Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-07 / 264. szám

1958. november T( SZOT/NOK MEGTEl NÉPLAP 5------------------------------------------------­a teekidkid haladás élén ___________________________________-___________________ Vi sszatérés az életbe AZ AUTOMATIZÁLÁS a mű­szaki haladás egyik legfőbb irányvonala. Nem is olyan régen még az automatizálást a jövő technikájának gondolták. Most már azonban a termelés automa­tizálása napjaink technikájává vált. Ahol az automatizálást al­kalmazzak. ott sokkal ésszerűb­ben megy végbe a termelési fo­lyamat, erősen lerövidül a ter­melési ciklus, valamint az ener­giafelhasználás; kevesebb a gé­peket kiszolgálók száma, kisebb a selejt, és az egyéb veszteség; jobb a termék minősége, ala­csony az önköltsége. De a leg­fontosabb: az automatizálás erő­sen megnöveli a munka terme­lékenységét. Az automatizálás­nak ina ugyanakkora jelentősé­ge van, mint a villamosításnak volt azokban az években, ami­kor a Szovjetunió a lenini GOELRO tervet megvalósította. Sem az atom és a termonuk­leáris energia óriási erőforrásait, sem pedig a vegyészet és a bio­kémia állal feltárt leggazdagabb anyagi forrásokat nem lehet ki­használni a termelési folyamatok automatikus irányítása nélkül. Az automatizálás egyre nagyobb tért hódít. EGYKE TÖBB az automata- sorokkal felszerelt vállalatok száma. Csupán a „Krasznaja Etna” gyárban hét automata-sor működik; segítségükkel máris háromszorosára, négyszeresére sikerült növelni a munka terme­lékenységét, s az acélgyártmá­nyok önköltsége ugyanakkor csaknem felére csökkent. Több mint 50 automata-sor működik gépkocsi- és traktorgyárakban. A gépgyárak csupán a folyó év kezdetére 150 automata-sort kap­tak azun a 200 automata-soron kívül, amelyeket a vállalatok saját erejükből szerelték fel. Az első automata-sorok még olyanok voltak, mintha csak a felderítés célját szolgálnák. Gyakorlatilag rajtuk vizsgálták meg a műszaki lehetőségeket és gazdasági célszerűségüket. Ma már jelentősen kiszélesedett az automata-sorok használata. 1959 —1965-ig, a Szovjetunió Állami Tervhivatalának előzetes számí­tásai szerint, csak az acélgyártó és famegmunkáló ipar számára több mint 1750 automata-sort szerelnek fel. A gyárak saját ere­jükből is sok automata-sort ál­lítanak fel. A KIBERNETIKA A kibernetika — új fogalom, de máris polgárjogot nyert éle­tünkben. Gyakran hallunk és ol­vasunk szinte hihetetlen telje­sítményekre képes elektronikus gépekről. A Szovjetunióban ter­vezett és gyártott elektronikus gyors-számológép egyetlen má- sodprec alatt 8 ezer igen bonyo­lult számítást tud végezni. Egy ilyen gép a munkaerőknek nem százait, nem ezreit, hanem tíz­ezreit helyetesíti. Mindössze né­hány nap alatt tíz esztendőre előre kiszámította a nemzetközi csillagaszati naptár számára a naprendszer körülbelül 700 ki­sebb bolygójának pályáját. Ez a gép 20 óra alatt mintegy 250 -millió számítást végzett el, mi­közben 800 egyenletes feladatot oldott meg. Segítségével a kar­tográfusok földrajzi térképek összeállításához szükséges pon­tos adatokhoz jutottak. A kibernetika felhasználása a szovjet ország tudományos éle­tében és a népgazdaságban kü­lönféle és sokrétű. Matematikai gépeket alkalmaznak a kozmi­kus sugarak vizsgálatánál. A ki­bernetikai gépek segítsége nél­kül ugyanazon számítások elvég­zéséhez több mint 2000 évre leri- ne szükség. így viszont csak né­hány hét kell hozzá. Az új kibernetika technikái széles körben felhasználják a geológusok az ásványi kincsek településeinek kiszámításakor, továbbá a biológusok, a geofizi­kusok, a vegyészek segítségét igénybe veszik az ipari kombi­nátok, a vasúti hidak tervezése­kor. A szovjet tudomány újítá­sokkal, újabb elmés szerkezetek­kel tökéletesíti a kibernetikát. A technikának ez az ága a Szov jelunióban az embernek nem el lensége, hanem* jó barátja és se gítötársa, amelynek révén meg­gyorsul a szocialista társadalom fejlődése, könnyebbé válik az ember munkája. Hangszigeteit szekrényben vizsgálják az átlátok agykéregfunkcióit. A kamra szerkezete lehetővé te­szi, hogy a kísérleti állatoknál különböző reflexeket idézzenek elő és rögzítsék azokat séges légzés kíséretében vért jut­tatnak a szervezetbe. A klinikai halál öt-hat perces állapota gyakran kevésnek bizo­nyul a halál elűzésére. Nye­govszkij professzor s munkatár­sai ezért altatás közben 23—26 C°-ig lehűtik a szervezetet, mely ebben az állapotban egy teljes óráig is életképes marad. Eljá­rásuk neve: hipotermia. A hipo- termiának alávetett kísérleti ál­lat legérzékenyebb idegsejtje; — az agysejtek — megőrzik frisses­ségükét. Napjainkban már arra irányul­nak a kísérletek, hogy a szerve­zetet különleges gyógyszerek —* ganglioblokátorok — segítségé­vel hu lsek le. A hibernáció- nak nevezett eljárás a szerveze­tet az állatok téli álmához ha­sonló állapotba juttatja és se­gíti elő a gyógyulást.-------------­Eg y fordulat — egy könyv A halál „pillanatát” csak a költők ismerik ina már — az or­vosok, a tudósok nem... Valaki haldoklik; lélegzése lassul, ér­verése kihagy, végül megáll a szíve. Meghalt volna? Nem; szer­vezetében erősen lecsökkent mértékben még észlelhető anyag­csere. Ezt az 5—6 percig tartó állapotot, klinikai halálnak ne­vezik. Nyegovszkij professzor, a ne­ves szovjet tudós munkatársai­val két évtizede vív kemény küzdelmet a halál ellen abban a moszkvai intézetben, mely a ma­ga nemében az egész világon egyedülálló. A tudósok behatóan tanulmányozták a klinikai halál folyamatát, és kidolgozták a hal­dokló szervezet életrekeltésének módszerét. Ez természetesen csak akkor hasznosítható, ha helyrehozhatatlan szervi károso­dás nem történt. Az életrekeltés ma már a szov­jet gyógyászat gyakorlatába tar­tozik. Nyegovszkij professzor tö­kéletesített módszerével mester­Sok évszázad telt el a könyv- nyomtatás feltalálása óta. A lát­hatatlan betűkkel való nyomta­tás azonban egészen új dolog. Vilniusz-ban, az Elektrográfial Intézetben néhány ember dolgo­zik csupán. Sem betüszekrényt, sem gépszedöt nem látni, egy rnegbámulásra méltó gép minden fordulatára mégis egy egész könyv készül el. Jonasz Zsilja- vicsjusz pedagógiai intézeti ta­nárban ötlött fel először évek­DOLGOZIK Á VOLGÁI ÓRIÁS Rövid idővel ezelőtt ünnepélyesen avatták fel a kétmillió 100 ezer kiló-watt teljesítőképes­ségű Volgái Lenin Vízierőmüvet. A világ leg­nagyobb erőműve ez — ha hőerőművel kel­lene előállítani azt a II—12 milliard kilowatt energiát, melyet a Lenin Vízierömü ad évente, hat millió torma szenet kellene elégetni. A Zsiguli vízieröműközpont megalkotása teljesen megváltoztatta a Volga képét, eltűn­tek a zátonyok, a hatalmas folyó könnyen jár­ható beltengerré váll. Áldást jelent a vízierö­mü a volgavidéki aszályos földekre is, melyek olcsó elektromos energiával válnak öntözhetö- vé s esen keresztül többet termővé. A Lenin Vízierőmű energiájából számos nagyfontosságu ipari létesítmény részesül. Ha­talmas vasúti vonalszakaszok üzemeltethetők villannyal. 1950-ben érkeztek az építők a Volga part­jára. Akaratuk évi 5 millió köbméter termelésű kavicsgyárakat, napi 800 tonna szerkezeti acélt előállító üzemet, napi 20 ezer köbméter cemen­tet előállító betongyárakat és még sok-sok más üzemet teremtett. A folyó két oldalán több mint 500 hm hosszan épült vasút és mintegy 100 km hosszan aszfaltúi. Az építkezés éveiben 190 millió köbméter földmunkát végeztek el, közel hét és félmillió köbméter betont és vas­betont építettek be. Az építkezés mind mű­szaki szempontból, mind. az eredményt, tekintve, messze felülmúl minden eddigi hasonló jel legü külföldi munkát. kel ezelőtt a gondolat: Ha a magnetofonszalagra szót, zenél lehet rögzíteni, talán betűk kon­túrját is lehet. A feltaláló előbb széles mag­netofonszalagot készíttetett, majd különlegs mágneses festék után kutatott. A szalagon láthatatla­nok a betűk, melyek a mágneses mező hatására láthatóvá tehetők — sőt elektromos úton papírra is átvihetők. Az évszázadokon át használt ólombetűk, nyomda­gépek légiójára maholnap a mú­zeumok üvegszekrénye vár... Zsiljavicsjusz kísérletező tu­dós eddig tizenkét érdekes, érté­kes találmányt mondhat a ma­gáénak. Elektromos készülékével — mely külsőleg Igen hasonlít a közönséges fényképezőgéphez — hihetetlen gyorsasággal lehet fényképezni, sőt a kész kép bir­tokába jutni. Ennek nemcsak fo­tóriporterek vehetik jó hasznát, hanem orvosok is. A baleset színhelyére könnyen kivihetik hordozható röntgenkészüléküket, még egy perc sem telik el: máris láthatják, mije törött el a bal­esetet szenvedettnek. A pillanatfényképezés és a rontgenfényképezés titkát nem a gép. hanem a különleges papír rejti. Ennek felületét különleges vezetőréteggei vonták be. Alig valamivel drágább az írógép­papírnál, a brónezüstpapírnál vi­szont sokkalta olcsóbb. Még a hegyoldalon traktor is A DT-54 mintájú ötvennégy lóerős traktort tervezői sik ta­lajra szánták. E jól bevált gép továbbfejlesztése a DT-57-es herny ótalpas, Diesel-üzemű traktor, melyet harántirányú ta­laj műveléshez használnak hegy­oldalakon, szakadékos lejtőkön; Használata közben bebizonyo­sodott, hogy az uj gép igen jól Manővere? telhető. üzembiztos, gazdaságos, kényelmesen kezel­hető és nagy teljesítményű; Az orvosok figye­lik Nyegovszkij pro­fesszort, amint egy kutya életműködésé­nek helyreállítására végez kísérletet. Az automatizálás korszaka

Next

/
Thumbnails
Contents