Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-21 / 276. szám

1958. november 21. SZOLNOK ME«YE1 NÉPLAP 9 Egy negyedévi verseny — egy heli nyereségrészesedés ) A Szolnoki Papírgyár jó ter­melési eredménye a negyedévi munkaversenyen alapszik. Ez a negyedéves tervből indul ki. Felmérik az elmúlt tervidő­szak hiányosságait, megnézik az okát, és a következő ne­gyedév folyamán igyekeznek azt szervezett vetélkedéssel kijaví­tani. A verseny fő célja a terv tel­jesítésén túlmenőleg a gazdasá­gos termelés, s ami hozzátarto­zik ehhez, a minőség javítása, a terv túlteljesítése. A papírgyár­tásnál igen fontos tényező ez azért is, mert országos viszony­latban papírból importálni kell. A műszaki vezetők minden egyes értékelés után felmérik a lehetőségeket, amelyek számí­tásba jöhetnek a termelés gaz­dasági eredményeinek fokozásá­ra. Előmozdítják a gépek jobb kihasználását, esetleg módosíta­nak technológiai eljárásokon, kutatnak, kísérleteznek az ol­csóbb termelés érdekében, igye­keznek a hazai nyersanyagokat minél jobban felhasználni. Tervszerűen alábbszorítják a rost-veszteséget, selejtet, csök­kentik az energia felhasználást, stb. Az ilyen alaposan kidolgoz zott versenycélokat a dolgozók­kal megtárgyalják, s a munká­sok ' sokirányú, gyakorlati ta­pasztalatai, javaslatai is beke­rülnek a munkaverseny feltéte­lei közé. A III. negyedévben például az 1-es számú papírgépre 2 szá­zalékos tervtúlteljesítést irá­nyoztak elő. Később kiderült, hogy túlbecsülték a lehetősége­ket. Csak 1.1 százalékkal tud­ták a tervet túlszárnyalni. A 2- es számú papírgépnél ugya- csak 2 százalékos tervtúlteijesi- tést irányoztak elő. Itt viszont lehetett volna magasabb is a vállalás, mert 4.3 százalékos plusz termelés mutatkozik. A 3-as számú gépnél 9.4 százalé­kos. A gazdasági mutató a rost­veszteségeknél és a selejtnél 0.1 százalékkal javult a vállalás­hoz képest. A cellulózegyár tervtúltelje­sítését 3 százalékkal kívánták növelni, az anyagköltséget 0.1 százalékkal csökkenteni.. A vál­lalás túlteljesítését elsősorban a műszaki vezetők és dolgozók helyes kapcsolata tette lehetővé. Itt a vállaláson felül is 15 szá­zalékkal termeltek többet. A 0.1 százalékos anyagköltség csök­kentése helyett 12.8 százalékos csökkentést értek el. A túlteljesítés mértéke a gaz­daságos termelésnél a legna­gyobb. Például a karbantartó részleg a géphiba miatti állás­időt a vállaláson felül 18 órával csökkentette a negyedév alatt. A kocsiálláspénzt és kényszer­kirakodási költséget negyedév alatt 10 százalékkal akarták csökkenteni és ezen felül még 37.3 százalékos csökkentést tud­tak elérni. A technológiai eljárások javí­tása és különféle veszteségek csökkentésével csak a nyers- anyagmlgtakarításnál közel fél­millió forint mutatkozik a ne­gyedév alatt. A többletterme­lésből csak a cellgyárban közel 200 ezer forint nyereség szárma­zott. Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy a helyesen szer­vezett munkaverseny népgazda­sági szempontból éppen úgy, — mint az üzem, vagy az üzem dolgozói szempontjából előnyös. Ez a negyedév is,.mint a koráb­biak, a Papírgyárnál egyheti nyereségrészesedést biztosított a dolgozók számára. A PÁRT EGYSÉGE ÉS SZILÁRDSÁGA JÖVŐNK FELTÉTELE N egyven év telt el pártunk megalakulása óta. Ez a négy évtized bővelkedik hősies küzdelmekben, kiemelkedő si­kerekben. A Magyar Kommu­nista Párt negyven év folyamán sok áldozatot követelő harcok­ban átmeneti nehézségek, vere­ségek ellenére is győzelmesen vezette népünk harcát. E küz­delmes évtizedek sokmindenre megtanították a magyar kom­munistákat. Az összegyűjtött rengeteg tapasztalat, tanulság közül egyik legfontosabb: csak erős, egységes, jól szervezett párt tud eredményes akciókat végrehajtani, viheti győzelemre a nép harcát az elnyomók el­len, szervezheti meg a szocializ­mus építését. A magyar kommunista moz­galom története bizonyítja, hogy a párt csak akkor érhet cl sikereket, amikor megvan a szi­lárd marxista-leninista ideoló­giai, politikai és szervezeti egy­ség. 1918. végén és 19 tavaszán a párt még fiatal, taglétszámát tekintve nem volt nagy, mégis rövid néhány hónap alatt élére állva a munkás, katona és sze­gény paraszti tömegeknek, si­került a világ második prole­tárállamát megteremtenie. A gyors siker titka: a kommunis­ta párt egységes volt abban a kérdésben, hogy az orosz pro­letariátus példáját kell követ­nie. mert ez az egyedül járható út a nemzet számára. A párt hallatlan energiával szervezte a szocialista forradalom erőit. A Magyar Kommunista Párt a negyedszázados Horthy- fasiszta elnyomás nehéz évei­ben, amikor állandó élet-halál harcot vívott létéért, szembe kellett szállnia a fasiszta de­magógiával, — a munkásmoz­galom szakadáraival, ha számbelileg kicsi párt volt is, a nemzet eszmeileg és politikailag legerősebb pártja tudott marad­ni, mert tagjainak forradalmi hűségét, győzelembe vetett hi­tét soha semmiféle üldöztetés, fasiszta uszítás nem tudta meg­38 éve harci sorban 14 ég alig volt 19 éves Varga Jenő, a rábasömlyei sze­gényparaszt hat gyermeke kö­zül a legidősebb, amikor beso­rozták a császár katonájának. A világ akkor az első világhá­ború füzében égett. Ezrek, sőt tízezrek véreztek a frontokon. Azóta több mint negyven esz­tendő pergett le az idő homok­óráján. S innen nézve még a legkeservesebb emlékek is meg­szépülnek. Ma már túl a hatva­non, ősz fejjel emlékezik visz- sza a régmúlt időkre: a hadi­fogságra, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomba, a polgár- háborúra, a békés évek alkotó, teremtő munkájára. — Nem is voltam fiatal — emlékezik vissza. A fiatalság nyújtotta örömökből nekem semmi sem jutott, hiszen ne­gyedik elemista koromban már csak néha-néha jártam iskolá­ba, mert dolgozni kellett. És tizenhárom éves koromtól már rendszeresen jártam az uradal­makat s éltem a napszámosok szépnek egyáltalán nem nevez­hető életét. Később pedig ka­tonáskodtam. 1915-ben már ha­difogoly voltam Oroszország­ban. Milyen volt életemnek ez a szakasza? Arról inkább ne tegyünk említést. — Amikor győzött Oroszor­szágban a forradalom, még ha­difogoly voltam. 1919-ben estem át a tűzkeresztségen, amikor több társammal együtt részt vet­tem Krasznojarszkban egy Kol- csak elleni fegyveres felkelés­ben. t így kezdődött a harcos út. * 1920-ban már az Első In­ternacionalista ezred katonái között találjuk Varga elvtársat. A vörös parancsnoki iskola hallgatójaként harcol Bakuban s környékén a forradalom el­lenségei ellen. Itt lép a bolsevi­kok közé, amikor 1920-ban fel­veszik a Bolsevik Pártba. Nyolc­vanegy hónap, ennyit töltött el a Vörös Hadsereg katonája­ként. Részt vesz a tifliszi har­cokban, majd amikor az inter­venció végetér, a Kaukázusban' meghúzódó bandák elleni har-\ coknak részese. A fegyverek elnémulta után) sem pihen meg. Hamarosan Le-' ningrádba kerül, ahol előbbi, gazdasági, később pedig párt­munkásként dolgozik. Ezekre az) évekre, mint a legszebbekre em-\ lékezik vissza. Az újjáépítés, a( békés építő munka eredményei / szilárdítják igazában. S amikor a hitlerista Német-1 ország megtámadja a Szovjet-( uniót, újra a harcosok közötti találjuk. Osztagparancsnok Le-) ningrádban. Itt éli át a bloká-' dot, együtt küzdve a szovjet( emberekkel. Fegyverrel a kéz-/ ben küzd a haladásért a német) fasizmus ellen. 1944-ben pedigi a párt katonájaként a Csel ja- ( binszk melletti magyar hadifo-/ goly tábor politikai munkása. Hinti a felvilágosító szavakat az{ idegen érdekekért háborúbal hajtott magyar munkások és) parasztok között. TVem pihen meg azután sem, amikor a hitleri Német-' ország kapitulál. Két évvel a( felszabadulás" után itthon áll, csatasorba, dolgozik az ország' újjáépítéséért, a kiaknázatlan( magyar kincs, az olaj feltárá-{ sáért. 38 év. Majdnem egy ember­öltő. Ennyit töltött el Varga1 Jenő a kommunista mozgalom katonájaként. Ma már túl van a hatvanon. Azonban még most sem akar pihenni. Ahogy mond­ta: amíg ereje lesz, nem áll lei a sorból. N, I, ingatni. Egyetlen párt volt, — amely megmutatta a kivezető utat a magyar nép számára, — Horthyék nemzetvesztő politiká­jából. A felszabadulás utáni elért eredményeink egyik fő forrása is az volt, hogy pártunk tagjai egyemberként harcoltak a föld­osztásért, az újjáépítésért, a proletárdiktatúráért, országunk szocialista gazdaságának megte­remtéséért. S az ellenforrada­lom felett azért tudtunk vi­szonylag oly gyors győzelmet aratni, mert ,az újjászervezett párt egységes volt az ellenforra­dalom leverésében, a gazdasági és politikai konszolidáció meg­teremtésében. A pártot ért kudarcok, időle­ges vereségek tanulsága is az, hogy az osztályellenség csak akkor tudott időleges sikert el­érni, amikor pártunk egységét sikerült megbontani. 1919-ben, a proletárdiktatúra bukását elő­segítette a pártegység hiánya is. A két párt egyesülésével beke­rültek a pártba a reformista — revizionista elemek, akiknek bomlasztó tevékenysége béní­totta a proletárdiktatúra mo­torjának, a pártnak cselekvőké­pességét. A z 1956 októberi események bekövetkezésének egyik fő oka is a pártegység hiányában kereshető. Nem folytattunk kö­vetkezetes harcot sem a szek­tás hibák, sem a jobboldali re­vizionista áruló Nagy Imre párt ellenes csoportja ellen. Pártunk tanult a magyar kommunista mozgalom négy évtizedes tapasztalataiból, s elő­rehaladásunk egyik fő forrá­sának, a pártegység további szi­lárdítását tekinti. Az országos pártértekezlet leszögezte, hogy a pártnak a marxizmus-Ieniniz- mus álláspontjáról következetes harcot kell folytatnia minden­féle elhajlás ellen. Meghatároz­ta a pártegység megerősítésének módját is: „őrizzük a marxista—leninista elmélet tisztaságát, erősítsük a a párt elméleti alapjait, semmi­sítsük meg a revizionista néze- )teket és ezek nyomán lábra ka­mpóit megalkuvás, osztályárulás maradványait.” A pártegységért vívott harc fő módszere a meggyőzés. A* adminisztratív módszerek csak kivételes esetekben vezethetnek eredményre. A párt sorainak egységét tehát elsősorban az ideológiai egység alapján lehet ^ biztosítani. Az ideológiai egység megköveteli, hogy a kommu­nisták állandóan gyarapítsák, fejlesszék marxista-leninista tu­dásukat. Csak szilárd marxista- leninista elmélet alapján lehet eredményes harcot folytatni az ellenséges ideológia ellen és a szektás nézetekkel szemben is. Különösen fontos ezt aláhúzni napjainkban, amikor az ideoló­giai harc a két tábor közötti harcban előtérbe került. A szo­cialista országok kommunista pártjainak 1957. novemberében elfogadott nyilatkozata meg­állapítja: „Elsőrendű fontosságú a tö­megek fokozottabb marxista— leninista nevelése, a burzsoá- ideológia elleni harc, a szo­cializmus és a kommunista mozgalom ellen irányuló impe­rialista propaganda hazugságai­nak és rágalmainak leleplezése, a szocializmus, a béke és á né­pek barátsága eszméinek ért­hető és meggyőző formában tör­ténő széleskörű propagandája P ártunk most egységesebb és szilárdabb, mint vala­ha. Ennek az egységnek egyik legszebb és legkifejezőbb pélaaia az országgyűlési és tanácsválasz­tás volt. Soha ennyi párttag még nem tevékenykedett par­tunk politikájának ismertetése, népszerűsítése, végrehajtása ér­dekében. Sikerült megvalósítani azt az elvet, hogy minden párt­tag végezzen pártmunkát. S most rendkívül fontos, hogy ezt a nagy ambíciót ne engedjük elveszni. Hisz olyan nagy feladatokat kell megoldani, mint a mezőgaz­daság szocialista átszervezése, 3 éves tervünk teljesítése. Pár­tunk kultúrális irányelveinek végrehajtása, állami és társa­dalmi rendünk további szilárdí­tása. Ezek akkor válnak való­ra, ha a párt minden tagja — együtt a pártonkívüliekkel —, szívósan munkálkodik végre­hajtásán. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának levele a pártszervezetekhez és a dolgozó néphez Prága (CTK). A Rudé Prá- vo, a Csehszlovák Kommunista ’Párt lapja, november 20-i szá- 1 mában közli a Csehszlovák i Kommunista Párt Központi Bi- (zottságának a pártszervezetek- ihez és a dolgozó néphez intézett levelét, amelvet a Központi Bi- zottság novefnber 13-án és 14- (én megtartott teljes ülésén ho­zott határozat alapján bocsátot­tak ki. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának levele számos javaslatot ter­jeszt elő nyilvános megvitatásra a csehszlovák életszínvonal to­vábbi emelése céljából. A mun­kások bérrendszerének újjá­szervezésével kapcsolatban szá­mítani lehet arra, hogy 1959— 60-ban lehetségessé válik a munkások bérének 7 százalékos emelése, az ez évre előirányzott bérszínvonallal összehasonlítva. A második nagyobb feladat a csehszlovákiai lakáskérdés megoldása 1970-ig, egyes öve­zetekben és Prágában 1965-ig. Ez annyit jelent, hogy 1959 és 1970 között körülbelül 1 200 000 lakás épül fel. (MTI). Románia kőolajfinomítót épít Indiában A román kőolaj és vegyipari üzemeket építő tröszt megkezd­te az előkészületeket egy kő- , olajfinomító építésére Indiá­ban. A finomító berendezését Románia szállítja. A ploesti Perochin Vállalat előbb egy kí- iSérleti desztillációs berendezést szállít, amelynek segítségével 'megállapítják az indiai nyers­olaj tulajdonságait, s ennek alapján készítik majd el a kő­olajfinomító egyes berendezé­seit. Ezenkívül kísérleti beren­dezés készül a pakura kokszosí- tására és egy másik a kőolaj finomítására. E három beren­dezés segítségével állapítják majd meg, milyen gépekre van szüksége a tervbevett indiai kőolaifinomítónak. t

Next

/
Thumbnails
Contents