Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-21 / 276. szám

* SiEÖLNOB MEGYEI NÉPLAP 1958. november 21 Tervkészítés elé Középkorú, rokonszenves, bar­na ember, közvetlen, barátságos természetiéi. Ne tévessze meg önöket, az, hogy a fényképen kissé morózus arcot vág. Önök sem örülnének, ha sürgős mun­kában zavarnák magukat. Ezért biztosítom kedves Olvasóinkat A jászberényi Zirzen Janka Tanitónőképzö pedagógus szakos nevelőinek szaktanári munka- közössége évek óta több neve­lési és oktatási kérdést feldol­gozó tudományos kutató mun­Az Ijzüstkalászos tanfolyamok vezetőinek tanácskozásáról Szerdán délelőtt a városi ta­nács nagytermében megbeszélést tartottak megyénk Ezüstkalászos tanfolyamainak vezetői. A ta­nácskozáson részt vett Horváth Imre. az MSZMP megyei VB titkára; Hack Márton gimn. igaz­gató; Szász Ferenc, a Hazafias Népfront mezőgazdasági bizott­ságának elnöke, technikumi ta­nár cs a Megyei Tanács VB A kisújszállási Sallai Tsz lúUeljesbette tervét A kisújszállási Sallai Tsz az idei rossz időjárás ellenére is bebizonyította, bogy a nagyüzem Or a természet felett. A korsze­rű agrotechnika felhasználásával a tervezettnél nagyobb termést értek el a szövetkezetiek — a kukorica kivételével. — Külö­nösen jól fizetett a kertészet. Mindennek eredményeként kö­zel három forinttal lett maga­sabb a munkaegység értéke a tervezettnél. A szorgalmas szövetkezeti gazdák legszorgalmasabb jénai Bedö József tehenész bizonyult aki 960 munkaegységet szerzett Mező Lajos zetoros munkaegy ségeinek száma 664. Majlálh Sándor növénytermesztő megcá­folta a felbukkanó álhírt, mely szerint „a növénytermesztésben new. lehet keresni.” Majláth elvtárs 681 munkaegységet szer­zett az elmúlt gazdasági évben. mezőgazdasági osztályának több munkatársa. Hack Márton elvtárs. a párt művelődésügyi politikájúról tar­tott beszámolót, majd az Ezüst- kalászos tanfolyamokon alkal­mazandó pedagógiai módszerek­ről, szervezeti kérdésekről esett szó. * Horváth Imre élvtárs ismer­tette a megyei pártbizottság ha­tározatát. mely szerint a téli mezőgazdasági szakoktatás ge­rincét az Ezüstkalászos tanfo­lyamoknak kell alkotniok. Eze­ken a tanfolyamokon célszerű mindenkinek résztvennie, aki a mezőgazdasággal foglalkozik. A tanácskozás második részé­ben a tanfolyamok vezetői kér­déseikre kaptak választ. kát végez. Több alkalommal a munkaközösség különféle pe­dagógiai tudományos folyóirat­ban tette közé kutatásainak, vl7 tára bocsátott nézeteinek anya­gát. November 19-én Nagy Sándor, az Országos Pedagógiai Tudo­mányos Intézet igazgatója, va­lamint Simon Gyula tudomá­nyos intézeti munkatárs láto­gatta meg a munkaközösséget. Beszélgettek a pedagógusokkal kutatási problémáikról s újabb kutatási munkával bízták meg a munkaközösséget. Az iskolai oktatás elméleti kérdéseinek alakulását. vizsgálják majd rrreg; hogyan formálódott, fejlő­dött hazánkban a szocialista ok­tatás elméleti színvonala az utóbbi fiz esztendőben. Termelőszövetkezeteink ebben az évben zárszámadásukkal egy- időben jövő évi terveiket is el­készítik. Ez a módszer azért Is jelentős, mert a zárszámadás gazdasági mutatói alapot ad­nak a reális, megfontolt terv­számok kialakítására. A terme­lési tervek körülbelül negyed évvel előbb Ítészülnek, mint az elmúlt években. Ez azért fon­tos, mert a szövetkezeti gazda­ságok a nagyobb munkák meg­kezdése előtt alapos körültekin­téssel tudnak felkészülni a terv végrehajtására. így a be­ruházások kivitelezéséhez szük­séges anyagok kiszállítását rö­vid időn belül meg lehet kez­deni, — míg az elmúlt években — gyakorta — a vetés, növény- ápolás megkezdése idején ke­rült erre a munkára sor. Mire legyen gondjuk a ter­melési tervek készítőinek? Elsősorban arra kell töre­kedniük, hogy a termelési ter­vek elkészítésében a szövetke­zetek vezetősége hasznosítsa az idős, tapasztalt tagok tanácsait, észrevételeit. — Minél többen vesznek részt a tervkészítés­ben, annál többen dolgoznak nagyobb lelkesedéssel a valóra- véltásért. A szakemberek munkája sem lehet közömbös a tervezésnél. Főleg az új szövetkezetekben nem; azokban, melyek saját ag- ronómussal nem bírnak. For­duljanak bátran és bizalommal az erősebb, régi közös gazdasá­gokhoz, kérjék azok segítségét. Ebből a munkából bizonnyal szívesen veszi ki részét a gép­állomások, állami gazdaságok, földművesszövetkezeteik szak­embergárdája is. A támogatás megszervezése a gazdasági fel­ügyelők feladata. Legyen a ter­vezés a tsz-ek és a környező mezőgazdasági üzemeik közös ügye! Igen helyesen járnak el a közös gazdaságok, ha a terv- készítésnél a községi mezőgaz­dasági fejlesztési bizottságok legjobbjainak véleményét is kikérik. A terrrielőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és a terv- készítés szorosan összefüggenek egymással. A tervszániok kialakításá­nál törekedni kell arra, hogy a helyi viszonyok fi­gyelembevételével, több év tapasztalatai alapján ké­szüljön a terv. Nagyon körültekintően kell megállapítani a növények vetési sorrendjét. Figyelemmel kell A vízvezetékcsöveket alkalmassá kell tenni a háztartási villamoskészülékek földelésire A kormány rendeletet adott ki arról, hogy az állami és szö­vetkezeti lakóépületek vízveze­téki nyomócsőhálózatát alkal­Befejezés előtt all a Martfűi Tisza Cipőgyár üj irodaháza, Rövid átadják rendeltetésének, időn belül mássá kell tenni a háztartási villamoskészülékek földelésére. A vízvezetékcsövek egy része ugyanis, PVC, vagy egyéb szi­getelőanyag felihasználásával készült, s így a villamosberen­dezések földelésére alkalmat­lan. Az átalakítási munkákat két éven belül kell végrehaj­tani, a most épülő házakban azonban már a rendeletnek megfelelően kell elkészíteni a vízcsöveket. A Szolnoki TÜZEP Váll. elköltözött! Lj helyisége: Kossuth-lér !. Irodaház, földszint na lenni a termelés arányosságán a növénytermesztés biztosíts az állattenyésztés takarmány szükségletének teljes mérték kielégítését. Egyes szövetkezel gazdaságokban az elmúlt ével ben nem vált be a sokféle n< vény termesztése — öttől tehí óvakodjunk. Az elmúlt, év kukon ca-oss? termése nem állt arányban szükségletekkel — a tervezés nél a vetésterület növelésé kell előirányozni; a kukorica termesztésen belül pedig a «í lókukoricáét. A tavalyi kedvezőtlen időjá rás következtében jelentős te rületeken pusztult ki az újve tésű lucerna. A pillangós-terfljet növelé­se indokolt, fontos; mind az állattenyésztés, — mind a magfogás szempontjából. A rendelkezésre álló munka­erő és a gépállomás kapacitá­sának figyelembevételével ké­szüljünk äz ipari növények nagyobb területű, egységes nagyüzemi termesztésére. Az ipari növények számára a leg­jobb minőségű földeket válasz- szűk ki; gondos ápolás melle!1 ott biztosítják ezek a legmaga sabb terméshozamot. Az elmúlt évek során sok közös gazdaságban nem voltak reálisak a hozamok tervszámai. Ha az állatállomány termék­hozamát a szövetkezetek eme­lik: helyesen járnak el. Célju­kat azonban csak megfelelő mennyiségű és minőségű takar­mány biztosításával érhetik el. Ugyanez vonatkozik a növény­termesztésre is — azzal a kü­lönbséggel, hogy a hozamok emelésével egyidejűleg a talaj­erővisszapótlást is mind szer­ves-, mind műtrágyában bizto­sítani kell. Helytelen, hogy egyes szövet­kezetek betervezik ügyan a gé­pi munkát, amire a gépállomás fel is készül — a szerződések megkötésekor azonban a rosz- szul értelmezett takarékosság eredményeként a tsz-ek vissza­húzódnak; Későn döbbennek rá: kézierővel drágábban s megkésve végezték el feladatai­kat. Jövedelmezőnek bizonyult az elmúlt évben a tenyésztői mun­ka. A tervkészítésikor szövetke­zeteink gondoljanak arra: ini­lyen kifizető vásárlás helyett saját erőből növelniök az állat­állományt. Olcsóságán túlme­nően ez a módszer biztonságo­sabb is, mint a vásárlás, mély­nél sosem lehet pontosan tudni: milyen minőségű a megvásárolt jószág. Ebben az évben bebizonyo­sodott: a nagyüzemi baromfite­nyésztés — ha szakértelemmel végzik — eredményes, kifizető. Sok-sok tsz állított be kedvező tapasztalatai alapján törzsállo­mányt; kívánatos, hogy mind többen kövessék ezek példáját. A 3004-es kormányhatáro­zat továbbra, az 1958—59- es gazdasági évre is érvé­nyes! Azok részére, kik már eddig éltek a benne foglalt kedvezmé­nyekkel — fontosságát nem kell kommentálnunk. — Azok azonban, kik nem ismerik kel­lően: haladéktalanul és alapo­san tanulmányozzák át még most, tervkészítés idején! Fel- sorolhatatlan sokaságát talál­ják benne azoknak a kedvez­ményeknek, melyekkel kormá­nyunk a szövetkezeti gazdákat segíti. Kedvezmény a műtrá­gyavásárlásnál, gépi munkák­nál, állatállomány fejlesztésé­ben, beruházásoknál — e rövid írás keretében valamennyi «1 sem mondható. X „pokol" szerelmese A vallásos emberek képzele­tében van egy földalatti, sötét világ, a pokol; jól íelszérelve üstökkel, bőven ellátva fűtő­anyagkészlettel, ahol szakava­tott ördögök minden elképzel­hető módon molesztálják az ar­ra tévedt földi halandót. A kat­lanban való főzéstől a nyárson sütésig mindenre felhasználják. Ilyen helyre aztán nem is na­gyon igyekeznek az emberek. Azaz, nem egészen így van. Akadnak olyanok, akik szenve­délyesen kutatják a földalatti világ titkait, s mindenféle agya­fúrt szerkezet segítségével több­ezer méter mélyre hatolva meg- dézsmáljáik a „pokol” fűtőanyag­készletét, felszínre hozzák az olajat és a gázt. Áldozatvállaló, fanatikus, nehézséget nem is­merő emberek ezek, eltelve a szakma rajongó szere tététől. Engedjék meg, hogy bemutassak egyet közülük: Íme: Tóth Zol­tán, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem főmérnöke. az előbbiek teljes igazáról. Hadd mondjam még el róla hogy 10 éve dolgozik az olajbá­nyász szakmában. Mint jó ered­ményt elért, szakmai ismeretek után mohón érdeklődő fúró­mestert küldték ki Moszkvába Főiskolai tanulmányait ott vé­gezte el. Jelentős része van ab­ban, hogy üzeme egésiz évi ter­vét a IV. negyedév kezdetén már teljesítette. Bemutatásra elég is ennyi. — Nem elég? — Márpedig sokkal többet én sem tudok mondani róla. Ismerkedjünk együtt vele, faggassuk ki, hátha többet árul el magáról. Tegyük fel neki az első kérdést: — Mióta van Szolnokon, s hogy érzi itt mayát? — 1954 ősze óta. Szolnokot kedves kis városnak tartom — bár szerintem fejlesztésével, szépítésével kapcsolatban még sok a tennivaló — jól érzem itt magam, nem kívánkozom a fővárosba. — Szereti-e munkáját? — Nincs szebb feladat annál, mint nfegtudni, mi van a föld mélyén. — Milyen feladatok megoldá­sa előtt áll jelenleg? — Nekem is azt kell biztosí­tanom elsősorban, hogy a vál­lalat rendeltetésének megfele­lően dolgozzofi. Ennek érdeké­ben a műszaki fejlesztésiben, a dolgozók szakmai képzésében, a különböző munkafolyamatok szervezésében kell tevékenyked­nem. Sor kerül például a régi, elavult géppark felújítására. Je­lenleg 3 korszerű szovjet fúró- berendezést üzemeltetünk. 1959/ 69-ban újabb 12 berendezés le­cserélése, modern g'épek beál­lítása szerepel terveinkben. Sze­retném a szállítás és telephely- előkészítés nehéz fizikai erőki­fejtést igénylő munkáit is gépe­síteni. Egy-egy fúrási ponthoz például többezer zsák cementet, s egyéb anyagot kell szállítani. Ezek lerakása most még nagy munkába kerül. Ugyanígy a csö­veké. Fúrási pontonként 2—300 tonna csövet kell mozgatni — most még fizikai erővel. Szeret­ném, ha emelődaruval ellátott gépkocsik beállításával köny- nyítenénk a helyzeten. A szak­mai képzettség növelése érdeké­ben a mintegy 100 dolgozót érin­tő fúrószakmunkás tanfolyam sikere érdekében fáradozom. Ezenkívül 10 főt Nagykanizsára küldünk fúrómesteri tanfolyam­ra. — Mint mos t megválasztott j megyei tanácstagnak milyen! tervei vannak? — Az ipari állandó bizottság- i ban szeretnék tevékenykedni, segíteni az olaj- és gázmezőket a megye rendelkezésére bocsá­tani. Hő vágyam az, hogy Szol­noknak gázt biztosítsunk, s min­denhol teljes mértékben kiak­názzuk azokat a lehetőségeket — akár gáz, olaj, vagy thermálvizet adó kútról legyen szó — melye­ket az olajbányászok munkája biztosít. (Simon) l # Uj feladatot kapott a jászberényi tanítóképző elméleti munkaközössége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents