Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-05 / 184. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. augusztus 5. EGYESÜLT ERŐVEL J(orai falán?.., Július 8-i számunkban „A lába aranyat ért, de azért.. címmel glossza jelent meg, amely bírálta a MÁV illetékes osz­tályát, amiért Puskást és más disszidenst ábrázoló képet nép­szerűsít a vasúti kocsikban. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium I. Vasúti Főosz­tálya válaszolt a cikkben foglaltakra. „A korszerűtlen, elavult témájú képeknek a kicserélésére — írja Miskolczi osztályvezető — különös gondot fordítunk. A budapesti állomásokon lévő kocsikból a kérdéses képeket még a a cikk megjelenése előtt kicseréltük. A vidéken lévő kocsik­ból a nem aktuális képek kicserélése, illetve kiszerelése folya­matban van, de csak akkor tudják a cseréket elvégezni, ami­kor a kocsikat valami oknál fogva kivonják a forgalomból.” Ennyi az egész. Arra nem ad választ, mikor cserélik ki a disszidenseket ábrázoló képeket. Úgy látszik, még korainak tart­ják. _____________ — aj. — 1 Etádig nagyon keveset halla­taüt mágiáról Tiszaőrs. Meghú­zódott évtizedeken keresztül csendben, megyénk Hajdú—Bi­har fele nyúló kiszögellésébem. Apró házaival, tipikus falusi ut­cáival a szerénységet, a csen­dességet példázza, mint mese­beli Nekeresd falva, ahol még a madár sem jár. Az idei tavaszon azonban meg­bolydult a község: Mint a méh­kas zsongott Tiszaőrs. A lako­sok, a tempós parasztemberek és általában a falu apraja-nagy- ja, uszonya, lánya, szerszámmal a kezében és sok-sok szeretet* tel a szivében látott hozzá a köz- ség utcáinak rendezéséhez, a községfejlesztési tervek végre­hajtásához. Olyan riadó volt ez, amelyik már éveken keresztül érlelődött az emberekben. — Kiteljesedni azonban csak akkor tudott, ami­kor a tanácsülés elhatározta: az idén megvetjük a község továb­bá fejlődésének alapját A határozatot követő falugyű­lésen aztán Wenner Sándor nép­front elnök, Soós János, hevd- vai Gyula tanácstagok, Nagy Elek, Tóth József dolgozó pa­rasztok, de rajtuk kívül még mások is — első hallásra a ha­tározat mellett szavaztak: — Igaz — mondották —, nem sok a 10 százalék hozzájárulás alapján összegyűlő 158 ezer fo­rint bevétel, de ha egy kis mun­kával megpótoljuk, sokkál töb­bet tudunk elérni* Értelmes, komoly arca van. Mielőtt egy-egy gondolatsort el­kezdene, kissé összehúzza a sze­mét, gondolkozik, hogy kereken, logikusan fogalmazzon. A fog­lalkozásához nélkülözhetetlen vi­lágos logika ide a barátságos eszmecserére is elkíséri. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Csik Ferenc ne mondaná meg bátran és őszintén, ami a szí­vén fekszik. Munka és lakás- problémák, gyermeknevelés és külföldi szakfolyóiratok, az ér­telmiség anyagi megbecsülése. Szóval sokminden szóba került ezen a beszélgetésen. Ha törzslapot akarnék írni. talán így festené: „Csík Ferenc Cserkeszollőn született, Kiskun­félegyházán tanítóképzőt vég­zett, de már akkor is nagy ked­vet érzett a vegyészeihez. A ta­nítóképző elvégzése után az ak­kor alakult veszprémi műegye­temre került és az első végzett évfolyammal avatták mérnök­ké. 1953-ban jött a Tiszamenti Vegyiművekhez és azóta mint technológus dolgozik. Nős, egy gyermek atyja.” Ennyi lenne a törzslap. De egy emberről igen keveset monda­nak el az adatok. Lássuk hát őt magát egy takarosán beren­dezett kis lakás kényelmes ka­rosszékében, meghitt csöndes beszélgetés közben. Először — mint az első beszélgetéseknél ál­talában szokásos — a hivatásra, munkájára terelődik a sző. Nem vagyok elégedetlen mun­kámmal és soha nem is voltam. Vegyész vagyok, szeretem az anyagot, amivel dolgozom. A munkáról közeli témaként a továbbképzésre térünk rá. — Nem közömbös az, hogyan lát- Sa a fiatal műszaki értelmiség a saját maga fejlődési lehető­ségeit. Éppen ezért nagyon ér­dekel, hogyan látja ezt Csik Fe­renc. «•» Többirányú továbbképzé­sünk i$ van itt a gyárban. A legérdekesebb az úgynevezett ‘tudományos ötperc. Fiatal mér- iiökok elolvassák a régen tanult anyagok egy-egy részét, és azt vita formájában felújítják, meg­beszélik. Ugyanez történik egy- ■egy érdekesebb cikkel, amely a fudoaaáuyös folyóiratokban meg És a közös akarat a falugyűlés után megszülte a tervet is. Oko­san, körültekintően, mindent fi­gyelembe véve, de merészen ter­veztek az őrsiek. 51.000 forint költségen 1234 négyzetméter jár­dát építünk, 69.000 forint beru­házással két kútat fúrunk* par­kosítjuk a Rákóczi utat, 400 méter villanyhálózatot építünk — határozták el. Nézzünk egy kicsit távolabbra is — mondták néhány an. Ügy gondoljuk, nem ártana a község legelőinek, ha javítanánk. Sová­nyak, gazosak és a gyatra mezőt az első tavaszi napsütés „leka- száija‘’5 Igen ám, de pénz már ekkorra nem volt. S az őrsiek újra ösz- szedugték a fejüket Erdei Fe­renc tanácselnökkel és a tanács­tagokkal: Mi lenne, ha ezt tár­sadalmi munkában végeznénk el? ,— kérdezték; — Baj éppen nem történne — így a tanácselnök —, de már ed­dig is több mint 50 ezer fo­rint értékű társadalmi munka szerepel a tervben. És ez a mun­ka szerény számítások mellett is 125 ezer forintba kerülne. — Megcsináljuk — határoz­ták el. — S amint kinyílt az idő, a szavakat követték a tettek. Egymással versenyre kelve dol­goztak a falubeliek. És a lelke­sedés az összefogott erő nyomán hamarosan jelentkeztek az első eredmények. A Rákóczi út új ruhába öltözött. Gyönyörű vi­rágágyak szegélyezik ma már, jelenik. Ezenkívül természetesen rendelkezésünkre állanak a leg­újabb vegyészeti szakfolyóira­tok. Szinte magától terelődött a szó a külföldi tanulmányutak kérdésére. Rájuk, fiatalokra is ráférne az ezúton megszerezhető tudás, lá- tókörszélesbedés, új kémiai, — technológiai eljárások helyszí­nen való tanulmányozása. Per­sze, ahogy elmondja, ő is tisz­tában van a valutárjs nehézsé­gekkel, a gazdasági teljesítő- képességgel és vár türelmesen. De azért ez kikivánkozott belő­le. — A.zért jól esik, hogy megbe­csülik az embert. A. gyári KISZ technikusköröket szervez és ezen a fiatal technikusokat képezik tovább. Erre meghív­ják a mérnököket is. Magam is tartottam előadást. Nagy figye­lemmel és elismeréssel adóznak ezért a fiatalok és mi mérnö­kök igyekszünk a legjobb tudá­sunk szerint segíteni a techni­kuskörök munkáját. Hazaérkezik a család. Megjön a vidám feleség és egy két és féléves bűbájos szőke kislány, aki maga a virágzó élet, az ele­venség, ahogy belép, mintha vi­lágosabb lenne a szobában. Det- tike, ahogy becézik, már „nagy­lány.” A telep óvodájába jár és így anyuka zavartalanul tud dol­gozni a gyár laboratóriumá­ban. Persze így óhatatlanul a családi életre, a megélhetésre, a lakáskörülményekre terelődik a szó. A Csik családnak nincs oka különösebb panaszra. Takaros kis kétszobás lakásuk és előtte tenyérnyi, nagyon szépen ápolt kertjük van. A kertet különben a családfő gondozza, olyan szak­értelemmel, hogy az egy hivatá­sos kertésznek is becsületére válnék. — Hát így szórakozunk — mondja mosolyogva a fiatal férj. A világvevő rádió előtt ülünk legtöbbször és szívesen hallgat­juk a klasszikus muzsikát, de a tánczenét sem vetjük meg. Szép is lenne minden, ha a gyári la­Elkészült a tervezett két új kút s megépítettek eddig 900 méter járdát. S ezek mellett még a le­gelőjavításra is fordítottak időt. Negyvenkétezer forintnak meg­felelő társadalmi munkában 700 kocsi trágyát vittek ki a fogat tulajdonosok. S ha vége lesz a nyári munkának, hozzákezdenek a rét gaztalanításához; De érdekesség számba megy az is, hogy a járdaépítést meg­szervezték. Mindössze egy szak­ember volt, aki irányította a munkát, elvégezte a simításo­kat. A többit mind az őrsiek csinálták. És nem is akárhogy. Megnézheti bárki. Minőségben nincs alatta'annak, amit mester csinált. Az eredményekkel azonban még mindig elégedetlenek. Töb­bet akarnak. Kicsiből sokat — mondják; — Most a község tá- virdászai társadalmi munkában akarják megépíteni a 400 méter villanyhálózatot, amelyre erede­tileg 21 ezer forintot terveztek. Sikerül? — teszi fel néhány kétkedő a kérdést. Biztos! A si­kerre biztosíték az a 70—80 ezer forint értékű társadalmi munka, amit eddig végeztek a tiszaőr- siek: De még jobban szavatol a si­kerért az az egység, ami a köz­ség lakosága, a tanácstagok és a tanács végrehajtó bizottsága kö­zött kialakult a község építése, szépítése közben. — nagy---­kó telep nem az istenhátamö- gött feküdne. Ezt okvetlenül ír­ja meg elvtárs — válik izgatottá a hangja. Szívesen kulturálód­nánk, mint a városban lakó csa­ládok, hiszen létszükségletünk a kultúra. De a mostoha közleke­dési viszonyok ezt nehezen te­szik lehetővé. Ide csak órán­ként jár a busz. Ha meg szeret­nénk enni egy fagylaltot, az több mint két óránkat veszi el. Bejönnénk a TIT egy-egy elő­adóestjére — és mert fiatalok vagyunk, — szeretnénk utána táncolni is egy kicsit. De nem lehet, mert tíz órakor eljön az utolsó autóbusz. Utána el va­gyunk zárva a világtól. Nem is csoda, ha egyes emberek az italboltban találják meg itt a szórakozásukat. — Persze, azért színházba és moziba járunk. Itt a kultúrott- honban is van vetítés — fűzi hoz­zá az asszonyka. De nagyon ne­héz az én helyzetem, ha haza­jövök a munkából és valamit vásárolni akarok, rohanhatok be a városba, mert az ócska kis felvonulási barakban elhelye­zett húsbolt, fűszer — no meg természetesen — az italbolton kívül semmiféle vásárlási lehe­tőség nincs. Dettike közben az . újságíró ölébe mesterkedte magát és boldog izgalommal próbálja le­csavarni gombjait, A háziasz- szony munkához lát, mi meg csendben üldögélünk, nézeget­jük a bútorokat, a szép könyve­ket. És megállapodunk annyi­ban, hogy minden nehézség és panasz ellenére, mégiscsak szép ma egy fiatal értelmiségi élete. Ez Csik Ferenc arcképe. Ezt tenném hozzá a riport elején is­mertetett törzslapadatokhoz. Csik Ferenc nem emelkedik ki különösebben. Pártonkívüli fia­tal mérnök, mint sokezer társa. De munkáját szorgalmasan, lel­kesen végzi, segít a fiatal tech­nikusoknak, igyekszik lépést tar­tani a tudomány fejlődésével és alapjábanvéve megvan elégedve. Hűen és becsületesen szolgálja a népi demokráciát, amely — ha sok minden hiányzik is még, — kultúremberhez méltó életet biz­tosít számára. Hernádi Tibor A Nap kél: 4.27 li­kőr, nyugszik: 19.14 kor. — A Hold kél: 21.06 h-kor, nyug­szik: 9.23 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: csökkenő fel­hőzet, több helyen, főleg kele­ten kevesebb eső, mérsékelt északnyugati szél, az éjszakai lehűlés erősödik, a nappali hő­mérséklet holnap kissé maga­sabb lesz, mint ma. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: 21—24 fok között. — A SZOLNOKI VÁROSI Tanács építési csoportja 1957- ben 402 építési engedélyt adott Iá családi házak építésére. Ez évben eddig 247 építési engedély került kiadásra, s ebből 120 la­kást már felépítettek, illetve az építési munkálatokhoz hozzá­kezdtek. — A SZOVJET mérnökök olyan agregátort terveztek, — amely feleslegessé teszi a bá­nyákban a nehéz emberi mun­kát. A gépet diszpécser irányít­ja. A szerkezet szenet fejt, — szállít, sőt a fő biztosításokat is elvégzi. Óránkénti teljesít­ménye 200 tonna. — 17.617-re nőtt a II. negyed­évben megyénk termelőszövet­kezeteinek szarvasmarha-állo­mánya. A szaporulat 2.400. Nö­vendékmarháknál mutatkozik csupán némi lemaradás, ugyanis a tervezett 1117 allattal szem­ben 900 növendékmarhát állí­tottak be a tsz-ek. — 850 FORINTOS pénzbírság­gal sújtották özv. Mondok Má­tyásáé Szolnok, Keskeny János Utcai lakost, aki 25 százalékos vizes és 20 százalékos fölözött tejet árusított a piacon. Mondok- nét nemrégen hasonló bűncse­lekményért 500 forintos pénzbír­ságra ítélték. — A KIMSZ tevékenységét if­júsági munkaközösség dolgozza fel megyénkben, az ifjúsági szervezet megalakulásának 40. évfordulójára. — AUGUSZTUS 7-én mutatja be a Szolnoki Szigligeti Színház Budapesten a Csajkovszkij park­ban Lehár Ferenc: „Mosoly or­szága” című nagyoperettjét. — MELLÉNYES és csikós férfiöltönyöket készítenek a kon­fekciógyárak. Ezév második fe­lében 22 százalékkal több férfi­inget, 56 százalékkal több gyer­mekfehérneműt, 50 százalékkal több férfiöltönyt gyártanak, * — mint az előző év második felé­ben, — MEGYÉNK GÉPÁLLOMÁ­SAI az idén 83 aprómagcséplöl állítanak munkába az aprómag­vak cséplésére. A szakemberek véleménye szerint az idén 110 vagon aprómagra számítanak megyénk termelői. A beállított cséplőgépek elegendőnek mutat­koznak a betakarításhoz. — FILM készül a silókukorica termesztésről. A mintegy 300 méter bosszú szak- és oktató­film a vetéstől a silózásig mu­tatja be a kukorica útját. A si­lókukorica betakarítás után a film rövidesen bemutatásra ke- rüL — UJ televíziótornyot építenek Moszkvában. Az 500 méter ma­gas adótoronnyal a műsort 120 km-es körzetbe lehet majd su­gározni. m — A TISZASZENTIMREI Ál­lami Gazdaság KISZ szervezete silózási versenyre hívta a me­gye valamennyi állami gazdasa­gában dolgozó ifjúsági silozó brigádokat. A tiszaszentimrei KISZ fiatalok vállalták: minden számosállatra 10 köbméter silót tartósítanak és a silózást októ­ber 20-ig befejezik. Termelőszövetkezetek! Egyéni termelők! A szerződéskötés biztonságos értékesítést jelent Kormány­zatunk újból lehetővé tette, hogy 1959. évre marhahízlalási szerződést lehet kötni, Szerződést lehet kötni minden hizlalásra alkalmas bika-, tinó- és üszőborjúra. Bika- és tinóborjúra 70—300 kg-os, üszőborjúra 50—280 kg beállítási súlyig. A vállalat állatdarabonként 300 forint kamatmentes előleget folyá­sit a szerződéskötéstől számított s napon belill. A 4—18 hónapos hizlalás után a vállalat a bika-tinó átvételét «30 kg, míg az ttszöt 3*0 kg-os legalacsonyabb súlytól tinót 11—17.— Ft-os bikát 10—16,— Ft-os üszőt 9—14.— Ft-es kg-kénti egységáron veszi át. Az érvényben lévő bízottsertés akcióban még lehet szerződést kötni augusztus 31-ig. Bővebb felvilágosításért forduljon a területileg Illetékes kirendelt­ségeinkhez, illetve a felvásárlóinkhoz, Szolnok-Heves megyei Állcrtforgalmi Vállalat EGY FIATAL MÉRNÖK SZOLNOKON Augusztus 5 Kedd Oszvald 1 l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents