Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-06 / 185. szám
4 StULNUK MEG* bl NEPLAV lt>oö. augusztus o. CdLDMÜVESSZOVETKEZETEINK í életiből szatér. Nagy munkába kezdtek a tiszasülyiek, mert tervük megvalósulásával minden évben kétezer hold termését óvják meg a víz pusztításától. — Majnár—Somodi — 600 ezer forint állami segélyt kap Tiszasüly és Kőtelek a második zsilip megépítéséhez Már korábban hírt adtunk arról, hogy a tiszasüJyi dolgozó parasztok nyárigát társulást alakítanak. Augusztus 3-án 112 tag 1025 holdon meg is alakította ezt a hasznos közösseget. Kérték az állam segítségét két lecsapoló zsilip építéséhez. Államunk több mint félmillió forintot, pontosan 600 ezret ad a ti- szasülyi és kőtelki nyárigát társulásnak. Ebből az összegből megépíthetik a második zsilipet. Ezt a nagyarányú segítséget az indokolja, hogy az érdekelt gazdák szintén áldozatokat vállaltak. öt éven át kh-ként 130 forint hozzájárulásra kötelezték magukat, ezenkívül 30 ezer forint értékű közös munkát végeznek. Ilyen módon akarják termővé tenni a hullámteret. Egyébként az a helyzet, hogyha csak egy évben is sikerül megmenteni a termést, akkor már a dolgozó parasztok hozzájárulásának háromszorosa viszPENZhLŐ ASSZONYOK Jászapát in 5260 mái libát hizlalnak—Versenyen baromfit nevelnek — Tiszakürtön libanevelő társulást alakítottak nő a földművessBÖveUceaetj n6* Külföldön keresik a hosssússipókájú méhanyákat A közelmúltban 500 hosszú- sapóícájú méhanyát számítottak Franciaországba. Ezen kitenyésztést anyákból a szakcsoportok és a tsz-ek 70 forintért, a szakcsoporton kívüli méhészek 75 forintért vásárolhatnak — A pénzt a Méhészeti Központ Budapest, IX. kW. Bakács-u 8. sz. alá, a Méhcsalád Forgalmi Osztályra keß beküldeni. Az ügyes gazdasszony dísze a háznak. Mindig megtalálja annak a módját, hogyan, milyen módon egészítse ki a családi pénztárt Vezseny községben 72 Mindketten arattak Cs. Nagy István kombájnnal, s a gabonabetakarítás ideje alatt 253 holdat aratott és 2709 mázsát csépelt. Cs. Nagy István a Tiszasülyi Állami Gazdaság dolgozója. eeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeet >eeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee< Borsodi András kunhegyesi 7 holdas egyéni gazda kézikaszával vágta gabonáját. Hat napig szinte éjjel-nappal dolgozott. Ez alatt az idő alatt három holdról takarította be a termést nehéz, fáradtságos munkával. Ehhez a kétfajta aratáshoz nem kell kommentár. A földmüvesszövetkezetek és a szerződéses termeltetés A FÖLDMŰ VESSZÖVETKE- ZEXEK országszerte megkezd ték különböző növények termel tetésére a szerződéskötést. Ezt < munkát vagy önállóan, vagy i vállalatok megbízásából végzik A Magyar Szocialista Munkáspárt Agrárpolitikájának tézisei értelmében a begyűjtés megszűnésével a parasztság árukészleteinek felvásárlásaiban nagy szerep vár az fmsz-ekre. „Kívánatos, hogy egyre nagyobb szerepe legyen a különféle növénytermelési, hízlalási szerződéskötéseknél is’’. A tézisek megvalósulnak. 1960-ra az fmsz-ek kezébe kerül teljes egészében a szerződés- kötések lebonyolítása. Az elmúlt évben még bíborherére és saöszösbükkönyre a Földművelésügyi Minisztérium Mezőmag Vállalata kötött szerződést az egyéni gazdákkal a szakcsoportokkal és az egyéni társulásokkal. Ez évben ez már az fmsz-ék hatáskörébe tartozik. Ml A CÉLJA EME — tevékenység kiszélesítésének? Egyszóval az, hogy az egyéni gazdák is többet termeljenek, nagyobb legyen a jövedelmük. A földművesszövetkezet ugyanis közvetlen kapcsolatban áll a termelőikkel. A dolgozó parasztok kívánságaikat elmondhatják és azokat az fmsz továbbítja a vállalatok, valamint az ipar felé. Ma már szerte az országban ♦öbbszáz földművesszövetkezeti agranómus tevékenykedik. Ezek 8 szakemberek hasznos tar.