Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-12 / 268. szám

1958. november 12.

SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP

3

... az óvónő

A Marx parki óvodában csend van. A gyerekek sétálni mentek, a játékokkal dúsan felszerelt, ragyogó padlózató teremben csupán egy kisfiú árváskodik, aki nem mehetett a többiekkel, hiszen fontos tisztséget tölt be, — mint ahogy büszkén mondja: ő a napos, ő vigyáz az óvodára. Megdicsérjük az éber őrséget, és bekopogtatunk az irodába Dr. Molnár Gézánéhoz, a gyerekek közkedvelt Gabi óvónénijéhez.

Kicsit meglepődik a kérdésen, de azután folyamatosan válaszol, mint olyan ember, aki magában már többször tisztázta, és letárgyalta ezt a kérdést.

— Nem hiszem, hogy akadna olyan ember Magyarországon, aki gyerekekkel foglalkozik, aki látja, hogy a mi népi államunk, társadalmunk összefogott ereje milyen óriási összegeket költ legnagyobb kincsünkre, a gyer- 'mekekre, az ne értene egyelt leg- messzebbmenően a Hazafias Népfront célkitűzéseivel.

— Ha csak a saját óvodánkat vesszük példának, máris nagy szerű eredményről számolhatunk be. A férőhelyek száma néhány év alatt harminccal emelkedett és két óvónővel több foglalkozik a kicsikkel. 1951—52-ben még sok mindenünk hiányzott. Játékok, konyhai felszerelés, és sok más apróság. Ma semmiben sincs hiányunk, és ha volna is, a legrövidebb időn belül pótolnánk azt. Fizetésünket is rendezték és mint ahogy hallottuk, a jövő évben további javításra van kilátás.

— A növekedés nehézségeihez tartozik az, hogy nagy a gyereklétszám, amely egy-egy óvónőre jut. Ez nálunk a szűk keresztmetszet. De nem kételkedünk benne, hogy néhány év alatt ez a nehézség is a múlté lesz. Még valami személyi ..ügyet” is: lakásunkat bővítettük, ehhez a bővítéshez OTP kölcsönt kaptunk. így hát családi tervünket is sikerült teljesítenünk.

... az ügyész

Dr. Kiss Endre, a Megyei Ügyészség vezetőjének irodája igen forgalmas hely. Jönnek a panaszt- tevők, az egyszerű emberek különböző sérelmeikkel, ügyészek jelentéstételre, irodai dolgozók dossiékkal. Elég nehéz feladat megtalálni azt a bizonyos tíz percet, amig az interjúalany — jelen esetben megyénk törvényességének legfőbb őre — félbe tudja szakítani munkáját, hogy ő is feleljen a kérdésre.

— Elég sok alkalmam van arra, hogy betekintsek a megye lüktető életébe. Látom dolgozó társadalmunk mélységes megbecsülését, békéért folytatott küzdelmét és azt a kérlelhetetlen- séget, amellyel a dolgozók óriási többsége viseltetik a bűnözőkkel, elsősorban a társadalmi tulajdon tolvajaival és rendszerünk ellenségeivel szemben.

— A magam munkáját is ebből a szemszögből ítélem meg. Nekünk — ügyészeknek — az a feladatunk, hogy a törvényességet betartsuk, és betarttassuk, hogy az állampolgárok élhessenek jogaikkal, de ugyanakkor pontosan teljesítsék kötelességeiket népi államunkkal szemben. Sokrétű, és érdekes feladat a mienk. Foglalkoznunk kell azzal, hogy a büntető ügyekben a terheltek jogait védjük, ugyanakkor azzal is, hogy egyetlen bűnös sem menekülhessen a megérdemelt felelősségrevonás elől. Persze, arra is ügyelünk, hogy a törvény éle elsősorban az osztályidegen megátalkodott bűnözők felé irányuljon. A megtévedt dolgozót nevelő jellegű intézkedésekkel igyekszünk visz- szavezetni a társadalomba.

— Ez azonban csak egy része munkánknak, — folytatta dr. Kiss Endre. — Egyik legfontosabb munkánk a munkajogi panaszok kivizsgálása és ügyészi óvás emelése azokban az esetekben, amikor úgy érezzük, hogy a dolgozónak van igaza. Régen a Horthy-rendszerben az ügyészség csak vádhatóság volt. Ma már foglalkozunk nyugdíjügyekkel, sőt lakásügyekkel is. A dolgozók pedig, akik kilométerekre

kerülték el a Horthy-korszak ügyész-hivatalait, ma már bizalommal ülnek le nálunk, mert tudják, hogy jogos panaszaikra orvoslást találnak. Ezért vagyok büszke hivatásomra, és ezért látom a mi rendszerünkben biztosítva a dolgozó ember jogait.

... a színész

Végetér az előadás, összecsapódik a függöny. Csendes Imre főhadnagy, a Szélvihar című darab egyik hőse, aki saját édesanyja halálán keresztül ismerte meg az ellenforradalom bitang- ságát, lemossa az arcáról a festéket és visszaváltozik Halász Lászlóvá, a fiatal színésszé.

— Másodszor szavazok életemben. Amikor először szavaztam a Népfrontra, emlékszem mindannyian piros szekfűt kaptunk. Főiskolai hallgatók voltunk és nagyon büszkék arra, hogy ilyen fiatalon fontos állampolgári jogot gyakorolhatunk. Most nem kapok piros szekfűt, de az ünnepélyes hangulatom megmaradt. Budapesten szavazok, mert ott van még az állandó lakásom. El is gondolkoztam, hogy tulajdonképpen mit is kaptam én? Hát először is azt, hogy egy kisparaszti apának gyermeke ösztöndíjas főiskolai hallgató lehetett, ez már maga is a régivel szemben gyökeres változást mutat. — Mit mondjak még? Tisztességes megélhetésem van, jó szerepeket kapok, és tudok fejlődni. A vágyam : még több nagy szerep megformálása. Jelenleg szorgalmasan készülők a Vitézek és hősök című darab egyik érdekes és jelentős szerepének, a katonának a megformálására.

Három ember, három vélemény. Mindegyik a maga foglalkozásán keresztül méri le a mai életet, és mindegyik egy megállapításra jut: erre az életre, szép jövőnkre vasárnap mondjuk ki az igent.

Hernádi Tibor

■ «■'.•wenww

tum

Herceg József 12 hold földön gazdálkodik Tiszaug községben. Mindenki úgy ismeri, mint a kötelességteljesítés példaadóját. — Szorgalma is közismert. Nem csoda tehát, hogy községi választókerületében újra jelölték tanácstagnak.

Takács Vendel elvtársat, a Szolnok megyei KISZ bizottság titkárát a mezőtúri választók jelölték megyei tanácstagnak. — Nagyon sokan jelentek meg jelölésén. Nem csoda. A megyében sokan ismerik, szeretik a fiatalok s az idősebbek is a mindig optimista, mindig lelkesedő ifjúsági vezetőt.

— Azután igyekezzél haza, várunk, a fiad is, én is — búcsúztatja Béres Pál jászdózsai tsz-elnököt a felesége. Igyekszik Is mindig, csakhát sok a munka a szövetkezetben, ez évben alakult, még most rakják le az alapot. Meg az emberekkel Is foglalkozni kell. Családi és közügyekben sokan Jönnek hozzá. A középparasztből lett szövetkezeti elnökben nemcsa'i a Kossuth Tsz negyven tagja bízik, hanem a község választói Is. Megyei tanácstagnak jelölték.

ni, az áru eladatlan maradt, úgyhogy az üzemek nagyrésze nem tudott teljes kapacitással dolgozni, sőt nem egy be is csukta kapuit.

A válság éveiben viszont egész iparágak semmisültek meg. A nagymuitú és nagyjelentőségű szolnoki fűrészipar gépei pedig többet álltak, mint dolgozta k, úgy, hogy a 40-es évekre teljes válságba kerültek. A Szolnoki Papírgyár 1937-ben kénytelen volt beszüntetni fizetéseit, de még 1938-ban is messze volt a kibontakozás lehetősége.

Az ipari válság hihetetlen mértékben megnövelte a Szolnok megyei munkásság nyomorát. A nyomor nem kerülte el a középrétegeket sem. A szolnoki újságok éveken keresztül cikkeztek a szolnoki kisipar válságáról és volt olyan időszak, amikor majdnem minden számban szó esett valamilyen formában a munka-nélküliekről ég az inség- enyhítő akciókról.

Csoda-e, ha ilyen körülmények között tömegével szedte áldozatait a tüdővész, a magyar betegség, s hogy egy-egy járványnak számtalan emberélet esett áldozatul. Az alispán körrendeletét adott ki a tüdővész elleni küzdelemről, de ugyanakkor megjegyezte, hogy tüdőkórház létesítését még nem tartja keresztül- vihetőnek. A megye hivatalos vezetői el akarták hárítani. s felelősséget magukról és az egész- légügyi kérdések megoldatlanságáért a kóborló cigányokat tették felelőssé.

A birtokát elherdáló dzsentri Szolnok megyében is ellepte a megyei és egyéb közhivatalokat. Az így szerzett hatalommal biztosították társadalmi helyzetüket. A nagy nehézségekkel behajtott adót sem arra használták fel, hogy a lakosság anyagi és kulturális szükségleteit kielégítsék, hanem például dr. Tóth Tamás szolnoki polgármester orvosi költségeit fizették ki belőle. Amikor megyeszerte számtalan szegényparasztnak még lakóházát, utolsó bútordarabjait, állatait is elárverezték, dr. Kiss Ernő felsőházi tagnak, a megye egyik legnagyobb birtokosának megértőén elengedték adótartozását.

Minden eszközt megragadtak arra, hogy kifejezésre juttassák a dolgozóktól való különállásukat. A névjegyekre nyomtatott családi címerrel, valamint a kínos pontossággal és következetességgel használt nemesi elő- névvel akarták dokumentálni, hogy többre hivatottak, mint az „alacsony származású” tömeg. Návai Imre törökszentmiklósi TB szolgabíró nem tette le kezéből a bikacsököt és pofozta, verte az ügyes-bajos dolgaikat intéző ügyfeleket. Misére viszont úgy vonult, hogy ősi szokás szerint kivont karddal hajdú lépkedett előtte.

A Szolnoki Tisza Evezős Egylet az úri osztály sportegyesülete volt, ahová a középosztály fiai nem juthattak be. Mikor a Szolnoki Munkás Testedző Egylet tagjai éppen csak fenn tudták tartani egyesületüket, a Jász- Nagy-Kün Szolnok Vármegyei Agarász Egylet virágzott. Nem csoda, hisz „a magyar agarászat- ban vármegyénk földbirtokosai mindenkor vezető szerepet vittek’’. (Scheftsiik György: Jász- Nagykun - Szolnok vármegye múltja és jelene, 312. old.)

Az uralkodó osztály és kiszolgálói elkülönülésére jellemző volt, hogyan viselkedtek 1932- ben, a polgári fiúiskola jubileumi ünnepsége alkalmával. ,,Sokan ezek közül a díszes urak közül ifjú korukban a polgári fiúiskolába kényszerültek... a konjunktúra fajtisztaságuk, vagy családi nexusaik jobb pozíciókba juttatták őket, ahol már úgy, vélik, nem naay dicsőség számukra, hogy ilyen „polgári iskolát végeztek... tüntetőleg távol maradtak az ünnepségről, letagadták volt tanulói mivoltukat és nem léptek be a volt isko’a- társak szövetségébe, mert ott nagyon demokratának ígérkezett a társaság számukra.” (Szabó Barna: írások. 1932. júniusi 30. old.)

Ez volt a Horthy-fasizmus Magyarországa. Munkanélküliség, nyomor az egyik oldalon1 dús élet a másik oldalon. !

(Folytatása következik.) '

Szuróczki Istvánnét (a kép baloldalán) a jászkiséri tanács vb. elnökhelyettesét a Kossuth Termelőszövetkezetben jelölték megyei tanácstagnak, ő is a szövetkezetben dolgozott 1953-ig férjével együtt. Szuróczkiné azóta volt járási nőtanácstitkár, dolgozott a járási tanácsnál s ez évben került vissza ismét Jászkisérre. <ll!l!IIIIIIIIIIIINIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!lllllllllllllllllllllllllllíllllill!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll|||||||||||||||||||||||||||||||||||l!lllllil

Lemezjátszós rádió, televízió a fiataloknak

Október végén KISZ szervezettet alakított a jásztelki Tol- l/buchin Termelőszövetkezet ifjúsága. Az alakuló gyűlésen Beré- tnyi Ferenc, alapszervezeti párt- !<vezetőségi tag vázolta a fiatalok ,előtt, mit is ielent a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjának 'lenni.

' Ekkor ígérte meg Lázár elvtárs, a szövetkezet elnöke, hogy mindenben támogatja a tsz KISZ szervezetet.

Beváltják Ígéretüket az idősebb szövetkezeti dolgozók. Nemrég világvevő lemezjátszós rádiót és televíziót kaptak a kiszis- ták. Ez évi jó munkájuk jutalma ez s előleg a következő esztendőre.

Miért szavaz a Népfrontra...

A NÉP JELÖLI JEI