Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-06 / 263. szám

i SZOLNOK MEGVKI NÉPLAP Í9S8. november 6. Napjaink legfontosabb nemzetközi kérdése a béke megvédése Gomulka és Hruscsov beszélt a leningrádi dolgozók keddi nagygyűlésén Moszkva (MTI). Kedden délután Leningrádban a Téli Palota előtti téren a, város dol­gozói nagygyűlést rendeztek ab­ból az alkalomból, hogy Gomul- ka vezetésével Leningrádban tar­tózkodik a lengyel párt- és kor­mányküldöttség. A gyűlés résztvevői hatalmas tapssal fogadták a mikrofonhoz lépő Wladyslaw Gomulkát, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát. Gomulka bevezetőben az ok­tóberi forradalom Lengyelor­szágra gyakorolt hatásáról be­szélt. A lengyel küldöttség láto­gatásáról kijelentette: egyhetes útjuk a Szovjetunió négy köz­társaságában újból képet adott azokról a hatalmas sikerekről amelyeket a szovjet nép az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a tu­dományban és a kultúrában el­ért, Majd a továbbiakban kiemel­te. csak a szocializmus képes arra, hogy az emberiség fej­lődése új szakaszának ha­talmas felfedezéseit, valóban az emberek jólétének, bol­dogulásának szolgálatába ál­lítsa. Gomulka hangsúlyozta: nap­jaink legfontosabb nemzetközi kérdése a béke megvédése, az emberiség megvédése az atom­háború katasztrófájától. A len­gyel népnek ala pos oka van ar­ra, hogy szembeszegüljön a hi­degháború politika szervezőivel, akik Európát atomháború szín­terévé akarják tenni, segítenek Nyugat-Németország újrafel- fegyverzésében, annak az or­szágnak új rafclf egy vérzésében, — amely területi követelé­sekkel lép fel más or­szágokkal szemben. Nyugat-Né­metország újra felfegyverzése, a Bundeswehr atomfegyvea'kezése nemcsak Lengyelország nyugati határai ellen irányul, hanem Európa és az egész világ békéje ellen is — állapította meg Go­mulka, majd leszögezte: Lengyelország ma nincs egyedül harcában. Baráti országok határolják s biz­tonságának fontos alapja a testvéri szövetség a szovjet néppel. Beszéde befejező részében a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára arról szólt, hogy korunk jellemző vonása a szocialista tá­bor megerősödése, alkotó erői­nek hatalmas iramú fejlődése. Ez a fejlődés bizonyossá teszi, hogy a szocialista és a kapita­lista világrendszer versenyében feltétlenül a szocializmus diadal­maskodik. Ezt követően N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra. Méltatta annak jelentőségét, hogy a len­gyel párt- és kormányküldött­ség ellátogatott Leningrádba, abba a városba, amely a forra­dalom bölcsője, s amelyben megszülettek a fiatal szovjet ál­lam első nagyfontosságú, törté­nelmi határozatai. Hruscsov megemlékezett ar­ról a hatásról, amelyet sz októ­beri forradalom a lengyel mun­kásosztályra gyakorolt, majd a továbbiakban kiemelte: negyvenegy év alatt a szov­jet állam hatalmas szocia­lista világhatalommá vált és létrejött az új világ, a szocializmus világa. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára élő szavakkal bélyegezte meg a jelenkori re- vizionizmus kísérleteit, ame­lyek a proletárdiktatúra lénye­ge ellen irányulnak. A mai revizionisták fő táma­dása éppen a proletárdiktatúra ellen irányul, s ezzel a munkás- osztály felszabadító mozgalmának szíve ellen támadnak. A revizio­nisták rágalmazzák a proletariá­tus diktatúráját, azt állítják, hogy egyetlen jellemvonása az erőszak. Hruscsov hangsúlyozta: a pro­letariátus diktatúrája teremti meg a valódi demokráciát, s a revizionisták, akik ezzel szem­ben az úgynevezett „tiszta de­mokrácia” jelszavát hirdetik, lényegében a „burzsoá demokrá­ciát akarják uralomra juttatni, ez pedig a kizsákmányoló osz­tályok uralmát jelenti. Hruscsov hangsúlyozta: a szo­cializmust építő országok, köz­tük a népi Lengyelország ta­pasztalata meggyőző erővel mu­tatta meg. hogy a népi demok­ratikus állam betölti a proleta­riátus diktatúrájának funkcióit. Méltatta annak jelentőségét, hogy Lengyelország visszaverte a proletárdiktatúra elleni táma­dásokat, a revizionisták támadá­sait. Lengyelországot politikai játé­kaikban és hídfőként akarták kiépíteni a Szovjetunió ellen. Ma a népi Lengyelország tel­jes jogú szuverén állam, ame­lyet szoros barátság szálai fűz­nek a Szovjetunióhoz és vala­mennyi szocialista országhoz. A szovjet emberek szívből örülnek a baráti lengyel nép sikereinek és új, még nagyobb győzelmeket kívánnak neki. Beszéde végén Hruscsov hang­súlyozta: az októberi forradalom 41. évfordulóját a szovjet nép, s az egész világ minden dolgozó­ja abban az időszakban köszön­ti, amikor a szocializmus, a kommunizmus győzelme világ­méretekben is elvitathatatlanná vált, létrejött és kifejlődött a hatalmas szocialista tábor. A lengyel kormányküldöttség Leningráidból szerdán visszatért Moszkvába, A küldöttség tagjai, részt vesznek majd a november 7-i ünnepségeken, A tárgyalások befejezésére és a közös közle­mény aláírására előreláthatólag hétfőn kerül sor.- .......- »% ^ ----------­Í l(xv(‘ll a KGST közlekedési állandó bizottsága A Kölcsönás Gazdasági Se­gítség Tanácsának közlekedési állandó bizottsága befejezte ülésszakát. Az ülésszakon meg­vitatták a KGST tagállamai közlekedési eszközeinek fejlesz­tését és felhasználását, a nem­zetközi szállítások terén való együttműködést, valamint a va­súti, közúti, tengeri, légi és lo- lyami közlekedés terén kifej­lesztendő gazdasági, műszaki es tudományos együttműködés megszervezését. A KGST közlekedési állandó bizottságának székhelye , Varsó lesz. A bizottság elftökévé a lengyel közlekedésügyi minisz­tert választották meg. (TASZSZ) A bolgár nemzetgyűlés küldöttsége Moszkvába érkezett Moszkva (TASZSZ). A bol­gár nemzetgyűlés küldöttsége hazafelé utaztában Moszkvába érkezett. A küldöttség látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban és a Mongol Népköztársaságban. A vnukovói repülőtéren a kül­döttséget ünnepélyesen fogad­ták. Kétezer Franciaországba disszidált magyar fiatalt az idegenlégióba való belépésre kényszer ítélték Becs (MTI). — Á Kleines Volksblatt, az osztrák Néppárt lapja „A kiútnélküliek pokla’' címmel riportot közöl az észak- afrikai francia idegenlégió tag­jainak leírhatatlan szenvedései­ről. A lap ezzel kapcsolatban francia hivatalos adatokra tá­maszkodva megállapítja, hogy 1957-ben és 1958-ban 2000 Fran­ciaországba disszidált 18—30 éves magyar állampolgárt kife­jezett akarata ellenére az ide­genlégióba való belépésre kény­szerítettek a a%»­francia hatóságok baji iiicgkülöii közi elés a Georgiában szerencsétlenül járt bányászok között NÉPLAP RIPORTSOROZATA FELHÍVÁS A Szolnok megyei MÉK felhívja a termelőszövetkezete­ket termelőszövetkezeti csoportokat, mezőgazdasági társulá­sokat, szakcsoportokat cs egyéni termelőket, hogy 1958/59. gazdasági évre kajszi telepítési akciót indított be a helyi földművesszövetkezeteken keresztül. Ez akció keretén beiül lekötött kajszicsemetéket 50 százalék árkedvezménnyel biztosítjuk a termelők részére (5.50 Ft/db), mellyel szemben 5 éven belül egy alkalommal db-ként 10 kg kajszi-barackot köteles átadni a szerződő fél a földmüvesszövetkezetnek hivatalos felvásárlási ár mellett. Az akció kereten belül biztosított csemeték 2 éves oltványok. Igényelhető a helyi földművcsszövctkezetnél, MÉK Központ. Szolnok Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára ezt követően arról beszélt, hogy október egyik legna­gyobb jelentőségű vívmá­nya. hogy megvalósította a népek igazi, őszinte, testvéri barátságát. Ezen az elven alapulva jött történelmileg igen rövid Idő alatt létre a hatalmas, egységes szocia­lista tábor. Hruscsov méltatta Lengyelor szág és a Szovjetunió népei' közös forradalmi harcának ha gyományait, majd megllapította. a két ország testvéri együttrpű-f ködése megfelel mindkét nép és az egész szocialista tábor érde­keinek. Beszéde további részében Hruscsov hangsúlyozta: a. Szov­jetunió és Lengyelország barát-$m<*n susognak a lombok a park . . , . Iában: nem láttak, csak egy ma­laga fontos tényező Európa es% .Qs flfc. némdn sétáu az egész világ békéjének biztosi-Ugatott az utakon, nagyritkán be­tűsében. Az imperialisták annak'éült a rózsalugasba, tompán hele­idé jén bábként használták falffábrándozva a halovány égboltba. '"Büszke méltósággal tartják a neoklasszikus homlokzatot az :óriás oszlopok: ők is csak azt dják, hogy belül nem volt [semmi. Elhalt már a báró úr lép- feinek kongása az üres folyosón, ,ja kavicsok csikorgása a népie­den parkban. Emlékük is kivész lassan, semmisem maradt belő­le: mit is emlegetnének erről az 1életről, amely harminc hosszú léven át rejtőzött a méteres fa­llak mögé? í * PÁRIZS (MTI). A párizsi saj­tó felháborodással ír egy „igazi amerikai meghívásról.” A Springhill-i bányakalasZl- rófából megmenekült bányászo­kat Georgia állam kormányója nagylelkűen meghívta, hogy sza­badságukat az állam vendégei­ként töltsék Jekyll Islandon, — Georgia egyik ismert fürdőhe­lyén, Amikor azonban megtud­ta, hogy az egyik megmenekült bányász, Maurice Ruddiek meszlic, vagyis indián íélvér, a faji megkülönböztetést előíró georgiai törvények értelmében megszabta, hogy a félvér csak bányásztársaitól elkülönítve utazhat és csak külön szállást kaphat. A többi bányászok szolidari­tást vállaltak társukkal és kije­lentették, hogy aki együtt volt velük a rosszban, a jóban is ve­lük kell, hogy tartson. (MTI). Lelaríóstatlák Irak Bonnbu kinevezett nagyköveiét Bagdad (DPA). Abdel Szó­lam Mohamed Aref ezredes, voll helyettes miniszterelnököt és külügyminisztert az Iraki Köz­társaság Boraiba kinevezett nagykövetét keddre virradóra Bagdadban, letartóztatták. Az ezredest államéi lenes összees­küvés vádjával bíróság elé ál­lítják. Lezuhant egy atombombával terhelt löklia fiúson re/julőgefj Abilenr (Texas—Reuter). Al texasi Abilene közelében le­zuhant az amerikai stratégiai légiparanc&nokság egy B—47-es lökhajlásos bombázója. A gép pilótája meghalt, a személyzet másik három tagja ejtőernyővel kiugrott a gépből. A légierő ké­sőbb közölte, hogy a gép atom­bombával volt terhelve. Robba­nás nem történt, de felszólítot­tak mindenkit, hogy a sugár­vesz/!/ elkerülése végett ne kö­zelítse meg a szerencsétlenség színhelyét. (MTI). 5(jt/ éli a báró 86 mohában z újszászi Orczy-kastély nak C?t az a legendája, hogy — nincsen legendája, örök egyfor­kutyás Göblyösrül például min­denki tud valamit. Az egyik Or- czy-ösre rótta ki állítólag a ka- marllla 99 katona tartását. Az meg nyakas ember volt: kato­nák helyett 99 kutyát hizlalt a bárói koszton. A század elején mcg-megbármUták az újszásziak a nagy kutyafalkát, és idézgetik ma is a vörösruhás „kutyás em­ber” emlékét, aki peckesen vo­nult a csábos állatok mellett. Még a fián is rajta maradt a név. Erről az Orczyról kevésbé kü­lönös dolgokat is mesélnek. Pél­dául gyárat akarlak telepíteni a községbe még a század elején A báró úr szava azonban többet nyomott a latban az egész közsé­génél. Mi is történne akkor, mi lenne a bérekkel, ha a paraszt nemcsak a nagyúr földjére me­hetne dolgozni, hanem a gyár­ba is? Nem is lelt a tervből sem­mi. A napszámbér viszont' ugyanolyan alacsony maradt, mint régen volt. Malmot is akartak építeni a faluban, de mert az Orczyáké volt a malom- jog is, ez is csak álom ma­radt. Viszont azért építtetett is a bá­ró a községnek. Olyan intéz­ményt, ami mindenkinek „hasz­náraH van: templomot, gyönyörű templomot, ahol lemondást és békességet prédikált a pap az egyszerű embereknek. 4 régi, időkből, amikor az 7, C/f orczyak neve hatalmai je­lentett, fényt és vagyont, még tiőriznek egy-két történetet. A ■* A század elején már lefelé- menőben volt az Orczyak csillaga. A régi dicsőség menté­sére fogott hozzá Andor báró az óriási kastély megépítéséhez.' Három évig húzták a falakat. Anyagából ma három, hasonló épület telne ki. Négy és fél mé­ter magas termeket építettek, mennyezetig érő üvegajtókat, széles folyosókat, hatalmas ter­meket: összesen két emeleten 86 helyiséget, ahogy csak nagyon nagy úrhoz illik. Kicsit tönkre is ment belé á báró. Kénytelen volt kiadni a birtokot 30 évre. Valamikor 19lo­ben történt ez. A 6500 holdon a oérlő gazdálkodott ezután. Bauer urat sem sokat látták az újszá­sziak: külföldre járt tárgyalni és repülőgéppel hozatta a mag­vakat a. termeléshez. Ahogy mondják, jó ember volt Bauer tír, csak éppen a gazdatisztek bántak kegyetlenül a szegény-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents