Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-31 / 206. szám

1938. augusztus 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP *0 HB55-.1 Most kezdődik az igazi munka | A megye vasutasai megbeszélték az őszi forgalmi teendőket i — Itt hívom fel az állomásfő­nököket, hogy rövid távolságra ne adjanak vasúti kocsikat. A felek szállítsanak a közúton, gyorsabb és olcsóbb úgy a nép­gazdaságnak. — Az állomásfőnökök a saját állomásukon mérlegeljék az árut. Nem engedhető meg az őszi forgalom idején, hogy félig terheljék meg a kocsikat. — A közlekedési vállalatok­nak össze kell fogni és sok segítséget kell adni egymás­nak, mert most kezdődik az igazi munka. Éjjel-nappal azon kell lenni szál­lítóknak, szállíttatóknak, hogy a kocsikat minél előbb megrakják, a vontatás pedig törekedjen ar­ra, hogy minél előbb a rendelte­tési helyére jusson az áru. — A Járműjavítótól azt kell kérni, hogy a javított kocsik, mozdonyok kifogástalan minő­ségben hagyják el az üzemet. Szorítsák le a javítási átlagot mind a vontató, mind a von­tatott járműveknél. A fűtőházi javítóműhelyek a kis javításokat az állomáson, esetleg a szerel­vény állása közben végezzék el. — Szűnjön meg a bürokrácia és vállaljunk felelősséget. Az el­következendő hónapokban a fő­vonalak túlterheltek lesznek. A pályamesterek, állomásfőnökök vállaljanak felelősséget azért, hogy alacsony terhelésű vonala­kon, teljes terhelésű vonatokat csökkentett sebességgel átenged­jenek. Ne várják a helyi vasúti vezetők, hogy egy-egy ilyen sze­relvény futtatására a miniszté­rium adjon külön engedélyt. A cél érdekében térjenek el ettől a bürokratikus módszertől és a helytelen felelősség áttolástól. A sín nem fog 5 tonna túlterhe­léstől összerogyni. De a vasút, a népgazdaság sekszáz kocsit nyer. Felszólaltak a különböző vál­lalatok igazgatói is. Brezvai István, a szolnoki cso­mópont párttitkára arról be­szélt, hogy a kommunistákra fontos feladat hárul az őszi for­galom idején. Elsősorban a kom­munistáknak kell példát mutatni a többi dolgozóknak, majd be­szélt a termelés pártellenőrzésé­nek fontosságáról. A fontos értekezletet Tóth Já­nos elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának ipari osz­tályvezetője zárta azzal, hogy az : őszi forgalom politikai munka és ebben a kommunistáknak kell ! példát mutatni; A járcui és városi pártbizott- : Ságoknak feladata az őszi for- : galom közben, hogy segítsék, tá- mogassák a közlekedés dolgo- zóit tanácsokkal, helyes útmuta- • fásokkal — mondotta többek ; között. — A közlekedés dolgozói < igényeljék ezt a segítséget, Kü- i lönösen mutatkozzon meg ez a; segítség a politikai felvilágosító i munkában. Segítsék a pártszer- l vezetek az agitációs csoportok; munkáját, foglalkozzanak fele-1 lősséggel és lelkiismerettel az J egyszerű dolgozók problémáival. I Ügyes-bajos dolgaikat a lehető i leggyorsabban oldják meg. — ab — Gyorsan és sokat, mert még néhány nap Vés vége a szezon­nak. Közeledik az ősz s utána már csak befőt- tes üvegben le­het dinnyét látni. Látogatás a Vasipari Vállalatnál Megyénk kevés üzemében vé­geznek annyi érdekes, soktipúsú munkát, mint Szolnokon a Vas­ipari Vállalatnál. Olyannyira igaz ez, hogy még a munkane­mek felsorolása is nehéz lenne hirtelenjében. S mégis, akármi­lyen sokrétű e vállalat profilja, a javítási, szolgáltatási, tehát a helyi lakosság szükségleteinek kielégítésére végzett munkákat nem látja el megfelelően. Vagyis: a profil sokrétűsége csak látszólagos, a szükségletek­hez viszonyítva kevés. — Mi ennek az oka? — kér­deztük Misovicz Károly főköny­velőtől. — Nem kaptunk megrendelést a kereskedelemtől — mondja Misovicz Károly, — hiányjegyzé­ket is csak kétszer küldött a Megyei Tanács ipari osztálya. A baj már ott is kezdődött, mikor kiderült, hogy a vállalat gépi be­rendezése alkalmatlan arra, hogy a hiányjegyzékben szerep­lő cikkeket legyártsuk. Anyag­hiány is fennáll. Éppen ezért olyan cikkek gyártásával kísér­letezünk, melyeknek elkészítése minimális, vagy semmilyen be­ruházást nem igényel. Mert azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a vállalat évi termelési érték elő­irányzata egy millió forint. Mennyiben szolgálják a lakos­ság szükségletének kielégítését a jövőben? — Annyiban, hogy például még igen nagy a' lakáshiány. — Éppen ezért javasoltuk a máso­dik negyedévi mérlegbeszámo­lónkban is vazvázas tetőszerke­zet prototípusának készítését. Ha ennek gyártásához a felügye­leti szervek is hozzájárulnak, a Fémtömegrészleget átállítjuk ennek gyártására. Ugyancsak ja­vasoltuk a hiánycikkekben sze­replő kis- és nagymotor láncke­rekek gyártását. Vannak elkép­zeléseink az autójavítóüzem veszteségének megszüntetésére, a finommechanikai részleg nye­reségességének növelésére is. — Minden esetre várjuk az il­letékesek engedélyét az említett cikkek sorozatgyártásához. — Ezzel megoldódna a vállalat minden problémája? — Egyelőre nem. Többszáz­ezer forintos gépi beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy ol­csón, rentábilisán végezhessük el a lakosság részére szükséges munkákat. A Megyei Tanács ipari osztá­lya ugyanis 21 százalékban hatá­rozta meg az ilyenirányú mun­kát a vállalat részére, amit igyekszünk is teljesíteni. Ez vi­szóht igen magas követelmény, különösen, ha megnézzük az 1954—57-es éveket, amikor csak 2—4 százalék között volt az arány, holott kapacitásunk azó- ta sem változott sokat... — Vannak még tisztázatlan el­vi problémáink is — folytatta Misovicz Károly főkönyvelő. — Még mindig nem tisztázták az illetékesek eléggé a lakosság szükségleteire végzett munka fo­galmát. Azt tudjuk, hogy a ke­reskedelem és a fizető lakos ré­szére végzett munkák idetartoz­nak. De nem tudjuk elképzelni, miért jelent kivételt e kategória alól az, ha pl. a Vágóhíd részére megjavítjuk a hűtőgépet, a zsír­tartályt, vagy akár a gépkocsit. Szerintünk lényegében ez a munka is a lakosság érdekében történik, annak szükségleteit szolgálja, ha közvetetten is. Az ilyén és hasonló típusú munkák ne csak a globális tervteljesítés­be, hanem a lakosság szükségle­teinek kielégítésére végzett te­vékenységünkbe is számítsanak bele — ezt szeretnénk elérni. — b. gy. — Készülnek a jövő évi községfejlesztési tervek í Megyénk községeiben, váio- Jsaiban hozzáláttak a jövő évi * községfej lesz tés i tervek kid úgo- (zásához. Az ideiglenes község­ifejlesztési bizottságokat kiegé­szítették és a tavaly készített 13 éfes fejlesztési tervekben rög­zített feladatok és a lakosság (későbbi javaslatainak figyeltm- jbevétclével szeptember elsejére •már összeállítják a terveket. > Szeptember 15-ig tanácstagi (beszámolókon ismertetik a köz­ségek lakóival a javaslatokat, [majd ezután a járási tanácsok (vizsgálják felül műszaki szem- |pontból. A végleges jóváhagyás­ira csak ezután kerül sor; > -----------<•» ^ ■*»>■ [ i 1 11 éves l, a ^Szolnok—budapesti vasút j Szeptember 1-én lesz 111 évet lhogy megnyitották a szolnak—t \budapesti vasútvonalat. A meg* \nyltó ünnepségeken 1847. szép* hember elsején Szolnokon járt [gróf Széchenyi István, a múlt század magyar reformpplitíkus&i 99 TEMETES Pénteken délelőtt a megye vasúti szolgálatainak, az AKÖV- liek és közlekedési vállalatoknak vezetői és dolgozói, párttitkárai, szakszervezeti elnökei és a szál­lító jelek vezetői megbeszélésre jöttek össze a Megyei Tanács nagytermében. Nem kisebb fel­adatról tárgyaltak, mint az őszi forgalomról. Uésztvelt a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottságának Párt és Tömegszervezeti Osztá­lya részéről - Végh elvtárs, Szarvas elvtárs, az MSZMP Szol­nok városi titkára, a megyei ta­nács és megyei közlekedési vál­lalatok irányító szerveinek kép­viselői. Tóth János elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága ipari és köz­lekedési osztálya vezetőjének megnyitója után Gyócsi Jenő elv társ, igazgató, szakosztályve­zető, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vasúti I. főosztá­lya részéről tartotta meg vitain­dító beszámolóját; — A vasutasok és a közleke­dés dolgozóinak szine-java tár­gyal most — mondotta — ezen a tanácskozáson, hogy a vasút előtt álló legnagyobb feladatot, az év­ről évre ismétlődő őszi csúcs- forgalmat sikerre vigye. — 1957-ben sok kedvező ob­jektív feltétel és a vasuta­sok lelkiismeretes munkája a közlekedési vállalatok re­kord teljesítményével zárult. A mostani feladat a múlt évi tény’számoknál is többet követel. A vasútra nézve ez azt jelenti, hogy a csúcsforgalomban ez év­ben 2 millió tonnával kell töb­bet száJlitani úgy, hogy az adott­ságoknál jelentős változás nem lesz. ■ ■ — Mihez lehet akkor nyúlni? — Elsősorban a többi szállí­tási vállalatoknak kell a vasút vállalva nehezedő terhekből át­venni. Itt nagy szerepe van az autóközlekedésnek és a hajó-' zásnak. Ma nem az egyéni érde­keket kell csupán szem előtt tar­tani, hanem nemzetgazdasági ér­dekeket is. Ott pedig nagyarányú megtakarítás mutatkozik majd. — Szolnok térségében e négy hónap alatt többet vár az ország az 51-es AKÖV-töl. Megmutat­ták, hogy tudnak jól dolgozni, most is elüzemek és így joggal várunk többet tőlük. — A vasútnál is vannak fel­tárható forrósok. ■ — Döntő a kocsik gazdaságos) kihasználása és ezen belül a ko-j ciik tartózkodási idejének csők-! kentése. A helytelen kocsifordu-) ló a vagonok 55 százalékát köti] le. Ha jól szervezik a munkát,* akkor 20—25 százalékkal esök-j kenthető az állásidő, ami a vas-] útnak naponta 1200—1300 kocsi-) többletet jelent. Ez a kocsimeny-] tiviség éppen elegendő az élőt-) tünk álló nagy feladat megoldá-J sára. j — Szeptemberben már na- , ponla 14 200 kocsit kell ■ megrakni. Beindul a ken- J der, cukorrépa cs más fon- < los mezőgazdasági iparnö- ] vény szállítása. Ez megköveteli az ünnepnap©-* kon történő rakodásokat is. En-1 nél a munkánál nagy felelősség! hárul a fuvaroztató felekre is.i Elsősorban a gyors rakodás’ megszervezése fontos. Soha nem) volt olyan fontos a jó kooperá-t ció, a kölcsönös segítség, mint; most. « .— Sok még a tennivaló. < — Itt kell szólni az előrejelen-! tó szolgálatról, ahol még sokl hiányosság mutatkozik. Sokat] bosszankodnak a fuvaroztatók.) mikor reggelre jelentik a kocsit érkezését és csak este jön meg.] A szállítandó áru várakozik ai bef&kómunkáspkkal együtt ! ® I ános gazda? Csak ismerni .® •’ kell az öreget. Megkenték minden hájjal, és aki közelébe kerül, annak . vigyázni kell na- £gyon, mert szenvedélyes tréfa- fjcsináló az öreg, nemkülönben © éleseszű, fifikás ember, akinek £az eszén — úgy mondják — még megye püspök sem jár túl. GMégis talán éppen ezek miatt Í vele együtt dolgozni valóságos főnyeremény. Télutóján amikor a szövetkezet a munkaszervezést qvégzi, hát mindenki azon ágas­kodik, hogy abba a brigádba ke- Qriiljön, amelyikbe János gazda Qlesz. £ Mert azt tudni kell, hogy Já- §3«os gazda idestova három esz- Qitendeje szövetkezeti tag. Hogy, Ss mint lett azzá, ennek is meg­róván a külön története. Nem ta- •Zgadta meg saját magát, sem a Jkkópéságaival, sem a borotvaéles neszével. Először is még egyéni •Cgazdaként alaposan ráadta az qijesztőt a szövetkezet elnökére. xKörülbóklászta a gazdaságot és gmásnap levelet írt az elnöknek. CAlaposan megmosdatta és sziv- fájdalom nélkül aláfirkantotta a :®járási mezőgazdasági osztályve- tzető nevét. Ebből az öregnek £majdnem baja lett, de aztán mi- [tivel ismerték, hát elnézték ezt a Qcsintalanságát is, annál is in- iCkább, mert az elnök elvtárs ké- £sőbb már «■ amikor kitudódott a dolog — nemhogy haragudott volna, hanem még meg is kö­szönte a bírálatot, különösen azt a kitételét, amelyet így fogalma­zott meg János gazda: „Szép a termés, gazdag a szövetkezet, de a tanya környéke nincsen rend­ben. Ha rendben lesz, akkor majd mennek oda jelentkezni még sűrűbben az egyéni gaz­dák” f f I t is jelentkezett persze és a krónika szerint közötte és az elnök elvtárs között a követ­kező épületes párbeszéd zajlott le. — A kettős ekét is be kell hoz­ni? — Be — bólintott az elnök. — Hát a szekeret, meg a lo­vat? — Azt is. — Hm, hm. A lovat még va­lahogy, de a szekér nem az enyém, hanem a vejemé — ötölt- hatolt János gazda. — Már pedig a szekeret is hozni kell. Erre aztán az öreg elszólta magát. — Lenne szíved? Nemrég vet­tem a szekeret, új rajta a vasa­lás, új azon még az utolsó szög így egyezkedtek, aztan végűig János gazda aláírta a belépési3 nyilatkozatot és lett sok-sok vi-3 dámságnak, sok-sok jóízű tréfá-Q nak csinálója a szövetkezetben, fi Ahogy mesélik, nemrég na-9 gyón gyászos ábrázattal járt-fi kelt, mondogatta: nagy csapásj érte, vasárnap délután temetésj lesz nála. Elhívott magához né-fi hány egyéni cimborát is, meg: persze szövetkezeti barátait. Aj meghívottak előre tudták, hogy\ valami nagy ravaszságon töri ai fejét és hát csupa kíváncsiság-fi bői elmentek a megadott idő-3 Q re. q I ános gazda a népes gyüle-% kezetet hátra kísérte a j kertbe. Ott volt a megásott gö-0 dör és egy faládában — a ka-]j sza, a hozzávaló tokmánnyal,' meg a fenőkővel. János gazda, beszédet mondott, majd ünnepé lyesen belehelyezte a gödörbe az fi embernyúzót. Szőlőkarót szúrt a\ friss földbe és odafüggesztette aj táblát a következő szöveggel: fi „Megbetegedett a szövetkezettől,i meghalt a kombájntól.” j A kaszatemetés után a „gyá-q szoló gyülekezet” — mint ahogy3 az már illik, — áldomást ivottá és megállapította, hogy ilyen q minden hájjal megkent ember,3 mint János bácsi nincs több aS faluban. * sz. p.

Next

/
Thumbnails
Contents