Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-03 / 183. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958 augusztus 3. Á nagyüzem kevesebb fáradsággal sokkal többet, jóval olcsóbban termel / !ászárokszállás, Jászágó és Jászfelsőszentgyörgy termelőszövetkezeteinek és egyénileg dolgozó parasztjainak népes csoportja, valamint néhány agro- nómus meglátogatta a Felsőjászsági Állami Gazdaságot. A látogatást a Jászberényi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya rendezte, s a szervezésben, előkészítésben résztvett a Hazafias Népfront is. A Jászságban a mezőgazdasági nagyüzemek látogatása rendszerint pattogós vita közepette zajlik le. Mi tagadás, ezen a tájon még bőséges számban akadnak makacs, a régi gazdálkodási formába tíz körmükkel kapaszkadó parasztemberek, akik úgy vélik, hogy nagyapjuk is, apjuk is értett a gazdálkodáshoz, ők maguk meg éppenséggel jó gazdák, így hát ember legyen a talpán, aki náluk is többet termel. Körülbelül így vélekedett a Felsőjászsági Állami Gazdaság meglátogatásakor Farkas Ferenc jászárokszállási egyéni gazda és néhány társa: Kaszab Balázs, szintén Jászárokszállásról, Her- czeg Alajos, Tóth Ignác, Demény János Jászágóról és még jónéhá- nyan. fpz a kis csoport is nagy fi- •*-' gyelemmel hallgatta meg Konti Mihálynak, a Felsőjászsági Állami Gazdaság vezetőjének bevezető előadását, amely arról szólt, hogy a mezőgazda- sági termelés az egész világon a nagyüzem felé halad. Majd szó került az állami gazdaság fejlődéséről, küzdelmes útjáról, a termésátlagok állandó emelkedéséről, a számosállatokkal való átottság egyre kedvezőbb ala- ,s arról, hogy az állami Mesterséges esu Mezőtúron Az esőztető berendezést a Béke Tsz üzemelteti. Csodájára járnak a környékbeliek, különösen most, hogy a kukoricát meglocsolták. Ez a kukorica nehány nappal ezelőtt még fony- nyadózott és ha nem kap vizei, hát minden bizonnyal kiszalad, nem lesz belőle semmi. — Igen, ám, de működésbe lépett az — esőztető berendezés, s a né ;y szórófej egy állítással egy óra- hossza alatt 4000 négyszögölnek 20—25 milliméter csapadékot ad. A silókukoricát egyszer megöntözték, s néhány óra műé. a valóságos csoda történt. — IV. a megnézheti bárki, a levélzet nem fonnyadt, hanem haragos- zöld. Hát ilyet is csak a közös gazdaságok tudnak produkálni. Érdemes tudni néhány dolgot a Béke Tsz esőztető berendezéséről. Úgyszólván teljes egészében függetleníthetik magukat az aszálytól. Csurgalékvizet használnak, s bármikor földterületük 70 százalékán esőt csinálhatnak. A szövetkezeti gazdák számítást végeztek és arra a megállapításra jutottak, hogy az esőztető berendezés üzemeltetése kifizetődik. Ez már azon is lemérhető, hogy a megöntözött másodvetésű silókukorica meghozza a várt termésátlagot. Mit öntöznek jelenleg: a 25 hold újtelepítésű lucernát, 55 hold silókukoricát és 20 hold cukorrépát. S ami még igen lényeges, a berendezést kombájnmotorra]: üzemeltetik. Ilyen módon náluk megoldódott egy régi probléma. Eddig ugyanis a kombájnokat csak az aratás ideje alatt lehetett használni. így viszont a motort egész nyáron használhatják. Elmondhatjuk, hogy itt a mezőtúri határban is termést érlel a nyár, a szövetkezés egészséges gyümölcsét. _gazdaság igen tekintélyes tiszta nyereséggel dolgozik. S ezen a ponton csóválták meg fejüket Farkas Ferenc és társai. Mert azt ugyan készséggel elhitték, hogy az állami gazdaság búzából 9 mázsás átlagterméssel kezdett, de azt már nem, hogy eljutott a 15—16 mázsás átlagtermésig is, s hogy az idei kedvezőtlen esztendőben is 13 mázsa 20 kilogramm volt búzából az átlagtermés. 1/ arkas Ferenc nyíltan meg is mondta: „Az hiszi el, aki éppen akarja.” Aztán végig járták az egész állami gazdaságot. Farkas Ferenc és társai saját szemükkel látták, milyen alapos talajmunkát végez a gazdaság, mekkora a gépesítés, — mennyi istállótrágyát és műtrágyát hordtak ki a búza és a culcorrépa alá... S ezen bizony el kellett gondolkoznia a legmakacsabb egyéni gazdának is. És Farkas Ferenc, az állami gazdaság minden sarkának, — szögletének megtekintése után a látogatás végén hosszabb fontolgatás alapján társai nevében is kijelentette: „Most már elhiszem a búza és cukorrépa számunkra elérhetetlenül magas átlagát.” Mondanunk sem kell talán, hbgy akadt a gazdaságban látnivaló a tsz-tagok, tsz-elnökök, sőt a mezőgazdászok számára is. A pompás szarvasmarha és sertésállományt mindnyájan csodálkozva és nagy elismeréssel szemlélték meg. Legnagyobb sikert a Cornwald-sertésállo- mány törzstenyészete aratta, de ugyancsak alaposan megszemlélték a látogatók az 1 millió 200 ezer forintos beruházási költséggel épülő padlásteres rendszerű 100-as tehénistállót, ahol$ a termények tárolásáról, a ta-d karmány csilléken való szállí-9 tásáról, önitató- bere ndezésekről, a trágyának géppel való szállí-Q tásáról egyaránt történik pon-3 doskodás. Egyhangú volt a meg-'! állapítás: Itt aztán könnyű és ö ésszerű a munka! A birkahodály megszemlélése' azt mutatta, hogy a gazdaság £ juhászata valóban aranyat ér. § Szemet gyönyörködtető volt aO 20 holdas gödöllői ikersoros ku-g korica, a kapás lucerna, s a 25 s holdas maghagyma is. A látogatás befejezése után atj résztvevők hosszan elbeszélget-a tek az állami gazdaság nagysze-& rű eredményeiről, s valóságos§ ezüstkalászos tanfolyami foglal- ö kozás keletkezett, amelynek so-'1 rán Csapó Gyula járási főág-. ronómus vezetésével részletesen megtárgyalták az istállótrágya és a műtrágya helyes kezelését,' a lucerna és vöröshere zöldkártevői elleni védekezést, a jó mag-' fogás eljárásait, az arankaírtás' új módszerét, a pétisós oldattal való lelocsolást — és még sok± egyebet. C Uzáz szónak is csak az tehát § a vége, hogy a látogatás ta- C' nulságos és érdekes volt, mind a? tsz-tagok és vezetők, valamint az agronómusok számára, de', még többet mondott az egyéni-■■ eknek. ü Azt ugyanis, hogy a napy-9 üzem kevesebb fáradsággal. —; sokkal többet és jóval olcsób-’ ban termel. így hát a habozás,' tétovázás, tib-lábolás ideje immáron lejárt, s az okos gazdának el kell indulnia a nagyüzemi gazdálkodás szebb életet, — jobb módot, bővebb termést nyújtó hatalmas táblái felé. — r. a. — Az esőztető berendezést .kombájn-motorral működtetik. JlevM TUkaipaua Emlékszíb, Dulaí bácsi?... Május közepén Somlai gazdá- közös gazdaságot. Ballagtunk a Val, a tiszaigari Petőfi Tsz el- haragoszöld búzatáblában, és on- nökévd együtt -végigjártuk a nan átnéztünk Póka Dániel síró { Ilyen volt a Petőfi Tsz búzája 1958 május közepén. Ez a felvétel néhány napja késs Ennyit aratott a Pető vetésére is. No, ugyan hatalmas volit a különbség —, ezt láttuk mindannyian, akik ott voltunk, Utána, néhány nap múlva, május 18-án a Szolnok megyei Néplapban meg is jelent erről a határjárásról a riport; bizo...' ..- ,v : . .■ '• ' or ült. Tizennégy zsák búza. — ü Tsz egy holdról. nyára emlékszik, „Az út két oldalán“ címet viselte. Azóta elmúlt az aratás s egyik-másik községben már a cséptést is befejezték. A Petőfi Tsz gazdái szintén f betakarították a termést. Lejaratta a magáét Póka Dániel is. | Az a búza, amit a szövetkezeti [gazdák termeltek, 11 mázsát [adott. Az idei rendkívüli időjárást figyelembe véve — mondani sem kell —, ez nagyon (szép eredmény. S mennyit takarítóit be Póka Dániel, akinek »a búzácskája május közepén még [bokáig sem ért. Nagyon keveset; [holdja mindössíze négy és fél (mázsát adott, C ilyen volt Póka Dánielé néhány lépéssel odébb, a dűlő másik oldalán, ugyanolyan minőségű földben. I TERHEST
