Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-03 / 183. szám

1958. augusztus 3. Slot NOK MEGYEI NE PI-AE 5 ÉRLELŐ NYÁR »ooeooooooooooooooooeooooo»ooooooooooooooooooooooooooooooooooeooe^ Vannak egészen furcsa dolgok | Az örményesi mezőgazdasági fejlesztési bizottságról 13 mássa 52 kilogramm búsa holdanként KORPÁS ISTVÁN az MSZMP községi bizottságának titkára pa- parasztember. Szövetkezeti gazda — ez csak természetes. Az Űj Élet Tsz-bem dolgozik, havi jö­vedelme átlagosan mintegy ezer- hatszáz forint. Tavaly kereken nyolcezer forintot hasznolt a háztájiból. Idén többet keres, az bizonyos: a tsz a tavalyi 29.20 forint helyett ebben az évben 52 forintot tervezett munkaegy­ségenként. Ha abból kettőt-hár- mat el is vitt a rossz idő: marad épp elég. — Érdemes szövetkezett gaz­dának lenni, — mondja nyu­godtan, mint aki joggal biztos az igazában. — Kevesebb fárad­sággal többre megyünk, mint az egyéniek; gabonaféléből holdan­ként három mázsával termel­tünk többet, mint amazok. így érthető, hogy a gazdáinak is, a népgazdaságnak is érdeke a szövetkezetek erősödése, fejlő­dése. Ezért alakult meg örmé­nyesen — mint annyi más köz­ségben — a mezőgazdasági fej­lesztési bizottsága Tagjai: ő maga. Budlai And­rás vb. elnök; Murányi István tsz-elnök; Pólyák József fmsz- igazgató; Köves Lajos, az Állat- forgalmi vállalat megbízottja; Pusztai Jenő, a Terményértéke­sítő- és Raktározási Vállalat ör- ményesi telepének vezetője és Sávai András, a legeltetési bi­zottság elnöke. — Rajta kívül egyéni gazda nincs a bizottság­ban. Ezt leszámítva: az össze­tétel jó, bizonyára eredményes a munka is, melyet a bizottság végezi(. SÁVAI ANDRÁS HAVI ezer forintot húz az államtól, s kap egy hold háztájit használatra — ameQlé a tizennégy mellé, me­lyet vejével közösen művel. Az erőszakos halál minden nemétől irtózó örményesiek csak suttog­va emlegetik Sávai András nem egyszer mondott szavait: „In­kább az akasztófa alá, mint a tez-be:: i‘! • Köves Lajos nem ennyire pesszimista. Mint önkéntes tűz­oltóparancsnoknak, mint állat- forgalmi megbízottnak kétszere­sen nyillik alkalma, hogy az egyéniekkel beszélgessen. Ilyen­kor persze a szövetkezet is, a belépés kérdése is szóba kerül.:. Az irodalombarát Köves Lajos — erre a témára fordulván a beszéd — Petőfit szokta idéz­getni: „Ej, ráérünk arra még!“ A szövetkezet felé hajló gazdák pedig a Pató Pál-d igével szí­vükben indulnak hazafelé:. s • PÓLYÁK JÓZSEF fmsz-igaz­gató így szól: — A jól dolgozó Űj Elet Tsz mellett lehetne ugyan még egyet létrehozni; bár okosabbnak tar­tom, hogy a meglévő, eredmé­nyesen működő közös gazdasá­got erősítsék belépésükkel azok, akik a szövetkezeti utat válasz­tották. Magam ezt tettem: ősz­szel kérem felvételemet az Üj Élet Tsz-be, Mint fmsz-igazga- tőnak ezemégyszáz forint a havi jövedelmem, ott bizonyára több lesz. Ahol a kukorica 3—4, a cukorrépa 30—40 mázsával Ígér többet, mint az egyénieké: llesz mit osztaná, »Tizenhat—tizennyolc egyéni gazdát vár egyik estére Pólyák József, Tekintélyes férfiak ezek, tisztelettel néz rájuk a falu né­pe. A mondottak termelőszövet­kezeti csoportot kívánnak alakí­tani; s ha kapnak vagy 200 hold tartalékföldet; valóság lesz a tervből; • Nincs közvetlen kapcsolatban a termelőkkel, — morálja Pusz­tai Jenő telepvezető. — Az ő terményeiket nem mi vesszük át:.; Mi a nagyüzemekkel fog­lalkozunk .. s AZT JÓL TUDJA Pusztai Je­nő, hogy a nagyüzem többet ad; azt is tudja: miért. A gépesítés­ben, a korszerű agrotechnikában látja ókát. Tudja, hogy a Szov­jetunióban és Bulgáriában fej­lődött a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése — arról azonban; nem hallóét, hogy az USA,; Franciaország, Dánia, s a többi; Kapitalista ország mezőgazda-; sága is a nagyüzemesedés feléj art, méghozzá rohamléptekkel. J Persze: tőkés módon, amiből a | dsparasztnak csak kára van, J iaszna semmi;.; Ami a leg- j meglepőbb, arról sem értesült, 3 hogy: J ..: 6 is tagja a március első J leiében megalakult örményesi J nezőgazdasági fejlesztési bízott-1 ágnak. — Ennek ismeretében j Könnyű elképzelni: mennyi fel-! világosító munkát végzett az 3 sgyéni gazdák körében.; s • 3 Budai András VB-elnöktől < ludjuk meg, hogy a távlati köz-! ségfejlesztési terv sem írásban, < sem rajzban nem készült el ed-; dig. (Hát akkor hogyan? Hosszú hónapokkal ezelőtt járt; néhány egyéni gazda az Űj Élet; Tsz-ben, majd egy csoport fia-; tál is. Kétszer iskolások tekin-; te titok meg a közös gazdaságot. Édeskevés. Nem újság ez Budai András elnök számára sem, aki tömören foglalja össze a — szo­morú — igazságot: — így nem megyünk kettőről a háromra. Át kell a bizottságot szerveznünk; • Át, és meg kell benne tartani azokat, akik tudják, érzik s ké­pesek, akarják megmagyarázná: a mezőgazdaság szocialista át­szervezése nem szeszély, hanem parancsoló szükségesség. — Ha két-három ember — mint Kor­pás István, Budai András, Pó­lyák József — a szívüket teszik is ki: nem győzhetik a munkát. Különösen nem akkor, ha a bi­zottságon beiül is akad, aki nyütan kerékkötője a haladás­nak ..; Sávai András (meg is írtuk annak idején): kitűnően vezeti a legeltetési bizottságot, lehetetlenséggel határos, hogy ilyen okos, józan gazda a leg­egyszerűbb igazságot: a szo­cialista mezőgazdaság szüksé­gességét ne tudná belátni ;: i Pusztai Jenő tevékeny, életerős, jókedélyű fiatalember, éleseszű legény. Kiheverte már betegsé­gét: lendületesen dolgozik. Bi­zonyára szívesein munkálkodnék a bizottságban is, — ha akadna, aki foglalkozik vele ;: j MÉG LOMBHULLÄS előtt is­mét ellátogatunk Örményesre. Megnézzük, megírjuk: miként dolgozik az újjászervezett me­zőgazdasági fejlesztési bizottság. 3 Reméljük, sokkal-sokkal job-! ban, mint az elmúlt hónapok-3 ban.:: ] — borváró — Egy hőidről 250 mázsa cuhorréga Követendő példa Megyénkben jelentős károkat okoz az aranka. A Bánhalmi Ál­lami Gazdaság mindent elkö­vet az arankaveszély továbbter- ledésének megakadályozására. A garahalmi üzemegységben, ahol csak foltokban jelentkezik az aranka, a Kenderesi Növényvé­dő Állomás dolgozói krezonit F anyaggal védekeznek a veszé­lyes élősködő növény ellem. kihasználásának. Már most ké­szülnek a jövő esztendőre is. A képen Zakár László DT 413-as lánctalpas mikrósimítóval és eh­hez kapcsolt gyűrűshengerrel magágyat készít. Egy, másfél kilogrammos répá­kat mutat Kiss János agronő- mus. Az öntöző szivattyú, amit kö nnyűszerrel át lehet telepíteni A jászból dogházi szarvasmarhatenyésztő szakcsoport terveiből Jászboldogházán hosszú évek óta működik egy szarvasmarha­tenyésztő szakcsoport. Az ottani állattartó gazdák most elhatá­rozták, hogy a közeljövőben si­lótöltő gépet vásárolnak. Ezf & gépet a szakcsoport tagjai közö­sen üzemeltetik. Arról is beszél­nek, hogy jövőre közösen építe­nek silót. % i * J ■ { Nagy szó ez a kisújszállási ha­jtárban és még nagyobb az ottani •állami gazdaságban. A Nagy­kunsági Állami Gazdaságban I mégis meglesz holdanként a 250 {mázsa répa. Pedig arrafelé — {rosszak a földek és a környék {roppant aszályos. De a száraz- óságot legyőzték. A cukorrépát {öntözik. I S az eredmény: már másfél héttel ezelőtt egy, másfél kilog­rammos cukorrépát tudott mu­tatni Kiss János agronómus. A gazdaságban most úgy ter­vezik, hogy önköltségcsökkentési hitelből még egy öntözőberende­zést vásárolnak. így jövőre 400 holdon locsolják majd a földet, permetező öntözéssel. A nagy­kunságiak egyébként árasztásos .♦öntözéssel is foglalkoznak. ' { Példájuk bizonyítja, hogy a .{permetező-öntözés igen hasznos {és célszerű lenne széles körben [ {elterjeszteni ott ahol a lehető­sségek megvannak. E téren na- . jgyobb aktivitást kellene a ME- «ZŐSZÖV vállalatnak is kifejte­íjnie. £ A Pusztakürti Állami Gazda­gság a 800 holdas búzatábláján -{ilyen átlagtermést ért el. Ezt a '»kiváló terméseredményt nem a | véletlennek köszönhetik, taa- ■ {nem a nagyüzem adta előnyök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents