Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-09 / 266. szám

1958. november 9. szót VÖK wrc.viri NffPI.AP 5 Zárszámadás, tervkészítés előtt Ingujjban a határ — ködmön- ben az iroda felé nézünk.... — je­gyezte {neg nemrégen egy szö­vetkezeti gazda, mikor a közös gazdaság után érdeklődtünk. Találóan felelt: a föld munkásai megtették tavasszal, nyáron a ma" gukét — most a toliforgatókon a sor. El kell készíteni a zárszá­madást. fel kell készülni a terve­zésre. Ez természetesen nemcsak az adminisztratív dolgozók ki­zárólagos feladata — részt vesz bene az elnök, az agronómus és sokan a kétkeziek közül Is. A homloktörölgetésről mégis el­mondhatjuk, ho"v az ezekben a napokban inkább a tollszárral, mintsem a kapanyéllel kapcso­latos... A karcagi Május 1. Tsz-ben — mint Szűcs Sándorné köny­velő elmondotta — a leltáro­zás befejeződött, a munkala­pok feldolgozása történik. Szá­mítják, mennyi lesz egy mun­kaegység értéke. — Fillérre még meg nem Törőcsik András Száznál több erőgép — ez a lény sokat elárul arról, milyen hatalmas mezőgazdasági üzem a Jászberényi Gépállomás. A pa­raszti munka e fontos bázisán idén tavasszal súlyos visszaélé­seket lepleztek le. A vétkesek már megérdemelt helyükön van­nak; az általuk előidézett zűr­zavar felszámolása komoly fel­adat elé állít°íáa a gépállomás főmérnökét: Töröcsik Andrást. Törőcsik András az Alattyáni Gépállomásról került erre a fon­tos helyre. Előző posztján há­rom éven keresztül becsülettel helytállt — ezzel érdemelte ki a bizalmat. Üj munkahelyén belé­péskor alaposan szétrtézett; nem sok öröme telt a látottakban. A műhelyekben, brigádszállásokon rendetlenség, a nyilvántartások­ban össze-visszaság — mindezek eredményeként laza munkafe­gyelem, alacsony termelékeny­ség. Jó szóval, türelemmel kezdte munkáját — azzal is folytatta. A pártszervezet, a megfontolt gon­dolkodású munkásság mellé állt. Szívósan, lépésről-lépésre szá­molták fel a hibákat, Törőcsik András főmérnök nemcsak a mű­helyeket rakata rendbe, s nem­reggel a családi otthon melegé­től. János, a kisebbik gyerek csimpaszkodott is a nyakáéba.. Ő még négyéves, Jóska már kilenc, az értelmesebb, nem is nyafo­gott. Annyit mondott csak: — Hozzál nyuszit, apukám. Az asszony még aludt. Meg mosolygott is álmában. S olyan szép volt igy, mint tegnapelőtt este, amikor a fényképezőgép elé állták. Hm, a szilveszter este. Tizenegyedik éves házasok. Azt mondja Marika, csináltassunk fényképed Jóska, az év utolsó Még nem tudják, milyen lesz a fénykép, de biztos jó. Ahogy egymáshoz bújtak melegen, sze­relmesen, hát azt nem lehet elfe­lejteni De neki nincs kedve ezen a vadászaton. Valahogy rosszul ér­zi magát. Jó lenne hazamenni — Gyünnek. — Oláh István mutatott a kúria felé. Tényleg feltűntek a könnyű csézák. Kiöl a báró úr. A szokástól eltérően civil ruhában. Máskor mindig tábornoki ruhát hord. Itt a Ba- kovszki, a rác is. Snájdig angol urak bőr ruhában mögöttük. Egy szót sem tudnak magyarul. Hát nagy vadászat lesz ez. A csézák különben arra valók, hogy egy- egy kör után odébb szállítsák az urakat. Nagy a köd. Ember és vad ar­ra riad, puska durrog köröskö­rül. Nem is szabadna vadászatot tartani ilyen gomolyagban. Hi­deg van, fáznak az urak. Hát akkor a hajlók, puska tölt ők hogyne fáznának. Az urakon bunda, vadaszcsiznia, emezeken csak a gépek szakszerű tárolásá­ról gondoskodott, hanem a bri­gádszállások tisztaságáról, hasz­nálhatóságáról is. Való ugyan, hogy a gépállomás körzetében a talajmurikák nem a legjobban haladnak — ez vi­szont nem Törőcsik elvtárs hi­bájából ered. Az igen jó állapot­ban tartott géppark várakozáson felüli teljesítményt nyújt a gon­dos traktoristák kezében. Az üzemidő öt százalékos kiesése meghibásodás folytán — megen­gedett. A Jászberényi Gépállo­más gépei azonban alig két szá­zalékot veszítenek ilyen okból. Törőcsik András főmérnök sze­me minden gépen rajta függ. Évek hibáját máról holnapra jóvá tenni: lehetetlenség. Ta­vasztól őszig utolsók közül elsők közé kerülni: hasonlóképpen az. Az előrehaladás lehetőségei ma már megvannak a Jászberényi Gépállomáson; s hogy megvan­nak, az igen nagy részben az új főmérnök érdeme. Aki körülte­kint a gépállomás házatáján, tárgyilagos elismeréssel állapít­hatja meg: Törőcsik András főmérnök méltó a bizalomra, rendet terem­tett. rossz bakancs kilógó kapcával, s olyan kabátok, hogy kilenc macska sem tudna egy egeret megfogni bennük. Mégis az urinép a duhödtebb. — Szaladjon az után a nyűi után! Nyaka között legyen a lá­ba! Repüljön, mint a puskago­lyó! Gergely főjegyző ordibál így, mivelhogy a legkisebb úr itt, olyan megtűrt személy köztük, hát úgy véteti észre magát, hogy kinyitja a száját. De kiabál a többi is. Rakovsz- ki Zana Jóskára tatog, —• Ide lenni kezemnek ügyé­ben! Szorosan mögötte a hátam állni! Ha jönni a nyúl, ide pus­ka. Nem kilométerre vanni tő­lem! Jóska belül felszisszenve bár, engedelmesen odahuzódik szoro­san mögé. Az meg vállravetett puskával sétál előtte. Ideges. Semmit sem lőtt. A többieknek már van valami. A látás is rossz, de meg nem is tüntetnék ki Rakovszki urat mesterlövész címmel. — Heheeej! tlahaaaj! Elejbee tee! — hangzik közvetlen közel­ről .Ordítanak, hogy zeng az erdő. A nyúl megugrott. Azaz, mégsem. Pontosan Rakovszki előtt tűnik fel. Durrl — Jaaj! Nagy csend. Lélegzetelállító csend. Dermedten állnak az em­berek. Béresek, cselédek, nyúl- hajtók, puskatöltők. A fehér ha­von egyre nagyobb körben raj­zolódik ki a vörös folt. Zana Jóska piros vére. Nincs mentség, közvetlen kö­zelről, a puskacső végéből fu­mondhatom — így Nagy Tibor elnök —■, az azonban már bizo­nyos, hogy az aszályos év elle­nére is többet osztunk, mint ta­valy. A tanács Böjti János főagro- nómus vezetésével kétnanos tan­folyamot rendezett az apronó- musok részére, hogy a tervkészí­tés munkájában segítse őket. Ezen természetesen a Május 1. Tsz mezőgazdászai is résztvettek. A túrkevei Vörös Csillag Tsz- ben is befejeződött a leltározás. Most az ellenőrzés, a nyert ada­tok feldolgozása körül szorgos- kodnak. Nagyvonalakban elké­szült a vetésterv is, A mezőtúri Tessedik Tsz-ben stimmel a leltár. Csütörtökön este került sor a zárszámadást megelőző közgyűlésre. A szászberek: Béke Tsz-ben csütörtökön este fejeződött be a leltározás. Nagy-Juhák Mihály növénytermesztő és Kovács Gá­bor kertész igen nagv szorga­lommal vett részt ebben a fon­tos munkában. Előzetes becslés alapján 30—32 forint lesz egy munkaegység értéke. — A zárszámadással párhu­zamosan dolgozunk a tervké­szítésen — tájékoztatott Ko­vács Béla elnök. — Jövőre to­vább fejlesztjük állatállomá­nyunkat, ezért növelnünk kell a takarmánynövények vetéste­rületét. Eddig 50 kh-on termett lucer­nánk, a most kezdődő gazdasági évben már 110 holdon terem majd. Megyeszerte jól halad a szám­vetés, tervkészítés. A szövetkeze­ti gazdák nemsokára kézhezkap- ják, amiért egész éven át dolgoz­tak; gonddal készített terveik­nek pedig esztendőre látják — az ideinél még gazdagabb — hasznát. A VÉGLEGES OTTHON Elkészült a karcagi Lenin Tsz két százférőhelyes tehénistállója. A szövetkezeti gazdák — a képen éppen Takács Mária — vég­leges helyükre kötik a jószágokat. A szövetkezeti gazdák azt tervezik, hogy a jövő gazdasági évben benépesítik a másik szá­zas istállót is, és igy negyven százalékkal nö a közös szarvas­marhaállomány. Jvadra is írunk A nad a cellulóz-papíripar legértékesebb anyaga. A Szov­jetunióban évente 30 millió tonna nád terem, melyből 10 millió tonna papír készíthető. Bonyolult probléma a nád gépi aratásának és szállításának megoldása. Különösen olyan folyók vidékén nehéz a nádaratás, melyek télen sem fagynak be. E kérdések megoldásá/n szorgalmasan dolgoznak a papírgyártási szakemberekkel összefogott géptervezők. Néhány nádaratógép már el is készült. Ezeket az asztrahányi területen és Kazahsztán-i ban próbálták ki. Ukrajnában olyan magajáró nádaratógépet ter­veztek és készítettek el, mely lekaszálja, kévékbe köti, majd szállítószalagon továbbítja az aratógépet követő magajáró szál­lítógépbe. Úgy változik a világ, amint halad a technika... őseink még percegő nádtollal írtak — a szovjet ember nádból készült finom papírra nyomtat, fest, ír, rajzol... Érdeked LEXIKON ródtak a sőrétek mellébe. Ka- íj kovszki vállravetett fegyverén í abba a pillanatban megrántotta í a ravaszt, ahogy a vad feltűnt. jj Szorosan mögötte állt, telibeta- Iáit a hátralövő vadölő. | Még hörögve felnyitja a sze-jj mét, de már nem látja a feléje5 hajló sáppadt, borostás arcokat. £ A kisfiát látja, Jóskának nyuszit á visz. A felesége mosolyognak hozza a fényképet. Egymás sze-k mébe nevetnek a mellképen.d Aztán Rakovszki kiált: í — Ide a hátam mögé! a Jön a nyúl, Rakovszki lő —r közvetlen a háta mögé. i behunyja a szemét, nem Zátí semmit többet. £ * 5 1944 nyarán a szovjet csapa- 9 tok közeledtének hírére tárgya-k lást tűzött ki a Szolnok megyeik bíróság. Berendeltek tán száza embert is, végül ítéletet hoztak tíz hold földet az özvegynek. k Ennyit ért Zana Jóska éle- j te. f * P ste szépen öltözött, jómeg-k ^ jelenésü fiatalember jöni elém a jászkiséri tanácsházára. $ — Zana Jóska vagyok. Zetoros itt a gépállomáson. Azt hallot­tam, meg akarja írni apám tra gédiáját. Ne elevenítse fel a se-í beket elvtárs. í? Szavából érzik, be sem heg-£ gedt még! s nem is heggedhet soha. Tíz hold földdel nem le-£ hét apát mérni, gyilkosságot szé-9. píteni. Urak szégyenére eleve-j nítsük fel tetteik gyalázatát. | Tudják csak meg minél többen,a Zana Jóskának, a jászkisérif traktorosnak ma is égetően fája még édesapja úri passzióul esettf aldozata. í Boriak Lajos e B abszemek tánca. Táncoló babszemnek nevezte a «nép az Egyesült Államokban gtermő Sebastjana nevű növény ®babalakú termését — amelyet «ha az asztallapra helyeztek, gegy idő múltán ide-oda bille- sgett, szinte táncolt. Nemrég «kiderítették, hogy a táncot a §mag belsejébe furakodó és ott Shernyóból bebábodzó rovar «okozza. Q * A leghosszabb téli álmot az Alpok, a Magas Tátra és Oa Pireneusok hegyvidékén élő omormola alussza. Nyolc hóna- gpot alszik egyfolytában. Az vallatok álmukat október elején ykezdik s az eltart május végé­gig. Legrövidebb téli alvó a mó- *kus. A tél leghidegebb néhány g hetét tölti csupán szendergés- .' sei. Leginkább elhagyott varjú- fészekben húzza meg ilyenkor ..magát. Si * é A v>lág egyik legszaporább v cl rágcsálója a mezei egér. I Egy pár mezei egérnek egy esztendő alatt többezer utóda lehet, hiszen az első nőstény­utódok már kilenc hetes ko­rukban szintén kölykeznek — egy ellésre 9—10—15 utódot is. * \ szárazföldi emlősök között az elefántnak legkisebb a szaporodóképessége. Egy ele- fanttehén 180—200 évig is elél­het — ám ritkaság, ha egész életében húsz udodot hoz a vi­lágra. * H azánkban századunk leg­alacsonyabb jégmentes vízállása 1957 november 6-án — kereken egy évvef ezelőtt — következett be. A Duna + 50 centiméterre apadt le Buda­pesten. * C sizmaviselési tilalmat ren­delt el 1688-ban Vas me­gye magisztrátusa a megfo­gyatkozott állatállományra való tekintettel. Máramaros megyé- . ben 1696-ban rendeltek el ha­sonló tilalmat. A csizma még­sem ment ki a divatból. * A ló ismeretlen állat volt Amerikábaif az Újvilág felfedezése előtt. Érdekes, hogy az indiánok rémülten futottak a lovas hódítók elől, azt hit­ték ugyanis, hogy ló és lovasa — egy lény. * A z állatok életkora igen vál­tozó. A giliszta 13 évig, a folyami rák 20, a méhkirály- nő 2—3, a csiga 9, a folyami kagyló 12—14, a gyöngykagyló 100—110 évet él átlagosan. A szamár 100 évig is elél, a tek­nősbéka valamennyit lefőzi a maga 300 éves életkorával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents