Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-09 / 239. szám
1958. október ÜL sror-woK mbotbi mswla* S CZINEGE ELVTÁRS „KORTESEI“ i£LÖLÖGYÜLÉSEN vagyunk, a karcagi 12-es ______________ megyei választókerület gyűlésén- A választók, a jelölőgyűlés résztvevői a rizshámtoló malom, a vasúti pályaudvar munkásai, kerületi lakosok. Ah ogy Szentesi László elv- társ-, az előadó is mondja: — Ma a munkások és dolgozó parasztok választanak munkásokat és dolgozó parasztokat. Dehát mégiscsak országgyűlési képviselőt, s megyei tanácstagot jelölnek, s a kortesek se- hoi? Sehol? A 68 ezer holdas nagykiterjedésű parasztvárosban összesen nyolc orvos működött a felszabadulás előtt. Közülük is a hírhedt emlékű dr. Kiss Mihály mindössze annyit csinált, hogy evenként egyszer kopaszra nyí- ratta a déli külváros és az északi városrész, a proletár négy ed gyerekeit. Harminc orvos gyógyít ma és kórháza van a városnak. Igaz, egyelőre e célra meg- fe'előtlen épületben. Ám a hároméves tervben felépül a karcagi új kórház. 1945 előtt 38 kútja volt a városnak. Ebből 15 a főtér közelében, az úri kulákrészen. 1958- ban 66 kútból folyik a víz, s évről-évre több lesz. A nebulókat hatvankilenc pedagógus tanította. Elegen voltak. A parasztgyerekek közül nem sokan jártak iskolába. Tavasszal kulá- kok vitték ki őket a mezőre. Pedagógushiánnyal küzd a tanács. Húsz tanerő hiányzik, pedig kettöszáztizen,kettő működik a városban. Ennyit szaporodott volna a lakosság? Dehogy, az igények növekedtek meg. — A munkások, parasztok élete javult meg. Az egykor nincstelen napszámos ma termelőszövetkezeti parasztok gyermekei nyilván iskolába járnak. Erről a fokozódó igényekről, a javuló életről tanúskodik a lakáshelyzet is. Egy darab lakással sincs kevesebb, mint a felszabadulás előtt, sőt évente mintegy 150 épül, s mégis kevés. Azok a családok, amelyek nyol- cadmagukkal húzták meg magukat egy szükséglakásban egykor, ma két-háromszobás lakásra jelentik be igényüket. így van ez jól, elvégre néphatalom van. S a népi demokrácia siet is felszámolni a lakásgondokat. A Vörös- hadsereg úton ez évben 12 állami lakás építését kezdik meg. Száz OTP-kölcsönös építkezésre adott engedélyt a tanács. Vagy a betonjárda csak a ku- lákok „belvárosi" lakásáig terjedt. (Az Ady Endre utcán Polgár Sándorig, a Dózsa György utcán Vargáig.) Azt mondták a külvárosiak panaszára: — Ahol bemegy a víz, ott ki is jön — mikor azok szóvátet- ték a sáros, vizes utcákat. 7700 méter járda volt a főúton a korzózó úrilányok és gavallérjaik részére. 14.000 méter hálózza át a várost, s éppen a kisföldek közt, a déli külvároson, ahol álmodni sem mertek volna az emberek járdáról valaha. Ecsegre, Tilalmasra, Kunhegyes felé, a Lenin Tsz központjába bekötőutat építetett a proletár állam. A kultúra, ötszáznegyvenhét rádióelőfizető volt a jómódúak között, ötezertizenegy van ma ugyancsak a jómódúak között, csakhogy ezek a jómódúak a tsz- parasztok, munkások. Számok, a kétszerkettő négy — másíthatatlan bizonyítékai a népi hatalom mellett. beszél. A jelölőgyűlés, vagy kétszáznyolcvan ember — issza a szavakat. Az ő életükről van szó. Értik jól. — S az a fontos, elvtársak, meg ne álljunk a fejlődésben. Ezért olyan embert válasszunk képviselőnkül, aki maga is a munkásosztály fia, ismeri céljainkat, vágyainkat, közülünk való. A Hazafias Népfront választókerületi bizottsága nevében Czinege Lajos elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát ajánlom országgyűlési képviselőnek és megyei tanácstagnak.! Mellettem egy vasutas unifor- * másba öltözött atyafi fészkelő-1 dik. | — Azt mondják, karcagi gye-í rek, még tán itt is született i Ott ám. A Béke Tsz területénf még mindig áll az a kuláktanya, ahol Czinege Lajos, a korán félárvaságra jutott szegényparaszt- család gyermeke ismerkedett a világgal. Aztán verte a vasat Szatmárinál kovácsinas korában. Mindezt persze az emberek” mondják el. Idős és fiatal mun-" kásemiberek. V. Kiss János kőművesé a szó — Együtt dolgoztaim valami- ; kor a jelölttel. Jól ismerem, ajánlom jelölését. F. Kovács Ferenc malmi műn-; kás tán egymondatos iakonikus; rövidségigei szól: — Fiatal korától ismerem, én: is jelölöm. És tanúskodnak sorban: V., Kiss Sándor molnár, Kovács; Sándor, Lakatos István, Radvá-; nyi Gyula, Fábián Antal Vad: János. Mennyi minden kiderül. 1946- ban tüntetésre vitte a karcagi fiatalokat Czinege elvtárs: Földet vissza nem adunk! Az ifjúsági vezetőből pártmunkás, katona lett. De a Honvédelmi Mi nisztériumban, a párt Központi Bizottságában is mindig azt kérdezte látogatóitól: — Mi újság Karcagon, elvtárs? A szavazásnál minden kéz magasba lendül. Kétszázmyolc- van munkásokéi. Törekedjünk ^ a barátság őszinte elmélyítésére ütést tartott az MSZBT Megyei Elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szolnok megyei elnöksége szerdán kibővített ülést tartott Szolnokon, a mozgalmi munkát érintő legfontosabb kérdésekről. — Bevezetőben Hack Márton elvtárs, a társaság megyei elnöke tartott tájékoztatót, a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájának irányelveiről. Az ülés második részében Győri Tibor, az MSZBT megyei titkára értékelte a mozgalmi munkában eddig elért eredményeket és részletesen beszélt az őszi és téli feladatokról. Elmondotta többek között, hogy a megyei elnökség és a megyében működő barátsági körök eredményes munkát végeztek az elmúlt hónapokban. Mintegy 240 alkalommal rendeztek találkozót szovjet katonákkal és megyénkben járt delegációkkal, Az üzemek, vállalatok, nagyüzemi gazdaságok szívélyes vendégeként hétszázhetven turista tett látogatást az elmúlt hónapokban. — Ezeket a látogatásokat a testvéri barátság igazi megnyilvánulásai jellemezték. Az Alcsiszigeti Állami Gazdaság dolgozói például családi otthonukba is meghivMIT M0?D « JEL LT? — Régen az volt a szokás, ________ a képviselőjelölt elmondta programját — hozzáteszem, nem sokat valósítottak meg belőle. Nekem nincs külön egyéni programom. Az én programom az, amit a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány célul tűz ki, mert meggyőződésem, csak a szocialista tá rsadalom képes a munkásosztály, a dolgozóik teljes felszabadítására, életük szebbé, emberibbé tételére. Ugyanakkor azt is vallom, hogy a szocializmust felépíteni csak valamennyi érdekelt: a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel együtt, velük egyetértésiben lehetséges. Ezért számunkra, kommunisták számára törvény, hogv mindig jól ismerjük az egyszerű állampolgárok, párttagok és pár- tonkívüliek óhajait, célját és lelkesítsük őket még nagyszerűbb eredményekre, saját sorsuk, boldogulásuk érdekében. — Ha a szavazáson is bizalmat kapok, választóim érdekéiák az egyik turistacsoport tagjait és hosszasan elbeszélgettek életükről, munkájukról. Megnövekedett az érdeklődés a nagy Szovjetunió népeinek élete iránt is. Az elmúlt hónapokban háromszáz üzemi dolgozó, termelőszövetkezeti gazda és aktivista tekintette meg Moszkva és a Szovjetunió más részeinek nevezetességeit. A kapcsolatok elmélyítésére vonatkozó törekvést az is bizonyítja, hogy megnövekedett az orosz nyelvoktatásban résztvevők száma. Tavaly mindössze hat tanfolyam működött a megyében, az idén pedig tizenkét tanfolyamot indítanak nagyszámú résztvevővel. A továbbiakban szólott arról is, hogy a földművesszövetkezeteknél, a kisipari szövetkezeteknél és a gépállomások megyei igazgatóságán létrehozott MSZBT bizottságok széleskörű tevékeny munkát végeznek. Törekvésük mutatója, hogy viszonylag rövid idő alatt százkilencvennégyre emelkedett a falun és városon működő barátsági körök száma. Az elhangzott beszámolókhoz számosán szóltak hozzá az elnökség tagjai és a vidéki aktivisták közül. ben élni fogok a bizalommal, de visszaélni soha. Nagy taps. Szentesi elvtárs ujjongva törli meg homlokát. — De jólsikerült jelölőgyü és volt. Az ám. akadt-e valaha képviselőjelölt, akinek ennyi kortese lett volna. Mert a munkás- osztály jelöltjének, Czinege elvtársnak kortese Karcag megváltozott életének minden száma, minden ténye. A néphatalom kortesei a munkások, akik így beszélnek képviselőjelöltjükről: — Ismertem, együtt dolgoztam vele. Bizony, bizony munkások, parasztok, jólsikerüit .i<*lö1őavű!é- sek ezek. Borzák Lajos l/VVWVN^/\A/W\A^^AAAA^/VWVA/WNA/W\A^A^/VVVVVVVVVWVW>/>/\/WVWWWVVVWWV</WV»A/V'WVWW»/VV' «• tak, akik felvették az államtól a beépítési kölcsönt (csak egykét év- múlva kell törleszteni), majd learatták az első gazdag terméseket, — aztán tovább adták a földet. Cserebere. Nyögje más a kölcsönt. A Vízügyi Igazgatóságtól boldog-boldogtalan megkapta az öntözési engedélyt. Körülbelül azon az alapon — ahogy Novak Ferenc, az áUami gazdaság Igazgatója mondja: — „akinek Jézus a barátja, az üdvözül’’. Most ennek vége. Ezentúl a tanács ellenőrzi az engedélyek kiadását. És általában is: vége az első mámornak. Az állami gazdaság a monokultúráról rátért a vetésforgóra. A mesés bevéslek is csökkentek egy kicsit. 'Tékát építeni Pesten — re- é'hetőleg — nem lehet többé rizsből. Csak rendesen, jómó- úan élni. Ahogy rizsből illik. * HA A RIZS termésátlaga az vek sorén csökkent is, volt valami. ami állandóan növelte a alu jómódját; az állami gazda- áe. Itt dolgozik ma a falu felett munkabíró lakosságának — az idénymunkásokat is beszámolva. — körülbelül fele. Állandóan pedig körülbelül öt- ázhúsz ember. Sebtében feljegyeztem egy kiutalást az átlagjövedelemről. A műhelyben 1384 forint. — A aktorosok 1617 forintot, a gépkocsi-. vontató- és dömperveze- ők 2296. a rakodómunkások ■Rí?. a fogatosok 1150, a halászol? 1255 forintot keresnek havonta. Emellé jön a kenyérgabonajuttatás, az illetményföld, az SZTK, a különböző szociális segélyek, az olcsóbb tej, a hónapos malac. Mindez azonban talán még nem árulja el, mit jelent ennek a falunak az életében az Állami Gazdaság. Próbáljuk bizonyítani — milliókkal. 1948-ban a falu — mai árban számolva — terméséért körülbelül 4 millió forintot kapott az államtól. Sivár esztendő volt, igaz. Idén azonban ismét csak árvíz volt. Tavaly a termény- forgalmi vállalat 8 millió forintot fizetett ki az egyéni és szövetkezeti gazdáknak. Ám idén mindössze fele lesz a tavalyinak. Csakhogy emellett ott van az állami gazdaság. A munkásoknak kifizetnek évente körülbelül 22 millió forintot. Ennek az összegnek szerény számítás szerint legalább egyharmada a tiszasülyieknek jut. Vagyis 7—8 millió. Ez az összeg állandó, akármilyen szeszélyes a Tisza. Tehát egy olyan gyenge esztendőben, mint az idei, csupán a növénytermelésből és az állami gazdaságban végzett munkából háromszor akkora jövedelme van a parasztságnak, mint tíz esztendeje. De tavaly, amikor rámosolygott az ég a vetésekre, négyszer annyi volt. És itt még 'nem is beszéltünk az állatforgalmi vállalat által hetente kifizetett 40—50 ezer forintról. — Volt olyan nap, amikor másfél milliót fizettek ki a k'özs'g termelőinek! Ezt Járomi István mesélte, a népfront helyi elnöke, aki maga is ott volt azon a januári napion, hogy beadjon két hízottsertést. Egyetlenegy nap — másfél millió forint... * A MILLIÓKTÓL kissé elkábulva jártuk be a határt az állami gazdaság elegáns hintójá- val. Fiatal ember, Kiss István üzemgazdász tilt mellettünk a ringató bőrülésen és míg távol elveszett a szem a rizstarlókon, ő a nagy gazdaság életéről beszélt. Amikor elhaladtunk a rizscséplőgép mellett, váratlanul az emberekről kezdett beszélni. — Tudja, az életük ma már egészen más, mint néhány esztendeje. De úgy gondolom, még sokban megmaradt a régi cselédfelfogás, hogy ezek a gépek, ez a föld, ez a rizs nem az övék, ez mind másé. Ha csak egy kicsivel több szív lett volna az emberekben, minden holdról mázsával, vágj' mázsákkal többet takaríthattunk volna be; ezért jobb a rizstermés a tsz-ek- nél. Aztán hirtelen megáll. Enyhe friss szellő kerekedik, a lovak csendesen baktatnak. A KISZ- titkár töpreng. (Mert ezt el is felejtettem megmondani: ő a területi KISZ-titkár.) — Tudja, mi az érdekes? A fiataloknál már nincs egészen így. Az öregeket, hiába, nehéz megváltoztatni. Nagyon mélyen gyökereznek már valami másban. de ahol fiatalok vannak lendület is van. Annvi< kárhoztatják ma a fiatalokat. Pedig van bennük szív. Ami néha hátrány, lehet előny is. Hogy nem ismerték a nagybirtokot, a szolgaságot. .. EZ IS VALAMI ÜJ. Egyreiiásra érkeznek ma hírek az ország minden részéből az annyi jóslásban eltemetett, megsiratott magyar fiatalság feltámadásáról, ifjúsági termelőszövetkezetekről, vagy önkéntes táborokról és most ime, ez is. Nem volt időm utána járni, vizsgálódni, kérdezgetni, de aki mondta, az a legilletékesebb rá. Milyen nagyszerű, hogy éppen ezek is fiatalemberek adnak tanúságot munkakedvből és erkölcsből. Talán . .. talán több bennük a szív? SZÓLNI KELL MÉG a termelőszövetkezetekről. Négy működik a faluban. A Sallai, a Vörös Csillag az Aranv Kalász és a Győzelem Csillaga — ezenkívül több tszcs és szakcsoport. Ahol a termeJőTzöve‘.ke- zetek gazdálkodnak, ott régen főúri birtokok terültek el. Történetük eléggé Viharos: az ellen- forradalom itt is nagy károkat okozott. A Sallaiból például hat- vanan kiléptek, maradtak negyvenhármán. Most hetvenhetén vannak. Beszéltem az elnökkel, id. Veres Kálmánnal. Nem áradozott: hűvösen felsorolta a tényeket. A rizs? Ügy 14—15 mázsa: jó ahho2 képest, hogy már ötödéves telep. Viszont idén sújtotta őket az ár is, meg a meleg is. Ide-oda vagy másfélmilliós kár. Nagyon sok. Más kétségbe esne. ők azonban nyugodtan, magától értetődően mondja: — Tavaly 36 forintot osztottunk egy munkaegységre, idén nem lesz ennyi. Főleg pénz lesz kevés. — Ennyi baj nem jön össze minden esztendőben — kockáztattam meg — majd jövőre jobb lesz. Mosolyogtak körül a parasztemberek magabízón, mint aki egyetért. De azért kívül fejükp* rázták: — A nyúl Is bízik, meg az a - ár is. Majd meglátjuk. Különben a Sallai Tsz vonzza tán a legtöbb belépőt: közel van a faluhoz. A Vörös Csillag földjei 9—10 kilométerre vannak és az emberek manapság szeretik a kényelmet. A Sallai gazdasági alapja is szilárd, másfélmillió az oszthatatlan vagyon. A régi nagybirtokok árnyain nemcsak a nép állama: a parasztok is felépítették a maguk erős, szocialista gazdaságát, amelyet a legszigorúbb esztendő sem tud ledönteni a lábáról. Tiszasüly lakosságának 70 százaléka ma a szocialista szektorban dolgozik. Baraes Dénes pí oiylaij ukj
