Tagespost című nyugat-német lap megállapítása: „Schröder el. gondolásai nem állnak távol a totális rendőrállamtól.”,

AKAR HOGY IS NÉZZÜK, a

tekintélyuralmi és diktatórikus rendszerek intézkedései mindenütt — hogy egy niásiK nyugatnémet lap találó kifejezését alkalmazzuk — „a szabadság ellen alkalmazott bombáknak” nevezhetők. A nyugat-berlini rendőrség letartóztatta például egy folyóirat egész szerkesztőségét és kiadóhivatalát, mert az atomfegyverkezés ellen és a német kérdés tárgyalások útján való megoldásáért szálltak síkra. A

burmai és thaiföldi tábornokkormány szintén a szabadság- jogok korlátozását jelenti. Pakisztánban még mindig érvényben van a statárium. Az uralkodó körök mindenütt ellenzék nélkül, nyílt erőszakkal, kényelmesen akarnak kormányozni.

Eddig csak belpolitikai szempontból elemeztük az eseményeket, azonban mindjárt világossá válik az összefüggés, ha a diktatórikus rendszerek létrejöttének láncolatát összevetjük az Egyesült Államok hidegjiáborús politikájának egész vonalával. A háborúhoz pedig — legyen az akár hideg — terror is kell, a kemény kéz uralma kell. Az USA szerte a világon mindenütt a diktátorokat támogatja, a Csang Kisekhez, Batista, volt kubai elnökhöz, Li-Szin Manhoz. vagy Cha- mounhoz, a levitézlett libanoni államfőhöz hasonló embereket és az ezek neve által fémjelzett véres terrorrendszereket. Az Egyesült Államok közvetett, vagy közvetlen nyomása, felforgató tevékenysége hozta létre a dél- kelelázsiai katonai diktatúrákat, és részben a hidegháború 13 éves feszültsége hozta magával Nyu- gat-Németország fokozatos fasi- zálódását, segítette elő a francia IV. köztársaság bukását is.

A JELENKORI IMPERIALIZMUS szabadulni akar a régi liberális és demokratikus kellékektől, s csökkenő befolyását a félgyarmati országokban is

nagyravágyó tábornokok és

többé-kevésbé még megbízható hadseregek nyilt uralma révén akarja biztosítani.

A szabadság lassan egészen felesleges kellékké válik a „szabad világban”.

— baracs —

KÜLFÖLDRŐL idenUU

RÓMA (TASZSZ). Kedden — százezer olasz közlekedési dolgozó négyórás általános bérsztrájkot tartott. Hétfőn tízezer szicíliai kénbányász kétnapos sztrájkot kezdett, Salerno-tartomány- ban pedig egy textilgyár dolgozói tiltakozó tüntetést rendeztek 1.300 munkatársuk elbocsátása miatt. A rendőrség néhány tüntetőt megsebesített.

*

NEW YORK (TASZSZ). Kuba ( szigetén különösen Santiago, Őri- fl ente tartomány székhelye körül h elkeseredett harcokat vívnak. A A tíznapos összeütközés óriási' veszteségei miatt a felkelők és a 0 hatóságok 30 órára fegyverszü-h netet kötöttek, hogy a Vöröske- ), reszt megbízottai összeszedhessék a halottakat és a sebesülteket.

*

RÓMA (CTK). A keddi olaszt lapok közlik a részleges közsé- ( gi és tartományi választások, eredményeit. A közleményekből kitűnik, hogy az Olasz Kommu-( nista Párt megerősítette pozici-( óit és számos helyen megtartotta többségét, sőt újabb tanácsokban is többségre jutott. A kereszténydemokrata párt és több más jobboldali párt jelentős vereséget szenvedett. (MTI). *

MOSZKVA (MTI). A. N. Tu- poljev akadémikust, a világhírű repülőtervezőt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Lenin-renddel tüntette ki.

fl Megyei Választási ElnSkség közleménye

A Megyei Választási Elnökség az alábbiakra hívja fel megyénk választóinak figyelmét:

A választási törvény módot nyújt arra, hogy a választók végleges névjegyzékének összeállítása után a névjegyzékből kimaradt, választójoggal rendelkező személyek pótnévjegyzékbe való felvételüket kérhessék. Ezért a Megye; Választási Elnökség felhívja a választójoggal rendelkezőket, hogy a választás napjáig győződjenek meg arról, hogy szerepelnek-e. fel vannak-e véve a választók végleges névjegyzékébe. Ezek a névjegyzékek ä tanácsok végrehajtó bizottságainál tekinthetők meg. Amennyiben a végleges névjegyzékben nem szerepelnek, kérjék a tanácsok végrehajtó bizottságainál felvételüket.

A választás napján csak azok szavazhatnak, akik a választói névjegyzékben, vagy pótnévjegyzékben szerepelnek. Azonban ezen kívül az állandó lakás szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kiállított igazolással rendelkezők is kérhetik ideiglenes tartózkodási, helyükön pót-névjegyzékbe történő felvételüket, ha állandó lakhelyükön a névjegyzékbe fel vannak véve.

Az igazolást tehát azon választójogosult személyek kérjék az állandó lakhelyük szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától, akik a választás napján állandó lakhelyüktől távol tartózkodnak munkavállalásból, kiküldetésből, kórházi ápolásból, üdülésből, látogatásból, stb. kifolyólag.

Az igazolást a tanács végrehajtó bizottsága a választói névjegyzék alapján állítja ki.

Az igazolás alapján és birtokában a választójogosult keresse fel a hét még hátralévő naplüket

Amikor a belea 40 filtert kért kölcsön nz orvostól, fá/dalomcsiliapítóra

Német Demokratikus Köztársaság állampolgárai!

1958. november 16-án tartják meg a Német Demokratikus Köztársaságban a népi kamarai és a kerületi gyűlési választásokat. Ön is, az NDK jelenleg Magyarországon tartózkodó állampolgára, akinek állandó lakhelye az NDK-ban van. személyi igazolványa vagy útlevele bemutatásával állampolgári kötelezettségének — amennyiben ezt még nem tette meg — tegyen eléget.

Az NDK nagykövetsége a magyar hatóságokkal egyetértésben a következő szavazóhelyiségeket állította fel:

Budapest, Benczúr u. rth <A

szavazóhelyiség 9 órától 20 óráig van nyitva.)

Kazincbarcika, Tanácsháza. (A

szavazóhelyiség 9 órától 16 óráig van nyitva.)

Pécs, Széchenyi tér 9—11. Megyei Tanács épülete. Bejárat a Szalay utcán, félemelet 27. szoba. (A szavazóhelyiség 12.30-tól 17 óráig van nyitva.)

Minden szavazat fontos, az öné is!

Meg vagyunk győződve, hogy mint az NDK polgára, ön is eleget tesz állampolgári kötelezett-1 ségének. (

Az NDK Nagykövetsége. ,

jaiban, tehát a választás napjáig ideiglenes tartózkodási helyének végrehajtó bizottságát községben, vagy városban s kérje az az ottani pót-névjegyzékbe való felvételét. Itt az igazolás felmutatóját pót-névjegyzékbe veszik személyi igazolványának bemutatása mellett.

A fenti igazolás akár személyesen, akár levélben, vagy hozzátartozó utján is kérhető.

Kivételes esetben az igazolással rendelkező választókat a szavazatszedő bizottság is felveheti a pót-névjegyzékbe a szavazás napján.

A Megyei Választási Elnökség az elmúlt napokban a Néphadseregünkből leszerelt választójogosultakat ezúton is felhívja, hogy a leszereléskor kapott igazolással jelentkezzenek állandó lakhelyük községi, vagy városi tanácsának végrehajtó bizottságánál pót-névjegyzékbe való felvételük végett.

A választási elnökség továbbá szükségesnek látja felhívni a szavazás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a választókat arra, hogy a szavazáskor vigyék magukkal a tanács végrehajtó bizottságától kapott „Ér- tesítés”-t, amelyen fel van tüntetve, hogy a választók névjegyzékében milyen sorszám alatt vannak felvéve, valamint, hogy mely szavazóhelyiségben keii szavazni. Ha azonban valaki ilyen értesítést elnézés miatt nem kapna, vagy az értesítés elkallódik, ez a szavazásnak egyáltalán nem akadálya, tehát ez esetben is lehet szavazni.

Helyes, ha a választók az elmúlt napokban kifüggesztett választási hirdetményt mindenütt elolvassák. A választási hirdetményeken a választási elnökség közhírré tette a szavazókörök számát, a szavazóhelyiségeke. és azt, hogy azokhoz mely választókerületek tartoznak, valamint egyéb tudnivalókat.

A szavazás zavartalan lebonyolítását a választási hirdetményben közöltek* ismerete elősegíti.

Megyei Választási Elnökség

tületet kérik érdekeik védelmé-, re. Ugyancsak az építőiparosokkal foglalkozik a fentemlílelt újság 1932. április 17—i szánna is. Arról ad hírt, hogy az építőiparban nincs munka, ha van is a legalacsonyabb a munkabér. A többi szakmában sem jobb a helyzet. A cipészipari munkások például memorandumban fordulnak az Iparügyi Minisztériumhoz, határozzák meg a legmagasabb munkaidőt és a legalacsonyabb munkabéreket.

A gyermekmunka kihasználása jól bevált módja volt a kizsákmányolás fokozásának. A munkásosztályon belül az ifjúságnak még nagyobb elnyomás, még kíméletlenebb kázsaro’ás, még több ínség jutott osztályrészül. A Szolnoki Újság 1932. április 12-i számában arról ír, hogy Szolnokon csak árva és nyomorék gyermekek mennek aszta- losnak. De nem csábító az ifjúság számára a többi szakma A tanonc szolgája, mindenese a mesternek, de még a segéd úrnak is.

Jellemző esetről számol be a Szolnok és Vidéke 1943. április 24-i száma. Kollár János, a Martfűi Téglagyár munkavezetője Bottyán Márton fiatalkorú napszámost megerőltető munkára kényszerítette. A gép a munkásifjú mindkét kezefejét elkapta. úgy hogy teljesen nyoma, rék és munkaképtelen lett. Kollár Jánost egyhónapi fogháa*

száma arról ad hírt, hogy „Leálltak a szolnoki fatelepek, mert a Tisza alacsony vízállása miatt nem tudnak fát szállítani’'. A tőkésnek nem fizetődött kí a drágább vasúti szállítás, ezért elbocsátotta munkásait, akik így kenyérkereset nélkül indultak neki a télnek.

A munkásság anyagi helyzetére rávilágít a Szolnoki Újság 1938. január 27-én megjelent egyik cikke. „9400 szegénységi és hatósági bizonyítványt állított ki a város 1937. év 12 hónapjában. 600 híján 10 ezret, ami másszóval azt jelenti, hogy a város negyed. része igazoltan szegény.” így látja az uralkodó osztály lapja. A valóság azonban ennél sokkal súlyosabb. Egy-egy munkára sok a jelentkező. A nyomorúság arra kényszeríti a munkásokat, hogy minimális bérért vállaljanak munkát. A Szolnoki Újság 1932. július 3-i számában az építőmunkások helyzetével foglalkozik. Megírja, a vidékiek olcsóbban dolgoznak, és ezért a szolnokiak az ipart esA HORTHY- KORSZAK

1

930. február 3-án a szolnoki gármester értesítette a főis- ít: a munkanélküliek kezű itegy százan azzal a kérés- fordultak hozzá, hogy hall- sa meg panaszukat. Míg s gármester a vezetőkkel tárát, addig a rendőrség a cso- tosulást szétoszlatta. l válság idején még szomo- >b volt a helyzet. 1932. szep- íber 8-án a Szolnoki Újság ól számolt be, hogy Hegedűs iály 70 éves fűrészgyárimun- elvesztette állását és ezért a '.at elé vetette magát. Nem ez t az egyedüli eset. A halálba- nekültek, mert nem volt más asztásuk. 1936-ban már véért a válság és a város >19 lakosa közül mégis 498S i munka nélkül. Polgármes- . szép ígéret, amelyet soha- t váltottak be, csendőrszu- y, nélkülözés, öngyilkosság — jutott a munkásosztálynak a Vmultban.

0 A Jász-Nagykun Szolnok meggyei Lapok 1937. november 25-i