Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-31 / 206. szám

1938. augusztus 31.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

*0

HB55-.1

Most kezdődik az igazi munka |

A megye vasutasai megbeszélték az őszi forgalmi teendőket i

— Itt hívom fel az állomásfőnököket, hogy rövid távolságra ne adjanak vasúti kocsikat. A felek szállítsanak a közúton, gyorsabb és olcsóbb úgy a népgazdaságnak.

— Az állomásfőnökök a saját állomásukon mérlegeljék az árut. Nem engedhető meg az őszi forgalom idején, hogy félig terheljék meg a kocsikat.

— A közlekedési vállalatoknak össze kell fogni és sok segítséget kell adni egymásnak, mert most kezdődik az

igazi munka.

Éjjel-nappal azon kell lenni szállítóknak, szállíttatóknak, hogy a kocsikat minél előbb megrakják, a vontatás pedig törekedjen arra, hogy minél előbb a rendeltetési helyére jusson az áru.

— A Járműjavítótól azt kell kérni, hogy a javított kocsik, mozdonyok kifogástalan minőségben hagyják el az üzemet. Szorítsák le a javítási átlagot mind a vontató, mind a vontatott járműveknél. A fűtőházi javítóműhelyek a kis javításokat az állomáson, esetleg a szerelvény állása közben végezzék el.

— Szűnjön meg a bürokrácia és vállaljunk felelősséget. Az elkövetkezendő hónapokban a fővonalak túlterheltek lesznek. A pályamesterek, állomásfőnökök vállaljanak felelősséget azért, hogy alacsony terhelésű vonalakon, teljes terhelésű vonatokat csökkentett sebességgel átengedjenek. Ne várják a helyi vasúti vezetők, hogy egy-egy ilyen szerelvény futtatására a minisztérium adjon külön engedélyt. A cél érdekében térjenek el ettől a bürokratikus módszertől és a helytelen felelősség áttolástól. A sín nem fog 5 tonna túlterheléstől összerogyni. De a vasút, a népgazdaság sekszáz kocsit nyer.

Felszólaltak a különböző vállalatok igazgatói is.

Brezvai István, a szolnoki csomópont párttitkára arról beszélt, hogy a kommunistákra fontos feladat hárul az őszi forgalom idején. Elsősorban a kommunistáknak kell példát mutatni a többi dolgozóknak, majd beszélt a termelés pártellenőrzésének fontosságáról.

A fontos értekezletet Tóth János elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának ipari osztályvezetője zárta azzal, hogy az : őszi forgalom politikai munka és ebben a kommunistáknak kell ! példát mutatni;

A járcui és városi pártbizott- : Ságoknak feladata az őszi for- : galom közben, hogy segítsék, tá- mogassák a közlekedés dolgo- zóit tanácsokkal, helyes útmuta- • fásokkal — mondotta többek ; között. — A közlekedés dolgozói < igényeljék ezt a segítséget, Kü- i lönösen mutatkozzon meg ez a; segítség a politikai felvilágosító i munkában. Segítsék a pártszer- l vezetek az agitációs csoportok; munkáját, foglalkozzanak fele-1 lősséggel és lelkiismerettel az J egyszerű dolgozók problémáival. I Ügyes-bajos dolgaikat a lehető i leggyorsabban oldják meg.

— ab —

Gyorsan és sokat, mert még néhány nap Vés vége a szezonnak. Közeledik az ősz s utána már csak befőt- tes üvegben lehet dinnyét látni.

Látogatás a Vasipari Vállalatnál

Megyénk kevés üzemében végeznek annyi érdekes, soktipúsú munkát, mint Szolnokon a Vasipari Vállalatnál. Olyannyira igaz ez, hogy még a munkanemek felsorolása is nehéz lenne hirtelenjében. S mégis, akármilyen sokrétű e vállalat profilja, a javítási, szolgáltatási, tehát a helyi lakosság szükségleteinek kielégítésére végzett munkákat nem látja el megfelelően.

Vagyis: a profil sokrétűsége csak látszólagos, a szükségletekhez viszonyítva kevés.

— Mi ennek az oka? — kérdeztük Misovicz Károly főkönyvelőtől.

— Nem kaptunk megrendelést a kereskedelemtől — mondja Misovicz Károly, — hiányjegyzéket is csak kétszer küldött a Megyei Tanács ipari osztálya. A baj már ott is kezdődött, mikor kiderült, hogy a vállalat gépi berendezése alkalmatlan arra, hogy a hiányjegyzékben szereplő cikkeket legyártsuk. Anyaghiány is fennáll. Éppen ezért olyan cikkek gyártásával kísérletezünk, melyeknek elkészítése minimális, vagy semmilyen beruházást nem igényel. Mert azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a vállalat évi termelési érték előirányzata egy millió forint.

Mennyiben szolgálják a lakosság szükségletének kielégítését a jövőben?

— Annyiban, hogy például még igen nagy a' lakáshiány. — Éppen ezért javasoltuk a második negyedévi mérlegbeszámolónkban is vazvázas tetőszerkezet prototípusának készítését. Ha ennek gyártásához a felügyeleti szervek is hozzájárulnak, a Fémtömegrészleget átállítjuk ennek gyártására. Ugyancsak javasoltuk a hiánycikkekben szereplő kis- és nagymotor lánckerekek gyártását. Vannak elképzeléseink az autójavítóüzem veszteségének megszüntetésére, a finommechanikai részleg nyereségességének növelésére is.

— Minden esetre várjuk az illetékesek engedélyét az említett cikkek sorozatgyártásához.

— Ezzel megoldódna a vállalat minden problémája?

— Egyelőre nem. Többszázezer forintos gépi beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy olcsón, rentábilisán végezhessük el a lakosság részére szükséges munkákat.

A Megyei Tanács ipari osztálya ugyanis 21 százalékban határozta meg az ilyenirányú munkát a vállalat részére, amit igyekszünk is teljesíteni. Ez viszóht igen magas követelmény, különösen, ha megnézzük az 1954—57-es éveket, amikor csak

2—4 százalék között volt az arány, holott kapacitásunk azó- ta sem változott sokat...

— Vannak még tisztázatlan elvi problémáink is — folytatta Misovicz Károly főkönyvelő. — Még mindig nem tisztázták az illetékesek eléggé a lakosság szükségleteire végzett munka fogalmát. Azt tudjuk, hogy a kereskedelem és a fizető lakos részére végzett munkák idetartoznak. De nem tudjuk elképzelni, miért jelent kivételt e kategória alól az, ha pl. a Vágóhíd részére megjavítjuk a hűtőgépet, a zsírtartályt, vagy akár a gépkocsit. Szerintünk lényegében ez a munka is a lakosság érdekében történik, annak szükségleteit szolgálja, ha közvetetten is. Az ilyén és hasonló típusú munkák ne csak a globális tervteljesítésbe, hanem a lakosság szükségleteinek kielégítésére végzett tevékenységünkbe is számítsanak bele — ezt szeretnénk elérni.

— b. gy. —

Készülnek a jövő évi községfejlesztési tervek

í Megyénk községeiben, váio- Jsaiban hozzáláttak a jövő évi * községfej lesz tés i tervek kid úgo- (zásához. Az ideiglenes községifejlesztési bizottságokat kiegészítették és a tavaly készített 13 éfes fejlesztési tervekben rögzített feladatok és a lakosság (későbbi javaslatainak figyeltm- jbevétclével szeptember elsejére •már összeállítják a terveket.

> Szeptember 15-ig tanácstagi (beszámolókon ismertetik a községek lakóival a javaslatokat, [majd ezután a járási tanácsok (vizsgálják felül műszaki szem- |pontból. A végleges jóváhagyásira csak ezután kerül sor;

> -----------<•» ^ ■*»>■

[

i 1

11 éves

l, a

^Szolnok—budapesti vasút

j Szeptember 1-én lesz 111 évet lhogy megnyitották a szolnak—t \budapesti vasútvonalat. A meg* \nyltó ünnepségeken 1847. szép* hember elsején Szolnokon járt [gróf Széchenyi István, a múlt század magyar reformpplitíkus&i

99

TEMETES

Pénteken délelőtt a megye vasúti szolgálatainak, az AKÖV- liek és közlekedési vállalatoknak vezetői és dolgozói, párttitkárai, szakszervezeti elnökei és a szállító jelek vezetői megbeszélésre jöttek össze a Megyei Tanács nagytermében. Nem kisebb feladatról tárgyaltak, mint az őszi forgalomról.

Uésztvelt a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottságának Párt és Tömegszervezeti Osztálya részéről - Végh elvtárs, Szarvas elvtárs, az MSZMP Szolnok városi titkára, a megyei tanács és megyei közlekedési vállalatok irányító szerveinek képviselői.

Tóth János elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága ipari és közlekedési osztálya vezetőjének megnyitója után Gyócsi Jenő elv társ, igazgató, szakosztályvezető, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vasúti I. főosztálya részéről tartotta meg vitaindító beszámolóját;

— A vasutasok és a közlekedés dolgozóinak szine-java tárgyal most — mondotta — ezen a tanácskozáson, hogy a vasút előtt álló legnagyobb feladatot, az évről évre ismétlődő őszi csúcs- forgalmat sikerre vigye.

— 1957-ben sok kedvező objektív feltétel és a vasutasok lelkiismeretes munkája a közlekedési vállalatok rekord teljesítményével zárult.

A mostani feladat a múlt évi tény’számoknál is többet követel. A vasútra nézve ez azt jelenti, hogy a csúcsforgalomban ez évben 2 millió tonnával kell többet száJlitani úgy, hogy az adottságoknál jelentős változás nem lesz. ■ ■

— Mihez lehet akkor nyúlni?

— Elsősorban a többi szállítási vállalatoknak kell a vasút vállalva nehezedő terhekből átvenni. Itt nagy szerepe van az autóközlekedésnek és a hajó-' zásnak. Ma nem az egyéni érdekeket kell csupán szem előtt tartani, hanem nemzetgazdasági érdekeket is. Ott pedig nagyarányú megtakarítás mutatkozik majd.

— Szolnok térségében e négy hónap alatt többet vár az ország az 51-es AKÖV-töl. Megmutatták, hogy tudnak jól dolgozni, most is elüzemek és így joggal várunk többet tőlük.

— A vasútnál is vannak feltárható forrósok. ■

— Döntő a kocsik gazdaságos)

kihasználása és ezen belül a ko-j ciik tartózkodási idejének csők-! kentése. A helytelen kocsifordu-) ló a vagonok 55 százalékát köti] le. Ha jól szervezik a munkát,* akkor 20—25 százalékkal esök-j kenthető az állásidő, ami a vas-] útnak naponta 1200—1300 kocsi-) többletet jelent. Ez a kocsimeny-] tiviség éppen elegendő az élőt-) tünk álló nagy feladat megoldá-J sára. j

— Szeptemberben már na- , ponla 14 200 kocsit kell ■ megrakni. Beindul a ken- J der, cukorrépa cs más fon- < los mezőgazdasági iparnö- ]

vény szállítása.

Ez megköveteli az ünnepnap©-* kon történő rakodásokat is. En-1 nél a munkánál nagy felelősség! hárul a fuvaroztató felekre is.i Elsősorban a gyors rakodás’ megszervezése fontos. Soha nem) volt olyan fontos a jó kooperá-t ció, a kölcsönös segítség, mint; most. «

.— Sok még a tennivaló. <

— Itt kell szólni az előrejelen-! tó szolgálatról, ahol még sokl hiányosság mutatkozik. Sokat] bosszankodnak a fuvaroztatók.) mikor reggelre jelentik a kocsit érkezését és csak este jön meg.] A szállítandó áru várakozik ai bef&kómunkáspkkal együtt !

® I ános gazda? Csak ismerni .® •’ kell az öreget. Megkenték minden hájjal, és aki közelébe kerül, annak . vigyázni kell na- £gyon, mert szenvedélyes tréfa- fjcsináló az öreg, nemkülönben © éleseszű, fifikás ember, akinek £az eszén — úgy mondják — még megye püspök sem jár túl. GMégis talán éppen ezek miatt

Í

vele együtt dolgozni valóságos főnyeremény. Télutóján amikor a szövetkezet a munkaszervezést qvégzi, hát mindenki azon ágaskodik, hogy abba a brigádba ke- Qriiljön, amelyikbe János gazda Qlesz.

£ Mert azt tudni kell, hogy Já- §3«os gazda idestova három esz- Qitendeje szövetkezeti tag. Hogy, Ss mint lett azzá, ennek is megróván a külön története. Nem ta- •Zgadta meg saját magát, sem a Jkkópéságaival, sem a borotvaéles neszével. Először is még egyéni •Cgazdaként alaposan ráadta az

qijesztőt a szövetkezet elnökére. xKörülbóklászta a gazdaságot és gmásnap levelet írt az elnöknek. CAlaposan megmosdatta és sziv- fájdalom nélkül aláfirkantotta a :®járási mezőgazdasági osztályve- tzető nevét. Ebből az öregnek £majdnem baja lett, de aztán mi- [tivel ismerték, hát elnézték ezt a Qcsintalanságát is, annál is in- iCkább, mert az elnök elvtárs ké- £sőbb már «■ amikor kitudódott

a dolog — nemhogy haragudott volna, hanem még meg is köszönte a bírálatot, különösen azt a kitételét, amelyet így fogalmazott meg János gazda: „Szép a termés, gazdag a szövetkezet, de a tanya környéke nincsen rendben. Ha rendben lesz, akkor majd mennek oda jelentkezni még sűrűbben az egyéni gazdák”

f f

I t is jelentkezett persze és a krónika szerint közötte és az elnök elvtárs között a következő épületes párbeszéd zajlott le.

— A kettős ekét is be kell hozni?

— Be — bólintott az elnök.

— Hát a szekeret, meg a lovat?

— Azt is.

— Hm, hm. A lovat még valahogy, de a szekér nem az enyém, hanem a vejemé — ötölt- hatolt János gazda.

— Már pedig a szekeret is hozni kell.

Erre aztán az öreg elszólta magát.

— Lenne szíved? Nemrég vettem a szekeret, új rajta a vasalás, új azon még az utolsó szög

így egyezkedtek, aztan végűig János gazda aláírta a belépési3 nyilatkozatot és lett sok-sok vi-3 dámságnak, sok-sok jóízű tréfá-Q nak csinálója a szövetkezetben, fi Ahogy mesélik, nemrég na-9 gyón gyászos ábrázattal járt-fi kelt, mondogatta: nagy csapásj érte, vasárnap délután temetésj lesz nála. Elhívott magához né-fi hány egyéni cimborát is, meg: persze szövetkezeti barátait. Aj meghívottak előre tudták, hogy\ valami nagy ravaszságon töri ai fejét és hát csupa kíváncsiság-fi

bői elmentek a megadott idő-3

Q

re. q

I

ános gazda a népes gyüle-% kezetet hátra kísérte a j kertbe. Ott volt a megásott gö-0 dör és egy faládában — a ka-]j sza, a hozzávaló tokmánnyal,' meg a fenőkővel. János gazda, beszédet mondott, majd ünnepé lyesen belehelyezte a gödörbe az fi embernyúzót. Szőlőkarót szúrt a\ friss földbe és odafüggesztette aj táblát a következő szöveggel: fi „Megbetegedett a szövetkezettől,i meghalt a kombájntól.” j

A kaszatemetés után a „gyá-q szoló gyülekezet” — mint ahogy3 az már illik, — áldomást ivottá és megállapította, hogy ilyen q minden hájjal megkent ember,3 mint János bácsi nincs több aS faluban. *

sz. p.