Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-29 / 256. szám

1938. október 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Felszabadult életünk - eredményeink“ Eleven kapcsolat a dolgosokkal címmel kiállítás nyílik novem­ber 1-én Szolnokon. A Megyei Tanács nagytermében már ren­dezik a beérkezett anyagokat, amelyek bemutatják megyénk. 13 éves fejlődéséi. Süvegcukor, ultramodern ny Ion­éi pök, többezer forintot érő vi­lághírű Badár-vázák, perzsa- szőnyegek, a megye ipari üze­meinek termékei kerülnek be­mutatásra. Nagy érdeklődésre számíthat a Karcagi Villamos­ipari KTSZ világhírű műanyag­lapátos ventillátora és asztali hangszórója, melyeket az ex­Most készül á nagy cipőgyá­rak jövő évi terve. A Könnyű­ipari Minisztériumhoz tartozó üzemek a következő évben az ez évinél egymillió párral több lábbelit készítenek. 1959-ben fő­leg a bőrcipők gyártását növelik és 13 546 000 párat akarnak ké­szíteni. portra készülő hajókba szerel­nek be. A Tiszaföldvári Mező­gazdasági KTSZ kerékpárten­gelyeket mutat be. Az óriási tárgyi anyag mel­lett körülbelül 120 szemléltető tabló is szerepel a kiállításon. Ezeken a mezőgazdaság, az egyes iparágak, a kereskedelem, egészségügy, népművelés és a sport fejlődését mutatják be. A kiállítás méreteire jellemző, hogy csupán a dekorációhoz egy vagon virágot és dísznövényt használnák feL A tervezésinél minden korosz­tályra gondoltak. A legkisebbek részére lesz például tízezer pár kis tipegő 18—21-es számozással. Már megkezdték a gyermek— férfi bundabéléses cipő gyártá­sát is. Újdonságnak szánják az új technológiával ragasztott és varrott, kombinált eljárással ké­szült könnyű női és férficipőket. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSE során elért eredmények fénye­sen igazolják a párt helyes ál­láspontját, mely szerint tartós sikereket csak akkor tudunk elérni a dolgozó nép javára, ha a párt szoros kapcsolatot létesít a dolgozó tömegekkel, megismertetve velük célkitű­zéseit, azt a távlatot, amelyet a jobb jövő érdekében akarunk elérni. A felszabadulás óta a párt sok erőfeszítést fejtett ki, hogy szoros kapcsolatot teremtsen a dolgozó tömegekkel. A kapcso­lat különösen az ellenforrada­lom után erősödött és szélese­dett. Erősödésének alapja, hogy a politikai vezetés egyenes, nyílt, eredményes és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja, így a dolgozó tömegek mind szorosabban zárkóznak fel a párt mögé, egyre aktívabban vesznek részt a feladatok vég­rehajtásában. Ez a helyzet a tiszafüredi járásban is, — különösen az MSZMP Köz­ponti Bizottságának májusi, a Szolnok Megyei Pártbizottság júniusi határozata után. A ha­tározatok alapján a Járási Pártbizottság is azon munkál­kodott, hogy a tömegkapcsola­tot bensőségesebbé tegye, a párt agitációs munkájának hatékony szervezeti keretet létesítsen. Ez­hálózatát, amely szerint a párt­tagok és sok becsületes, a népi demokráciához hű, a párt po­litikájával egyetértő pártonkí- vüli is részt vesz a felvilágo­sító munkában. A CSOPORTOK LÉTREHOZÁ­SA azt a célt szolgálja, hogy egy-egy aktivista nyolc-tíz csa­láddal elvtársi, baráti kapcso­latot teremtsen, hogy közvetle­nül adjanak tájékoztatást a párt és kormány fontosabb ha­tározatairól, tisztázatlan kérdé­sekre felvilágosítást, magyará­zatot. És ott, ahol problémák vannak, — akár közérdekű, aikár nr # injellegű — segítse­nek. E nagyszerű feladatot minden­ki vállalta. A néhányhónapos múltra visszatekintve megállaz píthatjuk, hogy már most mu­tatkoznak pozitív eredmények, s ez elsősorban a választás po­litikai előkészítésében jut kife­jezésre. Az aktivisták többsége arra törekszik, hogy szemlél­tessen, szinte kézzelfoghatóan bizonyítsa be dolgozó társai előtt: a felszabadulás óta eltelt idő alatt hazánkban mélyreható társadalmi, po'itikai, gazdasági változás következett be a dol­gozó nép javára. AZ AGITÄCIÖ SORÄN so­kan hatásos összehasonlítást tesznek a múlt és a jelen kö­Milyen esetekben foglalkozik az egyeztető bizottság és a bíróság a nyereség- részesedéssel összefüggő panaszokkal/-------------­Az ideinél egymillióval több lábbeli készül 1959-ben A nyereségrészesedéssel kap­csolatban felmerült egyes viták eldöntésére eddig nem alakult ki egységes gyakorlat. A Mun­kaügyi Minisztérium a SZOT- ta] egyetértésben a következő tájékoztatásit adta: A nyereség- részesedés nem tekinthető mun­kabérnek, hanem jutalom jellegű juttatás, ezért az átlagkereset kiszámításánál,, a társadalom- biztosítási szolgáltatások éa a járulékok megállapításánál nem szabad figyelembe venni. A nyereségrészesedéssel kap­csolatos vita eldöntése nem minden esetben tartozik az egyeztető bizottság, illetve a bí­róság hatáskörébe. A két szerv abban az esetben illetékes, ha a részesedést például nem a szabályzatnak megfelelően fizet­ték ki. Annak vizsgálata azon­ban nem tartozik az egyeztető bizottság, vagy a bíróság jogkö­rébe, hogy a nyereségrészesedés­nek a szabályzatiban megenge­dett csökentése arányban áll-e a dolgozó által elkövetett hi­bákkal. Az ilyen ügyek intézése az üzemi szervek feladata. Az egyeztető bizottság és a bíróság hatáskörén kívül esik annak megítélése is, hogy a vállal-t ré- szesüljön-e nyereségrészesedés­ben vagy sem. (MTI) ért építettük ki a pártaktivisták zött, megmutatják, hogy a fel­A tejfeldolgozó üzemek teljesítőképességének fokozásáról hozott határozatot a gazdasági bizottság A gazdasági bizottság leg­utóbbi ülésén elfogadta az élel­mezésügyi miniszter előterjesz­tését a tejfeldolgozó üzemek teljesítőképességének fokozásá­Argentin kereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre Kedden négytagú argentin ke­reskedelmi küldöttség érkezett a fővárosba. Dr. Carlos Baron Biza, a küldöttség céljáról a következeket mondotta: Lehetségesnek tartjuk a ma­gyar—argentin árucsereforgalom növelését. Eladni szándékozunk és vásárolni szeretnénk az álta­lunk ismert jóminőségű magyar gyártmányckból. ról, a tej szállításnak és táro­lásának megjavít,ásáról. A tej­üzemek teljesítőképességét olyan mértékben kell fokozni, hogy például Miskolcon és Pécsett 30—30 ezer, Szegeden 20 ezer, Székesfehérvárott és Tatabá­nyán 15—15 ezer, Veszprémben, Győrött és Szombathelyen 10— 10 ezer, a balatoni tejellátónál naponta 30 ezer literrel növe­kedjen a feldolgozott tej meny- nyisége. A határozatot az tette szük­ségessé, hogy 1957-től kezdve a tejtermelés gyors ütemben fej­lődött és már jelenleg is komoly próbára teszi az ipar felvásárló, ^szállító és feldolgozó képessé­gét. Időközben több intézkedés­sel nagyrészt megszüntették a minőség hiányosságait is. A legnagyobb gondot a palac­kozott tej előállításának fotózá­sára kell fordítani. Ezért Pécsett 1963-ban kezdi meg működ'sét egy új tejüzem. A jelenlegi tejüzemben addig is meg kell oldani a palacktej és az ízesített tejkészítmények elő­állítását. Tatabányán egy új üzem lé­tesítéséig a jelenlegit bővítik. Veszprémben irodahelyiségek kiteleoítésével oldják meg a tejfeldolgozó üzem bővítését és palackozó üzemrész létesítését. A tej szállításának, hűtésének és tárolásának korszerűsítésére a kohó- és géoinar számos új gépet készít. (MTI). Az amerikai Tudományos Akadémia vezetői Moszkvában # Moszkva (TASZSZ). Nyeszme- janov, a Szovjetunió tudomá­nyos akadémiájának elnöke hét­főn fogadta Detlev W. Bronk-ot, az amerikai Tudományos Aka­démia elnökét, a Rockefeller- intézet elnökét és dr. Wallace Brode-t, az akadémia tagját. Az ^amerikai és szovjet tudósok ^megvitatták az amerikai és szov- yet tudományos akadémia kö­zötti csere kérdését. szabadulás után hazánkban ho­gyan fejlődött az ipar, a mező­gazdaság, hogyan változtak meg a birtokviszonyok országos vo­natkozásban és községi szinten is, hogyan emelkedett az élet- színvonal. E körülményt is he- lyi példákkal magyarázzák. Az agitáció során az egyéni beszélgetések alkalmával sok olyan közérdekű kérdés is fel­színre került, amit helyi erővel -is meg lehet oldani életkörül­ményeink további javítása ér­dekében. Például Tiszaszöllősön Gyenes Imre aktivista körzeté­ben arról beszélgettek, hogy a községben a vízátereszek el vannak’ hanyagolva, esős idő esetén a házak faláig ér a víz az utcákon. Ügy látták, hogy 50 betoncső berakásával ezt meg lehet oldani. A közeljövőben meg is valósítják. Javasolták azt is, hogy a régi téglajárdá­kat néhány évig még hagyják meg, és elsősorban ott járdásít- sanak, ahol semmi sincs. Tisza- igaron Császár Lajos aktivista körzetében arról beszélnek, hogy az alattyáni részre is — amennyiben erre lehtőség van — be kellene vezetni a vezeté­kes rádiót. Felszínre hoznak az aktivis­ták olyan rendellenességeket is, amit a dolgozók nagy többsége ellenez, elítél. Például Puskás Imre elvtárs észrevételezte, hogy a tiszafüredi 31-es körzetben a járdához való anyagból egye­sek a saját portájukon reno­váltak. SZÓLNI KELL arról is, hogy az aktivisták munkája nem minden esetben zökkenőmen­tes. Sok ellenséges nézetet és rosszakaratot kell leküzdeniök, mert több helyen tapasztalható, hogy az ellenséges hangok meg­hallgatásra találnak. Bodó Már­ton elvtárs például beszélgetett egyik középparaszttal, s az úgy nyilatkozott, hegy őt a politika nem érdekli, nem megy jelölő­gyűlésre. Amikor Bodó elvtárs vitába szállt vele. akkor derült ki. hogy az illető szomszédsá­gában lakik néhány olyan csa­lád, akiknek nem nagyon tet­szik a népi hatalom, s az ilyen kisembereket is ellene uszítják. Aki aztán hallgat is rájuk, az könnyen elveszíti józan ítélő­képességét. Az említett példákon kívül sokat lehetne még felhozni, amely mutatja: az aktivisták többsége eredményesen dolgo­zik. Vannak azonban az akti­visták munkájában negatív vo­nások is, különösképpen ott, ahol még nincs megfelelő gya­korlat, és erejük iórészét csupán a szervezeti feladatok megoldá­sára fordítják. Ezen a csoport- vezetők alaposabb tájékoztatá­sával, több gyakorlati segítség nyújtásával javítunk. ÖSSZEGEZVE MONDHAT­JUK, hogy az aktivitsa csoportok máris eredményes munkát fej­tenek ki, mert így a lakossággal élő-eleven kapcsolatot tartha­tunk. Ez az egyre erősödő kan- csolat azt jelenti, hogy az egész dolgozó nép — még közelebb kerülve a párt társadalmi, poli­tikai, gazdasági célkitűzéseihez — egységesen vesz részt a fel­adatok végrehajtásában. Mándi Sándor MSZMP járási titkár Tiszafüred , 4 marosvásár helyi Állami Szóke'y*zínhás Budapesten Bukarest (MTI). A maros­vásárhelyi Állami Székely Szín­ház művészegyüttese november második felében magyarországi turnéra indul. Tervek szerint november 24-én mutatkozik be a Székely Színház együttese a bu-t dapesti közönség előtt. szolnoki rezidenciától. S a ház­vezetőnő is jobb kedvvel hozta rendbe a nászágyat, készítette a vacsorát, ha női vendéget vár­tak. K.-nét meg egyenesen örömmel jogadta. A nagyságos úrba belehabgrodó, szerelmeske­dő asszony ugyanis a Gyuri úr­nál eltöltött pásztorórákért elin­tézte, hogy az üzletükbe küldött mindenes kosarát minden földi jóval ellássák, a „céhhét'’ meg elhallgassák. így aztán nem volt fennakadás a konyhán egészen addig, míg a fűszeres meg nem elégelte felesége viselt dolgait, s bg nem szüntette a „kontóra" történő vásárlást. ínséges napok köszöntöttek ezután a „rezidenciára’’. Volt olyan idő, hogy krumplira se na­gyon futotta. De aztán jött egy másik gazdag asszony, aki szin­tén nem kicsinyeskedett, ha, ki kellett nyitni a pénztárcát. De úgy látszik, manapság elapad minden könnyen megnyitott pénzforrás — morfondírozik Gyuri, s máris rázendít: Nagy a feje. Búsuljon a ló! — Úgy, úgy — biztatja a há­ziasszony. — Nálunk ne is bú­suljon senki. Érezze magát min­denki otthon, különösen m a- gácska. ÍZ acér pillantással végigméri Gyuri urat, karcsú, finom liini rn J hrlrtvr haiába. ieiet kebléhez vonja. Félreeső aszta­lukhoz senki sem figyel. A tár­saság tökrészeg, a józanabbja meg elvonult a vendégszobákba. — Hiszen ez kész ajánlkozód — gondolja az úr, s szemügyre veszi az asszonyt, valami olyan pillantással, mint a kupec a portékát. Az asszony érezve, hogy fel­keltette a figyelmet, még jobban kelleti magát. — Maga csúnya fiú, még so­sem hívott meg bennünket, pe­dig sokszor bejárunk Szolnokra. Gyurit őszinteségi roham kap­ja el: — Nézze, az én hajlékom nem allcalmas vendégek fogadására. Bútoraim zömét eladtam, elit­tam, glkártyáztam a pénzt. Jó­formán csak egy szekrényem, meg egy nagy ágyam maradt. — Nem elég az? — kérdi az asszony és sokat sejtetően meg­szorítja kezét. — Majd a hét vé­gén meglátogatom, úgyis van dolgom Szolnokon, s rendbe ho­zom a háztáját. Úgysem voltam még legénylakáson. — Pedig már sokmindent megélhettél — gondolja Seftsik, de nem mondja, csak huncutul mosolyog. Figyeli az éltesebb nő pettyhüdt vonásait, keblének el- laposított körtére emlékeztető halmait, s máris biztos abban, hogy a jövő heti találka után lesz pénz kopottas ruhája kicse­rélésére, a kamra újbóli feltöllé­m sere. Csak annyit mond: — Nagyon várom. í IJirtelen támadt, részeg örö-y mében nevetni szeretne, y hangosan, harsogóan, hogy min-') denki meghallja: még zsugoriU bátyja, a szolnoki főszolgabíró is,S hogy néhány hétre megint révbem jutott, nem kell dolgoznia. Hah már a saját földje nem fedezik kiadásait, majd gurul a pengő af tiszaroffi kúriáról. Hogy ezért $ még jobban kell görnyedni az ot-ij tani cselédeknek, az már nem | jut eszébe. Ilyen dolgokkal őc nem foglalkozik. Az sem zavar-1 ja, hogy már a nem tudom ha-t nyadik nővel akarja kitartatni s magát, s ez megvetést, ellen- 5 szenvet vált ki az emberekből. | Mit törődik ő ilyen kicsiségek-S kel. Számára csak az a fontos, í hogy kártyára, dorbézolásra. í gondtalan henye életre legyen J pénz. S a zsák mindig megtalálja * a maga foltját... e Az egyik szomszéd nagybirtok5 gazdája tántorog hozzájuk. Zsír-\ párnás, szőrös kezével barátsá-% gosan ütögeti Seftsik vállát: S — Komám, ez a vadászd jól I sikerült. y — A vártnál is jobban, sok-1 kai jobban — bólint Seftsik, s aí cinkosok együttérző pillantásé-5 val, összenéz a házigazda bővérű,* kalandra szomjazó nejével. (simon) §

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents