Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-23 / 278. szám

1958. november 23, 8701 NOR WFGYEl NÉPLAP s A Szolnok megyei Néplap ezüstkalászos tanfolyama A TIZENHARMADIK ELNÖK A szövetkezet élén — együtt a tagsággal Szerkesztőségünk elhatározta, hogy a téli hónapok ideje alatt, — míg az ezüstkalászos tanfo­lyamok tartanak, — minden hé­ten, vasárnap a Szolnok megyei Néplapban külön rovatot nyit az ezüstkalászos tanfolyam ve­zetői és hallgatói segítségére. A cél az, hogy hétről-hétre a legjobb tanfolyam vezetők el­mondják: a héten melyik anyag­ra kell különösen nagy súlyt he­lyezni és milyen módszerrel le­het azt legkönnyebben elsajá­títani. Ez segédanyagul szolgál mind a tanfolyamvezetőkneK, mind a hallgatóknak. Szükség van erre azért is, mert a tanfo­lyamvezetők nagyrésze nem me­zőgazdasági szaktanár, hanem inkább gyakorlati szakember. Sokan az idén vezetnek elő­ször ezüstkalászos tanfolyamot. Így nem ismerik még azokat a pedagógiai módszereket, me­lyekkel könyebbé lehet tenni egy-egy anyag előadását, meg­értését. A jászsági dolgozó parasztok körében hagyománya van az ezüstkalászos tanfolyamnak. En­nek tudható be, hogy az idén is 200-an jelentkeztek rá. Összesen 8 kezdi meg működését, melyre beiratkozott 96 termelőszövetke­zeti dolgozó, 35 szakcsoport-tag és 71 egyénileg gazdálkodó dol­gozó paraszt. Itt is, mint a me­gye más területén a Hazafias Népfront fogja össze a téli szak­oktatást Tanfolyamvezetőket a helyben lévő mezőgazdasági szakiskola biztosit A tanárok szívesen vállalták ezt a munkát az iskolai oktatás mellett. Különösen dicséretre méltó, hogy a város termelőszövetkeze­tei kivétel nélkül közgyűlésen tárgyalták meg a téli mezőgaz­azért lesz jó, mert egyéni tanu­lás idején tudják követni az adott tanácsokat és könnyebb lesz a tanulás. Különösen sokat segít majd ez az anyag az ösz- szefoglalók idején. Helyes ezért ha a tanfolyam hallgatói össze­gyűjtik ezeket a lapszámokat és felhasználják a vizsgák idején. Természetesen a lapban kö­zölt anyag nem meríti ki az ezüstkalászos tanfolyam teljes anyagát, így szükség van az elő­adások meghallgatására és a tankönyvben közölt anyag átvé­telére is. Tervünk szerint az egyik héten növénytermelés­tanból, a másik hétén állatte­nyésztés-tanból közlünk anyago­kat. Egy-két alkalommal kerté­szeti ismeretekkel is foglalko­zunk. Az idén főleg az első év anyagához igyekszünk segítsé­get adni. Reméljük, a Néplap ilyenirá­nyú segítségét örömmel veszik az ezüstkalászos tanfolyamok vezetői, hallgatói. dasági szakoktatás tervét. Ennek alapján határozták el a „Márci­us 15.”, a „Kossuth”, a ..Béke”, a „Petőfi” Tsz-nél, hogy a bri­gádvezetők, munkacsapatvezetők valamint a tagok soraiból tanfo­lyamot szerveznek. A „Kossuth” Termelőszövetke­zetnél Deme János, a termelő- szövetkezet elnöke elmondotta, hogy náluk nagy szükség van az ezüstkalászos tanfolyamra, mert gazdálkodásuk iránya egyre in­kább a belterjesség felé halad. Ahhoz, hogy többet, olcsóbban tudjanak termelni, szükség van a vezető szakemberek mezőgaz­dasági műveltségének növelé­sére. Ö is, és az egész vezetőség, a brigádvezetők, munkacsapat­vezetők járnak a tanfolyamra. Vágási Abban a szövetkezetben, ahol négy hónaponként váltják egy­mást az elnökök — valami baj- van. Vagy az elnökben, vagy a tagságban, vagy mindkettőben... A járás, a megye vezetőinek elég gondot okozott a szinte már unottá vált elnök-csere­bere az abádszalóki Lenin Tsz- ben; a harcot mégsem adták fel. 1952 decemberében Varjú Sándor volt a tizenharmadik, aki új elnökként köszöntötte a tagságot. Amint peregtek az esz­tendők, mind világosabbá vált, hogy nem a tagokban, hanem a régi elnökökben volt kivetni való. Varjú Sándor első elnöki esz­tendeje nem volt szerencsés: a Nagy Imre-program sokakat ki­csalt a közös gazdaságból. Az ötvenötös sietős szervezés nyo­mán felhígulás, annak eredmé­nyeként 16 forintos munkaegy­ség-érték következett. Egy év múlva — az ellenforradalmi vi­hart követően — többet osztottak a kelleténél Ennek ellenére 1957 őszén 24.37 forintot ért egy munkaegység. Helytelen volna egy közös gazdaság működését csupán a munkaegység értékének alakulá­sán lemérni. Sokkal többet mond a beruházott közös vagyon értékének növekedése. Az 1953. évi zárszámadáskor 776 ezer forint értékű közös vagyont mondhattak magukénak a Le- nin-beliek; 1956-ban 2 millió 644 ezer, 1958-ban pedig már 5 millió 898 ezer forintos értékről tanúskodnak a pontosan vezetett nyilvántartások. Ugyanakkor az egy munkaegységre eső érték „elméletben” 35.09 forint lett; a valóságban több: évközben mun­kaegységként 8—9 forint értékű prémiumot kaptak — buzdításul — a tagok. Varjú Sándor elnök — kom­munistához illően — nem a kül­sőségek embere. A korszerű köz­A hallgatok reszere pedig 200 ezüstkalászos tar folyam hallgató Jászberényben uuumuimi"ú"l"l"’"ul"u’u" inuiuiun1"""1""""'"'1'"1"1 .iiiuHtiuuiiiniuiiuiuiiihumiiiiiiiiiiih MU'lek 1 ORfETSYBEN ..........——................................................. Fe gyvernemi Gépállomás pérttitvára Sűrű kod ereszkedett az épü­letekre; az öreg éjjeliőr csak igazolványaim tüzetes átvizsgá­lása után nyitott kaput. Igaz., Későre járt... Odabenn a Közelgő találkozás parányi izgalmával vártam a titkár elvtársat. Ugyan milyen? Alacsony, magas, fiatal, öreg, szívélyes, vagy mogorva? Majd meglátjuk. Az sem lenne külön­ben csoda, ha udvariasan elgo- rombítana — hiszen egész na­pos fáradozás, majd késő estébe húzódó taggyűlés után ágyat, vacsorát, egy szóval: mindent kíván az ember, csak éppen új­ságírót nem. Különösen, ha igaz, amit itt az irodában mondanak róla: — A titkár elvtárs rengete­get dolgozik, nemrég került a gépállomásra — és az embere­ket, a területet gyorsan szeretné megismerni. Hol az egyik, hol a másik motoros háta mögé ül; járja a határt, a brigádszálláso­kat, a szövetkezeteket. Azt is elmondják, hogy köz­vetlen ember, tud az emberek­kel bánni s mióta itt van, több dolgozó jelentkezett a pártba. Azt meg büszkén hangsúlyoz­zák: tanult ember, egyetemet végzett. Ennyit tudtam meg Borsós Lajos elvtársról, meg mielőtt ta­lálkoztunk volna. Később töb­bet. Nem sokkal, csak valami­vel —r miután ’valóban . fáradt volt, de ennek ellenére udvarias, szűkszavú. Nem kenyere a sok beszéd. Fiatal ember, 1955-ben végzett az egyetemen. A Bán­halmi Állami Gazdaságba ke­rült gyakornoknak. Különben Borsod megyei, ónodi szegény­paraszt szülők gyermeke. Édes­anyja otthon szövetkezeti gazda. Önód község és Fegyvernek elég nagy távolságra van egymástól. Megkérdeztem Borsós elvtársat, mi hozta ide, Szolnok megyébe. — Az öntözéses gazdálkodás nagyon érdekelt, az egyetemen a kötelező tanulmányok mellett még külön öntözéses tanfolya­mon vettem részt s éppen ezért kértem magam Szolnok megyé­be, mert itt most már a gyakor­latban folytathatom tovább ilyen irányú tanulmányaimat Borsós Lajos a Fegyverneki Gépállomáson új ember. Meg­tisztelő és nehéz munkával bízta meg a párt, amikor az itteni kommunisták élére állította. — Tudom, hogy mit várnak tőlem elvtársaim s én itt úgy akarok élni, dolgozni, hogy en­nek a várakozásnak megfelel­jek. ■— Mosolyogva folytatja: Sokat járom a területet, azt akarom, hogy minél gyorsabban otthon legyek a dolgozók kö­zött; megismerkedjem a terme­lőszövetkezetek vezetőivel, ké­sőbb tagjaival és a hozzánk tar­tozó körzet legkiválóbb egyéni gazdáival is. Munkámról igazán nem tudok sokat szólni. Most jövök bele. Eddig ugyanis agro- nómus voltam. Ez viszont na­gyon jó, mert másképpen néz­nek az emberre, ha látják: érti a szakmát. Száznegyven dolgozója van a Fegyverneki Gépállomásnak. — Hatvankét párttag. Minden dol­gozónak megvan a maga prob­lémája, öröme, gondja. S a fia­tal párttitkárra a legdrágábbat: az embereket bízták. Neki lesz dolga szocialista öntudatra, munkaszeretetre, vagyonvéde­lemre nevelni azokat, akik el­maradtak társaiktól, neki kell élére állni a legjobbak kezdemé­nyezéseinek, bátorítani, bíztatni, serkenteni az új módszerek be­vezetését, a. régiek tökéletesíté­sét s az is rá vár, hogy időnként rendbehozza családok békéjét és nagy szeretettel foglalkozzék a dolgozók kicsinynek látszó, de sokszor nagyon nagy apró prob­lémáival. Ám mindez munkájá­nak csak egy része. Nagyon szereti az embereket. Most is fáradt, — de amikor munkájáról van szó, felfrissül. Később már annyira belejöttünk a beszélgetésbe, hogy alig akar­tuk abbahagyni. S ha valaki most azt kérdezné tőlem: véle­ményem szerint mi a biztosíté­ka annak, hogy a fiatal párttit­kár majd helytáll — ezt felel­ném: „Nagyon szereti az embe­reket”. Sz. P. ponti irodaépületben csak pará­nyi, egyszereűn berendezett szo- bácskát foglalt le magának. Né­melyek szemében tán mosolyra méltó, mégis sokatmondó apró­ság: a tűzpiszkáló-vas fogója — kukoricatorzsa... Az elnökváltogatás éveitől hosszú út vezetett a Munka Vö­röszászló Érdemrendjének el­nyeréséig. Varjú elvtárs azzal kezdte munkáját, hogy megbíz­ható szakembereket szervezett be a közös gazdaságba. Ma ott dolgozik — a legjobb egyetér­tésben — Ökrös Pál állattenyész­tési, Lukács Lajos növényter­mesztő, Sarkadi László kerté­szeti agronómus, Iván János fő­könyvelő. Ez a gárda a közel­múltban Rozsnyai Sándor el­nökhelyettessel, párttitkárral erősödött. Termelési utasítás el nem hagyja az elnöki szobát' anél­kül, hogy azt Varjú elvtárs munkatársaival alaposan meg ne vitatta volna. Nagyobb jelentő­ségű kérdésekben minden eset­ben a közgyűlés, a két heten­ként rendszeresen megtartott igazgatósági gyűlés dönt Nem véletlen tehát, hogy az abádszalóki Lenin Tsz minden gazdája magáénak érzi — s ugyanakkor vallja is a szövetkezetei. — Mi más mó­don lenne magyarázható, hogy ez a közös gazdaság ebben az évben száznegyvenhat új belé­pővel — köztük gazdag, tekin­télyes parasztokkal — gyarapo­dott ... Kétségtelen, hogy a ter­méseredményeknek is . jelentős része volt ebben — de legalább annyi a helyes, a szövetkezeti demokratizmus elveinek megfe­lelő vezetésnek. Varjú Sándorról azt mondják Abádszalókon, hogy minden szö­vetkezeti tagot személyesen is­mer. Hisszük, hogy így van; okkal hisszük. Nemcsak azokkal tartja fenn elvtársi kapcsolatát, kik munkáikkal segítik a közösség boldogulását hanem a pihenésre jogosultak­kal: az öregekkel is. Azokkal, akiknek államunk a nyugdíjat, a tsz a háztáji földet biztosítja. Búzafejadaggal, árpával, cukor­ral, rizzsel segíti őket — termé­szetesen a közgyűlés jóváhagyá­sa mellett, a tagság egészével egyetértésben. Együtt a tagokkal, a szövetke­zet élén: ez Varjú Sándor tsz- elnök munkamódszere. Érdemes az elsajátításra. ooooeoooooooooooooooa Karácsonyi vásár — nyereménnyel A Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat karácsonyi vásárt ren­dez a 33-as ruházati. a 72-es sport és játék és a 79-es rádió­műszaki boltban. Ennek során december 8—24-ig minden 100 forinton felüli vásárlásnál a ve­vők egy nyereményszámot kap­nak. A számok között december 24-én boltonként 1000—1000 fo­rint értékben különböző nyere­ménytárgyakat sorsolnak ki. íwl&Ues lexikon í'rdekes, hogy a farkas — ^ mely az intelligens kutya közeli rokona — igen nehezen idomítható. Aki járt cirkuszban, talákozott idomított fókáktól kezdve oroszlánig, sőt bolháig sokfajta állattal, de farkassal csak a legritkább esetben. * í^saknem minden gyógynö- vényben jelen van a Sec­retin nevű vegyület, de a spe­nótban, a káposztafélékben és a búzában is jelentős mértékben található. A Secretin-nek a has­nyálmirigy működése fokozásá­ban van nagy jelentősége. * A hidegét legjobban tűrő ro- varok közé tartoznak a szúnyogok. A Gorkij-i kísérleti állomás megfigyelései szerint a szúnyogok még a —32 fok C hő­mérséklet alatt is mozognak, —28 fokos hőmérsékleten pedig úgy ficánkolnak, mint meleg nyárban. Hogy ilyen hidegben csípnek-e, arról a megfigyelések nem számolnak be. * pgyujjü, egykörmű sértés ki- Lj tenyésztése folyik kísér­letként a Román Népköztársa­ság egyik állattenyésztési kuta­tóintézetében. A kísérlet csak tudományos eredményt hozott; ugyanis megállapították, hogy az egykörmű sertések nehezebben mozognak a köves úton; anató­miai tekintetben eltérnek más, ismert fajtáktól )s az az egykör- műség öröklődik. * i i Tgrómű vészek az állatvilág- ^ ban. Nagy művésze az ug­rásnak az ugró egér. Ezek a mókusnagyságú állatok alkonyat­tájt merészkednek elő földalatti üregeikből s ilyenkor szökellve, ugrándozva igyekeznek zsákmá­nyuk után s a legjobb versenyló sem érné el őket. Emlősök kö­zött a távolugrás viláerekordiát a Kanadában élő szöcske-ege­rek tartják: testük hosszának harminchétszeresét ugorják. * A vizibolhák a világ legerő­sebb állatai, mert ötszáz atmoszféra nyomást is kibírnak. * JTurópa legnagyobb hordói­nak példányait az egyik óán ecetgyárban használják. Kö­zülük háromnak az egyenkénti űrtartalma 370 ezer liter. Egyet­len hordóba csaknem egymillió sörösüveg tartalmát lehetne be­leönteni. $ XT étfejű pisztráng — fiatal korban nem tartozik a ritkaságok közé. Nemrég egy ilyen kétfejű, 20 centiméter hosszú, 250 gramm súlyú piszt­rángot ajándékoztak az ameri­kai természettudományi mú­zeumnak. ■ * VTak állatok a szalamandrák, ~ amelyeknek mintegy negy­ven fajtáját ismeri a tudomány. Egyébként a vak állatok sorát mintegy ötvenfajta vak rovar- féle, 26 fajta pók, 17 fajta rák, ötfajta vak százlábú egészíti ki. Ezek az állatok a tartósabb fény és a hő hatására menthe­tetlenül elpusztulnak. * igen érdekes világító bogál az amerikai kukulyó-bogár. A bennszülött lakosság régebben összefogdosta őket és kis faket­recekbe zárt belőlük 30—40-et. Fényük ilyenkor felért egy-két gyertya fényével — így estén­ként még dolgozni is tudtak vi­láguknál. * A világ műtrágyatermelése és fogyasztása évről-évre nö­vekszik. 1955-ről 1956-ra 5 szá­zalékkal, 1956-ról 1957-re 4 szá­zalékkal növekedett a műtrá­gyák termelése; az összfogyasz- tás pedig hét, illetőleg négy százalékkal. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents