Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-21 / 276. szám

1958, november 21 szór NOK MFGVFl NÍPT.AP 5 KARCAGI SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KÍJLONK*ADÁSA Megalakult a karcagi Hazafias Nép= front Mezőgazdasági Szakbizottsága Mezőgazdaságunk helyzetét, fejlődésének irányát a Magyar Szocialista Munkáspárt agrár- tézisei határozzák meg. Végre­hajtására kormány határozat je­lent meg, mely a mezőgazdasági termelés és a szocialista mező- gazdaság fejlesztésének felada­tait írja elő és irányt 'ad a Ha­zafias Népfront Mezőgazdasági Szakbizottságának munkájához is. A megalakult Mezőgazdasági Szakbizottság főfeladatának te­kinti, hogy tudásával, képessé­gével támogassa, elősegítse az MSZMP agrár téziseinek, a meg­jelent határozatoknak végrehaj­tását. Ennek megvalósítása érdeké­ben a Szakbizottság öt albizott­ságot alakított, amelyekbe a vá­ros szakembereit tudásuk, ér- deklődséi irányuk, munkaterüle­tük figyélehíbe vételével meg­hívta. Az albizottságok az aláb­biakból levődnek össze: Nővén ytermesztés, állatte­nyésztés, gépesítés, üzemszerve­zés, sza kp ropa ganda és oktatási albizottságok. Az albizottságok munkaterüle­te két részre tagozódik: úgy mint ezüstkalászos tanfolya­mokra és mezőgazdasági elő­adás sorozatokra, melyeket még ez övben elkezdenek a szakem­berek bevonásával. A Mezőgazdasági Szakbizott­ság hathónapra előre elkészítet­té munkatervét. r Uj székhazat kaptak a karcagi kisiparosok szorgalmas munka folyik a karcagi KIOSZ szervezet új he­lyiségében, amit nemrég bocsáj- tott a Városi Tanács VB az ipa­rosság rendelkezésére. Ezzel az intézkedéssel teljesült a karca­gi kisiparosság régi vágya. A kora délutáni órában Tóth Sán­dor szobafestő az utolsó simítá­sokat végzi az új helyiség kister­mében, hogy estére a szervezet már meg tudja kezdeni munká­ját. Este 7 órakor, mikor ellátogat­tunk, már zsúfolásig megtelt az új helyiség. Szentesi ehrtárs, a VB elnöke beszélgetett a kisipa­rosokkal az őket érintő kérdé­sekről és problémákról. Az úttörő igaz, hű barát VIDÁM ELET lüktet vasár­nap délután az ország egyik legjobban felszerelt úttörőházá­ban. A „komoly” foglalkozásnak vége van már. A klubteremben vidám játék folyik. A kisebb szobákban a pajtások sakkoz­nak, beszélgetnek, egy leány- csoport pedig körül üli a kály­hát, tervezgetnek. A szemük csillog, arcuk kipirult, néha ösz- szebújva suttognak. Olyan ked­vesek és olyan komolyak. A nagy elhatározás megszüle­tett. A „Muskátli” őrs meghívta Papp Józsi bácsit, az 1919-es Ta­nácsköztársaság egyik régi har­cosát az őrs összejövetelére. Józsi bácsi nem tudott eljön­ni, mert a hűvös idő beálltával régi betegsége kiújult, ágynak dőlt. Ügy szeretett volna a gye­rekek közé menni, beszélni élete küzdelméről, de hiába, nem le­hetett. Az őrs mégis elhatározta, hogy fenntartja a kapcsolatot Józsi bácsival. A. rövidhajú Tea, az őrsvezető suttogó hangja iz­zóit, amikor mondta; „Tudjátok mit, meglátogatjuk, az egész őrs, egyenruhában, virágot vi­szünk neki”. A kis pufók Klári véleménye eltért: „Nem virágot, hanem cuk­rászsüteményt, az nagyon fi­nom!” — Azt hiszed, mindenki csak a hasára gondol, mint te” ‘— szólt közbe a kis versfaragó Juci. Marika eddig hallgatott, végre ő is megszólalt: „Nem lesz jó, ha mindnyájan beállí­tunk, fárasztó lenne a beteg­nek. Jobb lenne, ha mindennap felváltva mennénk el és mond­juk, felolvasnánk neki. Mit szól­tok hozzá? Ezt a tervet fogadták el. Egyetlen egy kisláng húzódott hátra, a szőke, copfos Kati. Szót­lanul hallgatta a többiek tanács­kozását. A többiek nem is lát­„Katikám, gondoltunk valamit. Amíg a sáros idő tart, eljössz hozzánk, mindennap másik paj­tásnál alszol, már mi be is osz­tottuk, hogy melyik nap kinek leszel a vendége. A szüléinkkel is megbeszéltük már. Kérd meg a szüléidét, hogy engedjenek el. Most már el tudsz jönni az ösz- szejöveteleinkre mindég és el tudsz jönni velünk Józsi bácsi­hoz is. Holnap, első nap az én vendégem leszel. Jó lesz így?” KATINAK újból könny csil­logott a szemében, de ez már a meghatottság jele volt. Józsi bácsi beteg volt ugyan, de ősz bajusza alatt mosoly bujkált, amikor hallgatta a kis Kati felolvasását. Az újságot olvasta. A másik kislány várta, hogy rákerüljön a sor. Nézte a két gyermeket, áz egyik fekete, rövidhajú, a másik szőke, cop­fos. Hallotta már ő is a kis Kati történetét. Szíve megtelt a sze­retet melegével, úgy érezte, hogy érdemes volt küzdeni, szenvedni ezekért a gyermekekért. ILLÉNYI ELEMÉR Beszélgettek arról az időről, amikor még az iparosság több­sége kénytelen volt á kaszanye­let megfogni, hogy az évi ke­nyérszükségletét megszerezze a csaladjának. Néhány kapitalista hajlamú és több munkást foglal­koztató iparostól eltekintve, bi­zony nem. kokat törődtek az ak­kori kisiparosokkal. A mi szocialista rendszerünk minden becsületes dolgozó részé­re biztosítja az emberibb meg­élhetést és a megfelelő munka­alkalmat. Vannak olyan iparágak, ame­lyekből hiány van városunkban. Például az építőiparban nagyon elszaporodtak a kontárok. Ha megfelelő jelentkező akad, aki a törvényben előirt feltételeknek megfelel, úgy az építőipar terü­letén adható volna H iparigazol ”dny, de sajnos, jelentkező nincs. A magunk részéről úgy érez­zük, hogy a karcagi kisiparosok eddig is becsületesen helytálltak és munkájukkal igazolták, hogy készek résztvenni a szocialista társadalmunk felépítésében. A város vezetősége igyekszik és törekszik arra, hogy minden kis­iparos megtalálja azt az utat, melyen együtt kell haladnunk, és jogos problémáikat, panaszaikat továbbra is orvosolni fogja. Cs. Kovács József MOZAIKOK Igen sok kellemetlenséget és bosszúságot okozott idáig a Varró utca lakóinak a lesüllyedt aszfaltjárda, melyet nagyobb esőzések idején •— különösen ta* vasszial és ősszel — az útte^^ől lefolyó víz elöntött. Most a Vá* sí Tanács *— az idei község* fejlesztés kereten tonjárdát megfelelő magasságra felemeli és a vízlevezető á” at kitisztíttatja. Ezzel az intézke­dése 3l a Varró utcai lakosok régi kívánsága teljesül. * Terven félül befejezést nyert a Reggel utcai gyalogjáró egy szakaszának betonjárdáiul való kiépítése. Ez az útszakasz na­gyobb esőzések idején szinte járhatatlan voit. * A Városi Tanács tervbe vette, hogy még ez évben kitisztittatja a Berekfürdő vizét levezető csa­tornát. Ezzel az intézkedéssel egy igen régóta húzódó és a lakos­ság részéré sérelmes ügy inté­ződik el, mert a csatorna ez- idáig csaknem minden évben na­gyobb területeket öntött el a tsz- ek terű létéből. A munkálato­kat a tanács házilag akarja el­végeztetni, mellyel többezer fo­rintos megtakarítást ér el. * November 12-én, szerdán este 6 órai kezdettel a karcagi kis­ipari termelőszövetkezetek vá­lasztással kapcsolatos nagygyű­lést tartottak a Déryné Művelő­dési Ház/ klubhelyiségében. A gyűlés a Zeneiskola tanárai és a Nagykun Népi Együttes ének­karának közreműködésével ní­vós műsorral ért véget. * Az elmúlt hetekben hírt ad­tunk arról, hogy Karcagon meg­alakult a Nagykun Népi Együt­tes. Az együttes énekkara hang­anyagának felfrissítése érdeké­ben most felvételt hirdet. Felvé­telre jelentkezhetnek mindazok a fiatalok, akiknek jó hangjuk van, szeretik a dalt es részt kí­vánnak venni a szocialista dal- kultúra fejlesztésében, ápolásá­ban. Jelentkezni lehet minden szerdán és pénteken este 7 órá­tól a Déryné Művelődési Ház emeleti énektermében. Cigányegyüttes alakult a Nagykun Népiegyüttesen belül V asárnapra virradón olyan volt a karcagi tanácsháza, mint egy főhadiszállás. A Városi Választási Bizottság a szavazás előkészítésének utolsó simítá­sait végezte. Esőfelhőtől terhes hajnal fo­gadta a már 4 órakor megjelent és a tanyasi szavazókörökbe in­duló szavazatszedő bizottságo­kat. A Városi Választási Bizott­ság gondoskodott arról, hogy fo­gatokkal, terepjáró gépkocsikkal történjen a kiszállításuk. Igye­kezniük is kellett, hogy idejé­ben kiérjenek az állandó esőzé­sek miatt erősen felázott tanyasi földutakon a 67.000 kát. holdat kitevő karcagi határ különböző pontjaira. Hajnali 5 órakor a belterületi szavazatszedő bizott­ságok is átvették megbízatásu­kat. A szavazatszedő bizottsá­gok pontos és lelkiismeretes megjelenése és lázas előkészü­lete azt jelentette, hogy tisztá­ban voltak feladatuk fontossá­gával és nagyságával. A külterületi szavazókörök­nél a Városi Választási Bizott­ság a párt és a tanács segít­ségével gondoskodott, hogy meg­A Nagykun Népi Együttes ve­zetősége elhatározta, hogy kebe­lén belül létrehoz egy cigány­együttest is a cigányfiatalokból. A szervezéssel a Népi Együttes énekkarának egyik leglelkesebb tagját, Szántó Róbert elvtársat bízta meg. Felhívás a szülőkhöz! Karcagon gyermekeink no­vember 19-től december 10-ig terjedő időben gyermekbénulás elleni védőoltás harmadik oltá­sát fogják megkapni, mellyel mar teljes védettségben fognál részesülni. Az elmaradt gyermek*,: >,s be] lesznek oltva. Ne mulasszuk eV ezt az oltást, mert ezzel meg menthetjük gyermekeinket t betegség nyomnréksággal járt következmén veitől, Szántó elvtárs ezt a feladatot elvállalta, és máris biztató eredményeket ért el, mert a mintegy 30 ~őből álló cigányüa- talok szorgalmasan eljárnak a próbákra, ahol cigány tánc- éa énekszámokkal készülnek az el­ső bemutatkozásra. ták a nagy izgalom miatt, nem is figyeltek rá. Szétoszlott az őrs, ki játszani, ki a „Pajtás”-t olvasni ment. Kati egészen a sarokba húzó­dott, ott sírdogált, amíg a kis szemfüles Rózsi meg nem látta. Odabújt hozzá, úgy kérdezte: „Miért sírsz, ki bántott?” Kati nem szólt, igyekezett mosolyogni, de a szeméből hul­lottak a könnyek. Rózsi elhúzó­dott, de néhány pillanat múlva az egész őrs körülölelte Katit. Vigasztalták, becézték. Mind­hiába, annal rosszabb volt. Ta­nácstalanul álltak a pajtások. Ta­lálgatták, vájjon mi lehet a bá­nata kis barátnőjüknek? MÁSNAP az óra alatt az isko­lában oda-odapillantottak Ka­tira. Most nem sirt, csak szo­morúan hajtotta le a fejét. A nagy szünetben Rózsi kérdéssel fordult hozzá: „Ugy-e, Te is el­jössz Józsi bácsihoz?" Termé­szetesnek tartották, hiszen az az grs mindig, mindenben együtt volt. A csapatvezető is csak az egész őrsnek adott feladatokat, mert külön-külön el sem kép-', zelhette a kislányokat. Katii halkan feleli: „Nem megyek”.] „Miért nem jössz?” — Káté vállat vont és nem felelt. Majd] hosszas unszolásra elmondta, hogy tanyán laknak, három ki-] lométerre a várostól és iskola-: tói. Elég mindennap bejárni az; iskolába. Ha nyár lenne, bejön­ne kerékpárral, de télen a föld-1 út csupa ragadó sár. Tegnap is, csak úgy tudott résztvenni az] összejövetelen, hogy a szülei be-] jöttek egy ismerősükhöz disznó-1 torba. Így maradhatott bent, ö, is bejött a szüleivel. 1 Az őrs újból megbeszélést tar-] tott, de most már valahogy Kati< nélkül beszélgettek. j Másnap már 8 óra előtt oda-< ment Ica az őrsvezető Katihoz:] A hegedüsháti iskola szfevazó- helyisége is a tanyavilág sárren­getegében volt. Elérése mérés: vállalkozás. Mégis mikor meg­kérdeztük a szavazóhelyiség fel« igyekvő sarat dagasztó Majoros Józsefnét, hogy messziről jön-e — nagyon természetesen mond­ta, hogy „csak innét a szom­széd tanyából”, — pedig leg­alább másfél kilométer távol­ságra volt. D élutánra fordult az idő, mire hazaindultunk. Ek­korra a szavazás is legtöbb sza­vazókörben már a befejezéshe: közeledett. A kocsink is vígan jött, mire a város alá értünk, a nap is kisütött. A késő délutáni órákban kül­földi: dán, olasz, nyugatnémet, japán újságírókból álló küldött­ség kereste fel városunkat, akik elbeszélgettek a város vezetői­vel. Érdeklődésük előterében a város mezőgazdaságának kollek­tivizálása és fejlődése állott. A «zivélyes beszélgetés után a külföldi vendégeket a Lenin Termelőszövetkezet látta ven­d#=í?íil SZAVAZTUNK... felelő járművek álljanak rendel­kezésre, akik a helyszínre szál­lítják a szavazópolgárokat. Reggel fél 7 órára már min­den szavazókörben felkészülve várták a szavazókat. A 34. számú szavazókörben elsők között szavazott le Ha­rangi Miklós 18 éves fiatal is, aki először élt szavazati jogával. özv. Szentpétéri Gáborné 86 éves nénike a 16-os szavazókör­ben volt az első szavazók kö­zött. Meglátogattuk a kerületi sza­vazóköröket. A terepjáró gép­kocsink letért a köves útról. Az alvázig érő vendégmarasztaló sárban, a szinte járhatatlan dű- lőúton értük el a Kossuth Tsz tanyaközpontját. Derekas mun­kát végzett itt a szavazatszedő bizottság. A Kossuth Tsz foga­tai agyig érő sárban hordták a szavazókat, mert bizony gyalog megközelíteni a szavazóhelyisé­get szinte emberfeletti vállal­kozás volt, mégis jónéhány elő­fordult ilyen eset is.

Next

/
Thumbnails
Contents