Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-22 / 250. szám

ÜSOfcHOX MW3TH

MB», dfctöber «

■SB—

ÖLDMUVESSZÖVETKEZETEINK

életéből

A fejlődés útján

£rtok«zlet9t tartott a megyei felügyelő bizottság

A fmsz-ek megyed Mügyeló- bizottsága a közelmúltban értekezletet tartott. A bizottság tagjai a bngódvizsgáiat alkalmával szerzett tapasztalataikat összegezték. Felülvizsgálták a MÉSZÖV egyes főosztályainak mun káját, a tasz-ek az igazgatóság határozatait hogy hajtják végre

Mielőtt megnéznénk, hogy a tölszabadukstoJ napjainkig milyen fejlődésen ment keresztül «? Zagyvarókasi Földművesszö- vetkezet, tekintsünk vissza a múltba. Nézzük meg, hogy a „Hangya Fogyasztási Szövetkezet'“ kinek a szövetkezete volt és milyen érdekeket képviselt.

A Hangya szövetkezet igazgatósága földbirtokosokból, szolgabírakbol és egyéb kizsákmányoló elemekből állott, így nem volt érdekük, hogy a szövetkezet a dolgozó kisemberek javát szolgálja.

A felhalmozott, nyereséget egy-két vezető saját céljára használta fel. Az igazgatóságba ha elvetve be is kerültek egyszerű dolgozó parasztok. szavuk nem érvényesülhetett. — így volt ez Zagyvarékason is.

Amikor 1945-ben a társadalmi rend megváltozott, a felszabadulás megváltoztatta a szövetkezet jellegét is. A községben a Hangya szövetkezet egy szatócs boltból állott. Ezidőtájt a községben nem a legjobb volt az áruellátás. Közvetlen a hadi állapot befejezése után a bolt nem nyitott ki, a magánkereskedők sem kezdték meg az árusítást. Bár az akkor megalakult Magyar Kommunista Párt vezetői felszólították a bolt vezetőjét. Fodor Imre, Borsányi Mihály, Polónyi János, Gál Imre és Borsányi János a párt szavára megkezdte a Hangyával szemben a szövetkezet szervezését. Rövid egy hónapon belül 45 iagja.lett a helyi földműves- szövetkezetnek.

Minden tag 100 pengő részjegyet fizetett be, mely ösz- szegböl terményt vásároltak. és Budapesten elcserélték áruért.

De ott voltak a többi alapító tagok is Kiss Lajos, Sziráki Sándor, Faragó János, Csömör

Béla és Faragó tiles bagtarsak akik a szövetkezet első magvát rakták la

1948-ban jött létre azírnsz-ek egységes irányító szerve, a Szövetkezetek Országos Szövetsége, Az fmsz ebben az időben, 19481951-ig az áruellátás biztosítása mellett önállóan végezte a mezőgazdasági termelés szervezését, a szerződéskötéseket.

A fejlődést hátráltatta, nehezítette, hogy a régi Hangya emberek egyrésze bennmaradt a, szövetkezeti boltokban, így történt Zagyvarékason is. Ennek következtében gyenge volt a vezetés, nagy leltárhiányok sorozatai következtek, mely gazdaságiing megingatta a szövetkezetét. Nehezítette a munkát, hogy az igazságszolgáltató szervek 5(1—60 ezer forintos leltárhiányokért a felelősségre vpnt dolgozót nem büntették gieg kellően, hanem számtalan esetben szabadon engedték. Ez ahhoz vezetett, hogy számos fmsz fe- dezethiiányos lett, állami hitelre szorult.

Az utóbbi években — különösen 1956 óta — a felsőbb szervek számos olyan intézkedést lettek, mely során a vagyonvédelem megszilárdult.

Ezzel egyidejűleg a fmsz új feladatiként a mezőgazdasági termelés szervezését is megkapta. A zagyvarókasi fmsz a gépi szántások szervezését teljesen önállóan végzi s idáig 46 gépi társulást szervezőit. Segíti a gazdálkodókat, a szerződéses, növények termeltetésében, kisgépekkel, műtrágyával, szaktanácscsal.

A fmsz igazagtósága szép terveket tűzött ki. A jelenlegi bolthálózat mellett a jövő évben szakosítást végez az 1, sz. vegyes-, textil és az 5. sz. háztartási bpltban. A 2. sz. italboltból kisvendéglőt létesít, így megjavítja a közétkeztetést a községben. Tavaszra megépített kerthelyiseget korszerű berendezéssel látják eh Az építkezés alatt áUó tüzéptteüepen pedig egyéb építőanyagot is kívánnak árusítani.

A mezőgazdasági üzemág a

jelenlegi szántási társulá

sokból .lövőre géphasználati társulási szervez

s ezzel is hozzásegítik a gazdálkodókat, hogy egész évre kibéreljék a gépeket és saját maguk irányítsák a gépek munkáját.

S hogy ez .a fejlődés, mely a zagyvarókasi fmsz tükrében is megmutatkozik, tovább emelkedjen, szükséges, hogy a szövetkezet tagsága még szorosabban zárkózzon fel az igazgatóság melle. Támogatásukat juttassák kifejezésre részjegyük emelésével, amj sokszorosain kamatozik egyrészt a Visszatérítéseknek niásrészt a beruházásoknál. S a munka akkor lesz igazán eredményes, ha minden tag megérti, hogy a szövetkezet az övé és ezt a mozgalmat nemcsak erkölcsileg, anyagilag is segíti.

Dobos Menyhért ig. elnök

—-------------------------------------------------------------HÍ

REK

innen—onnan

A Uszaföldvári nőbizoUsát) a közeljövőben kultúrműsorral egybekötött divatbemutatót rendez. A bevételből mosógépeket vásárolnak a szövetkezeti tagok részére.

*

Jövedelmezően működik' a kisújszállási fmsz sertéshizlaldája. A l(J0-as hizlaldából biztosítják a lakosság hússal való ellátását.

*

Túrkevéu jéggyárat épít a föidmüvesszövetkezct. — Közel félmillió forintos beruházással Naponta 24 q műjeget készítenek.

*

Abádszalókon az fmsz novem bér hónapban 180 ezer forint beruházásból raktárt épít.

Megyei tanácstagnak jelelték Kerékgyártó Miháiyné fmsz adminisztrátort

A közelmúltban történt. Jász- jákóhalmán a Béke Termelő- szövetkezet Irodájában jelöle- győlésre jöttek össze dolgoske- zű öregek, fiatalok. Megyei tanácstagot jelöltek, A jelenlévők községük szülöttjére Kerékgyártó IVIihalynéra adtak bizalmukat. A hozzászólók elmondották,

hogy jó! ismerik, Közülük való. Eredményesen tevékenykedik mint a nőbizottság vezetőségi tagja, összefogja az asszonya kát. Bíznak benne, hogy mun - kajával továbbra is a község fejlődését segíti elő, képviseli faluja lakosságának ügyét.

50 millió forint egy negyedév alatt

A lakosság igényének emelkedésével együtt tartott a vendéglátóipar fejlődése is. Míg 1949-ben 15 millió forint volt az évi forgalom, addig 1958. évben 180 millió forint várható.

G.vors ütemben haladt a hálózat fejlesztése. 1949-ben 60 fmsz-i vendéglő tóipari egység működött a megyében, ma már :S0O. Elmondhatjuk, hogy nincs a megyében olyan község, ahol ne volna vendéglátóipari egység.

De nemcsak a vendéglátó egységben volt fejlődés. A megye területén 27 t'msz-i cukrászda működik, s itt megtalálható az espresszó gép is. A fmsz-ek vendéglátó és cukrász egységeiben a legjobb szakemberek dolgoznak s mellettük közel 30 tanuló működik. A lakosság szórakoztatására műsort biztosítanak. Hetenként műsoros esteket rendeznek fővárosi művészekkel.

Megnövekedőt! a söriorgaloni is. Ma mar nem ©leg a 70 ezer hektoliter sör egy év folyamán. Emlékezzünk csak egy pillanatra vissza a Hangya szövetkezetre, ahol sört csali palackozott formában hozták forgalomba.

Gazdag tervekkel tekint az 1959-es esztendő elé a vendéglátóipar. Több helyen korszerű- sitiit az italboltokat, kisvendéglőket létesítenek, szállodákat bővítenék pL Kunszeutmárton- ban, Tiszafüreden s nagyobb községekben, városokban a föld- művesszövetkezetek szállodáit építését tervezik. Törökszent- miklóson az étteremben cukrászda sarkot létesítenek.

Tolnai Sándor

lét dogozik a szelvény! ndliizollsá^

Tszés-t szervesetek

Egy igazgatósági ülés margójára

AZ ELMÚLT NAPOKBAN a

Tiszafüredi Járási Központ rendkívüli igazgatósági ülésének jegyzőkönyve került a kezembe. Érdekelt a jelentés, hiszen az fmsz életével, eredményeivel. problémáival foglalkozott. Ezen belül egy égető kérdéssel a kereskedelmi árucikkek raktározásával.

A járás fmsz-i kereskedelme az elmúlt évek során hatalmas arányokban növekedett. Ennek érzékeltetésére elég megemlíteni, hogy a tavalyi áruforgalom

1952-höz viszonyítva megduplázódott. Természetesen a boltok árukészlete a forgalom arányában nőtt. Ennek pedig az lett a következménye, hogy mind égé többen jelentkeztek és jelentkeznek a raktárproblémák.

Az árukészletek növekedésével egyidőben nem történt gondoskodás arról, hogy a raktár- helyiségeket bővítsék vagy újakat építsenek.

ÍGY MOST SOK gondot okoz b tárolás. A tiszaigari 2-es számú boltnak, egyáltalán nincs tárolóhelyisége. De hasonló a helyset Tiszaőrsön és Tiszaszentinv

rén. Ott egyik-másik bolt árukészletét az udvaron vagy a félszer alatt „őrzik”. Ez a körülmény a vagyonvédelem szempontjából tűrhetetlen, hiszen, ahol így őrzik az árut. ott a visz- szaélések és sikkasztások szinte elkerülhetetlenek.

A jelentés másról is beszámol. Arról, hogy egyik-másik fmsz- vezető a meglévő lehetőségeket =em használja ki. A tiszaszöliősi fmsz-nek már 1956-ban nagy gondot okozott nyáron a zöldség és gyümölcsfelvásárlás, mivel a göngyölegeket nem tudták megfelelő helyen tárolni.

VÉGBE EZ ÉV ELEJÉN sikerült biztosítani az fmsz-nek MOBUL-raktárt, melynek csővázait és egyéb alkatérszeit le is szállították. Az fmsz azonban még a mai napig sem intézkedett annak érdekében, hogy a raktár felépüljön. Nyilvánvaló hogy ez az ottani vezetőség felületességére vall.

S VÉGÜL MÉG EGY figyelemreméltó jelenség. A kezemben lévő jelentés elkészítését, összeállítását alapos vizsgálat előzte meg a járási központ részéről. Ezt a gondos munkái azonban nem követte hathatós 'intézkedés. A raktárhiány ma országos probléma. De azzal még nem oldjuk meg, hogy ha csak állandóan erre hivatkozunk.

A Tiszafüredi Járási Központ- 1 nak meg kellene nézni, mit lehetne tennj községenként a helyi erők segítségével. A rendkívüli igazgatósági ülésnek ilyen értelemben határozatot is kellett volna bczni. ezt azonban elmulasztották.

Az fmsz-tagok magukénak érzik mindenütt a szövetkezetei. Jól-tudják, a kár. a veszteség, amely az fmsz-t éri, személy- szerint őket is érinti. Ezt az igazságot is szem e’őtt kellett volna tartania a rendkívüli igazgatósági ülésnek. S esetleg társadalmi munkát kezdeményezni a raktározási problémák megoldására.

Végezetül akkor lett volna eredményes a jelentés-elkészítők fáradságos munkája, ha határozott intézkedéseket hoznak.

— Gál Katalin —

A szalevényi nőbizottság hire már messze eljutott. Lelkes támogatód és szervezői a fmsz-i mozgalomnak. Ezt mutatja,‘hogy rövid működésük alatt munkájuk eredményesen gyümölcsözött. Tszcs-1 szerveztek. 11 család 70 kát. hold földön kezdte el új életét. Az asszonyok kezdeményedére alakult meg a eu korrépa! t rmelö szakcsoport 32 taggal, 22 kát. hold földön. Dicséret illeti a jó munkáért Határ Jánosnál, He rezeg Mátyásáét és

Sárik Mértaniét, isobizoiilsági tagokat, akik a gépi szántósok szerződés-kötésén is fáradoznak. Segítenek Herczeg Mátyás és Bencsik József szántási körzet- felelősöknek, akik maguk 'is szívükön viselik a gazdálkodók jövőévi termését. — Munkájuk eredménye, hogy a községben eddig 19 szántási társulás 136 taggal, 342 kát. hold földterületen működik.

Bartójc Sándor Kunszentmárton,

9 ezer mázsa szilva, 1100 mázsa szőlő

Az Aranyhegyen — Virághe-\ gyen, Tiszaföldvár szőlőtermő vidékein lassan elhalkul a nótaszó. Végefelé jár a szüret a homoki földeken. — A mosoly, a megelégedés azonban ott ül a tsz-tagolc, az egyéni gazdák arcán, az idén jó a szőlő és gyümölcstermés. — A vártnál jóval többet hozott a „konyhára1’. A tiszaföldvári Fmsz a 111. negyedévben több mint 5 millió forint értékű gyümölcsöt vásárolt fel a termelőktől. Közel 9 ezer mázsa szilvát, 1100 mázsa szőlőt, 132 mázsa meggyet, 3000 mázsa eyyéb gyümölcsöt, 3200 mázsa almát. Szilvából és szőlőből eljutott a gyümölcs külföldre is.

Csehszlovák és Kelet-Német szakemberek jöttek el Tiszaföld- várra, hogy, személyesen részt- vegyenek az átvételnél. A téli alm.a felvásárlása még most történik. A városi lakosság ellátására gondolt a szövetkezet akkor, amikor a Szolnoki fmsz-tel szerződést kötött, téli alma biztosítására. Így a közeljövőben nagymennyiségű téli almát szállítanak fel. A magyar gyümölcsöt kedvelő külföldi dologzók- ra is gondolnak. Hozzákezdtek a 60—70 vagon befogadóképességű jégperem építéséhez, így biztosítják az exportszállítmá- j nyok tárolását. G. K.

VVWVWWVWWVW^^^WVWWVWW»

Pókháló-vékony üvegnylon sálak készülnek

A lőrinci Szalag- és Csipke- árugyár négy műszaki vezetője újítással alkalmassá tette a szalagszövő gépeket egészen vékony nylonsálak készítésére. — Az úgynevezett üvegnylon szálból pókhálóvékony sálakat szőnek, amelyből az év végéig 25 ezret küldenek az üzletekbe. Másfajta szintetikus műszálból plisszéfpdrot gyártanak a nylon- fehérneműek díszítéséhez és ezzel megtakarítható a külföldi csipkék behozatala.-