Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-05 / 184. szám
SZOLNOK MEGYE! NÍPI.AP 1958. augusztus 5. Jő szervezeti terma, dúsabb tartalommal A NAPI P0s21ntcreSEMÍ:nyek A Karcagi Gépállomás fél- száznyi kammunistát számláló pártszervezete komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy az üzem betöltse feladatát: A termelés szervezője és a politikai élet serkentője legyen a városban. A kommunisták úgy vállaltak murikát, hogy minden munkahelyen, de főleg minden traktoros brigádban legyen háromnégy párttag. A pártbizalmiakat havonként rendszeresen tájékoztatják, s ezalkalommal beszámolnak ők is ténykedésükről. A pártvezetőség kileno tagja közül mindenkire külön-külön egy-egy pártcsoport patronálása ván bízva, s a . pártvezetőségi tagok legalább kéthetenként a munkahelyen keresik fel a bizalmiakat, s ott adnak nekik tanácsokat, ott vitatják meg, ki hogyan dolgozik. Tekintve, hogy a gépállomáson sok fiatal dolgozik, a pártszervezet nagy gondöt fordit a KISZ munkájára. Öt tapasztalt elvtársnak azt a párlmegbízatást adták, hogy segítsék á KISZ munkáját. Ezek az elvtársak résztvesz- riek az ifi-gyűléseken, vezetőségi üléseken és állandóan megtanácskozzák a tennivalókat. Ez- évben már párttaggyűlésen is megvitatták a KISZ munkáját. Tudnak is mit felmutatni a fiatalok. Többek között: Huszonnégy fős brigádot szerveztek, -- mely a gépállomások országos ifjúsági versenyében résztvesz. Tavaszi tervüket 107.6 százalékra teljesítették az ifik. A Kísérleti Gazdasággal közös kul- túrcsoportot szerveztek, s eddig három alkalommal adtak közös műsort a város lakosságának. — Hasonlóan nagy gondot fordít a pártszervezet a szakszervezet munkájára is. Nem fordítottak azonban elég gondot a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatok végrehajtására. Addig eljutottak, hogy saját tennivalóikat sorbaszedjék, de ennél tovább csak I az utóbbi hónapokban mentek. Csak az elmúlt hónapban hozott a vezetőség olyan határozatot, hogy a pártvezetőség a politikailag képzett párttagok, elsősorban a brigádvezetők kapcsolódjanak be a közeleső tsz-ek pártéletébe. A tsz-ek párttitkárait, elnökeit eddig meg-meghívták termelési értekezletre, vagy taggyűlésre, de azok se nagyon mentek el. Ez most kölcsönösen pótolni szándékoznak. A ílyárl betakarítási munkákra az idén körültekintően készült fel az üzem. Munkájának minősége sokat javult, s hozzájárult a terméshozam emelkedéséhez. Az aratás idején kiemelkedően jó munkát végzett Kiss P. Mihály kombáj- nos, aki pártbizalmi is. Jelentős gondot fordít a pártvezetőség a társadalmi tulajdon védelmére és a takarékosság szervezésére is. A szakszervezettel közösen kidolgozták a takarékossági lehetőségeket, s azt taggyűlésen, termelési értekezleten megvitatták. A dolgozók szavukat adták: óvják a munkagépeket, személyes felelősséget vállalnak érte, stb. így előreláthatóan az idén 245 ezer forintot takarítanak meg. Jelenleg a pártszervezet egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a tsz-ek gazdaság helyzetét tovább javítsák, szilárdítsák és az, hogy a tszcs-ket mielőbb megbarátkoztassák a ma- gasabbrendfl tsz-ek alakításának elvével. Csakhogy Itt élőbb saját maguk között is szét kell nézni. — Ezért a pártvezetőség meghatározta, hogy augusztus 15-ig megnézik, — hány gépállomási dolgozónak van saját, vagy bérelt földje, akiket szintén be lehet szervezni a tsz-be, mert hisz senki nem állhat féllábon a gépállomáson sem. Nem független ettől, szoros velejárója a nevelőmunkának, amit szintén megvalósítani szándékozik a pártvezétőség: még mélyebbre hatolni a politikai munkával, még jobban hatni as pártonkivüliekre is. Ezért a legtávolabbi helyeken, dolgozókat is rendszeresen tájékoztatják á kül- és belpolitikái eseményekről. Egyszóval a jól kialakult szervezeti formát most már dúsabb tartalommal töltik meg a Karcagi Gépállomás pártszervezetének vezetői. — B. O. — EGY ELMARADT ÉRTEKEZLET Az értekezleteket általában nem sokra becsülik. Most mégis örömmel készültünk rá, hogy nagyjelentőségű dolgokról fogunk hallani a Műemléki Albizottság alakuló értekezletén. A műemlék védelme megyénkben is fontos kérdés. Talán nincs annyi műemlékünk mint Egernek, Sopronnak, éppen azért a meglévőkre fokozott gondot kell fordítanunk. A Műemléki Albizottság, amely a megyei tanács égisze alatt működne éppenezért nagy feladatot látna el. Mégis az történt, hogy a negyven meghívott közül mindössze nyolcán jelentek meg. Ebből is hárman (sajtó, rádió) vendégként. A bizottság így nem volt határozatképes, ülését kénytelen volt elhalasztani. Pedig megyénk kulturális arculatához ez is hozzátartozna. Reméljük legközelebb már nem hiánylistáról, hanem a pusztuló műemlékek védelmére hozott — hathatós intézkedésekről, tervekről számolhatunk be. LIBÁN OlN Libanon (arabul: Al Dzsum- huria Al Lubnánija) a Földközi tenger keleti partjánál fekszik. Területe: 10170 négyzetkilométer, tehát hazánk területének mintegy 1/9-ed része, Az ország egyetlen pontja sem szélesebb 55 kilométernél. Libanon — az Izraelt érintő déli sávocska kivételével ■—■ Szíriával határos. Területe főleg hegyvidék, csak a tenger partja mellett húzódik egy keskeny síkság. Legmagasabb hegysége: a Libanon, ennek egyes csúcsai háromezer méter fölé emelkednek. Libanon lakossága a legújabb becslések szerint 1450 000 fő. Fővárosa Békáit, egyúttal fontos kikötő a Földközi tenger partján* Beirut igen gyorsan fejlődik! 1949-ben még csak 200 000 ember lakta, most már több mint 400 000. Az ország második legnagyobb városa és egyben szintén igen forgalmas kikötő: Tripoli: 80 ODO lakossal, Dél-Libanonban található az ó- kori Kelét két messze föl'dön híres kikötője: Szidon és Tirusz. Libanon elmaradott, ipar nélküli ország, s a meglévő néhány iparvállalat döntő többsége mai napig idegen: amerikai, angol és francia tőkésék. kézért van. Oli- Va-olaj, dohány- és gyapjúipara van csupán, s csak mutatóban egy cementgyára. A nemzetgazdaság vízető ága: a mezőgazdasági „Földközi" jellegű termel- vényei: az oliva-olaj, a citrom, a narancs, a 6zőlő* Ipari növénye: a dohány és a gyapot. —i Nagykiterjedésű eperfa-ligetei- ben selyemhernyó-tenyésztést folytatnak. Libanonban búzát, árpát, kölest és kukoricát is termesztenek. A hegységek örökzöld fákból álló erdőségei erősen megritkultak, hiszen a híres libanonr cédrust már évezredekkel ezelőtt is szívesen használták fel hajóépítésre, továbbá I királyi paloták és templomok építkezésénél. Libanonban az idegenforgalom < normális viszonyok között — igen élénk, hajóforgalma jelentős* Libanonban ugyan nincsenek olajkutak, az ország szerepe, azonban mégis roppant fontos a középkeleti olaj Európaija és Amerikába juttatása szempontjából, A Közép-Keletet behálózó ! kőolajvezetékek egy-egy vég- ! pontja: Tripoli és Szidon, a két | libanoni kikötőváros. Tripqlihpz ; az iráni, Szidonhoz pedig a ; Rzaud-arábiai kőolajvezetékek ; futnak. Az ország sorsa tehát i már csak ezért sem közömbös j az olajra szomjas amerikai « j angol imperialisták számára. Libanon történelme a legré- 1 gibb ókorban megkezdődött: itt | élt föníciai hajósok és keresi? e- | dők már több évezreddel időszá- ; mításunk kezdete előtt bebáran* ; golták a Földközi tenger egész I medencéjét. Libanon egyiptomi, | asszír, perzsa, majd római ura- j lom alá került, míg aztán a VII* ; században az arabok hódították meg. * A keresztes háborúk idején az európai lovagok behatol* tak erre a vidékre, de azután >/vrij%jnj*Lnrvvvvt<yv‘u~u*u>rij‘vaAnru‘a'*u~u~u~irinrY^í*i^-*k,*-'^'*,-#‘-^- -•'**** *l>‘*“*^^‘*'*'^*<*1****1,1 Hétköznapi „szenzáció“ Az ember jön, megy és akarva, akaratlan nul hall, lát. Az érdekes, a nem mindennapi, a rendkívüli, a dolgok természetes rendje köveU keztében rendszerint felkelti az érdeklődést és fokozta a figyelmet. Vannak azonban olyan dolgok, amelyek léteznek, megvannak, de mégis alig vesszük észre azokat. Pedig néha ezek az úgynevezett mindennapi jelenségek is nagyon elgondolkodtatják az embert. Esetleg eszébe jutott-e már valakinek egy valószínűtlen helyzet? Támadt-e olyan bizarr ötlete, hogy mondjuk, húsz évvel ezelőtt itt, Magyarországon mit irt volna az az újságíró, aki esetleg ellátogat valamelyik érseki uradalomba és ott találkozik az egyik kommenciós cseléd lányával, aki 17 éves, de nem marok- szedő, mégcsak nem to cselédlány, hanem szakembernek készülő technikus, középiskolás. Ez húsz évvel ezelőtt lett volna majdcsak akkora szenzáció, mint mondjuk az a bizonyos bádogos, akire még az idősebbek, az egykori lapok tudósításaiból jól emlékeznek, Szinte maga elé képzeli az ember a vastag dmbetüket! ^Tudósnak készül a tehenész lányait „A nép egyszerű gyermeke és a püspök úr jószíve* és a többi és a többi. Igen, csakhogy ilyen szenzáció húsz évvel ezelőtt nem született. Nem azért, mert az újságírók — - néhány lap munkatársait kivéve általában f nem fordultak meg a püspöki uradalmakban, « cselédlakások környékén, hanem arról írtak, {hogy emnél meg ennél a méltóságoméi hogyan s sikerült az estély és kik vették azon részt. Nem >eeér%, hanem azért, mert ilyen szenzáció 1945 nem volt S ma, húsz év múlva 1558-ban van-e? Ná- : tünk igesi, sőt annyira igen, hogy észre se rjMMMifffe; m<*ft természetes és ami természetes, 4Bm4 mindennapi, azt szemünk megszokja. Ugyan, ki talál ma abban valami túl érdekeidét, hogy a Fegyvernek! Gépállomás főmér- | Vöké tíz évvel ezelőtt még ugyanott traktoros Volt? Senki. így van, és aki hallja, napirendre legfeljebb talán eszébe jut, hogy lám, ez is bizonyítja, hogy Alaptörvényünk az alkotmány a dolgozó nép alkotmánya, élő valóság. Abban nincs semmi rendkívüli, hogy az Alcsiszigeti Állami Gazdaság tehenészetében most egy 17 éves kislány, Bazsó Erzsébet a Bazsó Erzsébet nyári vakációt tölti. Édesapja ott a gazdaságban tehenész, Bazsó Erzsébet pedig a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum hallgatója, négyesrendű tanuló, jövőre végez. Szakember lesz belőle és az a kívánsága, hogy érettségi után ide kerüljön vissza övéi közé.;. Ezek azok a dolgok, amelyek léteznek, megvannak, de alig vesszük észre rmokat. Ilyenek a mi hétköznapi szenzációink. Hétköznapiak, mert mindennaposak. Jó dolog, hogy mi már itt tartunk, hogy nekünk ma már nagyon természetes az, ami húsz évvel ezelőtt vastag- betűs szenzáció lett volna. SzP. „A Béke és a Szocializmus kérdései” — a kommunista- és munkáspártok elméleti és információs folyóirata. Az első szám 1958 augusztus végén jelenik meg. A folyóirat megvilágítja a marxista-leninista elmélet kérdéseit, foglalkozik a szocializmus és a kommunizmus építésének fontosabb problémáival a Szovjetunió és a szocializmust építő országok tapasztalatai alapján. A folyóirat jelentős helyet biztosít a szocializmusért, a munkásosztály egységéért és a békéért folytatott harc kérdéseinek, ismerteti és általánosítja a kommunista és munkáspártok tapasztalatait, megvilágítja a nemzetközi munkásmozgalom és az elnyomott népek nemzeti felszabadító harcát a gyarmatosítás ellen. Előfizetést elfogad a Kossuth Kiadó (Budapest, V., Vörösmarty tér 4.), a megyei és kerületi pártbizottságok mellett működő Kossuth kirendeltségek. Megkezdődött az előfizetésgyűjtés „A Béke és a Szocializmus Kérdései'' című folyóiratra A nái. .. d____» í* ______ . . .. . .............. új ra arab uralom alá került, majd 1516-tól egészen 1918-ig török hódoltság volt. Az első világháború után a francia imperializmus kaparintotta meg Libanont, s az ország csak 1946- ban nyerte el —• egyelőre c9ák „papíron” — függetlenségét. Az ENSZ-nek 1946 óta tagja. Lakossága igen kevert, eredetét nem is lehet megállapítani. A vallást tekintve, az 1946-os népszámlálás szerint -a keresztények számban valamivel felülmúlták a muzulmánokat (az előbbiek száma mintegy hatszázezer, az Utóbbiaké négyszázhetvenezer volt)* De sem a keresztények, sem a muzulmánok nem egységesek. A keresztények legnagyobb része: riita, azaz elismeri ugyan t. „mai pápát, mint egyházfőt, de szertartását Maron barát tanítása szerint végzi. Vannak még görög-keletiek és örmény szertartást: Tteresztények is. A muzulmánok két rtagy, körülbelül egyforma erős táborra oszlanak: a Síitákra és a szunnitákra. Sőt, a külön hetvenkétézer főiiyi druz közösség is a mohamedánok közé sorolandó. A lakosság vallási megoszlásáról azért kellett ilyen részletesen beszélni, mert Libanon politikai élete, amelyet számos rendelettel és egyezménnyel szabályoztak, mindig vallási alapon állott* Persze, az imperialisták és hazai kiszolgálóik mindent elkövettek és elkövetnek, hogy ez a vallási alapon való megosztottság formája fennmaradjon az orszában. A libanoni alkotmány kimondja, hogy a kamarai mandátumokat és a kormánytisztségeket megfelelő arányban kell elosztani a felekezetek között. A köztársasági elnök például mindig maronita keresztény, a miniszterelnök pedig szunnita mohamedán. Persze, a libanoni polgárháborút korántsem lehet úgy leegyszerűsíteni, amint azt Cha- moun, köztársasági elnök szeretné megtenni: hogy tudniillik a libanoni mohamedánokat az Egyesült Arab Köztársaság feltüzelte a törvényes kormány ellen* s hogy Szíriából „beszivárgás történik Libanon «területére. Nem erről Van szó, hiszen még a maronita patriarcha (egyházfő) is üdvözlő üzenetet küldött , a lázadóik vezetőjének: Szaeb Szálamnak. S a Revue Du Libán című, nagyon is keresztény és sok dologban nagyon is nyugatbarát lap így kommentálta a partiamba üdvözlő üzenetét. „Nincs olyan segítség, amelyet el ne fogadnánk, jöjjön bár akár az ördögtől, ha ezen az áron szabadok lehetünk1’. Ez a lap rátapintott a kérdés elevenét«: amint ezt az amerikai csapatok partraszállása ékesen bizonyítja, a libanoni harcokban nem egyébről van szó. mint Libanon szabadságának, függetlenségének a kivívásáról, áZ imperialistákkal, elsősorban az amerikai imperialistákkal szemben*
