Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-11 / 241. szám

1958. október 11: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Semmisem lehetetlen — bizonyítja a Járműjavító példáin A MÁV Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat az ellenforrada­lom óta eltelt csaknem két év alatt szeptember hónapban érte el a termelékenységi mutatóban azt az értéket, melyet 1956 óta nem túllőtt teljesíteni; Válla­latunk a termelési és gazdasági nutatókban, eredményekben an elmúlt kát hónap alatt mior dig az élen volt, — az összesí­tett pontérték alapján — a jáoó- műjavító vállalatok között. — Egyetlen csúnya foltként és ki­látástalan gazdasági mutatóként, mutatkozott az előírt termalé- kenységi mutató elérése. Vállalatunk szeptember kában az előirt termelékenységet nem­csak elérte, hanem 103.18 szá­zalékban teljesítette, illetve túl­teljesítette. Ezzel a termelékeny­ségi mutatóval elérte az 1956. év III. negyedévben elért ter­melékenységet, sót azt némileg, azaz 0.6 százalékkal túl is telje­sítette. Ez a tény azt igazolta, hogy népgazdaságunk egyetlen ipar­ággal szemben sem támaszt olyan követelményt, melyet tel­jesíteni nem lehet, A gazdasági eredmények biztosításához az szükséges, hogy dolgozóink meg­értsék pártunk és kormányunk által megszabott, az életszínvo­nal emeléséhez szükséges felté­telek maradéktalan teljesítését. Helyes munkaszervezéssel, oda­adó lelkiismeretes munkával, munkafegyelem megszilárdításán keresztül, a munkaidő 100 szá­zalékos kihasználáséval, a minő­ségi munka állandó javításával emeljük termelési és gazdasági eredményeinket; Semmi sem lehetetlenség, ha a kellő hozzáállás megvan! Vállalatunk szeptember hó­ban termelési tervét 104,18 szá­zalékban, termelékenységi tervét 103,18 százalékban teljesítette. A helyes bérgazdálkodást mu­tatja az a tény, hogy szeptem­ber hóban a vállalat béralap­ * i megtakarításából folyó hó 14-én &0 ezer forintot oszthatunk szét vállalatunk azon dolgozói kö­zött, akik a termelés és minőség javítás területén kiváló eredmé­nyeket értek el. A vállalat gazdaságos, ered­ményes munkáját bizonyítja az, hogy már nyereségrészesedésről is beszélhetünk. Bár a szeptem­beri önköltségcsökkentés! ered­ményeinket még nem Ismerjük, de tudjuk azt, hogy az első fél­évi 2,7 napos nyereségrészesedés július hóban 3,7 napra, augusz­tus hóban 4,2 napra növekedett További jó munkánk és gazda­ságos anyagfelhasználásunk, a hulladék- és ócska használható anyagok szélesebbkörű felhasz­nálásával nyereségrészesedésünk tovább fokozható, sőt a hátra­lévő három hónap alatt az el­múlt évi 9.45 napos nyereség- részesedést is túlszárnyalhatjuk. Azon kell lennünk, hogy to­vábbi munkánk nyomán ered­ményeink és vállalatunk gazda­ságossága fokozódjék. Ehhez az szükséges, hogy üze­münk valamennyi dolgozója egyemberként álljon a csatasor­ba: kötelességtudó, lelkiismere­tes, odaadó munkával, a mun­kaidő teljes kihasználásával, az anyagfelhasználás legmesszebb­menő takarékosságával végezze munkáját. Vállalatunk kommunistái és öntudatos dolgozói neveljék, ve zessék, ragadják magukkal azo­kat a dolgozókat, akik még nem látják tisztán, hogy a szocializ­mus építése harcra és tettrekész dolgozókat kíván, s ha ebből a munkából üzemünk minden dol­gozója becsületesen kiveszi ré­szét, akkor az eredmény nem marad el és a második félév végére büszkén vallhatjuk ma­gunkénak a régen várt 11. él­üzem címet: Kurucz József műszaki igazgató Szarvasmarhatenyésztesünk alakulása a 3 éves tervben A terméseredmények emelésé­nek, a mezőgazdaságból szárma­zó jövedelem fokzásának alap- feltétele az állattenyésztés fej­lesztése. Ezen a téren legfonto­sabb feladatunk az állatállo­mány létszámának növelése. — Szolnok megye állatállománya jelenleg nagyon alacsony; az ál­tala termelt istállótrágya meny- nyisége nem elegendő a talajerő visszapótláshoz. Az 1957. évi ál­latállományt figyelembevéve 1 kát. hold redukált szántóterü­letre 16.7 mázsa istállótrágya jutott a kívánatos 40 mázsa he­lyett. Tehát a megye állatállo­mányát jelentősen kell növel­nünk, már csak a talajerő mér­leg egyensúlya miatt is. Termé­szetesen ez nem jelenti azt, hogy valamennyi állatfajt egyenlő mértékben kívánjuk szaporítani, mert míg a sertésállomány lét­számával általában elégedettek vagyunk, a lóállomónynál a gé­pesítés előrehaladása bizonyos mérvű csökkenést is lehetővé tesz, addig a juh, baromfi és el- sősosba-n a szarvasmarha létszá­mot lényegesen emelnünk kell. A fentieknek megfelelően első célkitűzésünk tehát az állatállo­mány szerkezetének lényeges megváltoztatása, megjavítása. 1960-ra el akarjuk érni, hogy a számosállatban, kifejezett összállaíállománynak legalább 55%-a szarvasmarha legyen. Ezt a létszámnövekedést termé­szetesen úgy akarjuk biztosíta­ni, hogy a minőség is fejlődjék. Az 1957/58-ban elért eredmé­nyek indokolttá teszik tervein­ket. Az ellenforradalom alatt és után bekövetkezett csökkenés megállt; sőt — különösen a ter­melőszövetkezeteknél — lénye­ges emelekdést mutat a szarvas­marhaállomány. 1957 november 1-től 1958 július 1-ig eltelt 8 hónap alatt a termelőszövetke­zetek szarvasmarhaállománya 4157, tehénállománya 1253 da­rabbal nőtt. Sok olyan termelő- szövetkezetünk van, ahol meg­kétszereződött a szarvasmarha- állomány. Célkitűzésünk, hogy 1980-ra a termelőszövetkezetek­nél minden 100 kát. hold szán­tóra legalább 14 szarvasmarha és ebből 6 tehén jusson. A jász­herényi járás termelőszövetke­zetei már most elérték, illetve szarvasmarhalétszámnál túlha­ladták ezt a célkitűzést. Különösen nagy gondot kívá­nunk fordítani arra, hogy a tsz-ek a számnövekedést első­sorban saját szaporulatból szár­mazó tenyészállatokkal érjék el. Ezen a téren bár lényeges javu­lás van, még mindig sok a kí­vánnivaló. Vannak termelőszö­vetkezetek. mint pl. a kunszentmártoni Zalka Má­té Tsz, a jászapáti Alkotmány Tsz, a kisújszállási Kinizsi Tsz ahol évek óta nevelik fel a saját legjobb teheneiktől származó üszőket megkülön­böztetett gonddal és azokkal gyarapítják, fejlesztik törzs­állatállományukat. Számos tsz-ünk van, ahol külön üszőnevelő telepeken nevelik a tenyészállatokat, és jó takarmá­nyozással, természetszerű tartás­ra való törekvéssel igyekeznek megvalósítani azt a célkitűzést, hogy az üszők 18 hónapos ko­rukra 4 mázsás élősúlyt érje­nek el és tenyésztésbe vehetők legyenek. Néhány termelőszö­vetkezetünk azonban még nem találta meg a helyes utat. Pél­dául a jászalsószentgyörgyi Pe­tőfi Tsz. Ez a saját teheneitől mesterséges termékenyítésből származó igen jó küllemű bor­jakat hízlalási szerződésre le­köti és így akarja értékesíteni, sokkal gyengébb minőségű álla­tokat vásárol. Az ilyen ^te­nyésztési politika" nagyon ká­ros és feltétlenül ráfizetéssel is jár. A növendékn'evelés megja­vítása érdekében a tsz-vezetők- nek az elmúlt évhez hasonlóan előadásokat, a gondozóknak tan­folyamokat szervezünk. Még eb­ben az évben 6, a legjobb te­nyészetekben megrendezett tan­folyamon képezzük ki az itatá­sos borjúnevelés és a tenyész­állatnevelés tudományára a tsz- gondozókat. 