Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-15 / 244. szám

! 353 október IS. SXOLNOB MEGYE! NÉFLAP 6 Eredményes volt a patronálás Eá év tavaszán a törökszent­miklósi BARNEVÁL 10 temielő- 8,20 vetkezettel kötött patronálási szerződést. A cél az volt, hogy a termelőszövetkezetekben előse­gítsék a nagyüzemi baromfite­nyésztést és ezáltal, a feldolgozó vállalaton kéréséiül biztosítsák a lakosság húsellátását Is. Ma, amikor a patronálás első számvetése elkészült, elmond­ható, hogy nem volt hiábavaló munka. Azok a termeloszovetke- zelek, amelyek a patronáló vál­lalat agrtmójmisánalk szakszerű útmutatásai alapján végeztéik a munkát, jó eredménnyel zártáik a csibenevelésii szezont. A pat­ronált szövetkezetek törzsállo­mányában 6867 tenyészbaromfi van. Az éredmény igen becsületes és szívós munkának köszönhető. A kezdet volt talán a legnehe­zebb. A termelőszövetkezetek is vcnakódtak a baförhfinéveléstol. A szövetkezeti vezetőségnek né­hol hosszú napokat kellett ma- gyárázni áiYől, hogy milyen le­hetőségekét nyújt a nagyüzemi baremfitenyésztés, míg végre bi­zonytalan hangon beleegyeztek, mondván, hogy „majd mégpró­báljuk”. Később á vállalat agrónómu- sának nagy harcot kellett foly­tatni a fejlett nevelési módsze­rek betart ásóért. Nehezen ment, mert a szövetkezeti gazdák ilyen nasy tömegű baromfi neveléssel eddig még nem foglalkoztak. Az elavult éa nem tudományos alapokon nyugvó módszerek és nem egy esetben az önfejűség odavezetett, hogy a nevelt állo­mányból, mire őszibe kaptak, már nagymérvű elhullás is mu­tatkozott. Ezt bizony el lehetett volna kerülni és jóval magasabb lett volna a szövetkezetek nye­resége. A takarmányozásnál is voltak maradi elgondolások. A hagyo­mányos takarmányozást még csak megértették, de idegenked­tek a tápszerek alkalmazásától. Akkor néztek nagyot, amikor a nagy rábeszélésre mégis hozzá­nyúltak az újhoz és a közösben nevelt csirkék szemlátomást hagyták el a háztájiakat. A kisújszállási Sallai Terme­lőszövetkezet legjobban hajlott a szóra és van is eredménye. 1400 csibét vett át a BARNEVÁL-tól nagyüzemi nevelésre. Az összes neveltetési ráfordítása 32 390 fo­rint volt és a termelt értéke 39 830 forint. így a szövetkezet 7439 forintot keresett az 1400 csibe nevelésén. A Sallai Termelőszövetkezet hozzáértő emberre bízta a gon­dozást és a patronáló vállalat agrónómusának tanácsait is betartotta; A baromfigondozó is szép keresethez jutott, mert hq, vonta 2156 forint jutott neki. A kisújszállási Kinizsi sem panaszkodhat, mert a nevelésre átvett 28Ó0 csibén a tiszta nye- nésége 12 657 forint volt. A kis­újszállási Ady Termelőszövetke­zetnek 8785 forint lett a tiszta haszna. A mezőhéki Táncsicsnál 7356, a turlkevei Táncsicsnál 10 622, a turkevei Vörös Csillagnál 27 057, a törökszentmiklósi Béke Ter­melőszövetkezetnél 2281 forint haszon mutatkozott. Összevetve, tíz termelőszövet­kezetnél 77 485 forint nyeresé­get jelentett a patronálás. Nem volna helyes, ha csak a forintban mutatkozó eredményt hoznánk fel. Ennél több az, amit a r atronálás adott a termelőszö­vetkezeteknek. A törzstenyésze- ten túlmenöleg sok helyen már megfelelő férőhely is könnyíti a következő évet. Ä gondozók szakképzése is kezdetét vette. Az ősz beáll­tával a BARNEVÁL tanfolya­mul; indít számukra. A baromfi- tenjrésztés legjobb szakemberei tanítják a korszerű, jövedelmező baromfinevelést. Az előadásokat filmvetítéssel színesítik és gya­korlatban is bemutatják a helyes módszereket; A nagyüzemi baromfinevelés előnyös a termelőnek, de előnyös az ország lakosságának és az ál­lamnak is. A piacokra felhozott baromfi még mindig bevésnék bizonyul és ez arra készteti a termelőket, hogy többet termeljenek. A vá­rosi asszonyok érzik a hiányt, mert bizony egyes „őstermelők” olykor-olykor alaposan megkérik a csibe árát Pedig ennyi csibét az országban sohasem névélték, mint most, azonban az igények — helyesen többet követelnek és a szövetke­zeteknek, állami gazdaságoknak eleget kell tenniük a jogos igé­nyek kielégítésének. A következő évben a mester­szállási Úttörő Termelőszövetke­zettel is szaporodik a nagyüzemi baromfitenyésztők száma. A mezőtúri terfnelőszövetfcézé- teknek nagy adottságuk vaft ba- romfinevelésre és helyes volna, ha öle is követnék a már tevé­kenykedő szövetkezeteket és a mesterszáll áslak példáját. A feldolgozó üzem és a ter­melőszövetkezetek helyes össze­fogása nagyban előre vinné szö­vetkezeteink korszerű termelését és a lakosság szükségleteinek szervezett kielégítését. Érdemes ezen munkálkodni. — ab — ’.▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼VT WWWTTTWV VT Értesítés Értesítjük vevőinket, hogy a kezelésünkben lévő Oxigén és dissaus-gázlerakátot október 15- éit az 51-es számú Autóközle­kedési Vállalat átveszi. E napon a kiadás szünetel. Szolnoki Vas- és Faipari KTSZ Vezetősége Teljesítették exporttervüket A Tisza Cipőgyár dolgozoi a III; negyedévi exporttervüket maradéktalanul teljesítették. A negyedév folyamán további két országgal gyarapodott a gyár vá­sárlóinak száma. A negyedév legnagyobb eseménye talán az volt, hogy a Szovjetunió 100 ezer párak megrendelést adott az üzemnek. Áz ilyen nagyarányú megrendelést értékelik is a dolgozók, s munkájukban is meglátszik, hogy nagy gonddal készítik a szovjet exportra szánt cipőket. Továbbra is szeretnének megrendeléseket kapni a Szov­jetuniótól. Az új vásárlók között találjuk az Iraki Köztársaságot is, ahová az üzem újdonságaiból a csdnká- ból, ebből a jó minőségű gumi félcipőből szállítottak többezer párat Terven felül a Német Demok-* í-atikua Köztársaságba indítottak 10 ezer pár gyermekcipőt, a tornacipőből pedig többszázezret az észak-afrikai országoknak ad­tak el. Az export-piacon tovább bő­vült az „Ultra” nevű kosárlabda cipő vásárlása. Ezt a közkedvelt típust új mintával, az eddiginél szebb kivitelben szállították a rendelőknek; Az „Ultra” na­gyon keresett Cikk, mert esztéti­kailag, s tartósságaiban felveszi a versenyt a legjobb csehszlovák és nyugati üzemek gyártmányai­val; A IV. negyedévben a Tisza Cipőgyár új gyártmányokkal, Wellington csizmákkal és újfajta eljárással préselt cipőkkel ké­szül bővíteni exportját. fi rákcczifaivai gazdasági felügyelő és a „tájékozottságé Megyénkben helyenként nem úgy halad a búzavétés, mint kel­lene. Súlyos veszéllyel jár a ké­sedelem: a kései vetés nyomán aligha várhatunk jövőre bősé­ges termést. Természetes, hogy a mezőgazdasági vezetőknek min­dén erejükkel szorgalmazniok kell. a vetést, felvilágosító mun­kát kell végezniük a lemaradás mielőbbi megszüli tetősére. Rákócziiéivá gazdasági fel­ügyelőjével beszélgettem tegnap reggel telefonon. Elmondta, hogy a községben eddig 250 má­zsa vetőmagot cseréltek be. Becslése szerint eddig a falu egyéni gazdái 15—20 százalék­ban fejezték be a vetést. Szeret­tem volna ogv-két egyéni gaz­da nevét megtudni, olyanokét, akik megértették: a búzavetés nem magánügy. A gazdasági felügyelő egyet­len gazdát sem tudott megne­vezni, áki már elvetett. Nehéz elképzelni, hogy ilyenfokú tájé­kozatlanság mellett miként ke­resi fel, mint buzdítja a. lemara- dottakat, hogyan dicséri meg ér­demük szerint a szorgalmasa­kat;.. „Még ném vólt nálunk határszemle” — mondottá ment­ségül. Külön kérdés, hogy ez á „mentség” — nem mentség, ha­nem újabb bizonyítéka a nem­törődömségnek. Éppen ezekben a napokban kellene a gazdasági felügyelőnek állandóan a határt járnia, feljegyeznie az ott ta­pasztaltakat. Mert igaz ugyan, hogv az idő sürget, de az is igaz, hogy aki október 20-ig elveti búzáját, még jókor vetett. Nagy a gazdasági felügyelők felelőssége. Sokkal több lelkiis­meretességet várunk tőlük, mint amennyit a rákóczifalvi felügye­lő tanúsított. b. z. —1 Két mondatban a Szovjetunióról A szovjet mezőgazdasági gépgyá­rak az elmúlt ötéves terv során megháromszorozzák termelésüket. Jelenleg minden hét percben elké­szül egy gabonabetakarító kom­bájn. * Ukrajnában 30 új üdülő nyilt. A már meglévő 600 üdülőben idén kb. Annus néni levelű Anniba néni lévaiéit úgy Vár­ijuk, mint régi ismerős érkezé- >sét. az évek során megszoktuk, ,hogy időközönként elhozza a >posta az egyszerű jászberényi > asszony kockás papírra vetett >sorait. S ha valamilyen okból i elmaradnak az írott tájékogta- 1 lások, már hiányoljuk. Ez ért- ihető is, hiszen a levelekből, |mint apró mozaikokból össze - )rakhatjuk egy szörgalrnasan dol- [gozó nagy család, a Isz-beliek )munkában lelt napjait. az em- | berék örömeit, gondjait. Ezzel már azt is megmondtam, 'hogy Annus néni rövid híradásai i hű képet adnak a termelőszövet- \kezet életéről. írásaiból meg- i tudjuk, hogyan haladnak a so­proniévá munkáklcal, milyen ne- ) kézségeket kell leküzdeniük, '.hogy tovább erősödjön közös > gazdaságuk, gyarapodjon az ossz- J vagyon és a tagok jövedelme is i évente emelkedjen. Annus néni | soraiból kicsendül, hogy mennyi­sre szereti és szívén viseli a tsz [ügyét, ahol már éveket töltött el i a közös munkában, ahol megtá­plálta a biztos kenyeret. Jól tud­ója ez á fehérhajú asszony azt is, >hogy nem sima az út, amelyet P járnak. Vannak göröngyök, buk­tatók, de abban is biztos, hogy ! ez az út vezet a mánál is jobb ■ életkörülményekhez, a paraszt- ,ság felemelkedéséhez. S ha a »sokat, munkálkodó kezek elfá­radnak, csö/cljai a munkabírás, > Kazahsztánban nagytermelékeny- >ségű vegyipart alakítanak ki. A ter- >vek szerint 1965-ben már 7_szer > annyi vegyi ipari cikket gyártanak, ) mint jelenleg. > * > A Szovjetunió postaügyi miniszté- P riuma ez év nyarán a labdarúgó vi- ilágbajuokság alkalmából külön bé­lyeget bocsátott ki. Most vágott so" >rok formájában újból megjelentette J ezeket a bélyegeket, amelyek fiVí. >telíaí ritkasággá váltak. * Az elmúlt három év során több mint 2.400 új iparvállalatot építettek fel és helyeztek üzembe a Szovjet­unióban. Különösen sok új gyárat, —• bányát és erőművet létesítettek Szibériában és Kazahsztánban. * Ukrajnában a kővetkező években kiváló olajipar fejlődik ki. A ter­vek szerint 1965-ben már évente több mint 5 millió tonna olajat ad a nép­gazdaságnak, vagyis annyit, ameny-i nyit Franciaország, Olaszország és 'a. Német. Szövetségi Köztársaság icgyüttvéve kitermel. . * A sztálínabádl egyetemen arab és perzsa nyelvszak nyílt. Ezen a sza­kon ázsiai és afrikai nyelvkulatö- kat, tolmácsokat képeznek. * A szovjet parasztság és a falusi értelmiség az elkövetkezendő három év során mintegy 9,000.000 családi házat épít. * A Bjelorussz SzSzK-ban *— 3 Szovjetunióban elsőként teljesen alt? louatizálják az energia-rendszert. A munkaiatokat hamarosan befejezik, Kína első munkás­és paraszt származású bányamérnökei Mint a Renmin Ribao jelenti, a pekingi egyetemeikről az idén kerülnek ki az első munkás és paraszt származású kínai bánya­mérnökök. A felszabadulás előtt nem volt Kínában bányamérnök képzés, ezért különösen jelentős, hogy rövidesen 130 kínai egye­temen képzett bányamérnök kapcsolódik be a kínai bányá­szat munkájába. Egy hónap mérlege 620 kiszállás A. Szolnoki Mentőállomás dolgozói viszonylag kisforgalmú hónapnak te­kintik szeptembert. Azért viszony­lag, mert az augusztusi 627-el szemben, szeptemberben ,tcsak‘‘ 620 kiszállást hajtottak végre. A 620*bö! 20 esetben balesethez, 133 esetben szüléshez és 467 esetben betegszállításra meütek ki. Egyébként október már most érez­teti hatását a mentők munkájában. Ezt bizonyítja, hogy 11-ig már 263 esetben vonultak ki szállításra. Ezt az emelkedést az eredményezte, bogy áz októberi szélsőséges időjá­rás ingadozása! következtében sza­porodott a megfázásokból eredő — megbetegedések száma. IIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllHlllllftIllIflI Az „Ezer iskola" mozgalom Lengyelországban kicsik-nagyok egyaránt élénken érdeklődnek a len­gyel áljain fennálásának közeledő ezredéves évfordulója iránt. Az év-, fordulóra való készülődést a terű-. Ifcti népfrontbizottságok szervezik. Gomulka elv társ júniusban meg-| hirdette a jelszót: a millennium leg-, szebb emlékműve az lesz, ha az cv-, l ord illőt új iskolák építéscv-el ünnep-1 Till meg. Ez a gondolat széleskörű tá-i nógatásra talált az egész lengyel' társadalomban. A népfrontbizottsá-' gok a lakosság egyre szélesebb ré-' legeit vonják be az iskolaépítésbe,' azonkívül a város- és falurendezési, | valamint az erdősítési és fásítási mozgalomba. Csakhamar megszületett az új jel­szó: „Ezer iskolát az ezredéves év-' fordulóra!*« A népfrontbizöttságokort kívül nagy szerepet játszik a moz.1 gálombati az Iskolaépítést Támoga­tó Táraság, továbbá a Pedagógus Szövetség cs a helyi ískolaépitési bi­ezért szervezi meg egy-egy gyors, halaszthatatlan munká­nál az asszonyok, a tsz-tag fele­ségek segítségét. Ö maga mindig ott található, ahol leginkább szükség van a munkájára. S azt bátran mondhatjuk, hogy tiszta szívből örül, ha fáradozá­suk, szorgos munkájuk eredmé­nyéről adhat számul. Legutóbbi tévéiéből is dem es optimizmus árad. A sebtében papírra vetett sorokban elmondja, hogy nagy a munkatempó a közös gazdaság­ban. Felszedték a burgonyát le­szüretelték a paradicsomét, ami 87 mázsa termést adott. S még hátra van az igazi szűrét, a szőlő szedése. De előbb a kwkoricató- réssel, akarnak Végezni, hogy ha­ladjon a szántás-vetés is. 3Ó hói­don földbe tették az őszi árpa vetőmagot, s megkezdték a búza vetését is. Két nagy silógödrii- ket is megtöltötték, hogy ne le­gyen takarmányhiány, hiszen ez évben is szaporodott jószágállo­mányuk. 20 tehén áll istállójuk­ban, ugyanennyi sertés hízik az ólban, s a 60 malac is szépen fejlődik. A zárszámadás, amely az egész évi munkát mérlegre teszi, még kicsit odébb van. Ekkor tudják meg pontosan, hogy egy-egy családnak mennyi lesz az évi jö­vedelme. Eddig csak előleget leupiak, búzából 3 kg-ot munka­egységenként, burgonyából 1 kg-ot, s ezenkívül aknát Cs diót' is. | Röviden ezeket tartalmazta a\ legutóbbi levél, s mi várjuk az< újabb híradást a jászberényi Pe-J tőfi Tsz életéről, amelynek An-( nus néni — teljes nevén Szaszkó\ Józsefné — egyik szorgalmas< tagja. J NAGY KATALIN’ a nagy család szorgalmas tagjai­ról az állam gondoskodik, nyug­dijat kapnak a fsz-parasztok. Ezért érdemes dolgozni, mun- lcálkodni fiatalnak cs .idősebbnek , egyaránt. Ezért mondja rrieg An­nus néni őszintén, ha hibát lát,

Next

/
Thumbnails
Contents