Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-31 / 206. szám
1958. augusztus 31; 'ZoC SZOLKOK MEGYEI NÉPLAP fi termellszBvetkezett beruházások tervezéséről Népgazdaságmik fejlesztésének 3 éves tervé nagyjelentőségű feladatok megvalósítását irányozza elő a niézugazdasági tér* melés emelése, kwazerütsítése terén is. Eistisorban a termelőszövetkezetnek van nagy laheíösege ar- ra, hogy — a nagyüzemi gazdálkodás adta előnyök kihasználásával — lényege&en emelje a tenne lés színvonalát és ezen keresztöl jövedelmezőségét. A korszerű nagyüzemi termelés megszervezése azonban nem képzelhető el megfelelő beruházások megvalósítása nélkül. Igen lényeges kérdés az is, hogy a tsz-ek ésszerűen végezzék ezeket. A helyes irányban eszközölt beruházások előbbreviszik, jövedelmezőbbé teszik a nagyüzemi gazdálkodást, míg az ilyen létesítmények megvalósítása, amelyeknek maximális kihasználása nincs biztosítva, csak felesleges megterhelést jelentenek a tsz számára. A régebbi gyakorlattól eltérően a tsz-ek jövő évi beruházásainak felmérése még ebben az évben megtörténik. Előnyös ez, a népgazdaság és a ts?-ek részér« egyaránt, A fel- • mérés által tervszerűbbé & szervezettebbé válnak a beruházásokkal kapcsolatos munkáin A beruházások tárgy-év előtti felmérése azonban — az előnyök mellett — komoly feladatokat is 1 kh szántóra eső állóeszköz érték jelent a termelőszövetkezetek számára. A beruházások felmérésével egyidejűleg számot kell vetni a tg? várható ter ület beli éa.munkaerő növekedésével, a növénytermesztés fejlődésével, az állatállomány szaporodásával és számos egyéb tényezővel; A tsz-ekben a beruházott, vagyontárgyak teszik ki az állóeszközök értékét: épületek, gépek, tenyész- és jgásállatok, gyümölcsös és szőlőtelepítések, stb. Az egy kh. szántóra eső állóeszközök értékéből következtethetünk arra, hogy a tern>élő- szövetkezet milyen mértékben eszközölt beruházásokat- Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol magasahb az 1 kh- szántóra eső állóeszközök értéke, nagyobb a lehetőség az intenzív nagyüzemi gazdálkodásra, a magasabb munkaegység részesedésre. Ezen belül azonban az is fontos, hogy az állóeszközök értéke miből tevődik össze. Ezen keresztül lemérhetjük a termelő-, szövetkezetek által eszközölt beruházások ésszerűségét. Az 1957 évi zárszámadási adatok alaoján számításokat végeztünk a négy termelőszövetkezeti városban: Karcagon, Kisújszálláson, Mezőtúron és Turkevén az 1 kh. szántóra eső állóeszközök értékének alakulásával kapcsolatban. Ezek azt mutatják, hogy az 1 kh.-ra eső állóeszközök értéke legmagasabb Turkeve, legalacsonyabb pedig Karcag város tsz-eiben. tenyész-, igásr és növendékáila- tok értékét - (352 Ft -j- 182 Ft), eredményül 534 Ft-pt kapunk. Ez a szám Mezőtúron a köivétke- :oké]»Ban éiákül? Towósz* és igásállatok értéke 323 Ft, nóver- dékáÚ<dők értéke 59 Ft, összesen 382 Ft; F>z még jobban beigazolja az előbb mondottakat, az épületek kihasználási fokát illetőleg. Kisújszállásán 1344 Ft értékű épületre 534 Ft értékű állatállomány esik, Mezőtúron pedig lényegesen nagyobb értékű épületmarmyiségre __ 1527 Ft — jóval alacsonyabb — 382 Ft — állatállomány értéke Tehát megállapíthatjuk, hogy Kisújszálláson ésszerűbben végezték a beruházásokat, nagyobb mértékben kihasználják a létesítményeket, mint Mezőtúron. Az ésszerű beruházás és a létesítmények nagyobb mértékű kihasználása kihat a munkaegységrészesedésre is Nézzük, hogy alakult a munkaegység-részesedés a négy termelőszövetkezeti városban az I957- évi zárszámadások alapján: 1 munkaegységre eső részesedés: Ki hitte volna?... v E b b 6 l összesen Tenyész- és Város épületek gépek Igásállatok Egyéb Ft % Ft % Ft % Ft % Ft % Karcag 1860 100 725 39 353 19 336 18 446 24 Kisújszállás 3200 100 1344 42 512 16 352 11 992 31 Mezőtúr 2036 100 1527 52 411 14 323 11 675 23 Turkeve 3485 100 1742 50 455 13 418 12 870 25 Megvizsgáltuk azonban azt az lőszövetkezetek’ben az épületek Város Karcag Kisújszállás Mezőtúr Turkeve 1 me. értéke Ft-ban 32,83 39,56 32,12 30,47 arányt is, hogy hány százalékot tesz ki az épületek, gépek, tenyész- és igásállatok. és egyebek értéke- Mint táblázatunkból kitűnik, Mezőtúron 52, Túrkevén 50, Kisújszálláson 42, Karcagon pedig 39 százalékát az állóeszközöknek az épületek teszik ki. Hasonlítsuk össze példának okáért Mezőtúr és Kisújszállásnak a táblázatban közölt adatait. Kisújszálláson magasabb az egy kh. szántóra eső állóeszközök értéke, mint Mezőtúron. Ezzel szemben Mezőtúr tsz-eiben az állóeszközök értékének több mint felét épületek teszik ki. Kisújszálláson, az épületele értéke 42 százalék. Ez abszolút értékben 1527, illetve 1344 Ft-nak felel meg kh-anként, Vizsgáljuk meg azt is, hogy ezek az épületek miként vannak kihasználva. Erre következtetni tudunk, ha kimutatjuk az 1 kh. szántóra eső tenyész- és igásállatok értékét. A termeX>OOOOC^<X)OOOOC>OOOC)OOOOOOOpOOOOOOOOOOOOOCK elégtelen Görnyedt, reazketeg teremtés Pataki Ilona; meghaladta az ötvenet, de tán félkezén megszámolhatná: hány új cipője volt az életben... Még a tavaszon azt eszegette, amit a tiszasülyi plébánián kapott a templom takarításáért. Nyárutóra még jobban megrokkant, a sepregetésf sem bírta. Azok, kik olykor szállást adtak néki — ráuntak, öregségére nem talált magának még egy vackot sem. Estéről estére a templomkertben aludt — míg a plébános úr raji6* nem kapta. A nőtanács egyik arrujárő tagja szemtanúja volt annak, hogy a szerencsétlent kiparancso-lták a templomkertből. Késedelem nélkül jelentette a pártszervezetnek, amit látott-hallott. Pillanatok múltán a tanácsházán csendült a telefon... Egy hét sem telt belé, s Pataki Ilona a jászladányi szociális otthon lakója lett. Összefogott érdekében a nőtanács, a párt, a községi tanács. És mit tett a plébános úr? Megköszönte, Vizsgáljuk meg ismételten az előbbi táblázat adatait. Látható, hogy Karcagon szintén jónak ! mondható az épületek kihasz- ) nálási foka: 725 Ft értékű épületre esik 336 Ft értékű tenyész- és igásállat. Tehát az arány még jobb, mint Kisújszállás termelőszövetkezeteiben. Ha azonban. összehasonlítjuk a két városban az 1 munkaegység értékét, azt találjuk, hogy Kisújszállás messze maga mögött hagyta Karcagot. Ezenkívül hasonlítsuk össze az 1 kh- szántóra eső összes á'ló- eszköaök értekét 1st Karcagon ez majdnem felényivel kevesebb, mint Kisújszálláson. A karcagi tsz-ek azonban még ebben az évben kb. 14 millió forint értékű beruházásokét eszközölnek, az 1 kh. szántóra eső állóeszközök értéke tehát lényegesen emelkedik. Tehát megállapíthatjuk, kegy az eredményes termelőszövetkezeti gazdálkodás nagyban függ az állóeszközök értékétől, de attól is, hogy az egyes beruházási kategóriák milyen arányban állnak egymással, a meglévő berendezések kihasználási foka ooooooopoooooocooqoooooooooooooooooooopoooooo milyen, amely összefüggésben van a ráfordítás gyorsabb megtérülésével. Tévedés ne essék, a termelő- szövetkezetek gazdálkodását egyéb tényezők is befolyásolják. E cikk keretein belül csupán arra szerettünk volna utalni; a termelőszövetkezetek számára rendkívül fontos, hogy ésszerűen eszközöljék beruházásaikat — Úgy tervezzék tehát a jövő évi beruházásokat, hogy egyetlen állat sem maradjon férőhely nélkül,, de egyetlen férőhely sem álljon kihasználatlanul. Szakálos Lajos vezető közgazdász túlnyomó többsége ugyanis állattenyésztési célokat szolgál. A táblázatból látható, hogy mindkét város tsz-eiben 11 százalékot tesz ki a tenyész- és igásállatok értéke, az állóeszközök értékéhez viszonyítva. így Kisújszálláson 352, Mezőtúron pedig 323 Ft értékű tenyész- és igásállat esik 1 kh. szántóra. A különbözet 29 Ft. Mivel a tsz-ek mindkét városban többezer kh-on gazdálkodnak, a különbözet tekintélyes összegre rúg. Mindezekből látható, hogy Kisújszálláson jobb az épületek kihasználási foka, mint Megáiurop Az épületek kihasználása szempontjából azonban nem közömbös az sem, hogy mennyi az 1 kh. szántóra eső növendékállatok értéke. Kisújszálláson ez 182, Mezőtúron pedig 59 Ft-pt tesz ki. Ha Kisújszálláson összeadjuk a hm yíK Vera szövetkezeti gazda Ladaoa rákja a fehér cecei papr ikát. Húsz hold csak az egyéni gazdák szemében nagy terület, a szövetkezetiekében — kik százakban és ezrekben számolnak — szinte elenyésző. Jelentőssé csak akkor válik, ha munkaigényes növények kerülnek belé; olyanok, melyek a sok munkáért, —- sok jövedelmet is biztosítanak. A szászbereki Béke Tsz tagsága öt holdon termelt dinnyét, kettőn paradicsomot, nyolcon paprikát, ötön pedig vegyesen káposztát, kalarábét. — méq virágot is. Joó László kertész ott volt a tervkészítésnél — sőt: hozzá is szólt... Bemutatta előzetes számításait: szorgalmas munkával 140 ezer forintos jövedelmei érhet el a tagság 20 holdon. Az intéző bizottság utána számolt, s úgy vélte, igaza azon, hogy a föld meghálálta a szövetkezeti gazdák gondossá^ gát. Káposztából eddig 200 mázsánál töpbet adtak el, de még szednek a két holdról. Paprikára az fmsz-szel szerződtek az élői relátó szövetkezetiek, akik naponta 80 ládával adnak át a vU tamindús termékből. Szolnoki háziasszonyok dicsérik izét. Tagok és családtagok egy sori ban, egyenlő lelkesedéssel serénykednek a sorok között, Eli nökné, elnöhelyettesné, főkönyi velőné — egy sem tartja „méltói ságán” alulinak a munkát. Egy deka 100 forint Ennyit kóstál a Chabaud-szek- fű magja, melyből a karcsúszárú, fanyar, édesillatú virágok sarjadnak. Nem egy, se két megyei legény küldött belőle csokrot szerelmes üzenettel szíve vá?S! Paprikaszüret. van Joó Lászlónak, — meglesz a 140 ezer forint. Tévedtek..., de erről majd később. Tavasszal első dolguk volt, hogy rendbehozzák a kertészet lelkét: az öntözőberendezést. Ezt követték a talajmunkák, a talajerővisszapótlás. Gyomot még nagyítóval sem lehetett találni a húsz holdon... Mindezek ismeretében semmi meglepő sincs lasztottjának. Ha hinni lehet a szóbeszédnek, nem hiába... Nem csalódtak a csuda-szekfű varé* zsában... A tagság sem a várt jövedei lemben. A „tévedés”, amiről feni tebb szólottunk, — kellemes volt. Összeszámolva az eddigi eredi ményt a még várhatóval — hars minc-negyvenezer forint többlei mutatkozik a terv felett. S ért* nek megfelelően több forint A munkaegység értékében. ..«* CSl*4(Mi8^ i
