Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-12 / 268. szám

1958. november 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP AZ ÉLÜZEM SZINT FELETT] lettekké vált gondolatok ä szolnoki vasúti csomópont igen fontos szerepet tölt be az ország vérkeringésében. Köz­ponti helyen van, akár az észak- déli, akár a kelet-nyugati irá­nyú áru, illetve személyszállí­tást nézzük. Ebből következtetni lehet ar­ra, hogy az előző években sok munka adódott az állomáson. Az idén a feladatok tovább nőt­tek. mert a szállítási tervet 1957-hez viszonyítva 8—9 száza­lékkal megemelték. Tekintve, hogy a vasúti berendezések kor­szerűsítése terén sok a kíván­nivaló, a terv emelése fokozott munkát, nagyobb felelősséget ró az állomás dolgozóira. A ter­vek valóraváltását, az őszi za­vartalan forgalom biztosítását mégis példamutatóan megoldot­ták eddig. Harmadik negyedévi tervüket 105.4 százalékra telje­sítették, s gzzel az őszi forga­lom első szakaszát magasan az é' üzem-szint feletti eredmény­űvel zárták. Ezért t,öbb ezer fo­rint jutalomban részesültek. Teljesítményük biztató alapja az őszi forgalom sikeres lebo­nyolításának. Bár most már az időjárás, a sok ködös éjszaka kedvezőtlenül befolyásolja a Kulturális nevelőmunka az építőipari dolgozók körében — Németh Jenő intéző, rendelkező forgalmi szolgálattevő munka köz­ben. Erről a posztról a 12 órai szolgálati idő alatt többszáz vonatot továbbítanak. Szerződések szovjet és magyar kutatóintézetek között „A szocialista művelődéspoliti­ka célkitűzései nem önmagukért valók — mutat rá a párthatáro­zat —, hanem szerves és elvá­laszthatatlan részét alkotják an­nak az egységes feladatnak, amit a szocializmus felépítése je­lent’’ ... „A szocialista kultúra szerepe, hogy a tudomány és művészet eszközeivel segítse a szocialista építés feladatainak megoldását.,. A párthatározat nyomában járva, megnéztük, hol vált már tettekké a gondolat Ilyen hely­re akadtunk az építőipari dolgo­zóik szakszervezetében is, amely a párthatározat szellemében végzi kulturális nevelőmunkáját az egész megyében. — A mi szakszervezetünk kul­turális tevékenységének feladata és célja, hogy — szakítva az el­múlt évek szektás hibáival — küzdjünk a liberalizmus, a jobb- Dldali jelenségek, a kispolgári kultúra, a giccs ellen. Növeljük Iclgozóink politikai éleslátását, általános és szakmai műveltsé­gét, és az adott körülmények és lehetőségek között biztosítsuk dolgozóink számára a nemes szórakozás lehetőségeit is. — nondotta a szakszervezet me­gyei kultúrfelelőse a nála tett átcgatásunk során. Végigjártuk a munkásszállá­sokat, munkásklubokat, beszél­gettünk a dolgozókkal, résztvet- :ünk a különböző kulturális ren- iezvényeken és megállapítottuk, íogy a szavak ezeken a helye­den tettekké értek. Szolnokon jelenleg hét mun- tásiszálláson, két iparitanuló ctt- íonban, vidéken egy klubban :s számos munkahelyen folyik a ■endszeres, állandó jellegű nunka. Ismeretterjesztő előadások- 'annak hetenként, előre össze- illított és kidolgozott műsorterv zerint a munkásszállásokon, a ákóczifalvi Építők Klubjában, íz ipari tanulóotbhonokban és a nartfűi építkezésen. Ezek témái lágy népszerűségnek örvende- lek a dolgozók körében. (Havon- a átlag 40—45 ismeretterjesztő kiadást tartanak.) Sok esetben termékeny vita alakul ki az előadások után. Utunk közben feljegyeztünk egy-két véleményt arról, hogy a dolgozók milyen előadásokat sze­retnek legjobban. A Fürst Sán­dor úti szálláson több történel­mi, a Névtelen utcain több iro­dalmi előadásit szeretnének hal­lani. Az ifjúság főleg a nagy hő­sökről és kiemelkedő egyénisé­gekről szóló előadásokat szereti. Több helyen kérték, hogy tart­sanak részükre külpolitikai ösz- szefoglalókat. Az érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy azokon részt vesz a mun­kásszállások lakóinak 60—80 százaléka. Külön ki kell emelni e helyen a rákóczifalvi Építők Klubját, ahol 100—120 fő vesz részt az előadásokon. És rendszeres klubélet, rádióhallgatás, vita­körök, televízió nézés alakult ki. Van azonban egy nagy pana­szuk a klub látogatóinak, még­pedig az, hogy — nem tudják, kinek a rendeletére — a klubot már este 9 órakor bezárják és így a televíziós adásokat sem tudják végig nézni és kevés idő áll rendelkezésre a szórakozás­ra is. „Legalább 11 óráig hosz- szabbitsák meg a zárórát’’ — ké­rik a rákóczifalvi dolgozók. Ismeretterjesztő és doku- ment, valamint játékfilmeket is mutatnak be a szállásokon. A politikai nevelés jól bevált formája a munkás gyűlések tar­tása. Ezeknek az ad különös je­lentőségei, hogy olyan helye­ken is kaphatnak a dolgozók felvilágosítást, magyarázatot a fontosabb politikai és szakmai, szakszervezeti kérdésekben, ahol a munkahelyek szétszórt­sága miatt — rendszeres isme­retterjesztő előadást nem tudnak tartani. Igen fontos helyet foglal el az építők kulturális munkájában az clvasómozgalom. A megyei központi könyvtárból látják el állandóan olvasnivalóval a me­gye területén rendszeresített 23 letéti könyvtárat, amelyek a Ne felejtsük el a múltat A KGST keretében működő műszaki és tudományos együtt­működési bizottságok utóbbi ülésein mind nagyobb teret kap a kutatóintézetek közvetlen együttműködésének kérdése. Az elmúlt két évben a magyar szovjet műszaki tudományos együttműködési bizottság utóbbi négy ülésszakán 53 határozatot hoztak a kutatóintézetek tapasz­talatainak kölcsönös hasznosítá­sára. Az intézetek összehangol­ják kutatási tématerveiket és a megkötött szerződésék általá­ban egy, két vagy három évre szólnak. Megállapodás jött létre a magyar bányászati gép és fém­ipari, járműfejlesztési, külön­böző élelmiszeripari, könnyű­ipari kutatóintézettel, az építés- tudományi intézet, a tervezőiro­dák és a hasonló szovjet intéz­mények között. Szerszámgépfej­lesztési intézetünk például 57 pontból álló szerződést kötött társintézetével és többek kö­zött közösen akarják kialakítani a legújabb programvezérlésű géptípusokat és meg akarják oldani a műanyagok alkalmazá­sát a szerszámgépgyártásban. A bányászati kutatók közös témá­ja a hidraulikus széntermelés és szénszállítás tanulmányozása. A konzervipari tudományos szakértők az élelmiszerek ionizá­ciós sugarakkal történő tartósí­tásával is foglalkoznak. A Német Demokratikus Köz­társaság tudósaival 11 témakör­ben egyéves munkaprogramot állítottak össze a magyar kuta­tók. Kínában magyar mérnökök tartózkodnak és tanulnak az erős- és gyengeáramú tcpikali- záció megoldására létrehozott új intézetekben. Nyolc éves voltam, amikor ; kitört az első világháború. — ! Édesapámat, aki egy jászkisé- ;ri kuláknál cselédeskedett, be- ! hívták. Anyám itt maradt há- “rom gyerekkel. A kulak a ta- • nyából is kizavart bennünket; ■ azt mondta; neki béres kell, ! nem egy asszony három kö­■ lyökkel. A városban béreltünk jegy kis lakást. Anyám mosni az iq^étet teljesül Még fiatal legényke voltam, amikor választás előtt Kuna P. bátyánk beszámolóját hallgat­tam, azt a sok ígérgetést, amit a paraszt honatya tett. Igaz, hogy az ígéret Ígéret is ma­radt. Senki nem kérhette szá­mon, hogy mennyi lett belőle teljesítve. Később egy párszor hallottam Erődi Harrach Ti­hamér ígérgetéseit is, aki karácsonykor megjátszotta a jótékony angyal szerepét. Öt­hat pár gyerek-cipőt, pár da­rab kis szoknyácskát küldött a község szegényeinek — Ezzel aztán a következő választásig gyönyörködött sa­ját nagylelkűségében. Ezeket a képviselőket csak akkor lát­tuk újból, ha választásra ke­rült a sor. Az elmúlt vasárnap szintén választási nagygyűlést hallgat­tam Rákóczifalván. De meny­nyivel masabb volt ez a fen­tebb említetteknél. Községünk szülöttével, Oláh György elv­társsal találkoztak a válasz­tók. O az egyik képviselője­löltje megyénknek, s ö volt a szónoka a választási gyűlésnek is. Előadásában csak egyet Ígért: a munkáshatalom meg­erősítését, a szocializmus to­vábbi építését. Mi tudjuk, hogy ez az Ígéret teljesül, s novem­ber 16-án ezért adjuk biza­lommal szavazatunkat a Haza­fias Népfront jelöltjeire. Ivanics József Rákóczifalva járt és napszámmunkára, hogy legalább a szűkös elei­met megteremthesse. Tizenegy éves koromban kilenc éves testvéremmel együtt már őriz­tük a kulákok jószágait, s ta­risznyánkban nem egyszer a penészes kenyér mellé csak szalonnabőr-darabkák jutottak. Apám rokkantán került haza a háborúból, s utána is sokat nél­külöztünk. Még visszagondolni is siralmas azokra az időkre. Mindezt azért mondtam el. hogy emlékezzünk a múltra és értékeljük a jelent, amely nem gondnélküli ugyan, de össze­hasonlíthatatlanul jobb, mint a felszabadulás előtti élet volt. A mi családunk is megtalál­ta helyét a dolgozók álla­mában. Amikor Jászkiséren megalakult a Kossuth Terme­lőszövetkezet, édesapám is tag­ja lett. Munkája után olyan szép jövedelmet ért el, hogy ennek láttán mi is a közöst vá­lasztottuk. Apám, aki nyolcvan éves. tsz-nvugdíjat kap. Most is biztosítva van tehát a meg­élhetésük. Férjemmel és ve- jemmel mi az Alkotmány Tsz- be léptünk be, s bízunk ab­ban, hogy megtaláljuk számí­tásunkat. A békéért, a jobb­létért kívánunk dolgozni. Tóth Jánosné Jászkisér 1 munkások szálláshelyein van-» nakj Előnye ennek a módszernek, hogy kéthavonként, negyedéven­ként körforgásszerűen cserélik az egyes letéti könyvtárak állo­mányát. Jelenleg 10 456 darab könyv van forgalomban. 1151 állandó, nyilvántartott olvasó­val. Az utóbbi években a könyvek száma megtízszereződött, az olvasók száma tizenegyszere­sére nőtt. Különösen örvendetes az emelkedés a téglagyári, mun­kásság kőiéiben: itt a munkás­létszám 20—25 százaléka ál­landó olvasó. (1955-ben 1 szá­zalék volt!) Az idén újabb 900 kötettel gyarapítja a szakszer­vezet a könyvtárat, 15 000 fo­rint értékben. És hogy mit olvasnak a mun­kások? Erről egy-két pillanat­kép. A Névtelen utcai munkás- szálláson Fehér Pállal beszélge­tünk, aki Shakespeare: Váloga­tott elbeszélósei-t olvasta végig­heverve a fehér, tiszta munkás­szállási ágyán, a kellemesen meleg szobában. Egy másik épí­tőipari segédmunkás Gárdonyi Egri csillagok című művében volt elmélyedve. A Gábor Áron téri szálláson a dolgozók 70 szá­zaléka olvas rendszeresen. Leg­szorgalrr>saibbak Lucza Ferenc és Schmidt Sándor, ök hat hó­nap alatt 34, illetve 40 könyvet olvastak. Lucza Ferenc kubikos ezt mondja kérésünkre: ,,Azért olvasok ilyen sokat, hogy pótol- jam azt, amit eddig elmulasztot­tam; nem volt -módomban olvas- ni a felszabadulás előtt”. Végül meg kell említenünk még, hogy az építők szakszerve­zetének területi bizottsága az­zal is törődik, hogy azok, akii? nem végezték el az általános is­kola nyolc osztályát, most esti tagozaton tanulhassanak. Ezeket ingyen könyvekkel, füzetekkel, írószerrel segítik. Jelenleg 12-en végzik így az általános iskola VII—VIII. osztályát. Szerveznek helyesírási és számolása tanfo­lyamokat is a dolgozók részére; Csontos Sándor Megalakult a Szovjet- Magyar Társaság irodalmi szekciója Megtartotta első ülését a moszkvai Szovjet — Magyar Ba­ráti Társaság közelmúltban szer­vezett irodalmi szekciója. A szek­ció elnökévé egyhangúlag L. Szo- boljevet, az OSZSZSZK írószö­vetsége szervezőbizottságának el­nökét, a Szovjet — Magyar Ba­ráti Társaság elnökhelyettesét választották meg. A szekció tag­jai neves szovjet írók és kritiku­sok: L. Martinov. N. Csukovsz- kij, M. Auczov, V. Druzin, va­lamint újságírók és fordítók. 870 000 spanyol gy ermek nem járhat iskolába Franco Spanyolországában ez év őszén kb. 870 000 iskolaköte­les korban lévő gyermek nem mehet iskolába. Bnnek oka: nincs elég iskola, kevés a tan­erő. A Reuter angol hírügynök­ség közlése szerint kb. 25 000 új iskolára volna szükség ahhoz, hogy Spanyolországban az anal­fabétizmust felszámolják. Az or­szág felnőtt lakosságának 10 szá­zaléka nem tud írni-olvasni. A spanyol hatóságok azon sirán­koznak. hogy nagyon kevés fia­tal választja a tanítói pályát. mennyiségi tervek teljesítését, töretlen lendülettel dolgoznak. Ezt bizonyítja többek között az, hogy októberben is elérték, sőt meghaladták az éHizem-szintet. Pedig egyáltalán nem könnyű feladat ez. Egyedül a Szolnoki Cukorgyár répával való ellátá­sa naponta több száz vagon mozgatását teszi szükségessé. A vasútállomás dolgozóinak is je­lentős része van abban, hogy a Cukorgyár nyersanyag ellátásá­ban eddig még nem volt prob­léma. Mellesleg megjegyezve a szállításra kerülő répamennyi­ség mintegy 50 százalékát már beszállították a gyárhoz. De nemcsak a teherszállítás ró nagy feladatot az állom,ás dolgozóira, hanem a személyfor­galom lebonyolítása is. Naponta mintegy 20 ezer ember fordul meg a szolnoki állomáson. Ezért j jó volna, ha az utasok az eset- ] leges kisebb késéseknél megér- j többek lennének a szolgálatban] lévőkkel szemben. Gondoljanak ] arra, az állomás dolgozói meg-1 érdemlik a tiszteletet, mert fe- ] szült figyélemmel feladatuk ] pontos ellátásával ügyelnek! az élet- és vagyonbiztonságra. ■ (si) ■ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents