Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-11 / 241. szám

* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. október 11. Hivatást vállaltak Napról napra hallunk, olva­sunk jelölőgyűlésekről, ahol a választásra jogosultak nagy­többsége megjelenik, vélekedik és dönt abban, kit jelöljenek, akire majd szavaznak is. Hogy a jelölőgyűléseken ilyen beszé­desek az emberek, abban nagy­részük van azoknak, akik szer­vezik, előkészítik az összejöve­telt. Ők a jelölés időpontjában szinté „láthatatlanok”, hisz első­sorban a választók beszélnek, azok mondanak véleményt ál­lamhatalmi szerveink eddigi te­vékenységéről. Időközben vi­szont annál többet tesznek, an­nál fáradhatatlanabbak. Két cso­portról van itt szó, mindenek­előtt az aktivacsoportokról, akik a készülődést agilációs tartalom­mal töltik meg, és a választási bizottságokról, akiké a szervezé­si feladatok döntő része. Mindkét esetben nagyon fon­tos a? összedolgozás és az is, hogy külön-külön is mindenki tudja, mit kell tennie. Sok he­lyen találtunk erre igen pozitív tapasztalatokat. Szolnokon a városi tanácsnál van a főhadi­szállás, ahol Gsényi elvtárs. a tanácstitkár, Hegedűs Vilmos az igazgatási osztály vezetője, Mor­vái György, a : városi választási elnökség elnöke parancsnokol­nak. A feladat világos, mint a haj­szálnyi vonalakkal, vastag tin­tával ég színes ceruzákkal meg­szerkesztett térkép, amelyből könnyű leolvashatni, hol milyen jelölésre kerül son Jó köztük lenni, tudni, hallani és látni, milyen önzetlenül dol­goznak ezek az emberek. Hogy elvétve akad, aki kihúzza ma­gát, hogy alig akad, akinek de­rogálna, ha este menni keli je­lölésre. A szolnoki választási elnökség tagja Polónyi Jolán, a Kolozs­vári úti óvoda vezetője. Tenger­nyi munkája mellett esténként felkeresi a választókerületeket és méri, figyeli, hogy véleked­nek az emberek, hogyan folynak a jelölések. Morvái Cyörgy, a választási elnökség elnöke egy nap több helyen is megfordul, hogy átfogóan lássa, hol, milyen a megnyilvánulás. A választási bizottságok tagjai között Balogh Imre elvtársat, a Sütőipari Vál­lalat igazgatóját, Halász Gyulát és sok más elvtársat emlegethet­nénk, akik szinte egyik napról a másikra önálló, felelős társa­dalmi aktívákká nőttek fel. Ha figyeljük, legtöbb helyen Nem^etkezi és befpeliiikai kérdésekről nyilatkozol! a kormény szóvivőié zetek sok mindenben eltérnek a mi felfogásunktól és nem alkal masak az egyetemi ifjúság szo­cialista szellemben való nevelé­sére. Ettől függetlenül Lukács György irodalomesztétikai tudo­mányos munkásságát háborítat tanul tovább folytatja. Más érdeklődésre, hogy hány ügyvéd lett nyugdíjazva és hány­tól vonták meg a működési en­gedélyt Magyarországon Gyárcs László válaszában kifejtette: Az új ügyvédi rendtartás végrehaj­tása még folyamatban van, er­ről közelebbit egyelőre nem mondhat. Majd a Kállai államminisz- tert ért autóbalesetről elmon­dotta: Kállai Gyula állapota gyorsan javul és hamarosan is­mét elfoglalja hivatalát. arra az általános következtetés­re jutunk, hogy egységes „arc- vonalat’1 alakítottak ki az aktí­vacsoportok tagjai ég a választá­si bizottsági tagok, ahol az ellen­séges elemek számára nem ma­rad rés. Beszédük, következetes­ségük, nyíltságuk nagyon impo­nál az embereknek, akik ehhez még a maguk . józan elgondolá­sait is hozzáadják, amiből vilá­gosan látják, hogyan kell állást foglalniok. Ezt bizonyítja a sok közül egy martfűi példa: Egyik, jelölés alkalrrpával töb­ben túlmentek a tárgyilagosság határán, s követelőzni próbál­koztak. A jelölök nem várták meg, hogy a gyűlés elnöke ad­jon választ. Egybehangzóan ki­nyilvánították: nem értenek egyet a felszólalókkal abban, hegy a lehetőségeket meghaladó dolgokat követeljenek. S ennek a hátterében nagyon sok, értékes munka húzódik meg. Az, hogy az aktívák és a választási bizottsági tagok előző­leg nemcsak „leértesíletlék’' a jelölő lakosságot, hanem meg is tanácskozták velük a község gondjait. Az egybehangzó munka, a kölcsönös megértés adja a bizta­tást ahhoz, hogy a választás ne csak szavazás legyen majd, ha­nem állásfoglalás a kormány po­litikája mellett. Több helyen önálló kezdemé­nyezéseket is találunk a válasz­tási bizottságok munkájában. Szolnokon például az egyik vá­rosi tanácstagot jelölő gyűlést előbb kezdtek, s előbb is fe­jezték be, mit ahogyan a szom­szédos Achim András úti isko­lában a megyei tanácstagot je­lölő gyűlés kezdődött. A bízott sági tagok és az aktívák bízta tására mindannyian elmentek a megyei tanácstag jelölésére. 'E néhány példa mellett a je lölögyűlések százai mutatják, hogy a választást előkészítő elv­társak és társadalmi munkások nemcsak tisztséget vállaltak a közelmúltban, hanem hivatást azért, hogy a dolgozó nép és ve­zetői között az eddiginél is szo­rosabb legyen a kapcsolat, mele­gebb, őszintébb a megértés, az egymás iránti bizalom. TILTAKOZNAK Amerikában, a néger negyedekben haladó szellemű fehér fiata­lok a néger if jakkal együtt járják este az utcákat és tiltakoz­nak a kormány négerüldöző politikája, a lincselések ellen. Kö­vetelik a békepolitikát és az árak csökkentését. A jeSőlőgyűlések hírei FÄLU (Folytatás az első oldaláéi) Erről a Basler Nachrichten tu­dósítója meggyőződhet az „An- nurio pontificio’’ 1958-as évfo­lyamának 484. és 491. oldalán. d) Szeptember 25-én Grösz ka­locsai érsek és Hamvas Endre csandi püspök, valamint több más magasrangú egyházi sze­mély meglátogatta a budapesti mezőgazdasági kiállítást, Grösz érsek elismerően nyilatkozott a mezőgazdaság szocialista fej­lőd lséről. Ha csak erre az egy tényre gondolt volna a Basler Nachrichten tudósítója, nem írta volna le azt a nevetséges állítá­sát, hogy a magyar sajtó és rá­dió nyilatkozatokat közöl, ame­lyeket a püspökök sohasem tet­tek. e) Amint láthatjuk, a tények könnyen megcáfolják ezeket a 1©°bői kapott hazugságokat Do ^ most jön a java. A Magyarorszá- ; gcn élő emberek ugyanis politi­kai és világnézeti felfogásra va­ló tekintet nélkül jól mulathat­nak a tudósításnak azon a meg­állapításán, amely szerint: ....... az ávó a legutóbbi időben híve­ket fenyegetéssel kényszerítctl bizonyos templomok látogatásá­ra.“’ A tudósítás „alkotójának“’ ügy látsziik túl élénk a fantáziá­ja. mert azt is el tudja képzelni, hogy a magyar kormány fegyve­res testületéi felső parancsra te­relik a híveket a templomba és ilymódon lábbal tiporják a val­lásszabadságot. — A Basler Nachrichten tudósítójának ezt az állítását nem cáfolom meg. Csak azt szeretném tudni, hogy a de­rék svájci olvasók elhiszik-e, hegy nálunk a híveket fenyege­téssel és erőszakkal kényszerí­tik a templomokba?! Arra a kérdésre igaz-e hogy Lukács György­nek, az ismert filozófusnak meg kellett válgia egyetemi „katedrájától a szóvivő elmondotta: a 73 éves Lukács György két év óta nem tanít az egyetemen. Egyébként nyugdíjazása már három éve esedékes, mert az egyetemi ta­nárokat 60 éves korukban — egyes kivételes esetektől elte­kintve — nyugdíjazni szokták. Az gém titok, bogy a Lukács | G.yprgy által képviselt és han­goztatott irodalomesztétikái né­— A TÖRÖKSZENTMIKLÓ­SI JÁRÁSBAN október 8-ár. és 9-én 74 községi jelölőgyűlést tar­tottak meg, amelyeken a válasz­tópolgárok 60—70 százaléka vett részt. — JÁSZBERÉNYBEN két nap alatt 14 városi és egy megyei je­lölőgyűlés volt. A jelenlévők nagy érdeklődést tanúsítottak a nemzetközi kérdések iránt, va­lamint hosszasan elbeszélgettek a tsz-fejlesztésről, az őszi beta­karításról, szántásról-vetésről és egyéb feladatokról. — OKTÓBER 9-ÉN a Török­szentmiklósihoz tartozó Szakál- laspuszlán városi tanácstagot je­löltek. A tanyavjlág lakói mint­egy száztízen vettek részt a gyű­lésen, s igen lelkesen fogadták a jelöltet. Azt kérték, tanácstaggá választása után segítse, ' hogy Szakállaspuszta jó ivóvizet kap­jon. *r,rj . — NAGYKÖRŰBEN Papp Já- nosné megyei tanácstag jelölő-, gyűlésén több mint négyszázan vettek részt. Kedves színfolt volt a kis úttörők megjelenése, akik virággal köszöntötték a jelöltet. — KISÚJSZÁLLÁSON októ­ber 9-én 7 jelölőgyűlést tartot­tak. A vitában mintegy nyolc­van választópolgár mond la el véleményét. A hozzászólások al­kalmával komoly viták alakul­tak ki, amelyekben a termelő­szövetkezeti gazdálkodás fölé­nyét bizonyították. Jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma Angliában Az angol munkaügyi minisz­térium közzétett jelentése sze­rint szeptember 15-én összesen 476.000 munkanélküli volt Ang­liában. Az összes munkások becslés­szerinti számához viszonyítva szeptember 15-én a munkanél­küliek aránya 3,3 volt, szemben az augusztusi 2 százalékkal és az 1957 szeptemberi 1,3 száza­lékkal. (MTI). ^Duza puztidn IV. Az unokák jövője Tiszasüly. 1958. október. A TANÄLS azt javasolja, hogy, a községi kultúrotthon épületét alakítsák át földműves­szövetkezeti áruházzá. A fcld- művesszövetkezet kinőtte bolt­jait, a falunak úgyis van egy másik kultúroüthona. a gazda­ságé. Emez pedig nem is funk­cionál valami ragyogóan. A jólét elnyelné a kultúrát? Vagy olyan jól állna már ez a falu művelődésben, hogy sok is, ami van? * Járomi István elgondolkodik. Művelődés? — A könyvtárat én vezetem. Van háromezer kötetünk. A be­iratkozott olvasók száma 589. de én úgy gondolom, hogy ennél jóval többen olvasnak. Minden nap bejön 20—30 kisfiú azzal, hogy ezt, vagy azt a könyvet adjam oda, mert édesapja és még valaki más a családból kéri. Arról írhatok statisztikát, hogy hány könyvet vittek ki, de hogy hányán olvasták — és ez a szám többszörié nagyobb — már nem. Ezek után pedig jegyezze fel, hogy az év első három hónapjá­ban 3—3 és félezer könyvet ad­tunk ki. Ennyi tehát otthonra, a téli estékre. Mi van még? A MEDOSZ kultúrotthonban. az állami gazdaság központjá­ban vetít a mozi. van biliárd, rex. különböző szakkörök mű­ködnek, színjátszó csoport lép fel. Bálok is vannak, mulatsá­gok. Előadásokat rendez a KISZ. a TIT, különböző szaktanfolya­mok indulnak — és vége. Négyezerötszáz, vagy hétezer embernek kevés. ÉS A FALU KEGYETLENÜL el van vágva a világtól. A ma­gyar falvak azon tíz százaléká­hoz tartozik, amelynek még nincs vasútállomása. Naponta kelsz, r megy és jön Szolnokról busz. Hajó is van: persze, csak nyáron. Régen az állami gazda­ság gépkocsival néha bevitte a fiatalokat a városba, most azon­ban csak 30 kilométerre szállít­hat és Szolnok távolabb van. Te­hát ez is megszűnt. (Nem lehet­ne most mégis engedélyezni?) Illusztrációként álljon itt egy rövid beszélgetés, ahogy note­szemben megőriztem. — Hány gyerek jár isikolába? — A faluban 343, a tanyaiak­kal együtt 474. A felszabadulás előtt iskolába járt 296 — mond­ja Járomi István. — És a nyolc osztály után? — Tavaly a nyolcadikosok egyharmada ment tovább tanul­ni, gimnáziumba, szakiskolába. A múltban száz közül, ha egy akadt ilyen. De ipart tanulni, vagy egyébként a nyolcadikosok 85 százaléka elment a faluból. — Egyetem? — Elvégezték már vagy tizen a faluból. — És visszajött valaki? Pillanatnyi csend. — Senki. Nem jött vissza az egyetem­ről Fekete Karcsi, aki orvosit végzett, nem jött vissza két lány a bölcsészkarról: Tatabá­nyára mentek tanítani, meg Mis­kolcra. Az iskolából öt pedagó­gus ment el tavaly és mindösz- sze egy jött önként. — Talán meg lehet érteni — mondja Járomi —, akkorára mindenkinek akad valakije és a város, vagy akár csak a gimná zium után nem vonzza már őke a falu. Ez a falu. — Az érettségizetteket sem? — Azokat se nagyon. Egy pá ran, kevesen, itt vannak, de többség már városon; Nem lehet megérteni. Hogya emelkedjen fel Tiszasüly, az §1 földi magyar falu, ha nem tu magának értelmiséget, saját ér telmiséget nevelni? És akkor a községi kuli úrolt hont cukrászdává, ruhaüzlett étteremmé alakítanák, épphog. a könyvtár megmaradna. Mii- jó ez? Épp ellenkezőleg: ha nen működik, új vezetőt kell kir,e vezni és életet teremteni benni életet. Hogy érdemes legyen oda menni, legyen kultúra, több é még több a faluban. És meg kéne már építeni a: a gazdasági vasutat, amelyi már régen fel lehetett volna ép teni abból a fuvarköltség amellyel a döcögős, istenver jászladányi úton ' szállítják gazdaság vontatói a termést felé, az országba. Két acélsí pár — ez mindig az ország keringésével való összeköttet jelentette. Ez ott szerepel a követk évek. a legközelebbi évek te veiben. De már régóta terv. T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents