Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-30 / 284. szám
1858. november 30 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP & EZÜSTKALÁSZOS| GAZDATANFOLYAM | Növény• termesztéstan Az első óra tanítási anyagának feldolgozásához szemléltetésre felhasználhatunk növényi vagy állati sejtet ábrázoló egyszínű, vagy színes képet, rajzot, esetleg vetített képet. Célszerű még egy cserép muskátlit, egy leveles sárgarépát, vagy petrezselymet ugyancsak szemléltetésre előkészíteni. A tanítási egység feldolgozásánál az élő szervezet alapegységéből, a sejtből induljunk ki, majd a szövetek és szervek felépítését vázoljuk. A növényi test tagolódását az élő növényen mutassuk be. A gyökér', szár és levél szerepét a növény életében, a virág és gumó szerepét a szaporodásban, illetve szaporításban mutassuk be Részösszefoglalás után térjünk át az anyag másik felének tárgyalására. Itt már könnyebb a dolgunk, mert hallgatóink eddigi ismereteire támaszkodva mutathatunk rá a táplálék, víz, levegő, hőmérséklet, napfény szerepére és csak egy-két példával rögzítsük az egyes tényezők jelentőségét. (Hervadó növény, sápkór, stb.) A második órán szemléltető anyag: cserepes virág, száraz szalma, hamu. Ezek bemutatásával szemléltetjük, hogy a növényi test syerves (éghető) és szervetlen (hamu) alkotórészekből épül fel. Majd rámutatunk, hogy a szerves és szervetlen alkotórészek elemi anyagokból épülnek fel és ezek az anyagok részben a talajban, részben a levegőben fordulnak elő. Az elemek vegyüle- teket, sókat alkotnak, ezek vízben oldott állapotban felszívódnak a növény testébe és a levélzöld testecskék, valamint a napfény együttes hatására szervesanyag keletkezik. Mutassunk rá a légkörnek, mint a növényi táplálkozás egyik forrásának szerepére, a fényére, amely nélkül nincs asszimiláció. A légzés tárgyalásánál vonjunk párhuzamot az élővilág két nagy Érdemes mákot termelni A máit fontos mezőgazdasági és ipari növény. A vetés ideje egyre jobban közeledik, éppen ezért időben keli a vetőmagot a termelőnek biztosítani, továbbá most kell előre kijelölni azt a területet is, ahol a mákot elvetni kívánja. A termesztés sikerét a korai vetés biztosítja. A mákot legcélszerűbb február hóban, március elején elvetni Sortávolsága 3fr—SS cm legyen es i cm-nél mélyebbre ne kerüljön, mert a vastag földréteget nem képes áttörni ' A íöldművesezövetkezetekné! 99 százalékos tisztaságú, 80 százalék feletti csíraképességű mákvetőmagot lehet beszerezni, kg-ként 32.20 Ft-os áron. Mielőbb be keE jelenteni a szövetkezetnél a rnákvetőmag Igényt, hogy a szövetkezet biztosítani tudja a termelők részére az igényelt meny- riyiségel Mák.termeléssel érdemes foglalkozni, mert jelentős jövedelmet hoz a termelőnek. A mákmag napi áron jól értékestíhető. Külön jövedelmet jelent a sokak szerint értéktelen mákgubó is, melyből nagyon sok fontos gyógyszert készít gyógyszer- iparunk, Így ópiumot, morphlnt, kodeint, stb. Sok termelő a megtermelt gubot eltüzeli és nem ajánlja fel átvételre a helyi földműyesszo- vetkezetnek. Ezt helytelenül teszi, mert egy mázsa mákgubó árából 2-3 mázsa háztartási szenet tudna vásárolni. A mákgubót a földművesszövetkezetek mázsánként 90.— forintért veszik át a termelőtől. Közepes termés esetén a mák hozama kát. holdanként 2.&—3 mázsa mag éa kb. ugyanennyi gubó is terem. Folyó áron számítva egy kát hold cca 8—10 000 Ft jövedelmet biztosit A mák termelése kifizetődik az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeti csoportoknak is, mert ezen növény termelésével saját jövedelmük emelését segítik elő. A Herbaria Gyógynövény Központ a termelőszövetkezeti csoportokkal a mák termelésére szállítási szerződést ts köt, amivel biztosítja a nagyobb területen termelt mákmag, valamint • mákgubó átvételét i tábora között, majd mutassunk rá a növényi és állati légzés közötti különbségre. A harmadik óra szemléltető anyagaként követ, (mészkő, homokkő, bazalt, stb.) növényi korhadékot készítünk elő. A víz hőmérséklet, levegő és élőszervezetnek az ásványi anyagokra gyakorolt hatásán keresztül (málás) mutassunk rá a talaj szervetlen anyagainak kialakítására. Ebben a növény nem él meg. A növényi korhadék bemutatásával, a másik fontos talajalkotó részt ismertetjük. Ezek keveredése a termőtalaj keletkezésének előfeltétele. Mutassunk rá, hogy miként lesz a terméketlen máladékból termőtalaj, hogy a szervesanyagok keveredése, bomlása milyen hatással van az ásványi eredetű anyagokra. A negyedik óra anyagát különböző talajok szemléltetésével, talajminták begyűjtésével tehetjük érdekessé hallgatóink számára. Egyszerű talajvizsgálatot is végezhetünk. (Mészvizsgálat). Ha a durva homokszemcsék és az anyag közötti különbséget hallgatóink érzékelték, már könnyű lesz ezek keveredési arányának változásával különböző talajok kialakulását megértetni Az ötödik óra tanítási anyagánál az előző óra szemléltető anyagát ismét használhatjuk. Mutassunk rá, hogy a talajok elütő tulajdonságai, termőképességük különbözőségéhez vezet és azok osztályozását teszi szükségessé. Ezután röviden ismertessük az ismertebb talajosztályozásokat. A hatodik óra anyagát a talaj-használat ismertetésére kell szánni. Igen röviden mutassunk rá a talaj-használat módjaira (művelési ágak). A szántó jellemzéséből kiindulva mutassunk rá, hogy miért kell változtatni a termelt növényt a területen és az egymást követő növények kiválasztásánál milyen szempontoknak kell érvényesülni. Végh József gazdasági tanár, Mezőtúr. A Szolnok megyei Mezőgazdasági Szabadegyetem első előadásáról beszél a tudományos kutató, a tsz-szervező, a főállattenyésztő A Hazafias Népfront megyei mezőgazdasági szakbizottsága, a Szolnok megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya, a Magyar — Szovjet Baráti Társaság niinyi szakosztálya, a TIT, a Magyar Agrártvő'ományi Egyesület, a MEDOSZ és a s rendezésében tartották meg a minap a Szolnok megyei Mezőgazdasági Szabtdegyetem második évfolyamának első eladását. E nagyfontosságú mezőgazdaságtudományi előadássorozat első részét dr. Tóth Tibor, az Agrártudományi Egyetem tanszék- vezető docense, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tartotta, a mezőgazdasági nagyüzemek szervezéséről szólva. Dr. Tóth Tibor docens előadása után elbeszélgettünk Mi- hályfálvi István tudományos kutatóval, aki megjegyezte: — Vendégünk olyan jól ismeri Szolnok megyét, mintha tudományos munkássága csupán erre az egy megyére korlátozódnék. Bizonyára ez az oka annak, hogy a gazdálkodás egyes ágait nem külön-külön, hanem nagyvonalúan összefoglalva tárgyalta. Tökéletesen egyetértek az előadóval abban, hogy milyen nagyjelentőségű a termelőszövetkezeteknél a közös vagyon állandó gyarapítása. — Ezt az igazságot a tsz-ek életét állandó figyelemmel kísérő egyéni gazdák is tudják; — javarészük nem abba a tsz-be lép, mely sokat oszt, hanem abA megtisztelő bizalomért helyt kell állmaik Kőtelek község „népparlamentje” a községi tanács megválasztása után a napokban megtartotta alakuló gyűlését. Ügy érzem, a jelenleg működésbe lépő tanácsok munkája sem lesz gyerekjáték Minket valóban a munkában edződött dolgozó nép küldött falusi parlamentünkbe, hogy ott érdekeit képviseljük, legyünk bátor szószólóik. Azért választottak meg bennünket, hogy a múlt rendszer helyén egy új, virágzó, jólétet biztosító szocialista ország megteremtését irányítsuk, igazgassuk. A szocializmus felépítése nem máról-holnapra történik. Abban a fejlődési fokozatban, amelyben most tartunk, reánk igen nagy munka vár. Senki ne gondolja tehát, hogy ölhetett kezekkel, a habárainkon ülve fog letelni ez az idő, ami a megválasztásunktól a mandátum lejártáig tart. Munkánkkal kell bizonyítanunk, hogy mi egy új eszmének, a szocializmusnak soha nem hátráló, bátor harcosai vagyunk. En magam részéről ígérem, hogy községünk közéletében a szocializmus építésének nagy munkájában még sokszorosab- ban részt kívánok és fogok venni, mint eddig, amikor még mint kívülálló, egyszerű dolgozó segítettem nagy ügyünk előbb- revitelét. Kérem tanácstag társaimat, ki-ki a legjobb tehetségével teljesítse feladatát, hogy a mandátumunk lejárta előtt vagy utána senki ne ítélhessen meg bennünket azért, mert nem feleltünk meg a hozzánk fűzött reményeknek. Egyed János tanácstag, Kőtelek. IHHIIHIIIIIlHIIIlllHIHIIHmHIIIIIIIIlUlllHUUimimUniUIBlMllUWIlHnunHiUinr Iba, mely bőkezűen fordít a kö- ' zös gazdaság fejlesztésére. Kisújszálláson jól példázza ezt a Búzakalász Tsz. Ez a közös gazdaság éveken át viszonylag alacsony értéket állapított meg egy munkaegységre esően • idén mégis 40.28 forintot oszthatott, — ugyanakkor ismét százezrekKel növelte a közös vagyont. Érthető, hogy több új belépővel dicsekedhetik, mint a fejlesztés- ra vajmi keveset adó Dózsa Tsz. Tóth István szolnoki tsz-szer- vezőnek a belterjesség fontosságáról mondottak ragadták meg elsősorban figyelmét. — Dr. Tóth Tibor docens tudományos pontossággal indokolta meg, miért kell a szövetkezeteknek a holdanként eső nyolcezer forintos beruházásra töreked niök, — mondotta a megyei tanács dogozója. — Ez az összeg olyan minőségű és mennyiségű állóeszközt tételez fel, mely a közös birtok maradéktalan értékű kihasználását teszi lehetővé. Megfigyelésem szerint megyénk tsz-ei — csekély kivételtől eltekintve, — azon igyekeznek, hogy elérjék ezt az optimális értéket. Sokat fordít a közös gazdaság fejlesztésére ebben az évben is a szolnoki Tisza Antal, a karcagi Béke. a mezőtúri Ezüst Kalász és Sallal Tsz. Túrkeve főállattenyésztője: Szegő László hivatásának megfelelően az állattenyésztésről elhangzottakat kisérte a legnagyobb figyelemmel. — Bár minden szövetkezeti gazda jelen lehetett volna ezen az előadáson! — mondotta. — Tapasztalataim alapján tökéletesen egyetértek dr. Tóth elvtárssal abban, hogy a gyengén jövedelmező mangalicát, ahol csak lehet, fel kell váltaniok a tájjellegnek legjobban megfe elő hússertés-fajtáknak. Megyénk sertésállománya számszerűen kielégítő ugyan, a minőséget viszont még javítanunk kell. A túrkevei Búzakalász és Dózsa Népe Tsz követendő példát nyújtott már eddig is e tekintetben. — A szabadegyetem előadója, — folytatta Szegő László főállattenyésztő, — megindokolta, miért kell szakadatlanul fejlesztenünk a szarvasmarnaállo- mányt: a korszerű nagyüzemi gazdálkodás alapja ez. Nem véletlen, hogy városunkban a Vörös Csillag Tsz egy év alatt Píröl 300-ra emeli majd tehénállományát. Nem sablon-udvariasság, —> őszinte megállapítás: érdekes, alapos, hasznos volt dr. Tóth Tibor előadása. A meghívottak — közöttük Csótó István, a Szolnok megyei tanács VB elnökhelyettese, Somosi /-vád, a túrkevei Vörös Csillag Tsz vezető mezőgazdásza, Friedrich F erdinánd, termelőszövetkezeti csoportvezető —< az előadás után együttmaradva, csoportokban tárgyalták meg a hallottakat. Csótó István e' " -s különös fontosságúnak tartja dr. Tóth Tibor intelmét; közös gazdaságaink a technikai színvonal emelésével, tehát a gépállomások segítségének ’’"'nybevételé- vei törekedjenek magasabb termésátlagok, nagyobb jövedelem elérésére. A hallgatóság egyértelmű véleménye: az elhangzottak érté- "lét nyújtanak megyénk mezőgazdasági szakembereinek az elkövetkező hónapok, évek munkájához. —bä S5. S“'TWtal legeny ugrik a köosi- ' ra, villogószemű, jókedvű. A szövetkezet elnöke feléje mutat; — Látod, komám, ő a mi fenegyerekünk ... Igaz, negyven forint 60 fülért ér nálunk minden munkaegység, az is igaz, hogy a Kolbai-kukoricából 40 mázsát takarítottunk be holdanként — úgyhogy jövőre egy szemig ezzel a módszerrel vetjük — szóval, ez mind igaz; de én a te helyedben most mégis róla írnék ... A legény már messze jár. 4 szajoli Klóré Tsz elnöke pedig még mindig róla beszél. — Időnként, amikor ráerek, elgondolkozom egy és más dolgon. Sokszor eszembe jut, hogy ez a mi közösségünk iskola is. S hogy nagy ereje van a kollektívának olyan értelemben is, hogy felemeli az embereket, nyesegeti a vadhajtásokat. Hallgasd meg ezt a történetet. erről a mi fenegyerekünkről, akit különben Rocsa Józsefnek hívnak. S az elnök elkezdte. — Két esztendővel ezelőtt jöttem ide a terme löszö<>etkezetbe. Kevesen voltunk, köményen neki kellett gyúrköznünk minden ■ dolognak. Egy alkalommal két [ legényke sündörgött itt a tná jor* Ságban. Mi tagadás, rájuk ripa kodtam: ,.A_ teremtéseteket! M- azt sem tudjuk, mihez fogjunk ti meg itt lődörögtök?!'• Bizony- nem nagyon respektálták szavai mat, hanem jobb híján a sze- mem közé nevettek. No, várja tok csak, betyárjai! Szerszámo J kerítettem, kezükbe nyomtan- és ásatni kezdtem velük a csa 1 tornát. * — Immel-átnmaL hányták c. földet. Majd elfelejtem, hogy az egyik legény éppen Rocsa Jóske volt. Amíg ott voltam mellettük l addig mozogtak, de alighogy el- 1 húztam a lábam — leültek. Er meg füstölögtem: No, ezekke, , sem több, csak sűrűbb .. j — Tudod, nem voltak ők 1 rossz gyerekek, csak feszült ben■ nük a virtuskodás; s úgy gondolták, ezt úgy kell az öregek • tudtára adni, hogy kötözködnek. ( Meg csak azért sem csinálják | olyképpen, ahogy kellene. —- Mi aztán Jóska gyereket nevelésbe fogtuk — ahogy szokás mondani. Egy más alkalommal a régi kastély alól a csöveket szedtük ki. Hát a gyerekek ott is csak piszmogtak. Mondom nekik, halljátok, pár évvel ezelőtt kotorászott itt egy idős ember s talált két tányért. Ez ■ a két tányér össze tx>U forrasztwlek ioRfÉisYBENt a „feneqverek“ ................. %3J ii iiiiiiiimmimmiiiiuimmn va és mikor az öreg szétvert, hat majd a világnak szaladt örc mében: a tányérban marokszár voH az aranypénz. Állítólag va itt még néhány ilyen edény. No sea, több sem kellett, Jóska i többiekkel együtt úgy nékivesel kedett a kutatásnak, hogy csa, úgy szakadt róla a ver ejt éh Ment a munka szaporán, any nyirg, hogy később még a köz gyűlésen is megdicsértem érte. — Aranytányért persze ne-n találtak. De megízlelték az elis mérés zamatát. Napokig Jóslu volt a legbüszkébb ember a m szövetkezetünkbetu S a dicsé réttel később sem fukarkodtunk Es a mi fenegyerekünk az idol során észrevehetően úgy virtus- kodott, hogy ma őt emlegetjüh az egyik legkiválóbb dolgozónkként. — Mert azért most sem hagyja magát! Fenegyerek ő még mindig, csak ez nála ma már úgy nyilvánul meg, hogy a brigádvezetővel kél versenyre. Legutóbb a répaszedésben jeleskedett; még nem éri utói ugyan a brigádvezetőt, de váltig köti az ebet a karóhoz, hogy nem nyugszik addig, amíg el nem hagyja. — Látod, komám, sok mindennek örülök. De talán az ilyen dolgoknak legjobban. Szp,
