Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-01 / 232. szám

1958. október í. SZOT.VÖK MFC,VEI NÉPLAP 3 "X, Olaiipari ( 3 év alatt 1 f°s?on' Szolnok beruházás 1961-bem fejeződik be A talicskás tanítók, akíh még mindig kényesek, de már nem szegényesek Népi állatnunk gondoskodása folytán az Alföldi Kőodajfurásd Üzem jelentős munkavédelmi és egészségügyi beruházások meg­valósítására kap anyagi lehető­séget a hároméves terv sarán. A dolgozók munkakörülményei­nek javítása, a munka gazdasá­gosabbá tétele és a munkafolya­matok egyszerűsítése, valamint a nehéz munkák gépesítése cél­jára a tervidőszak alatt több mint bárom és félmillió forint áll a vállalat rendelkezésére. A hároméves tervidőszakban megvalósítandó lakások szin­tén messzemenő gondoskodást mutatnak a dolgozókkal szem­ben. E pénzügyi keret félhaszná­lása a kisebb munkavédelmi és üzemegészségügyi beruházáso­kon kívül magában foglal 200 női és férfi dolgozó részére létesí­tendő fürdőt, 200 fő .étkezteté­sére alkalmas üzemi konyhát és étkezdét és részben — mivel a Eddig 390 ezer darab tetőcserép érkezett Szeptember 23-1 lapszámunk­ban interjút közöltünk Kormos Jenő elvtárssal, a TÜZÉP áru­forgalmi osztályának vezetőjé­vel a tetőcserép hiánnyal kap­csolatban folytatott beszélgeté­sünkről. Akkor úgy tájékozta­tott bennünket, hogy a közeljö­vőben 870 ezer darab tetőcserép érkezik importáruként me­gyénkbe. Tegnap ismét felkerestük a TÜZÉP-et, ahol közölték ve­lünk, hogy a korábban említett mennyiségből eddig 52 vagon, vagyis 390 ezer darab tetőcserép útban van Szolnok megye részé­re. E mennyiség nagy része már meg is érkezett. A jelentések szerint a napokban újabb szál­lítmányok várhatók.--------------------------------------------­30 ezer forint jutalom a legjobb dolgozóknak A Pusztakürä Állami Gazdaság­ban sokirányú munka folyik. Vetik a búzát, néhány nap múlva felszedik a cukorrépát és október közepéig betakarítják a kukoricát Is. A gaz­daság dolgozóinak túlnyomó több- sége részt vesz a November T-e tisz­teletére kezdeményezett munkaver­senyben. A legjobb eredményt elé­rőket pénzjutalomban részesítik majd az októberi forradalom évfor­dulóján. Mintegy 30 ezer forint ju­talom vár kiosztásra. — 150 fő részére épülő legény­szálló építésénék megkezdését. Itt helyezik majd el a munkás, klubot is. Kormányzatunk 13,5 millió fo­rintot bocsátott rendelkezésre a vállalat szolnoki bázisának, ipartelepének kialakítása cél­jából. A hatvan lakás építésére és a 150 fős legónyszálló építési mun­káinak megkezdésére a három­éves terv végéig több mint 6 millió forintot biztosítottak. így megvalósul Szolnokon az 1960. év végéig az alföldi kő- olajkutatás korszerű ipartelepe. Ebből csak a nagyobb létesítmé­nyeket megemlítve, megépül a 200 fő befogadására alkalmas korszerű iroda is, laboratóriu­mokkal, üzemi konyhával és étté- remrnel, valamint kultúrelőadá- sokra alkalmas teremmel. Meg­épül a 600 folyóméter iparvasút, 1100 folyóméter bazalt betonút az ipartelep forgalmának lebo­nyolítására, ezenkívül raktárak, vasúti rakodó, üzemanyagtároló, a beteg dolgozók gyógyítása cél­jából termálvizes medence, mely 56 fokos természetes hőforrásból nyeri vizét. A vállalat ipari fejlesztése cél­jából a fúrási tevékenység korsze­rűsítése és termelésének eme­lése céljából a tervidőszak alatt új, korszerű gépek be­szerzésére több mint 37 millió forintot irányoz elő népgazda­ságunk. A Törökszentmiklósi Népi El­lenőrzési Bizottság fennállása óta több visszásságot tárt fel, sokat tett a közért. A társadalmi tulajdon védel­me érdekében például a kis­kereskedelmi vállalat öt egysé­gét vizsgálták meg. Volt olyan hely is, ahol üres raktárt talál­tak. Ugyanakkor — helyhiányra hivatkozva — árut tároltak az udvaron, kitéve az idő viszon­tagságainak. A bizottság által feltárt hibákat kijavították. Az ellenőrzés jótékonyan éreztette hatását a város egész üzletháló­zatában. A Törökszentmiklósi Háziipa­EMLÉKTÁBLÁT ÉRDEMEL­NE az a hely, ahol megalakítot­ták a tiszavárkonyi Petőfi Tsz-t. Emléktáblát. Rajta ezzel a fel­irattal: „Itt ért véget a sze­génység!’“ Cselédek, de mégin- kább kubikosok voltak az ala­pítók. Olyan emberek, akik éle­tükben sokat próbáltak, a ren­geteg nélkülözés sokféle dolog­ra megtanította őket, de a gaz­dálkodásihoz — mitagadás — ke- veset értettek. A felszabadulás előtt soha bele nem nyugvó daccal viselték a nyomorúságot és ha ezeket az embereket, az országutak ván­dorait megkérdezte valaki, ho­gyan élnek, konokul leszegték fejüket és akaratosan rávágták: — Szegényesen, de kényesen. Tíz évvel ezelőtt, amikor sor került egy új életforma válasz­tására, a régi daccal és feszülő akarattal fogtak össze, hogy majd megmutatják. Néhány vér­beli tiszavárkonyi gazda, — aki­nek apja, nagyapja, meg tán ükapja is paraszti sorban élt —, kicsit gúnyosan jegyezte meg: — Nicsak, a kubikosok gaz­dálkodni akarnak. Előbb hoz­zánk jöhettek volna tanulni. Az alapítókat kemény fából faragta az élet és most már csak azértis azt mondták: „majd megmutatjuk“. MEGMUTATTÁK-E VAJON? Bebizonyították-e, hogy bánnak úgy a földdel, mint a régóta gazdálkodó parasztok, és gaz­dái, jobb gazdái az áldott rög­nek, mint azok, akik gúnyolták őket. Erre a kérdésre az évek ri Szövetkezetben a bizottság vizsgálata kiterjedt a szövetke­zeti pénz és vagyon kezelésére. A helyi földművesszövetkezet­ben meg az árukezelést és leltá­rozást nézték meg. A népi ellen­őrzési bizottság által kért mély­reható vizsgálat után az fmsz igazgatósága tekintélyes áru­hiány miatt három embert levál­tott pozíciójából. Ilyen módon jöttek rá egy bűnszövetkezet nyomára és bűnvádi feljelentést tettek. A lakosság kiszolgálását vizs­gálva megállapították, hogy az árufelhígítástól, a rossz mérő­eszközöktől kezdve sok szabály­talanság előfordul. A bizottság több esetben szabálysértési fel­jelentést tett. Több olyan példát lehetne még felsorolni, ami azt bizonyítja, hogy a városi népi ellenőrzési bizottság eleget tesz hivatásá­nak. Kétségtelen azonban az is, hogy sokkal hatékonyabb volna munkája, ha a jelenleginél job­ban érezné a lakosság széles­körű támogatását, ha nemcsak találomra kelletne a legtöbb esetben kutatni a hibák után, hanem a dolgozók az eddiginél jobban felhívnák a bizottság fi­gyelmét a rendellenességekre, hiszen elsősorban az ő érdekük­ben járnak el. Itt is érvényesül a „több szem többet lát” elmé­let. Észrevételük nem marad ha­tástalan — arról gondoskodik a népi ellenőrzés. Forduljanak te­hát bizalommal a népi ellen­őrökhöz,­választ adtak. Merthiszen sok­minden történt 1948 óta, azóta, mióta pártunk megmutatta az utat a parasztság számára. Nézzük csak. Az úgynevezett agrotechnikának ebben a kis ti- szamenti községben a szövetke­zet megalakulásáig senki még a hírét sem hallotta. Az alkalma­zásáról szó sem lehetett. Azóta beszelhetünk tehát agrotechni­kai módszerekről, mióta' a Pe­tőfi Tsz él, létezik és gazdago­dik, mióta az alapítók már nem szegényesek, de még mindig kényesek. Kényesek, mert a tüske benine van egyik-másik régi kubikos szívében, s a sér­tő, lenéző, fitymáló beszédet még mindig nehezen felejtik. 1951-ben alkalmazták először a gabonára a fejtrágyázást. Az egyéniek először kisé gyanakod­va nézegették ezt a szokatlan munkát, aztán az okosabbak fi­gyelték, lesz-e vajon a műtrá­gyázásnak haszna. S ősszel lát­ták, hogy lett. Mert a Petőfi Tsz két mázsával fölözte gabo­nából a községi átlagot. S erre azt történt, hogy a rákövetkező években egyre több egyénileg dolgozó paraszt vásárolt műtrá­gyát, egyszóval; utánozta a Pe­tőfi Termelőszövetkezetet. AZ EGYKORI KUBIKUSOK pedig szinte észrevétlenül egyre több új, hasznos módszer mag- vát hintették el a községben. 1955-ben mi tagadás, még a tsz- tagok közül is jónéhányan bi­zalmatlanul vizsgálgatták azo­kat a furcsa permetező masiná­kat, amelyek megjelentek a ga­galmasak napjainkban a falusi vasárnapok, mint másfél évti­zeddel ezelőtt. A járás-kedés, be­szélgetés nagy céllt szolgál: me­zőgazdaságunk szocialista át­szervezését. Ezt írtuk szeptem­ber másodikén. Szóltunk arról is, hogy szeptember hónap ele­jén nyíltak meg az első kiállí­tások, melyek egytől-egyig bi­zonyságai a legfejlettebb gaz­dálkodási forma: a szövetkezeti gazdálkodás életképességének. Éppen egy hét múlva adtunk hírt arról, hogy Besenyszögön megalakult megyénk harmadik ifjúsági tsz-e, melynek patroná- lását a helyi Béke Tsz vállalta. Üjab hat nap elteltével har­mincegy Szolnok megyei gazda kapott kormánykitüntetóst, egy­től-egyig olyanok, akik tíz éve tagjai valamelyik termelőszö- •vetkezetnek. A párt, a kormány — lém —, megbecsüli az idők szavát megértő parasztságot..; Szeptember 18-án megírtuk, hogy az elmúlt héten újabb 182 egyéni gazda lépett termel ős zö- evtkezetbe 458 kát. hold föld­del. Ügy látszik, a mozgalmas falusi vasárnapok nem hiába mozgalmasak... öt nap után beszámoltunk arról, hogy Kar­cagon négy tsz egyesült, mert így másfélmillió forint értékű megtakarítást érhetnek el. ön­állótól helyett valamennyiök közös érdekét szolgálták az egyesüléssel az okos szövetke­zeti gazdák. Ma, október 1-én ezt újságol­hatjuk: Az elmúlt héten két tszcs alakult át tsz-szé. Beseny­szögön a 426 kát. holdas Hala­dás Tszcs 26 gazdája, Jászbe­rényben pedig a 112 kát. holdas Dózsa Tszcs 12 gazdája lépett egy lépéssel előre. Megyénk más részein az el­múlt hét folyamán 82 gazda lé­pett termelőszövetkezetbe, 176 kát. hold földdel. A tszcs-k 17 taggal és 101 kát. holddal erő­bonatáblákon, valamiféle szert szórtak és ettől állítólag elpusz-i túl a gyom. S azóta? Már az egyénileg dolgozó parasztok kö­rében is egyre népszerűbb a vegyszeres gyomirtás. A tsz pe­dig az elmúlt évben már re­pülőgépről végezte ezt a mun­kát. De sok egyéb hasznos tudo­mányt eltanultak az egyéni gaz­dák és saját hasznukra, úgy ahogy lehet, a kisüzem korlátái között, alkalmazzák is. Hiába, nagyot fordult a világ. Egyáltalán nem túlzás állítani, hOgy ha valaki ért a gazdálko­dáshoz, akkor ehhez elsősorban az ottani szövetkezeti emberek értenek. Példának okáért búzából évek óta 12 mázsán felüli átlag­termést takarítanak be. S egé­szen pontosan 1956-ban 13.60 mázsát, 1957-ben 14.88 mázsát és ezévben 14.23 mázsát arattak minden holdról Aki pedig ilyen­re képes, az joggal viseli az első gazda nevet. A RÉGI DACCAL és feszülő akarattal fogtak össze, hogy majd megmutatják. Meg is mu­tatták. Csak az a baj, hogy még mindig' tartják egy kicsit a ha­ragot a régi" sérelmek miatt és nem közelednek úgy a falu dol­gozó parasztjaihoz, ahogy kelle­ne. Feledjék a régi haragot és hívják maguk közé az egyéni gazdákat, mert a szövetkezést nemcsak néhány embernek, ha­nem valamennyi dolgozó pa­rasztnak találták ki. Joggal vagyunk büszkék, ha elkészítjük kilenc hónap mérle­gét. Az alapos felvilágosító munka, a gazdák bölcs belátá­sának, az állam segítségének eredményeként megyénkben eb­ben az évben eddig 4618 egyéni parasztból lett szövetkezeti gaz­da, akik 7284 kát. holdat vittek a közösbe. 530 kát. holddal 410-en lettek tszcs-tagok. N em titok, hogy hazánk va­lamennyi megyéje között a miénk áll első helyen a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésében. Nem önkényes jóslá­son, hanem tényeken alapuló kö­vetkeztetés azt állítanunk, hogy elsőségét a jövőben is megtart­ja. Miért? ... Az egyéni gazdák közül mind többen erősítik a közös gazdaságokat belépésük­kel — s teszik igy eredménye­sebbé azok működését. Falu­helyt semmi sem marad titok­ban — így az sem, hogy ezek a gazdák könnyebben, jobban él­nek, mint a légihez ma még ko­nokul ragaszkodók. Az elgondol­kodtató, követésre méltó példák szaporodása természetszerűleg eredményezi az újabb és újabb elhatározásokat. Pár hét csupán, s elérünk a gazdasági év végére. Ekkor tud­ja meg a parasztember, miért is dolgozott egész évben. Ma már nem szorul bizonygatásra, hogy a szövetkezetiek — a kor­szerű ágra- és zootechnika fel- használásával — eredményeseb­ben. ugyanakkor kevesebbet fá­radoztak, mint az egyéniek. — Közeleg a zárszámadó közgyű­lések ideje. Ezekben a hetek­ben bizonyára ismét sokan ké­rik és nyerik el felvételüket megyénk termelőszövetkezeteibe. Ezek a gazdák okos elhatáro­zásukkal családjuk s maguk sorsát jobbítják, ugyanakkor se­gítenek mezőgazdaságunk ered­ményesebbé tételében. Elismer rés. megbecsülés illeti őket ezért. —b.z,— A második kút íáí 3VC Rálkóczifalván éve­ken keresztül egy kútról hordta a vizet a község 7 ezer főnyi lakos­sága. Az idén ké­szül el a köz­ség második, 302 méter mélyre ter­vezett, percenként 35—40 liter vizet szolgáltató kútja, melyet a megyei Kútépitő Vállalat dolgozói fúrnák. Szekulity Péter Forduljunk bizalommal a népi ellenőrökhöz KILENC HÓNAP HERLEGE N agyot fordult a világ az­óta; másként, másért moz­

Next

/
Thumbnails
Contents