Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-15 / 244. szám
€ SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1958 október Ü POLDMUVESSZQVETKEZETEINK | életébő A földmüvesszövetkezeti vezetők, mezőgazdászok felelőssége az őszi munkák segítésében A Magyar Szocialista Munkás Párt agrárpolitikájának tézisei világosan és félreérthetetlenül rögzítik, hogy a párt védi és tá- fhogatja a szövetkezeti és az állami nagyüzemek, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok biztonságos termelését. Pártunknak az a Véleménye, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztságnak Is növekedjék a bevétele és emelkedjék az életszínvonala. A nyugodt és biztonságos termelés előfeltételei meg vannak nálunk Szolnok megyében is. A dolognak azonban két oldala van, nevezetesen, hogy az egyéni gazdáknak is törekedniük kell bevételeik növelésére. Hogyan? Elsősorban szorgalmas munkával. Most, a jelen időszakban a beta- takaritás és a vetés gyorsításával. Biztonságban vannak, hiszen a biztosítékokat éppen pártunk nyújtja és éppen pártunk őrködik azon, hogy a régi hibák ne ismétlődjelek meg. A vetési kényszer megszűnt. Erőszakos szövetkezet szervezés nincs. Bevezették az állami szabadfclvásárlási árakat, és még számos intézkedés tanúskodik arról, hogy a dolgozó parasztság nincs és nem lesz kitéve a korábbi sérelmeknek. Az élmúlt héten Csótó István elvtárs, a Szolnok megyei Tanács VB elnökhelyettese is hasonló értelemben nyilatkozott a Szolnok megyei Néplapban. A többi között elmondotta, „pártunk, kormányunk semmi olyant nem tesz és nem akar tenni, amely a dolgozó parasztok érdekeivel ellentétes. Helyenként az ellenség rosszindulatú fecsegéssel igyekszik megzavarni a dolgozó parasztságot, tagosításról beszél. Erre csak azt tudjuk mondani, a felelőtlen fecsegőkre ne hallgasson senki” — mondotta Csótó elvtárs. A megye egyik felelős vezetőjének ilyen értelmű nyilatkozata ismételten csak bizonyság arrattézve, hogy pártunk politikájától nem térünk el, és az agrártézisek szellemében munkálkodunk. Számos Szolnok megyei községben az egyéni gazdák éppen ezért igyekeznek a vetéssel és a betakarítással. Belátják, hogy a késlekedéssel önön magukat rövidítik meg, viszont az igyekezettel családjuk nagyobb jövedelmét biztosítják. A falvak legszorgalmasabb gazdái már elvetették a magot, vagy ezekben a napokban fejezik be a búza vetését. Nincs vetési kényszer. ,de mégis földterületük 35—40 százalékán kenyérgabonát termelnek, miután igen helyesen szemeiéit tartják azt, hogy nemcsak nekik, hanem a munkásoknak is kell a kenyér. Ezek a derék, igyekvő emberek egyben lelkiismeretesek is. Saját szemükkel győződnek meg ugyanis arról, hogy a községi földművesszövetkezeti üzletekben évről-évre, hónapról-hónapra nő az áru- választék, az üzemek munkásai egyre több hasznos, áruféleséget küldenek a falvak dolgozó parasztságának. A munkásosztály igyekezetei nyilvánvalóan becsületbeli dolog viszonozni. Igen, mert ha valaki azt tartja, hogy csak annyit vet amennyi magának és családjának kell, akkor ugyanilyen címen az üzemi munkás is azt tarthatná, hogy csak annyi rádiót, motor- kerékpárt készít, amennyire neki szüksége van... A földművesszövetkezetek mezőgazdasági üzemágai ilyen értelemben végezzenek felvilágosító munkát azok között, akik még várakoznak és halogatják a vetést. A földművesszövetkezeti agronómusok érezzék felelősségüket, népszerűsítsék az élenjáró szorgalmas gazdákat, állítsák példaképül a késlekedők elé, szereljék le az ellenséget és verjék vissza a hazug, felelőtlen rágalmakat, amelyek bizonytalanságot keltenek egyes hiszékeny dolgozó parasztok körében. A földművesszövetkezeti vezetők tanulmányozzák a párt agrárpolitikájának téziseit, ez legyen az iránytű. Most ezekben a napokban bizonyíthatják be legjobban azt, hogy hivatásuk magaslatán állnak. Szorgalmuk, lelkiismeretességük fokmérője mindenütt a vetés gyors befejezése legyen. Pártunk számít a földművesszövetkezeti vezetők lelkiismeretes és becsületes munkájára, arra, hogy a dolgozó parasztok vetési munkáját ókos szóval meggyorsítják. — Szp — t •A SZERETEM ÖREGEI Az éfnlékék, akár kedves, vágy szomorít pilíanatöt örökítenek még, bennünk élnek. S néha úgy Vágyunk velük, hogy a rosz- szát igyekszünk elfelejteni, elhessegetni árnyékát az élteit évek méllől. A kedves, szép emlékéé már szívesebbén gondolunk vissza, s beszélünk másoknak is róla. A napokban egy aktíva értekezleten vettem részt. Egyszerű, dolgoskezű emberek foglalták el a széksorokat. A beszámoló után a hozzászólások közül különösen az a rész ragadott meg, mely visszapergette az éveket, egy szomorú emlékig, valóságig. Pesterzsébeten a főváros Szívétől pár kilométerre lévő munkásnegyedben éltem. Az út az iskolába (ahova jártam) Horthy Miklósáé „szeretett" konyhája mellett vezetett el. A tágas udvaron rongyosruhájú, az éhségtől, az élet gondjaitól meggyötört arcú, görnyedt öregek, s mezítlábas gyermekek álltak sorban, fazékkal kézükben, hogy az aznapi babfőzelékből jussukat megkapják. Minden nap tudtuk, hogy mit főztek, mert illata messze terjengett a városban. Ez á kép elevenedett fel bentiem, amikor Cser János boltvezető felszólalásában a múltról, é mezőtúri városi szer ételházról beszélt. Közel Volt a bolt, ahová a gondozottak pár fillérükért vásárolni jártak — mondotta. Rongyosak, soványak voltak, s amikor kiszolgálta őket, mindig azt leste, merre fordulnak, mihez érnek hozzá. Az ápolatlan, gondozatlan öregek útitársa, a különböző férgek, hol itt, hol ott potyogtak le ruhájukról. Azóta már a Gorkij úti Szere- tetházba is besütött a napsugár. Egy évtized alatt megváltozott az idős tagok élete. Azon a je- ---------------------lölőgyűlésent ahol Cser János is részt vett, ezt vette észre, mert az otthon lakói is eljöttek, hogy azt jelöljék, aki ügyüket továbbra is képviseli. Az ünneplőbe öltözött öregek elmondották, hogy egy hétén 3—4-szer húst esznek, s erre á napra is disznót vágtak. Igazi otthonnak érzik a szeretetházat, ahol a békesség mellett a nyugodt öregkor is biztosítva van számukra. — G. K.—-------------Mi t várnuk és mit kapnak a já/nárok&xúUási, a jászkiséri dolgozó parasztok a gépállomástól A gépállomások nagyon sok segítséget adnak az egyénileg dolgozó parasztoknak. Van azonban olyan gépállomás, amelynek a vezetői kissé felületesen kezelik az egyénileg dolgozó parasztok gépi munka igényeinek kielégítését. Nézzük Jászkisért. A földművesszövetkezet gépi munka éves tervét 64 százalékra teljesítette. Rabi Nagy István körzeti felelős naponta jár az fmsz irodájába s panaszolja, hogy a gépek több mint 10 napja kijavito.tla- nul vesztegelnek tanyáján. A gazdák pedig érthetően elégedetlenkednek. Előfordul az is, hogy a gépállomási erőgép otthagyja a megkezdett munkát, s voltak olyan napok, amikor egyetlen gép sem dolgozott az egyéni gazdáknál. A Jászberényi Gépállomás vezetőinek is jobban körül kellene nézniük. A jászárokszállási fmsz-el szerződést kötöttek, amelynek értelmében 12 gépet adnak az ottani egyéni gazdáknak. Valóságban mindössze 6 gép dolgozik, 3 aprómagot csépel, 3 vontató pedig a szállításokat végzi és így gyakorlatilag talajmunkáról nem beszélhetünk. A jászárokszállási fmsz 600 kh. szántási munkára szerződött a gazdálkodókkal. Ugyan mikor teljesítik vállalt kötelezettségüket, ha a gépállomás továbbra Is így szervezi a munkát. Terme!ési tanácskozás a jászárohszállás! főld- uiűvesszöveíkezeíné! Ünnepélyes kertetek között zajlott le a közelmúltban Jász- árakszátlasan a szakszervezeti bizottság rendezésében megtartott termelési tanácskozás. A szocialista kereskedelem 10 éves jubileuma alkalmából Perlaki Sándor lg. elnök a szövetkezet eddigi' működését, majd a választásokkal kapcsolatos tennivalókat, Major József kiskereskedelmi üzemágvezetö a kereskedelem 10 év alatt megtett útját ismertette a jelenlévőkkel. Elmondotta többék között, hogy az 1958. III. negyedév munka- verseny eredményei alapján a kiskereskedelmi és vendéglátóipari hálózat tervét 101 százalékra teljesítetté. Az ünnepi tanácskozáson több dolgozó részesült kitüntetésben, oklevélben cs pénzjutalomban. Perlaki elvtárs -díszoklevelei és 500 forint pénzjutalmat nyújtott át Méry Lajos pénzügyi előadónak és Móczár Lajos boltvezetőnek a szövetkezetnél eltöltött 10 éves munkásságuk alkalmából. A „Legjobb egység” feliratú vándorzászlót és 600 forint ősz- szeget a 4. sz. Fűszer-csemege bolt négy dolgozója nyerte el, a „Legjobb dolgozó” feliratú vándorzászlót, 200 forint jutalmat Fülek! Sándor II. sz. italbolt vezetője, a „Jó munkáért” vándorzászlót, 200 forint jutalommal Budai János háztartási bolt vezetője kapta. Ezenkívül még számos jelvényt és oklevelet osztottak ki. HÍREK innen—onnan A Kunszentmártoni Földiníi- vesszövetkezet október ltí-án ünnepli a szocialista vendéglátóipar 10. éves évfordulóját. Az ünnepség után disznótoros vacsorát rendeznek. Csapó Irma tna gyarnóta énekes szórakoztatja a vendégeket. * A kisújszállási földművé sszövetkezet közül 85 kh. hagymára kötött szerződést a termelőkkel. 8 kh.-on pedig hagymatermelő társulás alakult. * Tiszaőrsön cukorrépatermelő társulás alakult 17 fővel, 17 leli területen az fmsz-i nőbizottság kezdeményezésére. * Az Örményesi Fmsz megyénkben a második a cukorrépaterv- teljesitésben. Vasárnap estig 150 holdas tervüket 100%-ra teljesítették. Beszámoló a római méhésg koncr- resszusi tapasztalatairól Debrecenben a Megyei Méhész Szakbizottság október 19-én, vasárnap délelőtt fél 9 órai kezdettel a debreceni Déry Múzeum termében megyei mébészitapot rendez. Farkas Pál, a SZŐVOSZ Mezőgazdasági Főosztályának he- ijettes vezetője, a Rómában 1958. szeptember 15—23-ig megrendezett XVII. Méhész Kongresszus tapasztalatairól tart beszámolót a megye méhész szakcsoport elnökei, méhészei részére. A méhésznapra megyénk méhészei is meghívást kapnak, hogy megismerkedjenek a méhészko- dés tudományának legújabb eredményeivel. A méhésznapon nemcsak a római méhészkongresszíjson elmondottak kerülnek ismertetésre, hanem több termelési és szervezeti kérdés is megvitatásra kerül. Ezért kívánatos, hogy minden méhész szakcsoportunk legalább egy taggal képviseltesse magát az összejövetelen. A választás sikere érdekében NEKÜNK ASSZONYOKNAK sem közömböst, hogy kiket jelölünk tanácstagnak, vagy országgyűlési képviselőnek. Éppen ezért már a Házi agitáció során elbeszélgetünk a dolgozókkal, meghívjuk a tánácstagjelölő gyűlésekre, hagy ők is segítsék a választási munkát javaslataikkal, bírálataikkal. Agitációnk során elmondjuk, hogy nekünk, asszonyoknak, a párt és kormány olyan jogokat biztosított a felszabadulás óta, ami a múltban, a Horthy-rend- szerben nem volt meg. Nem volt az egyszerű munkásasz- szonynak szavazati joga, s akinek mégis volt, azt korhoz kötötték, így ha a 30. életévét betöltötte, 3 élő gyermeke és Tiat elemi iskolája megvolt, csak akkor szavazhatott. Most minden becsületes férfi és nő egyaránt szavazhat, ha 18. életévét betöltötte. S mondjuk el azt is, hogy a nő a múlt rendszerben a férfi dolgozóval azonos munkáért, mennyivel kevesebb bért kapott, csak azért, mert nő volt. Ma a férfivel egyenlő munkabér van biztosítva számukra, azonos munkáért. VAGY NÉZZÜK MEG, hogy voll-e biztosítva a múltban a dolgozó nőnek 12 heti szülési szabadság, 400 forintos csecsemőkelengyével, vagy napközi otthon a dolgozó asszonyok gyermekeinek? Nem volt. De ma már mindez biztosítva van. Ragyogóan tiszta napközi otthonokba, bölcsődékbe, gondos gyermeknevelőkre hagyhatja az anya gyermekét. Eszébe jutótt-é a múltban a Hangya szövetkezet vezetőinek, hogy a női dolgozók munkájának megkönnyítése érdekében mosógépet vásároljon? Erre is csak nemmel válaszolhatunk. Ma az fmsz nődolgozói, a szak- szervezet által vásárolt mosógéppel végzik odahaza a nagymosást. Ezért mi, az fmsz nőbizottság asszonyai úgy fogunk szavazni, hogy jobblétüríket még fokozni tudjuk, s békében építhessük szocialista hazánkat. CSATLAKOZZANAK HOZZÁNK a megye területén működő fmsz-i nőbizottságok és saját tapasztalataik életük elmondásával végezzék agitációs munkájukat, hogy közösen, szebb és boldogabb jövőnk érdekében mindent, megtegyünk a választás sikere érdekében. Lovas Lajósnc unsz nőbizottság elnök* Mezőtúr
