Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-09 / 213. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1938. szeptember 9. K Néplap GAZDA -ROVATA Hogyan állítsuk be 1 a traktoros vetőgépet? Vetés idején gyakran bosszankodik a gazda, hogy a vető­gép vagy többet, vagy kevesebbet vet a kelleténél. Ha gondosan beállítjuk a vetőgépet, ez nem fordulhat elő. Az alábbiakban kö­zöljük egy 30 soros traktoros vontatásai vetőgép mag-mennyi­ségre való beállításának módját. Forgatási próbát kell végezni. Előbb megmérjük a vetőgép kerekének átmérőjét Ezután kiszámítjuk a vetőszélességet; amely nem más, mint a csoroszlyák számának és a vetési sor­távolságnak a, szorzata. Ezután azt kell kiszámítanunk, hogy a vetőgép egy kerékfordulata alatt mekkora területet vet be. Ezt úgy kapjuk meg, hogy a vetési szélességet megszorozzuk a járó­kerék kerületével. Az így kapott eredmény négyzetméterben adja meg az egy kerékfordulat alatt bevetett területet Ha most 5755 négyzetmétert elosztunk az így kapott eredménnyel, akkor meg­kapjuk, hányszor kell a keréknek megfordulnia 1 kh-om, hogy azt teljesen bevesse. A forgatási próba olyan munka, amellyel szántóföldi vetés nélkül határozzuk meg, hogy a beállított vetőgép egytlzed kh. területen mennyi vetőmagot szórjon ki. Ezt a munkát a követ­kező módon hajtjuk végre: a vetőgépet bakra emeljük, úgy, hogy mindkét kereke a levegőben szabadon foroghasson. Pony­vát helyezünk a gép alá úgy, hogy mind a két oldal magmennyi­sége külön is lemérhető legyen. Ezután beállítjuk a vetőgépet vetésre és leersztjük a asoroszlyákat. A baloldali keréknek kb. 0,4 fordulatára indul meg a vetés és kb. 0,8 fordulatra ereszked­nek le a csoroszlyák. Miután ez megtörtént, a járókereket olyan sebességgel forgatjuk egyenletesen előre, mint amilyen sebes séggel vetés közben forogni szokott És annyiszor, ahányszor meg kell fordulnia egy-tized kh. bevetése közben. A kiszóródott mag- mennyiséget megmérjük és addig állítjuk a vetőgépet, amíg a szükséges magmennyiséget vett. Talajelőkéaxíté8 őaxlelt alá tás nélküli talajelőkészítés tör­ténhet elsősorban disztillerrel, mely ha nem is aprómorzsás, de poros vetőágyat biztosít. MUNKÁBAN a kuncsorbai népfrontbizottság Szeptember hónap a kora-őszi ét az őszi vetésű növények talaj- előkészítő munkáinak legdöntőbb időszaka. Ezért a munkatorlódá­sok elkerülése végett a rendel­kezésre álló gépeket, fogatokat már most munlcába kell állítani. A korám betakarított növények utóm a talajelökészítő munkát azonnal meg kell kezdeni. Csak a korai talaj előkészítéssel tudunk a vetéshez megfelelően ülepedett és beérett magágyat készíteni. A jelenlegi száraz időjárás mellett elég nehéz jó mag­ágyat készíteni, különösen azo­kon a talajokon, ahol a tarlóhán­tást nem végezték el Ezért ahol lehetséges — főleg a kukorica­földeken — szántás nélküli talaj- előkészítést kell végezni. A szán­A rizs betakarítása A rizs betakarításának ideje rövidesen elérkezik. A korai faj­ták aratása néhány helyen már meg is kezdődött. Megyénkben a rizsaratás nem sokkal kisebb fel­adat, mint a gabonák aratása. A rizs aratása ugyanis még nincs annyira gépesítve, mint a gabo­naféléké. A rizsaratást megelő­zően vigyázni kell arra, hogy a lecsapolna időben történjék, mert túlkorai lecsapoló« terméskiesést okozhat, a késői pedig az aratást nehezíti meg. Fontos tehát, hogy a betakarítást gondos szervező- munka előzze meg. A lucerna és vöröshere cséplése As idén a lucerna és vörös- heremag jó termést ígér. Na­gyon fontos és legsürgősebb fel- ' adataink közé tartozik a csép­ié« gyors elvégzése. Sajnos je­lenleg nem áll elegendő herefej­tő a gépállomások rendelkezé­sére, így gondos szervező mun­kával kell biztosítani a cséplő­gépek állandó, zavartalan üze­meltetését. Azokon a területe­ken, ahol a kilátások szerint szeptember hónapban nem tud­ják a cséplést befejezni, helyes ha megszervezik a cséplés éjje­li műszakát is. Ne feledjük el, hogy annál kevesebb lesz a szemveszteség, minél gyorsabban eltudjuk csépelni a magnak ha­gyott lucernát és vörösherét. Ezerötszáz látogató Említésre sem méltó ez a szám, ha — mondjuk — az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárral, vagy éppen a brüsz- szeli világkiállítással kapcsolat­ban hallanánk. Abádszalókról lévén szó — nagy szó.i. Augusztus 20-án nyílt meg az abddszalóki Lenin Tsz-ben az a kiállítás, mely a termelőszövet­kezet tízéves múltját, fejlődését, terméseredményeit, önköltségei­nek csökkenését — ezzel párhu zamosan pedig a szövetkezeti gazdák egyre növekvő eredmé­nyeit mutatja be. Eddig ezeröt- százan tekintették meg az érde­kes, ízléses kiállítást, melyet a tagok igyekezetén túlmenően a község pedagógusainak áldozat kész, önzetlen segítsége hozott létre. Kancsorbán nemcsak a gyere­kek, de a felnőttek is az iskolá­ban tanulták meg: mi is az a Hazafias Népfront. Mi lenne?... Hatalmas tömegmozgalom, ami­nek az a célja, hogy szebb, jobb élethez segítsen bennünket — a magunk erején keresztül. Ami pedig az iskolában való tanulást illeti, így történt: Kis lélekszámú a község; a községfejlesztési alap sem sok. Az építeni, helyre hozni való an­nál több. Tatarozásra szorult az iskola is: kopottak voltak a ter­mek. A népfrontbizottság hívta össze a nagyokat, s fogta össze erőiket, amivel társadalmi mun­kával szépítették meg a kicsik második otthonát. Az iskolaépü­let más részén szükséges hely­reállításhoz ötezer tégla kell. — Most szervezi meg annak beszál­lítását a népfront bizottság. Mit tesz még?... — Rendezi, erősíti sorait, — feleli Szénási Imre, a népfront­bizottság elnöke, — hogy a re­ánk váró sok feladatnak meg tudjon felelni. Pártunk politi­káját visszük közelebb az embe­rek szívéhez. Erősítjük a béke­mozgalmat; a Nőtanáccsal ren­dezett júliusi békegyűlésünkőn kétszázötvennél több megje­lentet számoltunk össze. Nagy szó ez egy ezerötszázas lélek­számú községben! A bizottsági tagok kezdemé­nyezésére a községet tizenöt ke­Érfesítés A Magyar Vöröskereszt Szol­noki V. kerületi Szervezete ér tesfll tagjait, hogy 1958. szep­tember 10-én, szerdán délután 6 órakor a Malinovszki úti kultúr- házban taggyűlést tart. A taggyűlés után filmvetítés­sel egybekötött egészségügyi elő­adás lesz a rákos megbetege­désről. Szeretettel várja tagjait és az érdeklődőket, az V. kér. szerve­zet vezetősége. — Belépés díjta­lan. rületre osztották fel, ugyanannyi felelőst jelöltek ki. Ök maguk választják ki aktíváikat, akikkel együtt dolgoznak, végzik a fel- vüágositó-nevelő munkát. A leg­időszerűbb, legfontosabb kérdé­sek egyikében: a mezőgazdaság szocialista átszervezésében ér­tékes segítőre találtak Balogh György és Kormos János szemé­lyében. Az előbbi a Vörös Ok­tóber, az utóbbi a Haladás Tsz elnöke. Vajon ki tudna nálitk- nál megnyugtatóbb módon te­lelni a szövetkezéssel kapcsola­tos problémákra?... Szénási Imre az általános is­kola igazgatója. Eddig csak ne­velőmunkájáért becsülték meg­érdemelten; nem sokára a köz­ség kultúrális felemelkedéséért végzett tevékenységéért is. — Mezőgazdasági és méhész- tanfnlyamot szervezünk őszre. — folytatja —, azon kivfil lehetővé szeretnénk tenni, hogy tizenhét- tizennyolc felnőtt levizsgázzon a hetedik-nyolcadik általánosból. Mást Is terveznek. Termelő­szövetkezeti látogatást, s azt, hogy összehangolják a különbö­ző tömegszervezetek munka lát. Már most töprengenek, mivel se­gíthetnének a párt és a község vezetőinek az őszi választáso­kon. Megtaláljuk a módját — hlsz- szük. A kuncsorbai Hazafias Népfrontbizottság eddigi mun­kája alapján méltó a bizalomra. Szaktanácsadás a vásáron Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron nemcsak a látnivalók és vezetők gazdagítják az érdeklődők tudását, de élvo­nalbeli mezőgazdasági szakem­berek is —. méghozzá személye­sen és díjtalanul. Növénytermesztési kérdésekre szeptember 13-án Gonda Béla, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, több kukoricá­éi növénytermesztési szakkönyv szerzője ad választ. Gyümölcstermesztési problé­mákra szeptember 17-én felel Fenyves Pál tudományos kuta­tó, a „Gyümölcsfák ápolása” és több más szakkönyv szerzője. Szőlőtermelők rendelkezésére szeptember 20-án áll Csepreghy Pál, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola adjunktusa, „Szőlőfaj­táink” és „A szőlő metszése" cí­mű műveit megyénkben is so­kan ismerik. Gyümölcstermelők szakmai kí­váncsiságát szeptember 21-én és Mohácsy Mátyás Kossuth-díjas egyetemi tanár elégíti ki. Mohá­csy professzor ,.A házikert gyü­mölcsöse” című könyve sokak előtt ismert és haszonnal forga­tott. „A baromfi tenyésztése” című szakkönyv szerzője: Báldy Bá­lint, a Gödöllőt Kiséllattenyész­tési Kutatóintézet osztályvezető­je szeptember 27-én fogadja az érdeklődőket. A méhészek szeptember 28-án fordulhatnak Koltay Pálhoz, a „Méhészet” című szaklap fele­lős szerkesztőjéhez. A beszélgetések Időpontja a jelzett napokon d. u. 2—6. Kuiiuráiis hírek Buenos-Airesben megjelent Majakovszkij válogatott művei­nek első kötete. A sorozat ösz- szesen három kötetből fog állni, Az első kötetet Majakovszkij spanyol nyelvre fordított verse­it, néhány elbeszélő költeményét és publicisztikai cikkeit foglalja magában. A második kötetet tartalmazza majd „Vlagyimir II- jics Lenin", „Csudajó!”, vala­mint „150.000.000" című elbeszé­lő költeményeit, a harmadik pe­dig színdarabjait. filmszöveg­könyveit és riportjait. * A bolgár városok könyvesbolt­jainak kirakatában kékkötésű könyvecske jelent meg, fedőlap­ján régi kozák egyenruhába öl­tözött lovassal. A könyvet P. Sztipov, a neves bolgár költő írta, címe: „Jön Ivan bátya.” A kötet 19 elbeszélést tartalmaz, amelynek tárnája a bolgár és az orosz nép hagyományos barátsá­ga. Az el'bfts/ élések hősei egyszerű emberek, valamint a bulgária íelszabudi mozgalom kimagas­ló vezérei ’ laracsev kapitány, Rakovszkii iínravelov, Hadzsi Dimitrij. na. Pedig néhány évvel ezelőtt még nagyon keveset tudott a világról, meg a kulturált gazdál­kodásról — éppen elég gondjá­ba ja volt a maga 18 holdas bir­tokán; bár mostan száz holdak gazdája és lám: tanulásra mégis jut az Idejéből. Itt az ezerholdas szövetkezeti birtokokon az erdősávok koszo- rúzta cokorrépaföldeken, kukori­cásokon, a szövetkezeti városok határában ágaskodó rádlő adó­vevő antennák tövében új, hu­moros történeteket szili ez a mostani, alakuló újfajta paraszti élet. HA SZAMÁR I Ez az új szó­NINCS — lár-mondás MOTOR IS Jó I itt született a Jászkun föl­dön; nem is olyan régen, csak néhány héttel ezelőtt. Úgy tör­tént a dolog, hogy a patronáló üzem párttitkára egyik délután ellátogatott a híres-neves Tán­csics Tsz tanyaközpontjába. Látja ám, hogy az iroda előtt sorakozik vagy négy-öt igen szép „jószág" — vagyis vadonatúj motorkerékpár. ..Eónve. a min­[ FURCSA EGY I Furcsa egy VILÁG van er'-------------------— re mifelénk — an nyi szent. Nem is anyirc. az • idevaló jászkun-emberek számá­ra furcsa, hanem inkább a mesz- ssiről érkezők csodálkoznak né­ha reggeltől estig. Van is min csodálkozniok... Embereket for­mál, újfajta, érdekes konfliktu­sokat teremt az a nagyon jó „ta- ;lálmány", aminek a neve; szö­vetkezett gazdálkodás. Meg ezen- kívül újfajta szokások alakul­nak ki­valamikor — még nem w olyan rég — az volt az élet rend- je-sora, hogy a nagylánynak i szülők adták a kelengyét. De ma­napság errefelé már másképper van ez a dolog... Az eladó láni maga keresi meg a bútorra va­lót és úgy megyen férjhez, min, nem ám akárki, hanem — szö­vetkezeti gazda. j Találkozunk itt nagyon sol L parasztemberrel, aki fújja i belterjes gazdálkodás ismérveit j mintha az anyatejjel szívta vol . na magába. S ott van az őrei j Mándoki Sándor bátyánk Kar j cagról, aki csak végigsimitja fa . kó bajuszát és ha kérdezik, tlg sorolja — mondjuk — a gabon. i önköltségének alakulását, mint ha örök életében ezt tanulta vol denségit, én is a legjobbkor jöt­tem: kifogtam a dolgot — hiszen van itt már néhány instruktor'' — gondolta. De azért ha már ott volt, odaköszönt a motorok kö­rül álldogáló szövetkezeti gaz­dákhoz és beszélgetni kezdett ve- lük. Ám — instruktor sehol. Vé­gül jelentőségteljesen ránézett t motorkerékpárokra, aztán meg­kérdezte a beszélgetőtársaitól: — Hát a kiküldöttek? — Kiküldöttek?! — néztek re kerekre tágult szemekkel, — Nlncs itt nálunk semmiféle ki küldött. — S a motorok? , — Hát csak a mieink lérmé nek, elvtárs .. Ez Itt a kanászé ez Itt ezé, ez itt azé — melyik* melyik... Tudja, ezen járunk mivel szamarunk nincs, hűt az tartjuk: ha szamár nincs — tno tor tj jó... ...Adták meg imigyen, a vá laszt, s ezzel szárnyára bocsátót ták ezt az új szólás-mondást. WWWWWVYVWVWVHWVW ESKÜVŐ MAJD I Ez meg Kar- NEM KÉTEZER cagon történt, FORINTÉRT I az ottani Le­ * i nin T sz-ben. Ez a szövetkezet egyebek mel­lett arról nevezetes, hogy a há­zasulandó fataljainak esküvő után ezer-ezer forint jutalmat ad az úgynevezett fészekrakást alap­ból. A pénz mindig jól jön a ház­hoz — ilyenfajta véleménnyel lehetett a szövetkezet két éleme- dettebb korú gazdája is; férj és feleség, akik már idestova húsz esztendeje éltek boldog házaséle­tet — esküvő nélkül. A fészek­rakást alap azonban megmoz­gatta képzelőerejüket s úgy gon- i dolták, hogy itt a legjobb atka- , lom. Ahol esküdnek — oda pénz jár. Nem is tanakodtak sokáig, hanem gyorsan lebonyolították az esküvőt és utána jelentkezteti Bártfai elvtársnál, a szövetkezei ■ elnökénél. , Az elnök nagyot nézett; örö­i mét fejezte ki, gratulált — két­szer is; de miután azt tartotta, ' hogy az ünnepeltek fészkükéi ! már jó húsz esztendővel ezelőtt ■ megrakták, pénzt egy vasat sem adott.. i , Így hát: megvolt az esküvő —* . majdnem leétezer forintért. SZEKULITY PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents