Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-05 / 184. szám

1958. augusztus 5; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 % a TISZA CIPŐGYÁRBAN EGY A SOK KÖZEL Kecskés Erzsébet fej varrónő Nem tudatlanságból csinálta A megye legnagyobb könnyű- : ipari üzeme az első félévben tér- i me lesi tervét 106 százalékra tel­jesítette. Ez a szám azt mutatja, ' hogy a cipőgyári dolgozók ipar- : kodtak mindent megtenni a terv , maradéktalan teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében. így a terven felül növekedett a 'lakos­ság cipővel való ellátása. A féléves munkában az első negyedév gyengébbnek bizo­nyult. Ezért a vállalatvezetés igyekezett — főként az önköltség területén — olyan intézkedése­ket hozni, amely segíti a lema­radás pótlását. Az intézkedés eredményt hozott. A műszaki-önköltségi bizott­ság közel 2 millió megtakarí­táshoz segítette az üzemet. Az eredményeket fokozták az első félévben hozott műszaki in­tézkedések. A műszaki fejlesz­tési terv új típusok sorozatgyár­tásának bevezetését célozta. A terv alapján új gépeket is állí­tottak be. Természetesen a terv kiterjedt a hulladékanyagok felhasználására és bedolgozására is. A fél év alatt végrehajtott in­tézkedések közel 600 ezer forint megtakarítást eredményeztek. Az újitómozgalom keretén bé­riül nagyobbmérvű javaslatok a második negyedévben kerültek bevezetésre. A többek között új ragasztót állítottak elő, mely ha­zai anyagból készül és nagyon jól bevált a osákózóban, vala­mint a rüttelt szandálok gyártá­sánál is. Befejeződtek a kísérletezések a könnyű fajsúlyú mikrocellás talp és sarokgyártásnál. Az el­ső példányokat a kutató inté­zet megvizsgálta és megfelelő­nek találta. Most már a nagyüzemi gyártás megvalósítása a fő céh A második negyedévben 116 újítást nyújtottak be. Harminc­kilencet fogadott el a bizottság, amiből 28-at be is vezettek. Az utókalkulált gazdasági eredmény közel egymillió 400 ezer forintot tett ki. így a javaslattevők között 62 775 forintot osztottak újítási díj cí­mén. fit minőség alakulásánál üzem­átlagban nézve, a második ne­gyedév az elsőhöz viszonyítva javulást mutat. A kereskedelmi I: osztályú áruk 0,2 százalékkal emelkedtek. A műszaki hibák­nál — a cipőgyárban és a gumi­gyárban^— jelentős javulás mu­tatkozik. A terv teljesítése és a. gazdaságosságra való törekvés szem előtt tartása mellett a la­kosság igényei is új követelmé­nyek elé állítják az üzemet. Csupán a második negyedév folyamán tíz új modell gyár­tásába kezdtek. Három férfi, három gyermek, négy női slip, egy női export- modelllel bővül a választék. Az eddig felsorolt eredmények értékesek volnának, ha a terme­lési költség alakulásánál r.em volna visszaesés. Az önköltség azonban romlott — ha nem is nagymértékben a termelékeny­ség is visszaesett. Az előállítási költség alakulására különösen hatott az I. negyedévi lemara­dás. A bázis időszakihoz viszo­nyítva 0.6 százalékkal volt rosz- szabb. Hiába volt a II. negyed­évben már javulás, a korábbi lemaradást már nem sikerült behozni." így féléves viszonylatban a bá­zis időszakhoz mérve 0.2 szá­zalék romlás mutatkozik. Az elmúlt Időkben sok-sok példa bázonyítötta az emberek előtt, hogy a társadalmi tulajdont nem lehet büntetlenül dézsmál­ni. Mégis vannak egyesek, akik az intő példákat nem veszik fi­gyelembe, hanem tovább garáz­dálkodnak a népgazdaság terhé­re, saját javukra. A Tisza Cipőgyárban Tyukodi Gyula garázsmester korsója is addig járt a kútra, míg el nem tört. Július 19-ón este az üzem tulajdonát képező személygép­kocsit használta egy kis fekete útra. Minden engedély nélkül idegen személyeket szállított Ti- szaföldvárra. Onnan hazajövet, bizonyos okok miatt elvesztette uralmát a kocsi felett és az arokba for­dult. A kocsi összetört és igy Lelkesen készülnek aug. 2(Lra a Tisza Cipőgyár dolgozói csületes munkája nyomán — a „Kiváló dolgozó” oklevelet. A 34/a műhelyben Soós Mag­dolna, Kakuk László, Busznyák Lajos, Pónusz Ferenc már egy éve tartják a kiváló szintet. A 39/b műhelyben korábban tanu­lók voltak és most Tokodi Erzsé­bet, Mikola Teréz, Vincze János, Burzi Katalin érték el a „kivá­ló” oklevelet. A felsőrész szabá­szaton jól dolgozik: Gál Irén, Szabó György, Szőke György, Berta József és Járvás János. Különösen nagy gondot fordíta­nak az anyagtakarékosságra. A lakatos műhelyben Beke Lajos, Nagy Sándor és Czagány La­jos kiváló szakmunkájukkal biz' tosítják az új alkatrészek mi­előbbi elkészítését. A műszakiak közül különösen Munkácsi Pál ad komoly segítséget a 47-es műhely dolgozóinak. A 47-es mű­hely törzsgárdája: Halasi Ist­vánná, Gyergyádesz Lászlóné, Csikász Ilona, Debreceni Mária, Kollár János és Daragi Sándor előző időszakhoz méltóan meg­állják helyüket a termelés vo nalán. A becsületes és szorgalmas munkáért az új kiváló dolgozók egy, a régiek két heti fizetésnek megfelelő jutalmat augusztus 20 i ünnepélyen kapják meg az ok­levéllel, vagy a „Kiváló dolgozó1 jelvénnyel együtt. Tyukodi - a fekete fuvarral az uztmneli, illetve a népgazdaság­nak. 'több mint 10 ezer forint kárt okozott. A fegyelmi vizsgálat bűnösnek találta a Szabálytalantógból kárt okóző gárázsmesfért. Beosztásá­ból leváltották és a teljes kar ntegtérjlsSere. kötelezték. - Eddig a fegyelmi.-A ‘kösüti köz lékédes ' azbnhan többet; követel. A martfűi- or­szágút igen forgalmas; rengeteg kerékpáros dolgozó siet .munká­ba,, vagy munkából. Tyukodinak gondolni' kellett' volna rájuk. Nem vóltr ura' á kocsinak. Az úton haladók életét veszélyeztet­te, mert felelőtlen ténykedésének kimenetele !egj) tÖrnegszerencsél- lanség is lehetett volrui. Ez bű­nét súlyosbítja. •-Néfn kisebb bűn térheli-Nagy Józsefet,’ a textilragasztó műhely művezetőjét. Hivatali beosztó-* sával Visszaélve, a társadalmi tulajdont dézsmálta. Mint 'művezetőnek, kötelessé­ge lett volna védeni a közös va­gyont. Ö ennek ellenére két ma­rokkal markolt, a rábízott anyagból 45 méter ballonvásznat lopott az üzemből, mintegy 32G0 forint értéknek megfelelőt. Nem tudatlanságból csinálta, egyéni’ érdekét nézte a mur.kás- kcflle-ktiva terhére. Nem törő­dött azzal, hogy ez a hiány részlegének anyagfelhasználását növeli. Azzal sem, hogy az üzemrész ráfizetéses munkáját idézi élő és' dolgozótársainak premium lehetőségét vészi el. A fegyelmi bizottság meghoz» ta már a döntését. Elbocsátották azonnali 'hatállyal és a kárt tel­jes egészében meg kell térítenie. Azonban ilyen súlyos bűn a tár­sadalom ellen, nem maradhat ennyiben: A társadalmi tulajdon elleni vétség hivatalból üldözen­dő cselekmény és Nagy József, rövidesen a bíróságon fog fa* lelni g^lád c^iehtd^lsprt A Tisza Cipőgyár a félévi munka tükrében Az aiiy ag takarékossá gn ál is voltak hiányosságok. Túllépés mutatkozik a férfi száraz vulka­nizált talpú cipőknél, továbbá a felsőrész felhasználásnál is. Nem egy esetben a modellváltozás ját­szott közre, mint például a bale­rinacipők gyártásánál is. Ered­ményt rontott a selejtnöveketíés. Ez abból adódott, hogy nyilván­tartásba vették azokat az üzemie­ket is, amelyek korábban nem szerepeltek a havi kimutatásban, mint minőségi tényezők, a ki­szélesített ellenőrzés maga után vonta a selejt növekedését. A másik jelentős tényező, hogy az export célra nem alkalmas, anyaghibás tornacipő felsőrésze­ket most vették nyilvántartásba. A hibák ellenére az üzem gaz­daságosságra való törekvése az­zal biztat, hogy a jövőben az eddigieknél jobb eredmények fognak születni. Remélhető, hogy a továbbiak­ban is betartott műszaki fej­lesztési terv, takarékossági intézkedési terv megvalósítása javítani fogja az üzem önkölt­ségét. A dolgozók és vezetők közös munkáján múlik most már, hogy a III. negyedév eredménye nyo­mán az év zárását nyereségessé tegyék. d upík müü&ttí&HMmt A napokban a Tisza Cipőgyár dolgozói termelési tanácskozás­ra jöttek össze műhelybizottsá­gonként. A termelési tanácsko­zás döntő részét tette ki a III. negyedéves terv teljesítésének megtárgyalása. De nem kis he­lyet foglalt a folyamatos mun­kaverseny keretén belül augusz­tus 20. métó megünneplése. Mű- heiybizottságonként a dolgozók újabb felajánlásokkal bővítették az eddigi verseny pontokat. Ezek a célkitűzések, főként a gazda­ságos termelést és a takarékos munkát biztosítják. Az egyes vetélkedő üzemré­szek fokozott munkáját nagyban elősegíti a vállalat által kitűzött célprémium. A KISZ exportbri- g’ádok közötti verseny is felélén­kült A legutóbbi értékelésnél a 49-es tornacipőt gyártó üzem­rész KISZ exportbrigádja lett az első. A termelési tanácskozásokon az augusztus 20-ra való készü­lődés mellett a féléves eredmé­nyek alapján értékelték az üzem kiváló dolgozóinak munkáját. Az értékelés szerint a termelési tanácskozás 114 dolgozót minősí­tett. Ötvenketten egy éve tart­ják a kiváló szintet és így az eredmények alapján jelvényre jogosultak. Hatvankét dolgozó első ízben szerezte meg — be­nem a tervezőknél van, hanem a nagykereskedelem rendelésé­nél. A kereskedelem gyakran nem igényli a legjobban sikerült mintákat, viszont néha, amit a kereskedelem megrendelne, az üzem nem hajlandó gyártani, mert ráfizetéses. Ugyanis az árat nem emelhetik, s ezért nem egy esetben ízléses, jó minőségű cipőtől esik el a vásárló. Az utóbbi időben azonban ör­vendetesen javul a helyzet, és remélhető, hogy a legközelebbi bemutatón — ahová a Tisza Ci­pőgyár mintegy 250 modellt ál­lít ki — sok új és szép cipőt rendel a kereskedelem., A félév szenzációja és legsi­kerültebb modellje az extra ci­pők mellett a vászon kismama cipő volt. Ugyanakkor segítsé­get adtak a tervezők az álló munkát végző női dolgozóknak is, mert a könnyű vászon száras cipő megvédi a lábukat a na­gyobb megerőltetéstől. A gyermekekre is gondolnak és elkészítették első példányát a kismama cipőkhöz hasonló gyermekcipőknek. Ez igen elő­nyős lesz, mert a gyenge gyer­meklábakat megvédi a különféle deform álódástól. A tervezők munkájának akkor lenne igazán nagy jelentősége, ha a kiskereskedelemben beve-. zetnék az úgynevezett modell- árakat. Természetesen szigorú ellenőrzés mellett, hogy árdrágí­tásra nr lehessen felhasználni. Mágas ssabásaaszitalok a kis fülkében, s egy-két ember mun­kálkodik a jellegzetes suszter- di'kicc&ei. A műhely olyan, mint egy kisiparos jól berendezett munkahelye. A helyiségekben és a folyosón vitrinek, szekrények, tele szebbnél-szebb, női-, gyer­mek- és férficipőkkel. Szandál, száras, félcipő, papucs váltja egymást. A színek is változato­sok. De van más is ebben a kis tervezőműhelyben. Az egyszerű­nek vélt mindennapi munka rejt valami feszültséget. Felszínre akkor kerül, mikor beszélgetünk az ott dolgozókkal. Rövid időn belül kiderül, hogy harc folyik ebben az üzemrészben. Nem is olyan mindennapi harc. Az ott dolgozóknak több szempont fi­gyelembevételével kell egy-egy típust megtervezni. Ügyelni kell az -anyagra, a munkaigényre, a gyártási tech­nológiára, az újszerűségre, a je­lenlegi divatra, és sok mást kell figyelembe venni egy-egy új modell előállításánál. Sokan úgy vélik, nem nehéz az a munka, hiszen divatlapból dolgoznak. Van ilyen is, sőt szükséges is,- mert a külföldi divatlapokból több ízléses mo­dellt lehet kivenni. A munkának azonban nem ez képezi a gerin­cét, hanem a saját, tervezés. Az első félévben töbhszáz új modellt terveztek itt. Azonban a tervezett .cipőkből kevés ke­i'll n zilr n 7 nlr.3

Next

/
Thumbnails
Contents