Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-31 / 206. szám

SEOLNOK MEGYEI NfPLAP 1958. augusztus 31. RIZSARATÁS ElOTT A JászkiséH Gépállomás dolgozói az utolsó simításokat végzik azokon a kombájnokon, melyekkel mintegy 500 holdon aratják majd, a rizst. Kalmár József, Dós« Imre, Orosz József, Csőke János és Nagy Miklós a szalmarázó csavarjak húzzák meg, hogy kifogástalan állapotban erősíthessék helyére. Ez a vidék hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű rizstermő területe, mely évről évre jelentős értéket ad át a népgazdaságnak. E.zen a tájon zöldéinek a Tiszasiilyi Állami Gazdaság és nem egy termelőszövetkezet Qonddal ápolt táblái, melyeket már a nyár folyamán nem egy egyéni gazda bámult meg. A kombájnok — mondhatjuk készen állnak, vezetőik pedig várják a hírt: „Beérett a rizs, rajta, elvtársak f‘ ........... Au gusztus 20 óta Őszinte beszélgetés Csíkosban a paraszti jövendőről A JÁSZBERÉNYI JÄRAS egyik fiatal községe, J ászból - dogháza, un. „tanyás1’ község. Középpontjában még csak most vannak kialakulóban az utcaso­rok, de ezek már csupa modern „villából'“, palate tös kiskastély- bői’.’ állanak. A tágas-széles tanyavilágban is egyre-másra épülnek a szebb­nél szebb ikerablakos házak, amelyeket zománcos tűzhellyel, rekamiéval, kombinál tszekiény- nyel bútoroznak be. Mindez persze megannyi beszédes jele parasztságunk egyre szépülő éle­tének. Csíkos-tanyaközpont jó 8 kilo­méterre esik a község vasútál­lomástól. Olyan vidék ez, amely­re régen azt szokták mondani, hogy két kilométerrel túl van még a világ végén is. Valami­kor mocsaras, árvízveszélynek állandóan kitett terület volt ez, különösen a Tápió és/v Zagyva torkolata tájára eső háromszög. Nevét onnan kapta, hogy 30—40 esztendővel ezelőtt még kosár­ral mérték ki a mocsarak vizé­ből a rengeteg hal-csíkot. Az utóbbi években azonban erre a távoli vidékre is eljutott a szocializmust építő Magyaror­szág élénk, haladni akaró, előre törekvő szelleme. A csíkosi ta­nyákban igen sok képzett, újsá­got, könyvet, folyóiratot olvasó gazda lakik. Régi olvasókörüket tavaly saját erőből rendbehoz- ták, s még az ősz beállta előtt újból tatarozzák, hogy a hosszú téli estéken társaséletet élhes­senek. A fiatalság olyan lelkese­déssel munkálkodik, hogy akár­melyik nagy, többezres falu is büszke lehetne rá. Hogy csak egyetlen dolgot említsünk: az utóbbi néhány hónapban mutat­ták be Móricz Zaigmpnd: „Nem élhetek muzsikafizó nélkül’“ <?. darabját és Cárdényi Géza: „Ánnuska“’ c. vígjátékát, a télre pedig még gazdagabb műsort dolgoztak ki. NEMRÉGIBEN JUTOTT el Csíkosba a Hazafias Népfront „Merre halad a Jászság mező­gazdasága?” dokumentációs ki­állítása, amelyet alaposan meg is szemlélt mindenki. Ugyan­ekkor Árvái István járási párt- titkár elvtárs tartott előadást mezőgazdaságunk jövőjéről. Nos. bizonyos vonatkozásban az idők jelének kell tartanunk, hogy a csíkosi parasztemberek az előadás után nem széledtek el, hanem az előadó köré gyüle­kezve, őszintén, közvetlen ba­ráti hangon elmondották, mi a helyzet. Csíkosban. Sóspataki Sándor, a Hazafias Népfront jászboldogházi közsé­gi elnöke, 17 holdas középpa­raszt kezdte meg a szót. Az ő figyelmét Árvái eltvárs beszédéből az ragadta meg, hogy ebben az évben már a járás több községében is nehezen tud­ták összehozni a cs'p’őcsapato- kat. „Látszik — mondotta a nép­front elnöke —, hogy a mai ember foga sehogyse fűlik már ehhez a b'zonyos keservesen ne­héz munkához. De hogyan is fűlne, amikor a kombájn egy­szerre learatja és mindjárt ki is csépeli a gabonát. A mai ember már esek az ilyen hatalmas gép mellé áll — vagyis a nagyüzemi gozdálkodáshoz.“’ KISS ISTVÁN W holdas gaz­da a fiatalság problémájáról be­szélt. ö a maga részéről úgy vé­li, hogy a mai fiatalok lényegé­ben ki is mondták, hogy változ­tatni kell, mert az egyéni gaz­daság valósággal embertelenül nehéz munkát kíván fiataltól, öregtől egyaránt, „öt gyerme­kem van — folytatta Kiss isi* ván — dó egyik se maradt rneg a 18 hold földön, hanem k'óny- nyebb pályát keresett magának. Es nem is, marad meg a fiatal­ság a szánfóíöldön mindaddig, amig a gépek a munka nehezét le nem veszik a válláról. Ez pe­dig csakis a nagyüzemi gazdál­kodásban lehetséges. Ezen is el k&U gondolkodnunk mind­nyájunknak'' ^ fejezte be Kiss István, Hájas Pál 17 holdas gazda mosolyogva mondja, hogy bátor emberekre van szükség, a leg­több egyéni gazda jól látja már, hogy merre vezet a fejlődés út­ja, de arra vár, hogy valaki más, pl. valamelyik szomszédja tegye meg az első lépést. SÍASZKÖ ANTAL 20 holdas középparaszt közbeszól, és dí- cséróleg emlegeti az új termelő­szövetkezeti csoport példáját, amely néhány nappal ezelőtt alakult meg Jászboldogházán. „Bátor emberek, de követőik is akadnak, sőt könnyen felül ís. múlhatják őket, mert mezőgaz­dasági termelőszövetkezet is van a községben alakulóban’' — hangoztatja ez az okosan gaz­dálkodó parasztember.. Aztán vígan peng a szó to­vább. Árvái elvtársnak nyíltan meg­mondják, hogy szívesen fogadta mindenki azt a jó másfél órás. beszédet, amelyben világosan, félreérthetetlenül kifejezte, hogy a paraszti jövendő útja csakis a nagyüzemi mezőgazdáikon -. irányába vezethet. Mondott szó­ból ért a jász ember Csíkosban is, és ha helyesen megért vala­mit, helyesen is cselekszik. Ta­lán nem is olyan sokára ... Ezzel a gondolattal mennek haza a sokat nyújtó nagygyűlés- rőL — r—a. két ifjúsági tsz alakult megyénkben Kele Ida szövetkezeti gazda ga is fiatalember, — a járási tanács vezetői, sőt még a gödöl­lői Agrártudományi Egyetem­től is kaptak bíztató szót. jVíf ozsár Anna KISZ-titkár, Itfs Kele Ida, Nagy M. Sándor, Dobos József és a többiek ott is arra vállalkoztak, hogy fiatalos alkotókedvvel, merész elhatáro­zással apáikat megelőzve fel­hagyjanak a régivel. Pénteken este tartották az alakuló köz­gyűlést; bár sokan suttogták a faluban némi rosszindulattal, hogy nem lesz belőlük semmi — ők mégis megmutatták: állják szavukat. Tizenegy ifjúkommunista Ifjú Gárda néven alakította meg a tsz-t; százhúsz holdon kezdik meg a közös munkát. Mozsár Anna elvtársnővel az élen, aki most már nemcsak KISZ-titkár, hanem tsz-elnök is. SA P. T iszaburáról már hetekkel ezelőtt érkezett hír, hogy az ottani kiszisták szövetkeze­ti gazdaságot akarnak létesíteni. A fiatalok élére ifjú Gál Zsig- mond, a KISZ-KV tagja állt, — még néhány társával. Esténként hosszú órákat vitatkozással, tervezgetéssel töltöttek s azt be­szélték meg egymás között, mi­lyen is legyen majd közös gaz­daságuk. Föld van — és ha nem hiányzik a fiatal munkáskéz, lelkesedés, akkor termés és jö­vedelem is lesz. Mi tar is, a tiszaburai ifjúkommunisiak lel­kes elhatározását nem támogat­ta túlságosan a helyi vezetőség. Óvatosak voltak. Talán — túl- óvatosak is; amikor különböző „érvekkel” megnehezítették a szövetkezet létrejöttét. Pedig nem -gyerekemberekről van szó, hanem józangondolko­dású, jövőbenéző parasztfiata- talokról. S nem is hagyták ma­gukat. Néhány nappal ezelőtt Masm Ama tsz*dmk megalakították a termelőszövet­kezetet s a közös gazdaságnak olyan nevet adtak, mely mint­egy jelképezi merészségüket: Bá­tor Ifjúság lett a tsz neve. Száz holdon kezdik majd a közös munkát. Elnöknek ifjú Gál Zsigmond elvtársat, a KISZ központi vezetőségének tagját választották. Tudják, mire vál­lalkoztak. Becsület dolga olyan munkát végezni, hogy bebizo­nyítsák: a szövetkezés ádta le­hetőségek okos felhasználásával Nagy M. Sándor ifjú tsz-tag még vonzóbbá teszik a szocia­lista nagyüzemeket. S a tiszaburai fiatalokkal szinte egyidőben a Felső­jászság egyik kis községében: Jászágón is hasonló fába vágták fejszéjüket a KISZ-tagok. Mint­ha csak összebeszéltek volna. —. Igaz, a jászágóiaknak könyebben ment, mert segítette őket a ta-. nácselnök elvtárs, a földműves­szövetkezet aeronómusa ma­—-----------m r-» AM IT MA MEGTEHETSZ A tiszasiilyi Sallai Tsz-ben lévő brigádszállásra szállítja a velő- gépet Kovács László, Bózsó János és Kun Béla. A Jászkiséri Gép­állomás dolgozói gonddal hozták rendbe a gépet, mely — mire ez a kép megjelenik, már a tsz földién áll munkára készen. gxxx>oocxxxxxxx5cxx3cx)ooocx3ocx)oooooooocxxx)oooooocxx>oooooooooopoí)oooooooooopoopoooo000ooopo Pár hete felkeresett bennünket Aos György, a Bánhalmi 8 Állami Gazdaság rizsőre. Elmondta, hogy sok gyermeke van — § illetményföldje viszont egy tenyérnyi sem. Nem kapott, mert a 8 rendeletben rögzített időpontnál később lett a gazdaság dolgo- § zó ja. Magunk is úgy láttuk: jól jönne, méltányos volna számá- 8 ra az a kis föld.. é Levelünk nyomán így látta ezt a gazdaság helyettes igaz- § gató.ia, Szabó János is. Addig-addig vizsgálódott a maga biro- 8 dalmában, míg megtudta, hogy a gazdaság egyik dolgozója ki- g lepett s így jogosulatlanná vált az illetményföldre. Szabó Já- 8 nos elvtárs nem késlekedett: jó szívétől -— s nem utolsósor- 8 han a méltányosság elvétől — vezérelve kiutalta Acs György § rizsőr számára a földet. 8 Szocialista emberhez méltó magatartásáért gyors intés­8 kedéséért elismerés, köszönet illeti Szabó János igazgatót.

Next

/
Thumbnails
Contents