á- teokikal látják el a termelőké* és ■eálasít {iöíUk sazdagy üléseiken, luvten—onnan A Törökszentmiklósi rjK nemrég négy törökszentmiklósi termelés*« vetkezet be szervezett. A látogatás után Ti- szabón tszcs alakult és Örményesen Is tszcs alakításával enn- lalkorik néhány gazda. « A jászberényi járás területén ez évben a termelőeasövetkez- .ok holdanként 10—12 mázsás búzatermést értek éL Az egyéniét — néhány kiváló gazda kivételével — mindössze 6—7 mázsát takarítottak be. • Tiszta udvar mozgalmat kezdeményezett az alattyávi föd- művesszövetkezet. Cél, hogy az ész folyamán az udvarokból kikerüljön ég alá legyen szántva, a trágya. • Kuncsorbán, » Vörös Október Tsz-be az utóbbi időben húszán kérték felvételüket. A felvilágosító munkából a helybeli földművesszövetkezet b kiveszi részét s Íme ez az eredmény, e A Szolnoki FJK Ujszász és Szászberek egyéni gazdáinak részvételével augusztus 20-án Zagyvarékasra a Vörös Brigád T6z-be látogatást szervez. • A MÉSZÖV dolgozói megalakították a Magyar—Szovjet Baráti Társaságot. Az első ülést augusztus 2-án tartották. Sokat tehetnek a foldmüvesesovet- kexeti tagok A földművesszövetkezetek fejlődését és erősödését nagymértékben segíthetik a tagok. Elsősorban a második részjegy megváltásával A megduplázott részjegyek értékével a fmsz. olyan anyagi forráshoz jut, amely minden kötöttség nélkül az egységek fejlesztésére és beruházására fordítható. 1958-bgn eddig másfélmillió forint értékű részjegyet váltottak a földmüvcsszbvetkazeti tagok. A befizetett összegből különböző létesítmények lesznek. Mezőtúron mintegy 100 ezer forintos ráfordítással új boltot építenek. Turkevén mintegy 100 ezer forintot a jéggyár építésére és a boltegységek korszerűsítésére fordítanak. De a megye mis községeiben, városaiban is bővül, erősödik a földművesszövetkezet a részjegy, befizetések nyomán. Jászapátin bővítik a raktárt, Jászárokszál- láson korszerűsítik a kerthelyiséget és a boltokat, Öcsödön megjavítják a gépkocsit és a szíkvízüzemet. A tiszaföldváriak Mezőké ken felvásárlótelepet létesítenek stb. Ez a néhány szám és adat jól mutatja, hogy a befizetett részjegyek megtérülnek, mert az összeget úgy használják fel, hogy hasznát lássa valamennyi fö Id m űvc s sz övetkeze ti tag. $ í egyéb rendezvényeken a terme- • léssel kapcsolatos problémákra. A szerződéses termeltetésnek 1 különben is az a célja, hogy 1 magasabb terméseredmények el- 1 érésére ösztönözzön. Jelentős ösztönző erő pedig elsősorban mindenütt a földművesszövetkezet legyen. Ennek a legna- | gyobb falusi tömegszervezetnek az is feladata, hogy a szerződé- ’ ses termeltetés révén megismertesse az egyéni gazdákkal azokat az előnyöket, amelyek a közös gazdálkodásból fakadnak. Erre különösen alkalmasak a társulások és a szakcsoportok, amelyek például nagyüzemi felárat kapnak. Az fmsz emellett kölcsönt nyújt a társulásoknak és 1 szakcsoportoknak a közös alapok gyarapítására, új gépek beszerzésére, amelyek alkalmazásával a szerződött növények termésátlagát növelhetik. partunk és Államunk egyebek között ezzel a termeltetési módszerrel is támogatja, segíti az egyéni gazdákat. A szerződésikötések ugyanis komoly előnyökkel járnak. Az fmsz kamatmentesen előlegezi a gépi szántás díját és a vetőmagot. Paradicsom vetőmagot ingyen kap a termelő. Sok esetben előlegezik számára a műtrágyát 1 és a növényvédőszert. Ezenkívül | művelési előleget és szerződési felárat is kap. Arról neon is : beszélve, hogy így biztonságos . a terrheüés, mert a földműves- ; szövetkezet minden tételt átEzeket a dolgokat ismerniük kell a gazdáknak és a földművesszövetkezetek feladata az előnyök, a lehetőségek széleskörű népszerűsí tése. A szerződéses termelés feltételei alig változtak. A cukorrépánál, a bíborherénél, a szö- szösbü kköi lynél és a zöldségfélék nagyrészénél nincs semmi változás. Megváltozott némileg a rostnövények termelési feltétele. Az elmúlt évben ugyanis a termelők kát. holdanként 200 forintos textilvásárlási utalványt kaptak. Ez évben ehelyett 200 forint készpénz jár. AZ ELMÜLT ÉVBEN SOK helyütt kapkodás és szervezetlenség jellemezte a szerződés- kötéseket: későn érkeztek a nyomtatványok, stb., stb. Ezek a hibák most nem ismétlődnek meg. Egy-egy növényféleségek nyomtatványait a földművesszövetkezetek már megkapták. A cukorrépa, a bíborhere, a káposztarepce, a pannonbükköny a szöszösbükköny, az őszi borsó és a takarmánykáposztamag szerződéseket már kötik. A földművesszövetkezetek termelési felelősei úgy munkálkodjanak, hogy az akció sikerrel járjon. Keressék fel az egyéni gazdákat és beszélgessenek azokkal Mondják el az előnyöket, ismertessék a dolgozó parasztokkal, hogy a szerződéses termeltetés mind a gazda, mind az ország számára egyaránt hasznos. HU «I »IV bizottság kezdeményezésére ba- romfinevelesre táflsult. Tiszaje- nőn 23-an fogtak össze. A két község szövetkező asszonyai 16 200 baromfit nevelnek. Az elmúlt napokban 3,5 mázsa baromfit már el is adtak. Szép pénzt kaptak érte. De az ügyes asszonyok másutt is kihasználják a lehetőséget. Megyeszerte ismerik már aimak a 480 rákóczifalvi lánynak, asz- szoynak a hírét, akik 10 400 darab baromfit nevelnek az idén termelői társulásiban. Még jövedelmezőbb társulást alakítottak a mezőtúri, jászapáti, jászberényi, a jászteleid és a jászaJsószentgytorgyi, valamint a tlszakürti asszonyok. Májlibát hizlalnak. Mindenki tudja, hogy a májliba a világpiacán, de különösen a nyugati országokban, keresett exportcikk s ha tízszer annyi lenne, akkor tízszer any- nyit átvennének tőlünk, ezért nagy haszonnal jár a tenyésztése. Öncélúság ! A műtrágya kísérleti ! parcellák eddigi ered- í menyei a kunhegyesi és > tiszafüredi járásban Ezév tavaszán a földmű vesszö- vetkezetek mezőgazdasági üzemágának vezetői legtöbb helyen műtrágya kísérleti parcellákat létesítettek egyénileg dolgozó parasztok részvételével. Maga ez a tény már eredmény. Azonban hiba, hogy a kunhegyesi járás területén csak egyetlen egy helyen, a járás székhelyén vették annyi fáradságot, hogy ilyen ki. sértett parcellát létesítsenek. Kunhegyesen egy hold cukor* répaföldön kísérleteznek. S az eredmény meglepő. Az arra járó dolgozó parasztok saját szemük, kel győződhettek meg a műtrágya gyors terméshozó hatásáról. A tiszafüredi járás területén Nagyiván község kivételével mindenütt megtaláljuk a kísérleti parcellákat, összesen 25 holdat Cukorrépával, kukoricával, kenderrel, cirokkal kísérleteznek és szemléltető módon bizonyítják a műtrágya felhasználásának eredményességét. Itt a tiszafüredi járáöjan tehát lenne mit mutatod, mert hiszen kísérleti parcella nem öncél, hanem éppen azért létesült hogy a dolgozó parasztokat bizonyos dolgokról meggyőzzük. — Sajnos, a tiszafürediek még egyetlen bemutatót vagy tapasztalatcserét sem szerveztek, így végeredményben a kísérlett parcellákat nem arra használják, amire kellene. Horváth András
