Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-12 / 268. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. november 12. OLDMUVESSZOVETKEZETEINK életéből fl Földművesszövetkezetek Megyei Választmányának felhívása a földműves- szövetkezeti tagokhoz és dolgozókhoz A Megyei Választmány a MÉSZÖV Igazgatóságának be­számolója alapján a közelmúlt­ban értékelte a íöldművesszövet- kezetek tevékenységét. Megálla­pította, hogy komoly erőfeszíté­seket tesznek a falvak politikai és gazdasági életének fejleszté­séért. A megye fmsz-einek több mint százezres tagsága az általa vá­lasztott vezetők irányításával v égzi a mozgalmi és gazdasági feladatokat. Az ímsz-ek több mint ezer kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységgel a fel­vásárló, értékesítő, továbbá a kü­lönböző ipari és mezőgazdasági tevékenységgel segítik a falusi lakosság igényeinek kielégítését. Az a tény, hogy az fmsz-ek 13 éves működésük során a kezdet­leges kis szatócs boltokból nap­jainkig a mérhetetlen nagy fej­lődést tették, ez a tény szorosan összefügg népköztársaságunk fej­lődésével és azzal, hogy pártunk, valamint kormányunk évről- évre nagyobb áldozatokat hozott és hoz annak érdekében, hogy a falu közelebb kerüljön a város­hoz. Mindannyiunk előtt világos, a part és a* kormány segítsége nél­kül mozgalmunk nem juthatott volna idáig. Ez a sokoldalú se­gítség megnyilvánul a kedvező áruforgalmi és beruházási állami hitelekben, a központi készletek­ből biztosított anyagellátásban, a mezőgazdasági termékek értéke­sítési tevékenységének szövetke­zeti kézbe adásában és abban is, hogy a földművesszövetkezetek bekapcsolódhattak a mezőgazda­ság termelésszervezésébe. Ezek is igazolják, hogy kormányzatunk értékeli és támogatja munkán­kat. A választmány abban a tudat­ban, hogy a megye földműves- szövetkezeteinek minden tagja átérzi e komoly segítséget, fel­hívja a földművesszövetkezetek tagjait, választott vezetőit és dol­gozóit, hogy november 16-án, va­sárnap az országgyűlési és taná­csi választásokon tegyenek hitet a kormány politikája mellett. A földművesszövetkezetek nép­szerűsítsék saját körükből jelölt községi, járási és megyei ta­nácstagokat, valamint az ország- gyűlési képviselő jelölteket. A november 16-i választási harc is olyan harc, ahol a béke­szerető emberek elítélik a hábo­rúra uszító és a különböző pro­vokációkon mesterkedő nyugati imperilalisták politikáját, de ugyanakkor hitet tesznek a bé­ke ügye mellett. A választmány kéri a földmű­vesszövetkezetek minden tag­ját, hogy szavazatát a nép kép­viselőjére, a Hazafias Népfront jelöltjeire adja. Bízunk abban, hogy valamennyi földművesszö­vetkezeti tag szavazatával egy- emberként tesz hitet népköztár­saságunk további felvirágozta­tása, a béke ügye és a földműves- szövetkezeti mozgalom fejleszté­se mellett is. Megyei Választmány --------------­ÍS ap szolgálati állomás Usszjurijszktól 45 kilométerre, a tengermelléken találjuk a Szovjet Tudományos Akadémia távolkeleti fiókintézetéhez tarto­zó napszolgálati állomást. Ennek munkatársai rendszeresen figye­lik távcsöveikkel, mérőműszere­ikkel a nap felszínén végbemenő fizikai változásokat. Munkájuk a Nemzetközi Geofizikai Év programjába illeszkedik; meg kell figyelniök napfoltokat, fák­lyákat. kromoszférikus fellobba- násokat és protuberanciákat. Az állomás működése tudo­mányos szempontból igen jelen­tős. A Nap sugárzása valameny- nyi földi lény életére hatással van; így a naptevékenység vál­tozásai is. Az utóbbiak megfigye­lése é$ értékelése az orvosok, szociológusok dolga; az ő mun­kájuk tehát szorosan kapcsola­tos az állomás dolgozóiéval. Mint tudjuk: a szovjet tudomány napjainkban már a világűr ka­puját döngeti. Az űrhajózás mi­előbbi megvalósulása, biztonsága is sürgetően követeli, hoev mind többet és pontosabban tudjunk meg naprendszerünk központjá­ról; a Napról. Biztos helyen van pénze, kamatozik is a Takarékszövetkezetben A falusi dolgozók körében egy­re nagyobb népszerűségnek ör­vend a takarékszövetkezet. A működő négy takarékszövetkezet is azt bizonyítja, hogy a dolgozók érdekét szolgálja. Több mint 250 tagnak adtak kölcsönt jószág- vásárlásra, rizstelep építésre, szántásra, gazdasági felszerelés­re, istálló, kerítés, kút létesíté­sére. A da’gozók már nem a ládafiá­ban, hanem a takarékszövetke­zetben gyűjtik össze megtakarí­tott pénzüket- A mellett, hogy biztos helyen van pénzük, még kamatozik is. A működő takarék- szövetkezeteknél több mint 450 ezer forintot gyűjtöttek össze a dolgozók különböző célokra. Mindezek példájára újabb taka­rékszövetkezetek alakultak, kezd­ték meg működésüket Fegyver- neken, Öcsödön, Csépán, Rákó- czifalván. Az érdeklődést mutat­ja, hogy egyre jobban növekszik a taglétszámuk. így pl. Fegyver- neken már 208 tag van. Hamaro­san megkezdi a működését a ta­karékszövetkezet Abádszalókon és Jászárokszálláson. - Kovács A talajjavító társulások szervezése és a talajjavítás A termelők körében egyre na­gyobb érdeklődés nyilvánul meg a savanyú és szikes talajú terü­letek megjavítása iránt. A ta­pasztalatok szerint azonban az £msz-ek nem támogatják kellő­képpen a termelők ilyen irányú törekvéseit; ez nagyrészt onnan ered, hogy az,fmsz-ek nem isme­rik eléggé a talajjavítás terén fennálló lehetőségeket. A legutóbb megjelent SZŐ- VOSz Értékesítő melléklete részletes tájékoztatást ad a ta­lajjavító társulások szervezésé^ ről és talajjavításról. A szövet­kezeti vezetők ezt a tájékoztatót gondosan tanulmányozzák át, — hogy a szükséges szervező mun­kát megkezdhessék a dolgozó parasztoknak felvilágosítást ad­hassanak. Gazdag gyümölcstermés Ebben az évben nemcsak szos és kapás növényekből vol jó termés, hanem gyümölcsbő és szőlőből is. A cserkeszőllői földműves vetkezet gyümölcsből felvásárló si tervét, amely 113 q volt 148 ra teljesítette. Különösen szilvá ból és almából vásárolt fel a vetkezet jóval többet, mint amennyit beterveztek. A felvá sáriás sokkal szervezettebber történt mint az elmúlt évben. Tóth Károlyné — November végén megjelenik az Érdekes Kalendárium A SZÖVOSz és a Kossuth Könyvkiadó közös kiadása november végén megjelenik az 1959. évi Érdekes Kalendárium. Elsősorban a falu népe számá­ra készült és az olvasó valóban mindent megtalál benne, ami szem-szájnak ingere. Gazdanap­tártól gyermekmesékig, mezőgaz­dasági tárgyú szakcikkektől ki­váló írók elbeszéléséig, karika­túráktól lírai költeményekig — a legszínesebb, legváltozatosabb anyag alkotja ezt a 225 oldalas 16 oldal mélynyomásos mellék­lettel ellátott kalendáriumot. ízelítőül közöljük a kalendári­um egyik érdekes írását: „Ahol a királynőket nevelik” címűt. <5^ keteLekL lenéi és néhány megjegyzés NAPOKKAL EZELŐTT a kő­teleki földművesszövetkezet ve­zetője levelet írt a MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai és Mezőgaz­dasági Főosztályához. Az elnök elvtárs bírálja a szolnoki gépál­lomást. A gépállomás és a föld­művesszövetkezet között létre­jött szerződés értelmében ugyan­is ezév végéig 4900 normálhold talajmunkát és szállítást kell vé­gezni. Az egyik pontban kikötöt­ték, hogy ehhez a munkához 8 traktort és két vontatót bacsáj- tanak a kőtelekiek rendelkezé­sére. A bíráló levél szerint az a baj, hogy a gépállomás náluk mind­össze csak három traktort üze­meltet. A földművesszövetkezet vezetői többször kérték a gépál­lomásiakat, hogy ragaszkodja­nak a szerződésben foglaltakhoz. Változás ennek ellenére nem történt. EZ A LEVÉL LÉNYEGE. A kőteleki elvtársak panaszkodnak, hozzátehetjük joggal. Azonban bármennyire furcsán hangzik, panaszuknak bizonyos értelem­ben csak örülni lehet Hogy mi­ért? A magyarázat igen egysze­rű. Azért, mert a jelek szerint a kőteleki földművesszövetkezet valóban szívügyének tekinti a község dolgozó parasztságának gépi munka igénye kielégítését. Másrészt pedig az is nagyon ió dolog, hogy az egyéni gazdák is mind nagyobb számban veszik igénybe a gépeket, hogy azok segítségével a parcellás gazdál­kodás keretei között a lehető leg­nagyobb terméseredményeket ér­jék el és ezzel jövedelmüket nö­veljék. Kőtelek dolgozó parasztsága tehát ma már barátjának tekin­ti a gépet és segítőjének. A gé­pi munka szerződtetés ilyen for­mája viszont még új dolog, mindössze néhány hónapja vég­zi az fmsz, mint közbeiktatott segítő szerv. A gépállomásiak számára is új még ez a megol­dás — bár nagyon hasznos, ezt á példák sokasága bizonyítja —, és ezért akadnak zökkenők, za­varok. MI A TEENDŐ és a tanul­ság? A gépállomás vezetőinek nagyobb felelősséggel kell fel- mérniök az igényeket és sokkal tervszerűbben elosztani a gépe­ket. Ez azonban csak úgy lehet­séges, ha a körzetükben lévő Eöldművesszövetkezetekkel to­vább javul kapcsolatuk. Ez vo­natkozik az fmsz-ekre is, szá­mukra is igen fontos a tervsze­rűség és a gépállomással való még jobb kapcsolat. Ha ez meg /an, akkor elkerülhető a zűr= savar, a fejetlenség. Egyesek talán azt gondolják, hogy a képzelet szárnyán most Angliába, a hires Buckingham- kastélyba, esetleg Svájcba, a laussannei nevelőintézetbe, vagy a- erősen fogytán lévő királyi udvarok valamelyikébe látoga­tunk el, hogy képet adjunk, az ottani életről. Nem, erre nem vá'lalkozunk. Utunk ez alkalom­mal egy bakonyi kisközségbe, Somlójanöbe vezet. Nincs itt. sem különleges stílusban megépített kastély, sem a királykisasszo­nyok nevelésére szolgáló intézet, de a címnek mégis igaza 'van, mért itt találjuk az Országos Méhészeti Vállalat telepét, ahol sok-sok ezer méhkirálynőt ne­velnek. Nagyszabású kísérletezés fo­lyik itt a nagyobb méztermelés érdekében. A munka kezdete mén 1955-re nyúlik vissza, ami­kor 60 méhcsalád érkezett Som- lójenőre. Nagy volt a. meglepe­tés. amiftor Bak Ferenc tudomá­nyos munkatárs egy olyan anyát fedezett fel a jövevények között, amelynek szipókahossza az át­lagos 6,64 milliméter helyett 6.93 milliméter hosszá volt, Üj kitenyésztést időszak kezdődött ekkor, melynek folyamán a kel­AUat a Uieáltftoékeé nmdik tetögepek segítségével 1956-ban 1110, 1957-ben 1320. az elmúlt évben pedig 3000 királynőt ne­veltek. A kutatás eredménye még teljes bizonyossággal nem ismert, de a, szakemberek remé­lik, hogy sikerül kitenyészteni a méztermelés szempontjából na­gyon előnyös hosszúszipókás me­lleket. A siker érdekében nem sajnálják az anyagi áldozatot sem. A kísérletezés céljaira 400 kiscsaládot állítottak be, mely­ből bizonyos idő múlva színre és szípókahosszra kiválasztják a leojobb százat, s egyéves megfi­gyelés után abból veszik majd ki a tenyésztéshez szükséges anyagot. Azt tartják a gazdák: „ha a poszméh jól rajzik, akkor jó magfogásra lehet számítaniHa a somlójenöi' telepen folyó kí­sérlet meghozza a várt ered­ményt, akkor anélkül, hogy a poszméh segítene a parasztem­bernek, állandósul majd a ma­gasabb hozamú magfogás, s nő az elszívott nektárból a mézter­més is. A kertai termelőszövet­kezet 45 holdnyi bíborheréje — ahol a telep ISO méhcsaládja se­rénykedik — lesz a megmond­hatója, milyeii segítséget ad a méhek sokasága a magkötéshez. Nem kisebb jelentőségű a méhanyák jobb megtermékenyí­tését szolgáló pároztatás sem. Nem kell hozzá más, mint egy pároztató kaptár, 20 deka méh, fél kilogramm cukorlepény s egy fiatal, még terméketlen anya. A méhanyákat két nap sö­tétségre kárhoztatják, utána az erdő másik szélén lévő pározta- tóban összeházasítják őket válo­gatott családokból származó he­rékkel, s tíz nap múlva mint megtermékenyült, petéző király­nők folytatják életüket. Gondo­san vigyáznak arra, hogy a pe­téző anya ne maradjon a pároz­tató kaptárban, mert onnan, amint teheti, kirajzik, s oda a fáradozás. Az anyára azután az utazás szépsége vár. Van amelyik csak az ország egyik, vagy másik köz­ségébe kerül, de nagyon sok kö­zülük idegen országba utazik. Közülük hatszázan Franciaor­szágban telepedtek le, de szállí­tottak már méh-király nőket] Egyiptomba, Marokkóba is. Ne1n) csoda, hogy nagy a kereslet, hi-\ szén ha jó királynő van a csa-\ Iádban, egyharmadával nő a] méztermés, az pedig egy 40—50í méhcsaládos méhésznek közepes) termés esetén is mintegy vágyó ezer forint többletjövedelmet je-< lent évente. ] Kevés alkalmazott — sok[ hasznos munka. Talán így jelle-' mezhetnénk leginkább az itt fo-l lyó tevékenységet, melyet álta-l Iában, heten végeznek, Kondor, Ferencnek, a telep nagy tapasz-* falattal, nagy gyakorlattal ren-\ delkező vezetőjének irányítású-} val. | A kísérletezési ég szaporításig tevékenységet kereskedelmi1 munka egészíti ki. Megvásárol-!: ják az ország különböző vidékein’ élő méhészektől a felesleges| méhcsaládokat. A jövevények aj telepen új képtárakba, a régi sö-( tét lápról fiatal lépre kerülnek.1 hogy azután termelőszövetkezeti} vagy egyéni méhészek gondozd-f sával végezzék hasznos munka-j jukat. Évente 600—800 család| cserél így felfrissülve gazdát,} akácvirágzás előtt 980, utana pe-\ dig 800 forintos áron. ? Bőle Dezső ’

Next

/
Thumbnails
Contents