Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-21 / 224. szám
1958. szeptember 21: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „ Vetünk, hogy Á csupasz föld mit sem hoz; a jól felszerelt gazdaság annál többet. Aki ezzel nem ért egyet — lapozzon továbbui Kőtelken, a Petőfi Tsz-ben járunk. Százöt szövetkezeti gazda munkál itt 685 kát holdat. Egyed, János könyvelőt kérdez- zük, mivel bővül a következő esztendőben a közös gazdaság. — ötven férőhelyes, mágtár- padlásos tehénistállót építünk, 360 ezer forint értékben; mellé hatszázas juhhódályt, ez 490 ezer forintba kerül — sorolja. — Három-tagú gyűíűshengert, takarmányfüllesztőt, motoros permetezőt és „Fürgé*-traktort veszünk pótkocsival, ezekre 52 ezer 500 forintot Szántunk. Ki51 6ebb Vásárlásainkkal egymillió forintnál többet költünk fejlesz* tésre. Vetünk, hogy arathassunk ..: Kormányunk 30Ö4-es határozata lehetővé teszi, hogy okszerű kihasználás mellett á tehéndstálló ára 7-—8, á juh* hodályé 8—10 év alatt áz utolsó lillérig visszátérüljön. .Jelentősén gyarapszik a következő évben a tez állatállománya. Részint saját, nevelés, részint vá&rlás révén negyvenre emelkedik a fejőstehenek, harmincra a fehérhús-kocák és négyszázötvenre a pulykák száma. Hadd teremjen még többet a föld! Jövőre 50 kát., holdon hajtanak végre tereprendezést, holdanként 2500 forint ráfordítással. A következő két évben további hatvan holdat jár meg a földgyalu, a táncoló eke. •— Csak azt számolom, amit fillérre megmondtam! — így Egyed János könyvelő. — Vegyük sorra: Építés, gépvásárlás kereken 900 ezer fotirit, ötven hold tereprendezésre 125 eaer forint, összesen egymillió és huszonötezer forint. Mint mondtam, 683 hóidon gazdálkodunk. Ossza csak el a forintot a holddá!' ..; Aztán csodálkozzék!: <: Osztom. Kétszer is A* eredmény ugyanaz, helyesnek kell lennie a számításnak: a Petőfi Tsz gazdái égy év alatt holdanként 1490 forintot fordítanak a közös gazdaság továbbfejlesztésére. Jól értsük meg, nem fenntartására! Továbbfejlesztéséne, • Erősen alkonyul, de Papp József olyan serényen térül-fondul udvarán, mintha most kezdené a napok Tudnivaló, hogy 12 holdat maga művel, hetet pedig kishaszonbérbe adott ki, mert nem bír vele Az után kérdem, mit szeretné venni a gazdasága részére. — igen keltene egy szőlőprés, meg egy szőlőzúzó; a két gép 2500—2600 forintba kerülne, — mondja Papp József. — Talán a tavaszra sikerül a sőrehízlalás- bölit; S addig?«tt Majdcsak kölcsönkérem valakitől, mint eddig. ■, s Fekete István tizenkét holdas középparaszt. Felesége is segíti munkájában. >— Hogy mi kéne? : 11 Sok minden. Csuklós kétfős éke, új hordók, mert szépen ígér a szőlő, ólépítésnek is ideje volna Volna! Nem futja, tossz Volt a termés. Tán jöVőré;;. * — Én már semmit gém veszek, fiam. Amim Van, azt is inkább szétosztom apránként a gyermekeim közölt. A szántást- vetéef majd elintézi a gépállomás, — így Borsó István kilenc höldás gazda, akinek hatvan nehéz esztendő nyomja a vállát, * Miként Is számóltuk ki Egyed János szövetkezeti könyvelővel? j _; Holdanként ezefnégy- százfcilencven forint. Ennyit fordítanak a szövetkezetiek egy évben egy hóidra. A három gazda, kiről faluszerte tudják: nem rest ember, összesén hegyven holdat bir. Ha abban az arányban ruháznának bé, ffilnt a szövetkezet, hármójuknak ötvéfiküeneezerhatezáz forintéit kellene új gépet venniök, épít- kez-niök. S akárhogy nézzük, még a Papp József 2500-—2600 forintos vásárlása sem bizonyos : i« Nem állítottam, högyaháröm egyénileg dolgozó gazda, akiket Kőtelken felkerestem, rosszul éL Sokat, keményen dolgoznak, de megkeresik maguk és családjuk részére a szükségeset. Ma; De mi lesz holnap?A világ, a tudomány, a mezőgazdaság fejlődése meg nem áll. Nem lehet gyaJOg a gépkocsi, autóval a repülő, repülőgéppel a rakéta nyomába érni. Kíepareelláa mádon sem lehet annyit, olyan Olcsón termelni — s így olyan jól élni — mint a nagyüzemben, Tártunk, kormányunk paraszt- politikája segíti az egyéni gazdákat is. Olyan támogatást azonban egyszerűén nem tud nyújtani, hogy annak segítségévéi a Szövetkezetek nyomába érhetnének. Nem, mert néhány holdon képtelenség nagyüzemi gazdálkodást folytatni, Egyszerű igazság ez. Mind többen látják be; megyénkben csak az idén közel ötezren Választották már a szövetkezeti utat. Eljön a napja, hogy Papp József, Fekete István, Bözsó •István és a többi egyedül fáradozó, görnyedő parasztember is arra lép. És bizonyosabb a biztosnál, hogy nem bánja majd meg elhatározását. A türkevei Vörös Csillag Tsz-ben a cukorrépa leveléből „zsombolyát“ készítenek. Ez a silóval egyenlő tápértékű takarmány a szarvasmarhák résiére. Aminek senki sem örül... Augusztus vége. szeptember első fele derült, napsugara« idő. járást hozott; Az ökörnyálas napsütésben szánté érezni lehet a jó teirmést érlelő őszt , Hoznak azonban e sugaras Őszeléji napok olyan gondolatokat la. melyeknek ■— azt, hiszem — senki sem tud örülni. Köztudomású, hogy a mező- gazdasági termelés sikere jelentős mértékben függ az időjárás szeszélyeitől. Azonban az előrelátás hatékonyan tudja az idő kedvezőtlen hatásait ellensúlyozni. A mezőgazdasági tftunkák közül az őszi szántás, vetés és mélyszántás olyan lényeges munka, anil a következő gazdasági év végéig érezteti kedvező hatását — ha élünk vele. Szántóföldjeink közel 40 Százalékát őszi vetéssel hasznosítjuk. Ha ezten a nagy területen nem elég korán, nem megfelelő talaj előkészítéssel, nem elfogadható technikával végezzük él a vetést: a következő évi aratásig, c6éplésig érezzük ennek kárát. Minden gazda jól tudja, hogy a gondosan, elvégzett őszi mélyszántás a kapásfiövények sikeres termésének alapja. Ha elmulasztjuk, bizonytalanná válnak terméskilátásaink. Mindezt több évtiziedes tapasztalat és számos kísérlet bizonyítja. Ennek ellenére a megye területén számos helyen azt tapasztaljuk, hogy különösen a még egyénileg gazdálkodó parasztok nem tesznek meg mindent a következő évi sikeres termelés érdekében. Elsősorban a gépi talajmunkákról kell szólnom, Ez most a legfontosabb feladat. Kevés az egyéni gazdaságokban az őszi vetések alá végzett szántások valamint a tavaszi vetések alá végzett őszi mélyszántások területe. S ez az, aminek senki sem Örül! A késedeflmeskedés veszélyes. Egyrészt azért, mert az alapvető munkák megkésése a következő évi termés sikerét teszi bizonytalanná. Másrészt az lehet a következménye, hogy ha a szeptember hóhapot nem használjuk fel az egyéni termelők gépi munkáinak fokozott ütemű végzésénél az október^ november hónapok rendszeres munkacsúcsai lehetetlenné teszik majd az egyéniek részére a munkát. Akkor már a termelőszövetkezetek gépi munkaigényét keffl kielégítenünk. Az a termelő, aki ném végezteti el az őszi talajmunkáfcat lehetőleg már szeptemberben, elsősorban magának okoz kárti másodsorban az egész népgazdaságot károsítja. Az egyéni gazdaságok növekvő terméseredményei a hároméves terv Célkitűzéseinek megvalósításához nélkülözhetetlenek ! Ezúton is szeretném felhívni az egyéni termelők figyelmét a fentiekre. Ugyanakkor a tanácsok szakigazgatási szerveit, a földmű Vessző Ve (kezetek mezőgazdasági üzemágának dolgozóit kérem: tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy az elmaradás minél hamarabb megszűnjék. El kell érnünk, hogy a szeptember hónapot maximálisan ki tudjuk használni az egyéni gazdaságok gépi talajművelési igényének kielégítésére. CSERVENYAK EMIL fcagronómus A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben herét darálnak á ser- tésállemány részére. Jut abbéi a háztáji malacoknak is. ........■— - ■ Am i 7.500 méter gát mOgütt van Július utolsó napjaiban született még á nagy elhatározás, tavaszra pedig a M is elkészül. Szövetkezeti és egyéni gazdák okos összefogásának eredménye a tiszasülyi nyárigát-társulat. — TiszasüLy és Kőtelek határában, végig a Tisza mentén hét és fél kilométer hosszúságban hozzák rendbe a nyári gátat, azonkívül.« — megépítünk egy 129—150 méter szélességű surrantót és két, egyenként két négyzetméteres zsilipet, — magyarázza Nemes Gerzson a Vízügyi Igazgatóság főmérnöké. — EZzel a li- szásüLyi részen Í6B0 kh-t, a kőteleki részen pedig 345 kh-t mentesítünk a zöldártól. Ehhez a munkához államunk értékes segítséget nyújt: magára vállalta a két zsilip megépítését, hatszázezer forint értékben. Nem le- fcicSíhylénáő az ötéves 1 millió 302 ezer forintos hitel sem. Ez annyit jelent, hogy a Zöldártól mentesített terület, minden holdjára összesen 651 forint építési költség, ebből egy éVre 130 forint esik. Az összefogás előtt a gazdák természetesen kiszámították, érdemes-e ekkora összegű beruházást eszközölniök. A VÍZIG részéről Haját* Lajos ag- ronómus volt ebben segítségükre. — Ha csupán három-négy napos vízborítássál számolunk, ez a kukoricatermésben körülbelül 70 százalékos kárt okoz, fejtegeti Nemes főmérnök, — Várható termésként holdanként 20 mázsa esöveskukoricát számíthatunk, ennek értéke 2 ezer forint. 70 százalékos károsodás esetén tehát holdanként 1,400 forint értékű terméskiesés következik bé. Való, hogy a terűiét egy részén szénát is termesztenék, az egyszerűség kedvéért azonban számoljunk toVábBl kukoricában. AZ egész zöldár-mentésftett területen tehát évente mintegy 2 millió 800 feZér forint értékű terményt mentünk meg a népgazdaságnak s természetesen annak áfát á termelőknél?:. — Tekintve, hogy a gazdák részére az egész építkezés összesen 1 millió 302 ezer forintba kerül, a beruházás már az első évben megtérül. Az anyagot már hordják az egyik zsilip építéséhez. 1Ü5& nyarán nem pusztít már a Zöldár Tiszasüly és Kőtelek határábáh, ha társulati érdekeltség és rendbehozza az idei árvíz Okozta rongálásokat. * A Vízkár ellen a termelők önkéntes összefogással helyi társulatokat alakíthatnak. Ehhez való jogukat és értékes kedvezményeket á 48—1937. Korín. 6Z. rendelet biztosít számukra, úgy tudjuk, Tiszasüly megyei tanácsi képviselője: Ltizsi József =i tszcs-élnök volt az, aki a rendeletre felhívta á termelők figyelmét és sokban segített a társulás megszületésében. Megyénk több részén fenyeget ma még a pusztító zöldár, így - Tiszaderzs, Taskony, Tiszaroff, Tiszábő és Tiszajenő táján. Bizony helyes volna, ha az ottani gazdák „vigyázó szemükét” Ti- szasüiy-Kőtelekre vetnék... K. Varga Lajos, a Fegyvernek! Gépállomás dolgozója gépével naponta 0-^3 holdon lazítja fel a cukorrépát.
