Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-30 / 205. szám

1958. augusztus 30. i£ 1..K« , Erőteljesen fejlődik a közös gazdaság A Petőfi Termelőszövetkezet 1943 október 1-én alakult tíz taggal a babói határrészen, a Az uj útra lépő gazdáknak a 120 kh földön nagyon gyér felszere­lésük volt. Három ökör, 1 pónl- ló, két rozoga szekér, néhány eke, borona és egy vetőgép. Az egyénileg dolgozó parasztok, de különösen a kulákok hangoztat­ták: mit akarnak ezzel a hitvány felszereléssel, hogyan akarnak ezzel termelni? Gúnyosan jósol­gatták a kudarcot. De számításukba hiba csúszott. 193ö-ra már 338 tag, 2.700 kh. földet mondott magáénak. Kor­szerű gazdasági épületek, istál­lók, fiaztatók, juh-hodály, hiz­lalda, baromfi- és süldőnevelő, 30 vagonos gabonaraktár, hoz­závaló darálóépülettel — hirdet­te a Petőfi Tsz fokozatos fej­lődését. 1957-ben 500 holdról 12 má­zsás búzatermést takarítottak be a tsz tagok. Őszi árpából 15, cső- veskukoricából pedig 35 mázsa volt a holdanként! átlag. Egy munkaegység 44.12 forintot ért. Nem egy-két tag volt olyan, — mint Bakonyi István és Lovász István, akik 40-50 ezer forint ér­téket kaptak munkájukért. Tények Igazolják, hogy az el­lenforradalom után még erőtel­jesebben fejlődött a tsz. Koráb­ban sőre-hizlalással sem foglal­koztak, azóta pedig már több alkalommal kiváló minőségű ső­rét adtak át. — Megépítették a 120 férő­helyes sertéshizlaldát, a juh-ho- dály mellé gondozói lakást, s 1075 köbméteres silómedencét. Ma 221 szarvasmarha, 44 igásló és 20 csikó népesíti be az istál­lókat. A Petőfi Tsz úttörője lett az itatásos borjúnevelésnek, — melynek előnyéről máris meg győződtek. Ezek az eredmények, s a tsz idei termésátlaga —, amely a kedvezőtlen időjárás ellenére Is jóval magasabb, mint az egyé­nieké — egyre több dolgozó pa­rasztot győz meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. F. L 1957-ben huszonhét lakóház épült Jel, többségében tsz-tagok nyertek ezzel otthont. S nem akármilyen házak képezik az utcát, hanem ilyen takaros, szép épületek, mint Kovács Béla új otthona. A Búzakalász Tsz terveiből Nem egyszer szó esett már arról, hogy a tavaszi kedvezőt­len időjárás miatt sok helyen nem termett meg az a termény- mennyiség, amire számítottak. A Búzakatósz Tsz-bem Is kiesés voíit a kalászosok termésénél Ennek ellenére mégis biztosítva van az idei gazdasági évben a 3 és fél milliós bevétel. Az ön­tözéses növények többlet-termé­se és az állattenyésztésből szár­mazó jövedelem képezi az ala­pot a beruházásokhoz és a- to­vábbfejlődéshez. Jövőre 50 férőhelyes növem- dékistálHót, 40 vagonos mag­tárt, 1000 férőhelyes baromfi- ólat, két gondozóiaké st számí­tunk építeni. Ezen kívül korsze­rűen átalakítjuk a tehénistállót is. Vásárolunk egy DT—413-as diesel motoros szivattyút, szóró­fejjel, egy gabonarostát villany­motorral együtt, és egy Zetort ........................... pó tkocsival — A beruházással mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén megfelelően tudjuk fokozni a jö­vedelmezőséget. Termelőszövetkezetünk vetés­forgó szerint gazdálkodik. Ebben a gazdasági évben elérjük, hogy területünk 20 százalékát Istál­lótrágyával terítjük meg. 1959- ben talajjavítást végzünk 320 kát. hold földön, ebből digózást 120 kh. Gyümölcsösünket Öt holddal növeljük, meglévő sző­lőnket pedig hárommal. Nagy gondot fordítunk a cukorrépa- és a pillangósnövények termelésé­re. Növelni kívánjuk az állat­létszámot Is, főleg szarvasmarhá­ból és baromfiakból. A 3004-es rendelet lehetőségeit kihasznál­va, biztosítjuk termelőszövetke­zetünk Jövedelmének fokozását, melynek eredményeként a tsz- tagok egyéni jövedelmi is gyara­podik. Nyikos .Károly tsz-einok. A Városi Levéltárban őrzött sárguló papírlapok sokmin­dent elmondanak a múltról. Valóságos történelem árad a sorok­ból, amelyek a kisújszállási jobbágyokból lett kurucok, a föld­munkások sorából kiemelkedett munkásmozgalmi vezetők har­cáról, helytállásáról tanúskodnak. Nehéz, küzdelmes emberi sor­sok, s olyanok élete tárul elénk, akik már régen élporladtak, s talán emlékük is megfakult. Ha ma megkérdeznénk a város lakóit, — különösen a fiatalab­bakat — tudják-e ki volt Mono­ki Áron, bizonyára kevesen vá­laszolnának igennel Monoki Áron a századfordu­lón jegyezte el magát a munkás- mozgalommal. Az 1900-as évek elején lett az első munkáspárt, az Agrárszociaiis-ta Pán — el­nöke Kisújszálláson. Kaufmann Kálmánnal, a párt akkori titká­rával együtt gondoskodott a földmunkások szervezéséről s a párton belül a rendszeres párt­áiéiról, az elméleti képzésről. A földmunkások — kivéve a gazda­sági cselédeket — csaknem kivé­tel nélkül párttagok voltak. Mo- noki, az egyszerű földmunkás igen képzett pártvezető volt. — Megkövetelte a párttagoktól és vezetőktől, hogy háziagitációt végezzenek. 1904-ben 1905-ben a párt Újjászervezett Szociálde­mokrata Párt néven működött, A kisújszállási szervezetnek meg volt a kapcsolata a központtal, de nem volt hiva.alosan elis­mert alapszabállyal működő szervezet. Működését a Munkás­védő Szövetség, mint fedőszerv nagyban elősegítette. Munkájuk­ban a pártközpont utasításait tartották irányadónak, s nem egyszer kaptak a pártközpontból előadót is. Népgyűléseken és minden más alkalommal a mun­kások érdekében emeltek szót a párt vezetői. A hatóság és a kulákok állan­dóan üldözték Kaufmannt és Monokit. Ellenpropagandával igyekeztek kivonni a földmunká­sokat a mozgalomból. Az első világháború előkészületei még- inkább szigorították a hatósági üldözést. Nyilvános gyűlésekre a hatóság nem adott engedélyi, a párt tagjai óvatos, egyéni és há­A H városban 1937- egy artézikét, kereke«-, va- 'amint ásott ku­tak szolgáltatták a vizet. Jelenleg a lakosság vízel­látását 14 fúrott kút és 5 km hosz- szú vízvezetékhá- ’ózaton elhelye­zett 15 szabad ki­folyó biztosítja. A Vásártéren épült vízmű fízembelie- iyezésével 2200 fo­IU Kisújszálláson Bakó Károly bá­csit, a tanácstagot? Mindenki tud­ja, hogy az XJj Elet Tsz-ben dol­gozik az öreg harcosok brigád­jában. Bár ez a jelző nem illik Károly bácsira. Lendülettel, s olyan szenvedéllyel beszél a kö­zös gazdaságról, tanácstagi mun­kájáról, hogy bármelyik fiatal megirigyelhetné. Homlokának barázdáin meglátszanak ugyan a régi idők nyomai; a béressors, az elmúlt rendszerbeli meg­aláztatás, de arcáról a komor vonások eltűnnek, amikor a je­lenről és a jövőről szól. Mint tanácstag, a kereskedel­mi állandó bizottságban tevé­kenykedik. Élénken figyeli a vá­ros kereskedelmét. Tudja, miből van hiány, mit keresnek a hdzi- yóméterrel _ bővül | asszonyok az üzletekben. Ismeri vízvezetékháló- < a boltvezetőket, eladókat is. Az rtt, és lehetőség emberiesség hangján beszél min- i ülik a lakások-; denkivel, de az a meggyőződése, ba való bevezetés- { hogy a szabálysértőket, a kárt ro is, okozókat büntessék meg. Sok­sok javaslatára, bírálatára figyelt már fel a tanács, és intézkedett, hogy a dolog megvalósuljon, il­letve a hibát kiküszöböljék. A% ifjúság nevelése is szívügye Károly bácsinak. A termelőszö­vetkezeti fiatalokkal sokat fog­lalkozik. Neveli, oktatja őket a munkafegyelem betartására, a társadalmi vagyon megbecsülé­sére. Az öreg harcosok brigád­ja versenyt indított; „Minőségi munkát’’ jelszóval. S állták is szavukat. A cukorrépát például négyszer kapálták meg. Károly bácsi azt szeretné, — ezért is munkálkodik, •— hogy minden tsz-tag magáénak érezze a szö­vetkezetei. S mint tanácstag is azon fáradozik, hogy ne csalat­kozzanak benne, akik annak­idején ráadták szavazatukat. — Bíznak is benne választói, s azt kívánják, hogy még sokáig kép­viselje a tanácsban a dolgozók ügyét. Tóth Endre ziagitáciot roiytattaK. az uiaoze- sek folytán Kaufmann kénytelen volt- elhagyni a várost 1908-ban. Ettől kezdve Monoki Áronra há­rult a vezető szerep. A nehéz,vi- szonyok között is derekasan meg felelt hivatásának. Agitált és ál­landóan képezte magát. Nem- csakhogy politikai ismeretekre tett szert, hanem az akkori tör­vényeket is úgy ismerte, hogy gyakori meghurcoltatása során jogi védelmét maga látta eL Jó munkáján keresztül nagy népszerűségre tett szert és vas­akaratával biztosítani tudta a párt illegális működését. Mind­addig a párt élén állott, amig 1914-ben hajlott kora ellenére munkásszázadhoz beosztva el nem vitték a harctérre. Vele együtt minden földmunkást el­vittek hadimunkára, aki valaha tagja volt a pártnak. Monoki Áron építőszázadhoz került Bé­késcsabára, ahonnan Galíciába vitték őket. Utakat, hidakat, lö­vészárkokat készítettek. Mono­ki Áronnak itt sem hagytak nyugtot. Valósággal hajszolták a munkára. Ha megállt, azzal no­szogatták: „Ne politizáljon kend.’’ A túlhajtott munkában, a rossz élelmezés miatt fizikailag teljesen kimerült, vérhasba esett. De mindaddig nem engedték or­vosi vizitre, amig munka közben össste nem esett. A gyurkóci ka­tonai kórházba szállították, ahol három nap múlva meghalt. Ott temették el. 1946-ban Kisújszálláson utcát neveztek el Monoki Áronról, aki­nek harcos élete ma is példa le­het. Beszédes számok Az 1930-as években kezdték meg a városban a betonjárda építést. A felszabadulásig 4266 folyómétert készítettek, főleg azokon az utcákon, ahol a vá­ros „előkelő” rétege lakott. 1945 után tizenhat utcán készült be­tonjárda. 8341 négyzetméter fe­lülettel. A kivitelezési költség 30 százalékát az állam biztosította beruházási hitel formájában. Az idei járdaépítés a lakosság köz- ségfejlesztési hozzájárulásából történik, a tanácsülés határoza- tábah megjelölt utcákon. Jelentős összegeket fordítanak útépítési munkákra is. Tizenhá­rom év alatt a tsz bekötőd tak- kai együtt 29.500 négyzetméten burkolt utat készítettek. Villanyt kapott a Sallal-telep, a mintegy 5.2 kilométer hosszú* ságú új villanyhálózatból. — A magánfogyasztók száma ezerrel több a felszabadulás előttinél, 1867 rádióelőfizető van a város* ban. Ezenkívül 1206 lakásban ve* zetékesrádió szól A tüdőgondozó- és a szülőott* hon a felszabadulás előtt léte-^ sült. Ma viszont már központi orvosi-rendelő, bölcsőde, több óvoda- és napköziotthon gyara­pítja a közlétesítmények száJ mát. ' > A ház gazdája a Dózsa Tsz tagja KISÚ1SZÁLLÁS * ! S ,,'Tte hditüiái(m kendi"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents