Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-21 / 224. szám

SZOLNOK MFOTET NÉPLAP 1958; ©eptember 81. ) 4 tgjy, a UiuátóU Icä&M Szüret előtt A tűrkevei Táncsics Tsz többszáz törzskönyvezett juha orszá­gos hírű. Ifjú Retter György juhász éppoly szakértelemmel gondozza a jószágot, mint édesapja. Az 1958. évi megyei borver­senyre beérkezett borminták már jobbak voltak az előző évieknél, de sajnos még most is sok olyan áx>r volt, amely nem vallott gondos gazdára. Igen soknak a színe, tisztasága és ízé nem felelt meg a követelmé­nyeknek, de a savanyú borok sem voltaik ritkák. Több bornak megvolt ugyan a magas szesz­foka, de ezt az értékét a hibák mégis lerontották. Általánosság­ban megállapítható volt, hogy a borok gyenge minőségét nagy­részt a termelők mulasztása, hozzá nem értéssé: szüreti idő helytelen megválasztása, a hely­telenül végzett feldolgozás, a szüretelő és tárolóedények tisz- látlansága és a szakszerűtlen borkezelés Okozta. Azt hiszem, különösebben nem kell magyaráznom, — hiszen minden bortermelő tudja —, hogy a szőlőtermesztésben és a borkészítésben nem a szüreti és a borkezelési munka a drága, és a legfáradságosabb. Azonban igen sok termelő, amikor az érőfélben lévő termését látja, felejti már a forró nyári napok sok munkáját — permetezés, kapálás, stb. — és csak a pil­lanatnyi hasznot tartja szem előtt: elkezd szüretelni. Nem gondol arra, hogy ha már szü­retig gondozta és megmentette a szőlőt, akkor a teljes érés be­GAZDÁK TANÁCSADÓJA Mitől kap a burgonya dohos szagot? A gazdák között az Utóbbi Időben elterjedt téves nczet sze­rint a burgonya a m litt ágyától, illetve DDT-tartalmu permete­ző, vagy porozó szertől dohos szagot kap. Ez téves felfogás, mert sem a műtrágya, sem a DDT-tartalmú porozószertől nem kap a burgonya dohos sza­got, vagy kellemetlen ízt. Kap­hat azonban a rossz tárolástól és ezenkívül feltételezhető, hogy a HCH-tantalmú Agritox vegy­szer alkalmazásától is. Elég gya­kori eset ugyanis a boltokban, hogy DDT-tartalmú szer hiá­nyában a termelőknek HCH-tar- talmú Agritox-ot adnak el. mi­vel ez a szer is irtja a burgonya­bogarakat. Adjunk műtrágyát az ősziek alá Az őszi vetések meghálálják a műtrágyát. Hogy milyen műtrá­gyát, használjunk az attól függ, hogy milyen a talaj tápanyag tartalma. A búza nagyon meg­hálálja mind a szuperfoszfátot, mind a kálisót. A műtrágyát rendszerint a vetőáigy előkészí­tésekor dolgozzuk bele a talaj­ba De nem követünk el hibát akkor sem. ha azt a nyári keve­rőszántáskor szórjuk ki és foga- solással dolgozzuk bele. Nem pillangós elővetemény után cél­szerű a vetés előtt nitrogén mű­trágyát, adni, mert a sok gyökér és tarlómaradvány miatt erős az úgynevezett pentozán hatás, mely átmeneti nitrogén-hiány­ban nyilvánul meg. Korparse^e kukoricáért A tejgazdaságokban igen fon­tos takarmány a korpa. A gaz­dák kérésére az állam engedé­lyezte, hogy kukoricáért lehet korpát cserélni, A helyi felvá­sárló telepeiken 1 q korpáért 1.2 a kukoricát kell cserébe adni Hogyan végezzük a cukorrépa fejesését? A Jarmosenkó-félé módszer szerint a cukorrépát közvetlenül az élő levelek alatt fejezzük ügy, hogy a vágási felület átla­gos nagyságú répa kínál kb. 3 cm átmérőjű legyen. A fejrészen ta­lálható száraz levélcsonkokat és esetleges rügyeket a kés fokával távolítsuk el. Ugyanakkor a gyö­kérvégeket is ott, ahol kb fél— egy cm vastagok, késsel levág­juk. A vágási felület ne legyen nagyobb egy 2 filléresnél. A Jarmosenkó-módszer alkalmazá­sa népgazdaságunknak 8-12 szá­zalékos nyersanyagtöbbletet je­lent és a répa tárolását is meg­könnyíti. Nagy gondot kell fordítani a levélkorona időben és tisztán történő behordására is. Ezt a munkát lehetőleg úgy kell vé­gezni , hogy egy időbe essék a kukoricaszár silózásával. Az így készített siló ugyanis kitűnő, gazdag tápértékű takarmány. Végezzük et az őszi vetőmagvak csávázását Az őszi vetésekhez tiszta, gyom mentes és egészséges vetőmagot használjunk. A búza.- és árpa vetőmagot előbb szelektorozzuk, majd üszög-fertőzés ellen (búzá­nál kőüszög, árpánál fedett- üszög) csávázzuk higanyos csá­vázó szerrel (Hígomn). A kő- üszög és a fedett üszög a vető­maggal terjed. A vetőmagra ta­padt üszögspórák elpusztítása végett a vetőmagot vegyszerrel kell kezelni, mert ezzel a fertő­zés lehetőségét megakadályoz­zuk. A csávázást el lehet végezni házilag is, úgynevezett kosaras módszerrel, vagy pedig a kende­rest Növényvédő Állomás ren­delkezésref álló nagyteljesítmé­nyű csávázőgépekkel. A rsává- zás végrehajtását rendelet is előírja. Autóbus % társasutazás Az IBUSZ szolnoki irodája szeptember 28-án, vasárnap autóbusz társasutazást rendez Salgótarjánba, Indulás reggel 4,30 órakor. — visszaérkezés kb. 23 órakor. Program: Városnézés idegen- vezetővel és kirándulás a vá­ros környékére. Részvételi díj: 78 forint. Jelentkezni lehet legkésőbb szeptember hó 25-én délig az tBUSZ szolnoki irodájában A K I O S Z Szolnok megyei Kisiparosok Adóközössége az 1958. és 1957. évi záró és 1958. évi nyitó közgyűlését 1958. szeptember hó 29 napján, de. 9 órakor tartja meg a KIOSZ Szolnok Városi Helyi Csoportjának kul­túrtermében Szolnok, Ságvári Endre út 5 szám alatt. A közgyűlésre ezúton hívjuk még az Adóközösség tágjait. NAPIRENDI PONTOK 1. Elnöki megnyitó. Tartja: az Adóközöéség elnöke. 2. Politikai beszámoló. Tartja, a KIOSZ megyei titkára. 3. AdóközHsségi beszámolója. — Tartja: az Adóközösség hiva­talvezetője. 4 Az 1956. 1957. évi ..Tartalék- alap'’ felosztására javaslat. 5. Hozzászólások, javaslatok, in­dítványok. 6. Az Adóközösség vezetőségé­nek a felmentvény megadása. 7. Az 1958. évi Adóközösség ve­zetőségének megválasztása. 8. Zárószó. Az esetleges javaslatokat, in­dítványokat kérjük a közgyűlés napja előtt három nappal az Adóközösség vezetőségének be­nyújtani. Szolnok, 1958. szeptember 18. Kartársi üdvözlettel: KIOSZ Szolnok Megyei Adóközösség Vezetősége i varasával és a tiszta edények­ben végzett szürettel, a gyors és tiszta feldolgozással évi munká­jának jutalma sokszor a kétsze­resére is emelkedhet. Miből? ; t, A jobb minőségű borból. Milyen feladat hárul tehát a termelőre, hogy jó minőségű borral növelje jövedelmét? Minden termelőhelyen, min­den fajtánál meg kell találnunk azt az időt, amikor a lestüle­telt szőlőből a lehető legjobb minőségű bort nyerhetjük. Eh­hez pedig a következőket kell tudnunk: A szőlőbiygyó növekedése a zsendülésig tart. Ekkor a bogyó elveszti hamvas-zöld színét és a bogyóhéj fényes-áttetszővé vá­lik: a bogyó puhulni kezd. Ez ai idő termőhelyenként, fajtán­ként és évjáratonként augusz­tus hó közepe és szeptember elé­je között következik bé. A növe­kedés idején a bogyókban cukor nem raktározódik le, csak savak: különösen csersav. A cukor csak zsendüléstől kezdődően — az érés ideje alatt — halmozódik fel a bogyókban, akkor viszont elég rohamosan szaporodik. Ez az időszak ná­lunk szeptember hava, de gya­kori eset, hogy még október kö­zepéig is jelentős cükor-gyara- podást figyelhetünk meg. Ez kü­lönösen a kései fajtáknál szá­mottevő, A cukortartalom min­dig emelkedik, amíg a túlélés (kezdődő töppedés) bé nem kö­vetkezik. Tehát a mennyiség emelkedik és a minőség javul. Vegyük figyelembe, hogy amíg a levelek zöldek, egészségesek, addig cuk­rot termelnek. Ezért a , bogyók­ban a cukor szaporodik, ugyan­akkor a bogyók savtartalma csökken. Amíg a cUkbr Szapo­rodik, túléréa nem következik be. Tehát addig a szürettel vár­hatunk. tViszohylagosan a cu­kortartalom emelkedik még a túléri» beálltával is. De ez nem abból adódik, hogy a cukor vándorol a bogyókban, hanem abból, hogy a bogyókból a víz elpárolog és így a meglévő cu­kor töményebbé válik.) A túl­élés kezdetét a levél elszínező­déséből, a levélszélek száradá­sából és a bogyók töppedéséból minden termelő megállapíthat­ja: A szőlő: megérett, a szüre­tet meg lehet kezdeni. A fentiekből láthatjuk tehát, hogy milyen helytelen, hó, már szeptember közepén kezdjük á szüretet. Ekkor még javában tart a cukorfelhalmozód ás. — Sokan igyekeznek — más munkás miatt — minél élőbb leszüré- telnL Ezek a termelők megaka­dályozzák szőlőjüket abbéit, hogy fáradságos munkájukat meghálálja. A szünetelés megkezdéséig ““ a szőlő érésének ideje alatt élő kell készülni a szüretre, a fel­dolgozásra és a bor tárolására. Ugyanis a legtöbb borhiba a tisztiátlah edényeikből származik. A szedő és ssáilílőedényekéi. a kádakat, gazát és a présekét kellően tisztítsuk ki. Alaposan mossuk ki 2 százalékos forró szódás Vízzel, majd hideg vízzel öblítsük ki, A rozsdásodó része­két, amelyek á musttal érint­keznek, kenjük be saválló fes­tékkel. Vashördőt még kimosva sem használjunk a sZüretélés- he2, mert a megtörődött szőlő mustja a melegben gyorsan er­jedni kezd, s a vassal érintkez­ve a bor barnatörését okóZza. Különös gondot kell fordítani az erjesztő és tároló hordók tisz­taságára. A penészes hordót fe­nekeljük ki, a penészes részt le­gyaluljuk és 2 százalékos forró szódás vízzel, gyökérkefével ki- súrolva fenekeijük vissza. Majd forró és hideg vízzel mossuk ki, csurgassuk ki és száradás Után képezzük, Az új hordókat előző­leg ugyancsak forró szódás víz­zel mossuk ki és hideg Vízzel töltsük meg, A Vizet naponként cserélve, elejét vesszük a faíz- nék és a bor elszíneződésének. A szüretelési előkészületek mellett fie feledkezzünk meg a feldolgozó helyiség és a pince kitisztításéról sem. Az érési idő bevárása és á tisztasági teendők leggondosabb elvégzése után kezdjük me 2 a szürete u. Az idén a szőlők — a rügyfa- kadáet hátráltató időjárás elle­nére is — feltűnően gazdag szüretet ígérnek, A szőlő érésé­re jó idő van. Most gyarapodik a cukor a bogyókban. Ne ha­markodjuk el a szüretet. Hagy­juk, hogy szőlőink meghálálják egész évi fáradságos munkánkat. Oláh József megyei kertészeti felügyelő. A jászáéi földmű vessző vetkezet felvásárlói kocsira rakjak • paradicsomot.

Next

/
Thumbnails
Contents