Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-30 / 284. szám
SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 1958 november 30 A RÍÜÁUSOK | hetarszágra szóló lakodalmi mat a mezőtúriak tartották, Meghívták Dobi elvtársat, Dögéi elvtársat, és vendégül látták a hívatlanul odasereglett újságírók, televíziósok és filmesek nagy csapatát. Erről a lakodalomról néhány napig az egész ország beszélt. Turkeve, Karcag és Kisújszállás — a három szomszédos szövetkezeti város — képletesen szólva csak nyelt egy nagyot. Hiába, el kell ismerni. Mezőtúr alaposan kirukkolt, méghozza nem is akárhogy, hanem karakánul. Ezt a másik három város elismerte, pedig — jaj de nehéz volt elismerniök. Vigye el a kánya, hogy éppen a mezőtúriaknak jutott eszébe ez a nagy lakodalom. Jól kigondolták, — morfondírozott egyenként mind a három város. Hat hogyne, hiszen amit Mezőtúr csinált, azt ők is megcsinálhatták volna. Ej, ej, ha hamarabb eszükbe jutott volna... No de mindegy, ami késik, nem múlik. Kisújszállás és Turkeve küldöttei .jó szomszédokhoz illően elfogadták a meghívást s elmentek Mezőtúrra. Szívesen fogadták őket, ettek is, ittak is, mulattak is. Jól érezték magukat, bár esküdni mertek volna rá, hogy a mezőtúriak arcára valami ilyesféle volt írpa: „No, híresek, ezt csináljátok utánunk'." Lehet, hogy volt ilyen, az is lehet, hogy nem. .ikabb igen, mint nem — ezt már abból is gondolni tehet, hogy nincs még négy olyan város, amely közötf. akkora vetélkedés folyna, mint éppen itt Árgus-szemekkel figyelik egymás minden moccanását. Ha mondjuk, Karcag valami újat csinál, nosza, követi mind a három. így volt ez annak idején, 1951 kora tavaszán. Turkeve kezdte. Akkoriban az újságok első oldalán nap mint nap jelentek meg a hírek arról, hogy egész utcasorok írják alá a belépési nyilatkozatot és hogy Turkeve szövetkezeti város lesz. Több se kellett, egyszeribe tűzbe jött Mezőtúr, Kisújszállás és Karcag is. „Mi sem hagyjuk magunkat!” — s nem is hagyták magukat. Turkeve megkezdte, •— ők meg befejezték és még abban az esztendőben mind a négy város a neve mellé írta, hogy: „szövetkezeti Hetenként jelenik meg a megyei tanács tájékoztatója, mely felsorolja, hogy éppen az adott időben a megye városai, járásai hogyan állnak a különböző munkákkal. Ebből a felsorolásból élénk perpatvar származik rendszerint. Ha Karcag van a hátulján, akkor Karcag reklamál. Ha meg Kisújszállás — akkor Kisújszállás nem nyugszik. — Ilyenkor aztán hol az egyik, hói a másik város vezetői kerekednek fel és csakúgy magán szorgalomból végigjárják a szomszéd határt. Jaj annak a városnak, amelyiknek a határában valami hanyagságot felfedeznek. Persze, fel is fedeznek mindig valamit... I\ehát most éppen a lako" dalomról van szó — nevezetesen a mezőtúriról. Ez az, amit a turkeveiek nem hagytak annyiban — márcsak azért sem, mert Mezőtúron szívesen fogadták ugyan őket, de azt nem lehet elfelejteni, ami a vendéglátók arcára volt írva: „No, híresek, ezt csináljátok utánunk!” Állítólag — a rossznyelvek szerint — a turkeveiek mar hazafelé megbeszélték a haditervet; s elhatározták, még a mezőtúrinál is nagyobb lakodalmat csinálnak, A jelek szerint nagyobb is lesz, mivel Turkevén egy hét múlva kilenc pár mondja ki a boldogító igent. Egyszerre persze! Szp. i Silókukorica termesztési9 szildzs etetési tapasztalatcsere Karcagon Hat megyéből (Baranya, Somogy, Tolna, Nógrád, Heves, Szolnok) mintegy 250 állattenyésztő és szakember gyűlt ösz- sze pénteken Karcagon a Hunyadi Termelőszövetkezetnél, hogy tanulmányozzák a silókukorica termesztési és etetési eredményeit. A tapasztalatcserén résztvett Magyart András földművelésügyi miniszterhelyettes, valamint számos kísérleti és kutató intézet vezetője, szakembere. A karcagiaknak nem kellett szégyenkezniök. Megszívlelték Hruscsov elvtárs tanácsát és a különböző szovjet és magyar- kukorica fajtákból a Beke Termeloszövetkezetnel 38 hold, a Hunyadi Tsz-nél 15 hold. a kísérleti gazdaságban 8 és fél hold földön termeltek l'őuövéuj ként silókukoricát. Az átlagtermések olyanok voltak, melyre nem számítottak a karcagiak. A Hunyadi Termelő- szövetkezetnél legtöbbet termett az odesszai 10-es fajta, holdanként 205 mázsát. Jó eredménynyel termelték a partizánka fajtát, mely holdanként 190 mázsát adott. De nemcsak többet, hanem olcsóbban is termelték a silókukoricát, mint a rendes kukoricát. Holdanként a termés a Hunyadi Termelőszövetkezetnél 1760 forintba került, vagyis egy mázsa silótakarmány mindössze 10 forintba. A silókukoricában lévő 1 kg keményítő-érték előállítási költsége 78 fillérbe került. Ezzel szemben 1 kg szemeskukorica keményítő értéke: 2.46 forintba került. Igen érdekesek ezek a számok, mert a silókukorica etetése nyomán a termelőszövetkeI él előtt a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben INawy károkat okoznak a vadállományban a farkaskutyák A legutóbbi években rendkívüli módon elszaporodott hazánk ban a farkaskutya (német juhász kutya) és a különböző fajta keveredésekből származó farkaskutya-korcs. A földművelésügyi minisztérium vadászati felügyelőségén elmondották, hogy a falvakban igen nagy károkat okoznak az apróvadak között, de — számos vidékről érkezett jelentések szerint — az őzet, sőt téli időszakban a szarvast is „lehúzzák”. A Vadászati Felügyelőség erélyes intézkedéseket tervez már a közeljövőben a farkaskutyák kártételének megakadályozásara, de addig is felhívja a lakosságot, a kóbor hajlamú kutyák elzárására, vagy elpusztítására, MEGKAPÓ, SZÍNES, érdekes kép köti le az utazó figyelmét, ki Karcag határán keresztül megy. A végeláthatatlan' nagy gabona- és rizsföldek között apró, szabályos kis parcellák húzódnak meg a város alatt, melyeken serény munka Colyik. Tarka karók, papírba burkolt növények árulkodnak arról, hogy itt valami különleges munka folyik. A tudomány harcol a természettel a jobb növényfajták előállításáért, a magasabb terméseredmények eléréséért. Igaz, a határ itt is — mint másfelé lassan elcsitul. Emberek, gépek már csak itt-ott láthatók. Pihenni tér a természet. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói és dolgozói azonban nem pihennek. Nem kis munka ez mert az intézetnél sokrétűen foglaikqznak a mezögazdasagi termelés különböző ágaival. A nemesítés teáén például a búzával, a lucernával, takarmány répával, szegleteslednekkel, füvekkel. Ezeken kívül a talajerőgazdálkodás kérdéseivel, üzemszervezéssel. öntözési kísérletekkel, rizstermeléssel és nemesítéssel, valamint gépek kipróbálásával. Mindezt a munkát hat tudományos munkatárs végzi. A kísérleti intézet szive: a laboratórium. Igaz, szűkös még egyelőre a helyiség, a munka mégis eredményes. Az elmúlt gazdasági évben vett többezer talajmintát vizsgálják most meg. Érdekes, de bonyolult módon végzik a lucernafajták értékelését. Kénsavban főzik ki a lucernát, hogy kicsapják belőle a nitrogént, melynek mennyiségéből kiszámítják: milyen a lucerna fehérjetartalma. A búzaféléknél megállapítják a sikértartalmat, az ellenállóképességet és más tulajdonságokat. Az elmúlt gazdasági évben jelentős eredményeket értek el az ű. n. koptatott rópamag vetésével. Sikerült elérni, hogy a koptatott magból vetett répa egyelésénél 75 százalékos munkaerő-megtakarítást értek el, mivel szemenként! vetést tudtak alkalmazni. Sok szép eredményről számolhatnak be a kísérleti intézet vezetői: a K—522-es búzafajta országos fajtakísérleti próbán 30 fajta közül második lett. Eddig négy elismert fűfajtát nemesítettek ki. Több lucernafnj- tával is kísérleteznek. Az intézet nevéhez fűződik a szegletes- lednek meghonosítása és elterjesztése is. Szép eredményeket érlek el, s a kísérletek mellett még arra is jut idő, hogy segítséget adjanak a környező termelőszövetkezetek tervkészítési munkáihoz, a gazdaságok irányításához. Számtalan vendég látogatja meg évenként őket, kiknek a gyakorlatban mutatják be a különböző növényféleségeik termesztését. Munkájuk eredménye megmutatkozik a karcagi termelőszövetkezeteknél is, ahol egyre inkább kezdik megvalósítani a belterjes gazdálkodást. zetnel a tehenészetben íokozato- san emelkedett a tejtermelés. A százas tehenészetben egy hónap alatt 4000 literrel nőtt a tejtermelés. A termelőszövetkezetnél az Állattenyésztési Kutató Intézet szakemberei kísérletet végeztek, melynek alapján a tejmennyiség növekedésén kívül megállapították, hogy mibe kerül 1 liter tej előállításának takarmány költsége. Szeptember hónapban, amikor a tehenek csalamódét és abrakot kaptak, 1 literre fordított takarmányköltség 156 fillér volt, október hónapban, amikor a tehenek már a silókukorica- zsilázst, friss cukorrépa-szeletet, lucernaszénát és abrakot ío gyasztottak, a tejtermelés növekedése és az abrakfogyasztás jelentős csökkenése (1026 kg) folytán 1 liter tej takarmányozási költsége 110 fillérre esett.-November első felére pedig a tejtermelésnek a jó minőségű kukorica szilázs és a többi , takarmány etetése hatására még további emelkedés folytán az 1 liter tej takarmány költsége 92 fillérre esett. Az itt felsorolt kísérleti adatok világosan igazolták, hogy jo minőségű kukorica szilázs etetése megfelelő haszonnal jár a termelőszövetkezet részére. A szövetkezeti vezetőknek már most kell eldönteni, hogy ä jövö évben mennyi silókukoricát, akarnak termelni, s ehhez mi- .lyen gépkapacitás szükséges ■Vágási Csak az ezreseket számolják... 1 A törökszentmiklósi Dózsa plf v ■ jrma-v *■* Tsz-t kettős bizalommal keresik fel az új belépők. Előrelátó emberhez illően előbb arról tudakozódunk: mennyit fordít évente a közös gazdaság a fejlesztésre. Sokat, százezreket; bárki megláthatja, aki nem rest egy kis határjárásra. A bizalom másik oka: az áillandó, biztos jövedelem, melyet a szövetkezet gazdái évről-évre kézihez vesznek. Négyet kerestünk fel azok közül, akik az elmúlt évben lettek szövetkezeteiek a Dózsában, — maguk mondották el, mire jutottak 1958-ban. Deák Sándor, ki februárban kezdett a közösben dolgozni fogatodként, 12 ezer forintot kérésé tt. Pesóczki József növénytermesztő jövedelme sem volt kevesebb; Türmer Kálmáné, — a közös gazdaság kovácsáé — azonban mintegy kétszerese az előbbiekének. Iván Károly január 1 óta vallhatja maigát dózsásinak. Szorgalmas munkájával kereken 20 ezer forintot keresett eddig a tsz-ben. Csak az ezreseket számolják a törökszentmiklósi Dózsa Tsz tagjai; egy-két százas ide-oda nem számít náluk. Nem bizony, mert a háztáji jövedelmét nem is említették, midőn évi jövedelmükről szólották. Iván Károly Pesociki József m mm Türmer Kálmán Deák Sándor A Szolnoki Állami Áruházban nov. 30-án, vasárnap NYITVA 9—17 óráin ruhabemutatóval egybekötött árusítás! A ruhabemutuló csak az- fJruhúzban kaphutó cikkekből lesz: délelőtt 11 és délután fel 4 órakor
