Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-01 / 232. szám
SZOLNOK MKOTFI Ntf1*I,AF 1*5« rmShrt 1: Nagy barátunk ünnepe N em is olyan régi idők teír)#i szenzációit, keleti ér- dékességéit a kínai nagyfa!, a cs.aszárv ált», a Mennyei Birodalom Kapuja, a kuli, a riksa, a marék rizsán élő kínai paraszt, a kikötőben anyatejet áruló kínai nő jelenítette. S ma: a kínai népi kommunákról, az első kínai atomreaktorról, a szénbányászati rekordról, Kína és Anglia gazdasági csatájáról, kínai ifjúság képzéséről cikkezik a sajtó. A gyarmatosítók szerették volna, ha örök életű marad a kínai nép nyomora. Azt hirdettek, a sárga faj nem alkalmas civilizációra. S lám, a sárga emberek (leg jobbjaik Mao-ce- fuug, Cbou-en-laj, Csu-le, Láu- sno-csa vezetésével, Kína Kommunista Pártja irányításéval) megszabadították önmagukat idegein elnyomóikból és hazai kizsákmáeyolóiktól is. Megsemmisítették a császári dinasztiát, elűzték a forradalmat eláruló Kuomintangot. Az alacsonyabb rendűnek tartott faj kommunista katonái évtizedekig barió ..hosszú menetelésben” verték kJ a szárazföldről Csang-tkai-sek néjaeMertes kormányát, zsoldoshadseregét és apparátusát 1949 október l-én, — kilenc évvel* ezelőtt — vörös zászló lengett a 800 milliós nép hazájában, s a császári pagodában ülésező forradalmi kormány bejelentette: megalakult a Kínai Népköztársaság. E z a név ma egyet jelent egy világhatalom nevével. Némcsalt népesség, nemcsak terület, hanem gazdasági erőviszony tekintetében is. Rövid idő nagy tettei vezették a kínai népet idáig. Kína Kommunista Pártja — mely a felszabadulási mozgalmat vezette és szervezte, amely megteremtette a kínai felszabadító hadsereget, — melynek vezetésével a kínai nép kivívta a győzelmet, kezébe vette a szocializmus építésének pa rainegnokiását. 1953-ban ötéves terv megvalósításához fogott a népi Kína. Ez az ötéves terv megteremtette a szocialista iparosítás alapjait. 1957-ben az ötéves terv sikeres végrehajtása után újabb célt tűztek ki: tizenöt év alatt utolérni Angliát a legfontosabb iparcikkek termeléséiben. Hatszázmillió szivet dobogtatott meg a nemzeti cél, a nagyszerű távlat, s legutóbb már jött a hír, nem kell tizenöt év, hét év alatt megvalósítják e tervüket. Szédítő a fejlődés aránya a TavoJr Kelet nagy földrészén. A Francia Komjmiu'sla Part pulit kai Budájának nyi altunalíi Pwit* (MTI). A Francia Kommunista Párt politikai irodája a népszavazást követően nyilat- közutat adott ki. A nyilatkozat megállapítja, hogy a tekintelyuralmi alkotmányt elfogadták, s ez súlyos veszélyeket rejt magában, mind a népképviseleti alkotmányos inléaményeket, mind a szabad* ságjogokat illetően. A nyilatkozat rámutat arra, hogy Francia- országban a köztársaság hívei politikai változtatásra törekedtek, s ezt a jogos törekvést a személyi hatalom szolgálatában álló propaganda a baloldal erőinek megosztottsága következtében ki tudta használni. Pártunk — folytatja a nyilatkozat —, »mely az alkotmány elfogadása ellen küzdött, tovább folytatja harcát a szabadságjogok vedelirnöben. Az a 4 600 OOt francia, aki „nem”-roel szavazott, máris nagy erő és nagy ígéret a köztársaság híveinek fel- Cétienü! szükséges tömörüléséhez. Rizséről ismerték egykor, ma kohászata, szénbányászata, acélipara, szerszámgép, sőt repülőgép gyártása sokat nyom nemzetközi viszonylatban is a latba. A társadalmi forradalom után technikai forradalom napjait éli a kínai nép. A mezőgazdaság? 1957-ben lendületes, gyorsütemű fejlődésnek indult, öntözni minél többet — adta ki a jelszót a párt. S 1958-ban már százmillió ember dolgozott az öntözőlétesítmény ekein. 1962-re a termelőterület 70 százalékát öntözik. Az ország ipara mellett a mezőgazdaság is nagyot lépett elöl«. A termelés fejlődése, a termékek megsokszorozódása megnövelte az igényeket, megváltoztatja a nép gondolkodásmódját, s égető feladatokat hozott előtérbe: a gépesítésit, a villamosítást. Ilyen föladatok megoldására egy ember képtelen. Sőt még a szövetkezet sem mindenre képes: a kínai nép kom- rnuiiákat alakított. Parasztok tízezrei tagjai, egy-egy kommunának. S ezzel a folyamattal meggyorsítják a társadalmi fejlődési, megrövidítik a szocializmus kommunizmusba vezető időszakát. Kétségtelen, az ipar és a mezőgazdaság fejlődött legtöbbet, kilenc év óta a Kínai Népköz- társaságban. S ennek következményeként a munkás és parasztemberek nagyon sokai. Az emberek gondolkodásmódja íredig a kultúra fejlődésével függ szorosan össze. így is van. Sanghaj ma az iskolák városa. A pekingi egyetemeken százezer-szám tanulnak egyetemisták. A kínai tudósok járják a falvakat, segítik a teimelést. Kommunisták, hazafiak minden erővel az analfabétizmus felszámolásán dolgoznak. § már nem is . soká befejezik munkájukat. A Kínai Népköztársaság hadserege nemcsak a távol- keleti függetlenség szavatolása, a távolike'leti népek biztonsága, de a világbéke megőrzésének it | fontos tényezője. Kína KomrnuMeOOCKKIoooo-o-oooooooooot nista Pártjának ideológiai jártassága a marxizmus továbbfejlesztése, a világ munkásmozgalmának irányadó fénye. A Kínai Népköztársaság kilenc év óta a szocialista tábor, a béketábor hatalmas erődítménye. Barátunk nekünk is. S az ő nagy ünnepük a mi ünnepünk is. Borzák Lajos Dr. Sík Endre felszólalása ai EHSZ-ken Jászják óhalma az élen A jászberényi járásban egy-kéfc község kivételével jó ütemben balad a községfejlesztési tervek végrehajtása. Legjobban Jászjákőhalma áll. Tervét eddig 83 százalékra teljesítette. A tervezett bevételből 392 ezer forintot használtak fel. Elkészült a tervben szereplő betonjárda, 66 ezer forintos költséggel, befejezték az iskola korszerűsítését célzó 4ö ezer forint értékű munkát is. Hamarosan befejezik 290 ezer forint ráfordítással a malom építését. Az esztendő végére a jakohahuiak maradéktalanul teljesíteni akarják a község- fejlesztési tervet. ft 6664 64 6 666 4466666 64444464446466-64464444466444444444444646 • • Harcba hívunk minden dolgozót — mondotta Paímiro Togliatti nehézségek Folytatás az l, oldalról, véseket tekintik igazságos külpolitikának. Az amerikai nép nemes haladó hagyományainak semmi közük ahhoz a kihívási politikához, amely ma a state department tevékenységét jellemzi, Most fjedig nézzük a történelmet. Vajon milyen igazságosság tükröződött az 1898-ik évi amerikai—spanyol háborúban, amikor Kuba, Portorico és a Fülöp- szigetek amerikai gyarmattá lett? Nem vett-e részt 1900-ban az Amerikai Egyesült Államok abban az expedíció# különítményben, amely a gyarmatosítók elleni kínai népfelkelést elfojtotta? Milyen igazság vezette 1903-ban az Egyesült Államokat Panama ellen? Ugyanezt lehetne kérdezni az 1910-ben Nicaragua ellen folytatott akcióval kapcsolatiban, lodge úr elfelejtette táján a Szovjetunió elleni 1918-as amerikai intervenciót? Milyen igazságnak nevezhető, hogy a második világháború Rónia (TASZSZ). Palrairo Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára vasárnap nyolcvanezer ember előtt beszédet mondott Foggi álban abból az alkalomból, hogy Olaszország déii megyéiben véget ért az Unita hónapja. Togliatti beszédében többel? között kijelentette, hogy az a csapás, amely „Franciaországban érte a" szabadságot és a parlamenti rendszert, az olasz demokrácia számára is veszélyt te- remt." Togliatti rámutatva a kereszténydemokrata párt vezetőinek alkotmányellenes terveire, azt mondotta, hogy a reakciós uralkodó osztályok e tervek segítségével növelni akarják hatalmukat Olaszország egész élete fölött és ilymodon a dolgozókra, aikarm-inden gazdasági terhét. — Nem tűrjük a köztársasági rendszer elfajulását — mondotta Togliatti. — Harcra hívunk viliiden dolgozót és demokratát az alkotmányos és parlamenti rendszer védelmében. (MTI) alatt az Egyesült Államok Grön landom és Maiidon támaszpont tokát létesített azzal az ígéret: tel, hogy a háború végén meg szünteti azokat. ígéretét azon ban nem tartotta meg. Milyen igazság igazolja a má sexük világháború utáni ameri kai kalandokat Kínában, a.Fü top-szigeteken? Kik voli-ak a: első idegen katonák, akik Koreában harcbaszálltak? Ameri kaiak. És kik -lesznek az utol sók, akik Koreát elhagyják' Amerikaiak. Idézzük emléke zetbe Amerika szerepét a; 1954-es guatemalai események ben. Talán az amerikai történelemnek ezek a lapjai hiányoznak Lodge úr történelem könyvéből ? Ami pedig a jelei ítkori történőimet illeti, joggal írja az U S. News And World Report, hogy aki az úgynevezett szabad világ térképének hárma lyib pontját megérinti, a i Egyesült Államuk valamelyik támaszpontját érinti, Negyvenkilenc országban y-.( támaszpontból álló háiózatenj legalább másteknjllió katona tartózkodik Amerika hgtáiate WvüL Ha valaki ezt az erő 'jelé, nek tartja, annak csupán azt mondhatom, hogy ez éppen a gyengeség jele, mert. az. igazsaa nan szorul ilyen jellegű védeF- lemre. A népeik igazsága pedig úgyis elő bb-u több felszámolja ezeket a támaszpontokat. Ennek hatalma# jelei mutatkoznak már a Közép-Keleten is, éppen Libanonban is és méginká.bb » Távol-Keleten. (MTI.) Buráit hét Magyarországon a keleti or szánok kint arái is értékeinek ismertetésére Az UNESCO magyar nemzeti bizottságának kezdeményezésére hazánkban októberben baráti hetet rendeznek több keleti ország, köztük Kína, Japán, India, Törökország és Egyiptom életének és kulturális kincseinek megismertetésére. Az ünnepi eseménysorozat ESTE A PÁK I HÁZBAN 5 A választás előkészületeiről 5 beszélgetni jöttünk össze a s/ol- ínoki VII. kerületi pártházban. 5 Első gondolatom az, hogy jó volt ^összehívni a környéken lakó S párttagokat azért, hogy megis- í merj ük egymást. $ Így jobban számon tarthatjuk t nemcsak a- munkahelyeken, ha- 5nem a lakóhelyen is azt, kikre <számíthatunk nagyobb feladatok ^megoldásakor. ? Látásiból sok eivtáwsat ismerőiem már eddig b. Egyikkel a g.fáaTOÜjavítóban találkoztam, a ómádkat az' üzleti pult mögött gláttam. De a legtöbbről art sem ótudtam, hogy párttag-e? Itt ül goéldául Barhács bácsi, közvetlen íWomszédom is. A barátságos ,.jó íreggelt”-en kívül nem váltót- ötünk még szót. Mulasztást pótol- gni mellé telepszem, s hallgatom b visszaemlékezését: 9 — 1904 óta — tudja, mikor a ^Járműjavítóban az a nagy Psztrájk volt — veszek részt lé- Snyegében a munkásmozgalom- óban. Fiatal suhanc voltam, a fű- étőházban dolgoztam. Bosnyák Ókatonákat hoztak akkor Pestről, gkatonaruhába öltöztették a Psztrájkolókat, a kényszerítették írókét, hogy a bakának járó szű- őkös lénungért dolgozzanak. így 9 festett a századeleji szabadság. 9 — 1919-ben aztán létrehoztunk óolyan hadsereget, hogy ha áru- Ylás nem történik, nem győzhetitek volna le betnnüníkel. Seeédmozdonyvezető voltam, Szamuely vonatát hordoztuk. Akkor tanultam meg, hogy nagygn kell vigyázni a munkáshatalomra. Aki abban az időben a -Tanácsköztársaságra emelte kezét, jobban lelte, ha onkezévet vet véget életének. Tudtuk, az ellenségnek nem szabad egy csepp engedményt som tenni. Hangoztattuk ezt a felszabadulás után is, de azt mondták: „a 19- eseket félre kell állítani, mert radikálisak’’, Az ellenforradalom aztán megmutatta, hogy szükség van erős proletárdiktatúrára, — Sokan élnek még a régi harcosok közül. Itt van például Báláz* Lajos. Fodor János. Igaz, voltak olyanok is, akik hátat fordítottak a munkásosztálynak. Az ingatag elemeket különösen a választások alkalmával igyekeztek megnyerni a burzsoá elemek. Pénzt, jó állást ígértek és adták nekik. Az öreg Hangodi is így kei-ült be a vasúthoz. Egyik nap még kocsifelvigyázó volt, másnap már több rozstta csillogott a vállán. S nem csak ilyen, hanem ennél sokkal galádabb módszerekkel is dolgoztak a gazdagok. Érezték, hogy más világ ez már, mint a század elején. Akikor mindegy volt, hogy kire szavaznak, hiszen az ellenzék is csak azt mondta az Országházban: „csukjatok be az ablakot, mert hu^at van”. így aztán arra szavaztak, aki több bort, na-J gyotab cupókot adott. < — A 30-as években azonban 5 már a munkások is részt kértek1 a hatalomból. Képviselőket je- c löltek. A burzsoák tudták, hogy< most már kevés a bor és a cu-< pák. így folyamodtak a munkás-1 vezetők vesztegetésének kisérle-< te mellett különböző csalások-1 hoz. A vasútnál dolgozók névso-S rát például együtt leadták —1 anélkül, hogy megkérdezlek! volna őket — azzal, hagy a lyöf-1 mánypártra szavaztak. ! — Volt olyan időszak is, mikor1 nem urnák felhasználásával tör- í tént a szavazás, hanem a ko-rte-1 seknél egy listára kellett felirat-< kozni. Minden jelöltnek voltak1 kortesei, s a választóik annál c iratkoztak fel, akinél akarlak.1 Látszólag tehát szabad volt a! választás. De mikor a korlesek1 a jelölteknek átadták a listákat,< a csendőrök összefogták a mun-1 kásérzelmű jelölteket, s addigi fogva tartották őket, míg a sza-' vázátok összeszámlálása neme történt 'meg. A munkások szava-1 zata persze ott maradt a fogva-! tartott jelöltek zsebében, S aj burzsoá képviselők „abszolút! szavazattöbbséggel” bekerültek aj parlamentbe. ! — Voltak mulatságos esőtek? is. Akinek például hiányzói' aj megkövetelt iskolai végzettsége í nem kapott szavazati jogot. De? ha azt mondta: ..a kormány-1! pártra szavazok” — rögtön ér ? vényes volt a voksa. Ilyen volt a „Sialxui'' vl.iáa 5 ÍR i rn rí ni 1 programjában országszerte előadásokat, filmbemutatókat tartanak és kiállításokat rendeznek. A vidéki városok közül Debrecenben a kínai és japán akvarellet reprodukcióiból nyílik tárlat Hódmezővásárhelyen Baktay IJrvin tolmácsolásában India művészetét ismerhetik 'íneg város l^kói. Egerfoeji In- jdia népének ősi zenéjéről és Hanca» ,1 langzikel előadás — [Szekszárdin pedig bemutatják jHincz Gyila festőművész kínai »útjrajzaR, S egyúttal a hatszáz- jmilliós kínai nép sikej^irő'j ~és (legutóbbi (arcairól is beszámoljak. > Az orszáj nagyobb művelődé- Jsi házai bar a Tudományos ís- jmeretterjesilő Társulat műd ajtársai ehad;, sokat tartanak, (amelyeken azt is megmutatják, •hogy a keleti országok pétim] (mindinkább történelmi «.»*-•* j válnak. > A könyvtírakban ismertetik a Jkeleti orszájokról szóló könyveiket, valamid kiállításokat ron- Jdeznek reprjdukciókbél és iro- idalmi alkotisokbóh (MTI). i------------------------------------------->A lakosság vébmény© alapién ) A jászapáti járásban egy íuiiinp- >pal ezelőtt községenként munkacsoportokat liztak létre, melyekbe (párttagokat é( pánoiikívüii dolgom jkat vontak t. A munkacsoportok )ténykedéséhez a járási pártbizottság >adott iránymiató gondolatokat. En- >nek ligyelymfe vételével folytatnak ’tanácskozás,) Jt beszélgetéseket a község lakosRiával. kikérik véle- .ménj'üket a anács, a végrehajtó ibizot'ság, az pnarátus munkájáról, iaz előző válastások óta végzett te- ivékenysegükré, egyes tanácstagok munkájáról. A dolgozók véleményét papírra vetik, eljuttatják p községi tanácshoz, tána a párt- a tanács és Hazafias Npfront tagjai közös tanácskozást irtanak, összegezik a tapasztaltakat. Ennek figyelembe t ételével számosak be a községi tanácsok a lealtitei-hhi ülésen négyéves tevékeny, Bükről,
