Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-07 / 264. szám

SZOLNOK MEG TE! NÉPLAP 195?; aowsnber T. Október és a tudomány ' eiképes és felemclően re­0 meny tkeltő: míg 1917 ok­tóberében az Auróra ágyúinak tovkolatíiize jelezte az új kor­szak köszöntését — napjainkban a szputnyikok és békés célokat szclgáló atemerőművek fénye világit az emberi tudomány fej­lődésének új távlataira. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme keltette életre azokat a történelemben páratlan alko­tóerőket, melyek a szovjet tudo­mány sikereit megteremtették. A világ népei bámulattal és elis­meréssel nyugtázzák azt a vál­tozást, mely az egykor 73 száza­lékban írástudatlan lakosságú országot a tudomány fejlődésé­nek úttörőjévé tette. Nyugaton ma sokan a szovjet közoktatás rendszerében és ro­hamos fejlődésében látják a si­kerek magyarázatát. Míg a for­radalom előtti Oroszországban csupán 9 millió 656 ezer volt a tanulók létszáma, az 1956—57-es tanévben 50 millió 400 ezer szov­jet állampolgár vett részt szer­vezett oktatásban 1 millió 800 ezer tanerő irányítása alatt. Kü­lönösen jelentős az V.—X. osz­tó y ban tanulók számának nö­vekedése. Negyvenegy évvel ez­előtt mindössze 625 ezer volt a felsöoszlályokban tanulók szá­ma — ma 16 millió! Szinte hihetetlen méreteket öltött a felsőoktatás fejlődése. A cári Oroszországban csupán 105 felsőoktatási intézmény mű­ködött 127 ezer hallgatóval. —- Fzek a tanintézetek is főleg Moszkvában és Pétervárolt össz- pontosultak, elérhetetlen távol­ságban a végtelen orosz föld tá­voli lakói számára. Ma a Szov­jetunió 767 egyeteme és főisko­lája szerte az országban, 270 kü­lönböző városban nyert elhelye­zést, s a főiskolai tanulók lét­száma ma már több mint 2 mil­lió. Az új technikai forradalom korszakában különösen nagy je­lentőségű a műszaki oktatás fej­lődése. Míg a forradalom előtti Oroszországban 15 felsőfokú mű­szak I tanintézetben csupán 20 700 diák tanult, ma 200 hasonló tan­intézetben 786 ezer a hallgatók száma. Az elmúlt 41 év alatt 3 millió 800 ezer ember szerzett felsőfokú képesítést, s ebből több mint 1 millió mérnök. Igen jelentős a felsőfokú műszaki képzettséggel rendelkező nők számarányának alakulása. Ma a szovjet népgazdaságban tevé­kenykedő mérnökök 28.4 szaza­iéba nő, de a jelenleg tanuló mérnökhallgatók közölt a nők részaránya már 35 százalék. A mérnökképzés ütőmét te­kinti e a Szovjetunió ma világ­viszonylatban az első helyen áll, 1950-ben a Szovjetunióban 36 ezer mérnök kapott diplomát, míg az Egyesült Államokban 53 ezer. 1956-ra azonban megfor­dult a helyzet. A szovjet egyete­mekről kikerülő mérnökök szá­ma elérte a 71 ezret, az Egyesült Államokban viszont visszaesett 26 ezerre. Az 1957-ben végzett mérnökök száma már háromszo­rosa az Egyesült Államokban végzetteknek, s az 1958—59. tan­évben eléri a 94 ezret! Évente 26 ezer szovjet agronó- mus és állattenyésztési szakem­ber, 21 ezer orvos, sok ezer köz­gazdász és pedagógus kezdi meg munkáját szakmájában. S a fej­lődés távlataira utal, hogy míg 1958-ban 290 ezer tanuló nyert főiskolai képesítést, a felsőokta­tási intézmények első évfolya­mára felvett hallgatók száma ez évben elérte a 440 ezret. A közép- és felsőfokú okta­tás rohamos fejlődésének eredményeként a Szovjetunió­ban ma 6 millió 257 ezer főisko­lai, illetve középiskolai végzett­ségű szakember dolgozik. 1913- ban a hasonló képzettségű szak­emberek száma mindössze 190 ezer volt. A kapitalista sajtó ke­serű szemrehányásokkal illeti a burzsoá államférfiakat az elma­radásért. s kemény bírálatban részesíti elsősorban az Egyesült Államok oktatási rendszerét. Ezek a bírálók a szovjet tudo­mányos fejlődés magyarázatát abban látják, hogy míg a szov­jet alapfokú és középfokú is­kolákban a tantárgyaknak több mint fele tudomá­nyos, matematikai és ipari vo­natkozású, az Egyesült Államok „high schooi“-jaiban végzett fia­talok több mint 50 százaléka so­hasem tanult fizikát és kémiát! Neves amerikai pedagógusok véleménye szerint a szovjet gyermekeknek a X. osztály el­végzése után nagyobb az általá­nos tudományos képzettsége, kü­lönösen matematikában, mint a legtöbb, egyetemet végzett ame­rikai diáknak. Ennek oka, hogy az Egyesült Államokban a ta­nulók 14 éves koruktól kezdve maguk választhatják meg tan­tárgyaikat, többségük viszont húzódik a nagyobb szellemi megerőltetést igénylő termé­szettudományos tárgyaktól, fő­ként a matematikától. A szovjet és az amerikai tudományos fej­lődésben bekövetkezett eltolódás lényegére azonban Sloan Wilson, a Buffalo! Egyetem tanára ta­pintott rá a Life c, amerikai lap­ban megjelent cikkében. Wilson a magasabb képzettség megszer­zésére ösztönző hatást magában a szovjet társadalmi rendszer­ben látja: „Ha ma egy orosz fia­talember nem akar tanulni — írja —, számolhat azzal, hogy napszámosként, vagy mis ala- csonyabbrendu munkából kel! élnie. Oroszországban senki sem álmodozhat arról, hogy ha há­tat fordít az iskolának, azért mint üzletember előtt még nyit­va áll az lit milliós vagyon meg­szerzésére". A fejlődés alapvető oka és magyarázata az, hogy a tudo­mány alkotóinak és továbbfej­lesztőinek kiválasztása a Szov­jetunióban rendkívül széles bá­zison megy végbe: a népmilliók­ból kinövő tehetségek és alko­tók százezres tömegeiből. A szo­cialista tudomány és kultúra eredményeinek és egyre inkább kibontakozó fölényének titka az a kimeríthetetlen népi forrás, melyből az állam az új tudo­mány és kultúra teremtőit és utánpótlását meríti. Jl/I ásik oka: a szovjet állam anyagi erőforrásainak sok­kal jelentősebb részét fordítja az oktatásügy, a tudomány fej­lesztésére, mint bármely kapi­talista ország. Az Egyesült Álla­mokban pl. évente nagyobb ösz- szeget fordítanak a csangkaj- sekista rendszer támogatására, a távol-keleti feszültség fenntar­tására — mint az egész közok­tatásra. A Szovjetunióban a Tudomá­nyos Akadémia munkatársainak száma az elmúlt 41 esztendő alatt százszorosára, költségvetési előirányzata pedig ezerszeresere emelkedett. Tudományos kuta­tással a Szovjetunióban jelenleg negyedmillió tudós foglalkozik, és az Akadémia kiadványai az. 1917. évi 627 ívvel szemben ma évi 30 ezer ívet tesznek ki. Végül; de nem utolsósorban: szovjet tudomány sikereinek for­rása a dialektikus materialista világnézet, mely szüntelen fejlő­désre készteti a szovjet tudo­mány dolgozóit. A szovjet tudósok az elméleti és távlati kutatások mellett a népgazdaság termelési célkitű­zéseinek megoldásához nagy je­lentőségű gyakorlati segítséget adnak, ugyanakkor a gazdasági fejlődés meggyorsulása, a nép­jólét emelkedése visszahat a tu­dományos és kulturális színvo­nal emelkedésére. Egyedül a krasznojarszki területen végzett kutatások olyan szénlelőhelyek felfedezéséhez vezettek, melyek­ben százmilliárd tonna szén vár kiaknázásra, A szovjet tudósok most egész tehetségüket és al­kotóerejüket annak a minden eddiginél nagyobb szabású, s a kommunizmus felépítését célzó népgazdasági programnak vég­rehajtására összpontosítják, me­lyet a Szovjetunió Kommunista Pártja januárban összeülő XXI. kongresszus fog meghatározni. A tudomány és termelőmunka e gyakorlati együttműködése csak a szocialista társadalom­ban valósítható meg. Ma a szov­jet tudomány fényét sugározzák a világűr meghódítására és a szocialista rendszer védelmére egyaránt alkalmas rakéták épp ügy, mint a szabályozott nukleá ris reakciók létrehozását szol­gáló kísérletek, és az ú j tudo­mány ezernyi meglepőnél meg­lepőbb nagyszámú eredménye. Ez a fény — Október fénye, amely az emberiség boldogabb jövőjébe vetet hittel tölti el az érző szíveket. L, T. A SZOVJETUNIÓ Az elsS szovjet mes­terséges hold emlékmű modellje, és a szputnyí- kok pályája. Ismeretlen világok felé Nincs messze az az idő, ami­kor az első űrhajó a Föld nehéz­kedési erejét leküzdve, távoli út­ra, ismeretlen világok felé indul. A mesterséges holdak nagyon közel hozták ezt a napot. Szov­jet tudósok véleménye szerint a nagysúlyú mesterséges holdak megalkotása az az út, amelyen az űrhajózásnak elsősorban jár­nia kell, hogy megoldja a boly­góközi közlekedés problémáját. Ez a probléma semmiképpen sem oldható meg olyan apró mesterséges holdakkal, amilye­neket az Egyesült Államokban lőttek fel, illetve szándékoznak felbocsátani a közeljövőben. „A szputnyikok — mondotta nemrég Alekszandr Ny eszme ja-? nov akadémikus, a Szovjet Tu* dományos Akadémia elnöke —> feljogosítanak arra a reményre* hogy még életünkben megváló* sül a holdrepülés, és reális lehe* tőség nyílik más bolygók eléré* sére.” Üj korszak köszöntött be, kitá* rult az emberiség előtt a Világ* mindenség ablaka, széles távla­tok nyíltak új, merész vállalko­zásokhoz. Egytuilliárd lokosí hőmérséklet teJLszálUis elolt az egyik soovjtn repülőin rejt A XX. szálad második fele. a termonukleáris energia korszaka lesz. A termonukleáris reakció­ban energia kiválasztódás megy végbe, a hidrogénmagok egyesü­lése, szintézise, a nehéz, hidro­génnek héliummá változása ál­tal. Gyors lefolyású termonuk­leáris reakciókat a Szovjetunió­ban, az Amerikai Egyesült Álla­mokban és Angliában Váltottak ki, mégpedig a hidrogénbombák- ban. A tudománynak és a tech­nikának most azt a feladatot kell megoldani, hogy termonukleáris reakcióhoz ne robbanás révén jusson, hanem irányított, nyu­godt folyamat formájában. Ha ezt a célkitűzést sikerül megol­dani, az emberiség számára le­hetővé válik, hogy nukleáris üzemanyagként földünknek szin­te kimeríthetetlen hidrogénkész­leteit használja fel. A Szovjetunió 1956-ban első­nek tárta a nyilvánosság elé az e téren folytatott kutatómunka 'gyik irányát. Az irányított termonukleáris reakció megvalósításához előbb laboratóriumi, majd üzemi fel­tételek között több millió, sok tízmillió, sót. esymilliard fokú hőmérsékletet kel! elérni. Még alig néhány évvel ezelőtt is sok kiváló fizikus egyszerűen lehe­tetlennek tartotta, hogy földi vi­szonyok között ily nagy hőmér­sékletet lehessen elérni A mo* dern fizika minden újabb kíséri lettel egyre meggyőzőbb bizonyí­tékát szolgáltatja e hiedelem alaptalanságának. I. Golovin tudományos irányí­tásával dolgozták ki a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájá­nak Kurcsatov akadémikus ve­zette Atomenergia Intézetében az „Ogra” kutatóberendezést. A szovjet tudósok az „Ogra” kam­rájában egymilliárd fokos hő­mérsékletet is el tudnak majd érni. V ízben u villanymotor . ,, ... mégis zavartalanul működik* Moszkvában, a műanyagok kiállttá* sán mutattak be egy vízzel töltött akváriumban üzemelő villanymotort* A gép szigetelése öntött műgyantá­ból készült. Az ilyen szigetelésű gé* pék és készülékek pompásan bevál­tak a köztudottan nedves levegőjű trópusokon. Szivattyúval Összeszed reive a kutak mélyére a víz alá is lebocsátbatóki

Next

/
Thumbnails
Contents