1957-ben megyei átlagban 1600 liter, a termelőszövetkezetek­nél 1723 liter tejet termeltünk tehenenként, 1960-ra az átla­gos tejtermelést 2100 kg-ra növeljük. Ez 27 százalékos emelkedést je­lent, ami 3 év alatt igen jelen­relmettenek nem lehetnek a fa­lu lakói, hiszem rengeteget kap­tak. De igényesek igen. Ma ez a község anyagiakban gazdagabb a városnál, kultúrában bizony még sokkalta szegényebb. EL, KELL ÉRNI, hogy az is dejöjjön vissza, aki a városban más életet is megismert. Igaz jgyan, ez nem egyszerű kérdés, iáit tehet az állam, ha maguk i tisgasülyiek, a fiatalok, akik i tudással felfegyverkezve fel- .melhetnék a városhoz (hisz a nódja megvan rá) a falut — ha >k elmennek? Ha ők nem vál- alják a harcot? Az isten háta mögött, a Tisza őgátja alatt ma a parasztok azt ézhetik a televízión, hogyan ajol meg a világhírű operaóne- es az ünneplő budapesti nézők ipsviharában. De bemenni Szol­okra — ez még külön problé- ía. Ha nincs itt ismerőse, aki­éi alhat, nem mehet el a tisza- ilyi ember színházba sem. * ERRE GONDOLTAM, amikor sötétben betértünk K. Varga erencékhez, ahol esküvőre ke­rültek. Petróleumlámpa égett, lert amikor 1948-ban villamo- tctták a falut; ezen a részen (ég csak egy-két ház álldogált .szórva, az utcasornak híre- smva sem volt. (Most akarják alakéban bevezetni a villanyt.) Tapogatós halászat az Állami Gazdaság halastaván kerékpárja, azzal robog a tóhoz, majd beül a motoros bárkába. Gépesítve van itt minden. De elkalandoztunk. Térjünk vissza. A bútort a menyasszony adja hozományba. Nem mindenki tartja ma már magát a hozo­mányhoz:. van úgy, hogy a két karukra házasodnak össze a fia­talok. Ebben is hozott változást a mai világ. Jó ha van, de lehet nélküle is. De a gazdák még tartják magukat a régimódihoz. K. Varga Anci hozománya is gyönyörű. Megnéztük akkor es­te: csodaszép bútor, ha nem is láttam a hcmályban, milyen fá­ból: két ágy, két szekrény, asz­tal, két éjjeliszekrény, négy szék. S a nagy esküvő után a vőle- éhy házába költöznek. Az iőő- ebb Csörögi ugyanis új házat nített magának, a régit meg át- dta a fiának. így költözik az új ár régi új házba. Vajon milyen lesz K. Varga 'rerenc unokáinak sorsa? Mi­iven lesz az ő életük öt év múl­va, tíz év múlva, húsz év múlva? Milyen lesz a falu jövője? Akik ma este a táncot járják Tiszasülyön, másfél évtized ta- 'asztalatából sejtik már, tudják nár. És tartani fog a mulatság tolnap hajnalig. — Véne — Uaracs Déues fős, de korántsem elérhetetlen.: Tsz-eink 1958 első felében te­henenként 1233 kg tejet termel­tek átlagosan. Ügy hogy a tsz-ek már az idei évben túlteljesítik az 1960-ra előirányzott terme­lést. Néhány kiváló tenyészetünk országosan is kimagasló ered­ményt ért el és' példát mutatott arra, hogy mire képes nagy­üzemben a magyar piros-tarka marha jó gondozás, takarmányo­zás mellett. Az abádszalóki Le­nin Tsz tehenészetében, mely a III. Országos Tejtermelési Ver­senyben élenjár, minden tehén átlagosan 11 hónap alatt 5689 kg 3.8 százalékos zsírtartalmú tejet, míg a legjobb tehenük, a 71. sz. Szegfú ugyanezen idő alatt 8914 kg 3.8 százalékos tejet termelt. Emellett számos tsz tehenészetünk, a kisújszál­lási Búzakalász, karcagi Hu­nyadi. mezőtúri Győzelem, kun­szentmártoni Zalka Máté, kun­hegyes! Lenin. jászladányi Aranykalász, jászapáti .Alkot­mány, stb. már az idén túlha­ladja az 1975-re célul tűzött 3000 kg-os szintet. A nálunk tenyésztett magyar piros-tarka fajta szarvasmar­ha nemcsak jó tejtermelő, de húsa is elsőrendű. Továb kívánjuk emelni a hízó- marhák átlagos vágósűlyát, mely már az idén is — különösen a termelőszövetkezetektől szárma­zó hízóknál — örvendetes emel­kedést mutat. A számszerű növelésnek, a mi­nőség javításának, a termelés fokozásának, alapfeltétele a jó takarmány ellátottság. — Me­gyénkben elsősorban a rizster­melésből kikapcsolt öntözőtele­peken történő takarmányter­mesztéssel, valamint a két leg­értékesebb takarmánynövényünk a lucerna és silókukorica vetés- területének növelésével, . meg kell teremtenünk a nagyobb és jobb állatállomány . igényének megfelelő takarmanyalapot. Öntözéssel, korszerű talaimü- veléssel és talajerőgazdálko­dással biztonságosabbá kell tennünk a termelést. Az idei kedvezőtlen időjárás miatt mutatkozó gyengébb ta­li ármány termés 1958—59. telén nehéz erőpróba elé állítja állat- tenyésztőinket. A megtermelt takarmányok gondos beosztásá­val, nagy takarékossággal, szak­szerű előkészítéssel és felhasz­nálással el kell érnünk, hogy a gyengébb takarmányellátottság ellenére is erőállapotbeli és ter­melésbeli visszaesés nélkül te­leljenek át értékes tenyész- és haszonállataink. így a követ­kező évben tovább lépünk előre az állattenyésztési célkitűzéseink megvalósításához vezető úton. Magas László megyei főallattenyészlS. Vita a „nppi“ írókról Szolnok megye könyvtárosai a héten vitadélelőttöt tartottak. — Megbeszélték a „népi “ írókról hozott párt-állásfoglalást. A szín­vonalas vitán bebizonyították, hogy íigyelemmel kísérik iro­dalmi életünk problémáit és pártos állásfoglalásuk alapján hasznos segítséget tudnak adni olvasóinknak a „népi" írók ér­tékeléséhez. az esetleges téves nézetek tisztázásához. Szép és dolgos lány K. Var- gáék Ancija, aki ma este meg­tartja nagy lakodalmát Csörögi József halászmesterrel. Csende­sen ült a lámpa mellett, csak a kis sárga láng világít a szemé­ben, ahogy tükröződik a fény: inkább a mama viszi a szót. — Egyetlen lányunk: megkell valamikor a legények örömére. Persze, nem ingyenmulatság ez. Megy a pénz. „Csak úgy sep- rődik’’ — mondja a mama. De a gazda mégis bírja, noha — mint már írtuk egyhelyütt — kukoricáját elvitte az ár. Sőt! — Menyasszcnytánc nem lesz — mondja öntudatosan —, ha a vendég egyszer elhozta ajándé­adni a módját. Ha esküvő, hál legyen igazi esküvő. A menyasszonynál, meg a vő­legénynél is sátrat állítanak fel lesz egy-kétszáz vendég együtt­véve. A világítást akkumulátor­ral biztosítják, nehogy elaludjor kát, nem vérhetünk tőle még egyszer. A lány is az állami gazdaság tan dolgozik, a fiú is, ott sze rették meg egymást. A vőlegény egyike a három „motoros’’ ha­lásznak. Az öt halász közül ugyanis háromnak van motor-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents